Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-23 / 47. szám
1985. november 23. SZABAD FÖLDMŰVES Npm szükséges külön hangsúlyoznánk. hogy a belkereskedelmi üzlethálózatban milyen jelentős szerepet tölt be a különböző tejtermékekből való folyamatos ellátás. A CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülése nem véletlenül foglalkozott részletesen az alapvető élelmiszer-ipari termékek gyártásának és forgalmazásának kérdéskörével. A lakosság élelmezését biztosító ágazatok hosszú távú fejlesztésének programtervezete kulcsfontosságú feladatként tárgyalja a tejipar továbbfejlesztését. Az ésszerű táplálkozás szempontjából is meghatározó fontosságú, hogy miként tudnak az ágazat képviselői megbirkózni az előttük álló valóban igényes feladatokkal. Az elmúlt évben a szlovákiai mezőgazdasági üzemek a korábbi esztendő adataihoz viszonyitva több mint 73 millió liter tejjel termeltek többet. Sokak számára bizonyára furcsának tűnik, bogy ezzel ellentétben a tej és tejtermékek iránti piaci kereslet jelentős mértékben csökkent. Ebből következik, hogy a Tejipari Tröszt termelési-gazdasági egység képviselőinek az jelentette a legnehezebb feladatot, hogy a gyártás ütemét a lehető legrövidebb időn beiül a kereslethez tudják igazítani. Természetesen mindenekelőtt az üzletekben leginkább keresett termékekből igyekeztek a tervezettnél jóval töbKorszerű fejőház bet készíteni a belkereskedelmi üzlethálózat számára. Amint jozef Rosinen mérnöktől, a Tejipari Tröszt vezérigazgatóságának termelési és kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, a termelés továbbfejlesztése, illetve korszerűsítése nélkülözhetetlen. mivel a rendelkezésre álló gépsorok jelenlegi műszaki színvonala nem teszi lehetővé az egyre fokozottabb igények maradéktalan kielégítését. Ezért olyan intézkezdések foganatosítására volt szükség, amelyek jelentős mértékben elősegítették és elősegítik a gyártási eljárások korszerűsítését. Napjainkban már folyamatban van a legnagyobb tejipari üzemek rekonstrukciós munkálatainak elvégzése, a közeljövőben az eddigieknél jóval nagyobb teljesítményű, a korszerű követelményeknek megfelelő gépsorok széles körű alkalmazásával számolnak. A mííszaki-anyagi bázis felújítása minden bizonnyal jelentősen meggyorsítja az alapanyagok feldolgozását, az eddigieknél jóval szélesebb körű lehetőségeket biztosít a rugalasabb termékszerkezet-váltáshoz. Különösen a tejipari szakemberek számára fontosak a tej- és tejtermékfogyasztással kapcsolatos statisztikai adatok. Közismert, hogy a tejipari termékek vásárlását és fogyasztását illetően alaposan elmaradunk a közép-európai szinttől. Még a cseh országrészek, valamint Szlovákia adatait tekintve is számottevő különbségeket észlelhetünk, hiszen a CSSZK- ban az egy főre eső évi átlagos tejfogyasztás 20 literrel több a szlovákiai fogyasztásnál. A különböző tejtermékek átlagos fogyasztása terén még jelentősebb a különbség, mivel a cseh országrészben több mint 40 kilogrammal nagyobb évi fogyasztást könyvelhetnek el. Ezért az ágazat hosszú távú továbbfejlesztési tervezete az átlagos fogyasztás jelentős mértékű növelését irányozza elő. Amint azt a fentiek során említettük, a mezőgazdasági üzemek a tejtermelés terén számottevő előrehaladást értek el, s remélhetőleg a kö vetkező ötéves tervidőszakban sem lesz fennakadás a folyamatos alapanyag-ellátásban. Az utóbbi években főleg a különböző sajtok és ízesített tejipari termékek gyártásához nélkülözhetetlen beruházások befejezését helyezték előtérbe a tröszt vezetői. Ennek ellenére az ágazatban használatos gépek és berendezések műszaki színvonalával nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Az okok felderítése során a szálak elsősorban a hazai élelmiszer-ipari gépgyártás hiányosságaihoz vezetnek. A tejipari szakemberek már évekkel kobábban hangsúlyozták a kooperáció elmélyítésének fontosságát, a gépgyártó üzemek képviselői azonban nem sok hajlandóságot mutattak az együttműködés új formáinak kialakítása során. A műszaki fejlesztésben ezért számos esetben csak a külföldi gépsorok behozatala jelentett ideiglenes megoldást. A tejiparban is olyannyira hangsúlyozott minőségi színvonal emelése —a többi élelmiszer-ipari ágazathoz hasonlóan — szintén nem képzelhető el a szigorú műszaki követelményeknek teljes mértékben megfelelő gépsorok üzembe helyezése nélkül. A tőkés országokból való importtal nagyobb tételekben a jövőben nem számolhatunk, mivel ez népgazdasági szempontból óriási devizaköltségeket jelentene. Ezért nem marad más hátra: a hazai gépgyártás képviselőivel újra meg kell próbálni — a sikeres együttműködés reményében — felélénkíteni a két ágazat közötti kooperációt. A csomagolástechnika színvonalát tekintve a tejiparban is jelentősen lemaradtunk a fejlett ipari országok mögött. Amint azt Anton Suchánek mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának igazgatója elmondta, számos esetben a korszerűtlen csomagolástechnika gátolja a folyamatos áruellátást. Az utóbbi időszakban főleg a sajtok, a savanyított tejtermékek és különböző édesített italok iránt mutatkozik fokozott piaci igény. Elsősorban a sokat bírált műanyag tégelyek folyamatosabb gyártása segítené leküzdeni a túl gyakran felmerülő nehézségeket, de sajnos, ezen a téren sem hoztak jelentősebb sikereket a gyártóüzemekkel folytatott üzleti megbeszélések. Sikerként könyvelhető el viszont, hogy a Tejipari Tröszt két új — évi ezertonnás kapacitással működő — satjkészítő gépsort kezdett az idén üzemeltetni a bratislavai, illetve a kassai (Košice) üzemben. Remélhetőleg a közeljövőben több új korszerű berendezés segjti majd a technológiai eljárások meggyorsítását és a termékek minőségének javítását. A mennyiségi mutatók teljesítése ma már korántsem elégséges, s ez fokozottan érvényes az elkövetkező időszakra. Az ez irányú javulást szolgálja többek között a tcjfelvásárlás során a közeljövőben érvénybe lépő új szabvány, amely lényegesen megszigorítja a tej minőségét eldöntő eddigi kritériumokat, főleg a megengedett csíraszám tekintetében. Az új szabvány nemcsak a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, hanem a tejipari dolgozókkal szemben is az eddigieknél fokozottabb igényeket támaszt. Ezért a tröszt vezetősége olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvalósítása szavatolja az eddigieknél hatékonyabb és jobb minőségű termékek gyártását. Ezenkívül a tejipar képviselői el szeretnék mélyíteni a belkereskedelmi dolgozókkal való együttműködésüket, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a belkereskedelmi üzlethálózat tejtermékekkel való folyamatosabb áruellátásához. Amint azt a Tejipari Tröszt vezérigazgatója is hangsúlyozta, a minőségi ellenőrzés megszigorításával igyekeznek a sokszor jogos panaszokat mielőbb orvosolni. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az üzlethálózatba kerülő tejipari termékek minősége több tényező együttes függvénye. Ezért a mezőgazdasági üzemek, a tejipar, a szállítást végző szervezetek és nem utolsósorban a belkereskedelmi üzlethálózat dolgozóinak az együttműködését szükséges elsősorban javítani. Bárdos Gyula A TENGERI HALÁSZAT FEJLESZTÉSE A Vietnami Szocialista Köztársaság tengeri halászatának legfontosabb feladata, hogy 1990-tg a jelenlegi 780 ezer tonnáról 1 millió tonnára növelje a halak és további tengert állatok halászatát. Mindez lehetővé tenné, hogy az egy lakosra számított hal és és tengeri állatok évi fogyasztását 16 kilogrammra növeljék. Ezen igényes feladat teljesítésének rendelték alá az ágazat anyagi-műszaki bázisának fejlesztését és a szakemberképzést. A VSZK 3260 kilométer hosszúságban határos a tengerekkel, amelyek gazdagok halakban és további állatokban, főleg garnélákban. langusztafélékben, rövidfarkű rákokban és közönséges tintahalakban, jelenleg ebben a népgazdasági ágazatban 250 ezer főt foglalkoztatnak. A tengeri halászat továbbfejlesztése abból a szempontból is igényes feladat, hogy a halászzsákmány 85 százalékát az egyéni halászok adják. A jövőben ezért számolnak a halászati szövetkezetek hálózatának kiszélesítésével is. A halászzsákmány többsége hazat felhasználásra kerül, kisebb részét pedig exportálják, hogy ezáltal teremtsék meg az ágazat továbbfejlesztéséhez szükséges eszközöket. REKORDTERMÉS REPCÉBŐL Ä világ repcetermelése az 1985— 1986-os idényben (júliustól júniusig) 18,1 millió tonna lesz, ami rekordtermésnek számít. Ebből további feldolgozásra 18,2 mii. tonna kerül, ami az előző év valóságához viszonyítva 9 százalékkal több. A feldolgozás elsősorban a Kínai Népköztársaságban (21 százalékkal), Indiában (13 százalékkal). továbbá Kanadában, Japánban és a szocialista közösség európai országaiban növekszik. A repceolaj termelése az 1^85/1986-os idényben előreláthatólag 500 ezer tonnával — 6,5 millió tonnára növekszik. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a termőterület 6.8 százalékkal 14,9 millió hektárra növekedett. A szocialista közösség országaiban és a Szovjetunióban előreláthatólag 1,9 millió tonna termést takarítanak be. A MÁSODLAGOS NYERSANYGOK HASZNOSÍTÁSA Ä szovjet népgazdaság tntenzifikációs programtervezete a másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosításával is számol. A Szovjetunióban jelenleg minden harmadik tonna acélt, minden negyedik tonna papírt, minden ötödik tonna nem vastartalmú fémet a másodlagos nyersanyagokból állítják elő. A lehetőségek azonban ennél jóval nagyobbak. Csak az OSZSZSZK-ban évente mintegy 28 millió tonna ipari hulladék keletkezik, amit csak részben hasznosítanak. A Szovjetunióban külön nagy üzemeket építenek a másodlagos nyersanyagok hasznosítására, ami maga után vonja a gyűjtés összpontosítását is. A másodlagos nyersanyagok gyűjtése és hasznosítása azonban nemcsak gazdasági, hanem'ökológiai kérdés Is egyúttal. Ha például az acélt hulladékvasból állítják elő, a környezetre gyakorolt káros hatásokat a klasszikus előállítási módszerhez viszonyítva több mint 80 százalékkal lehet csökkenteni. A jövőben az üzemek, vállalatok dolgozóit Is érdekeltté teszik a másodlagos nyersanyagok gyűjtésében. A másodlagos nyersanyagok hasznosításán az állam háromszor nyerhet: jó forrásul szolgálnak a termelésnél, megtakarítják a természetes nyersanyagokat és védik a környezetet. A TEATERMELÉS NÖVELÉSE Az Azerbajdzsán SZSZK szubtropikus éghajlatú körzetében hatalmas teaültetvényeket létesítenek. A múlt évben már 30 ezer tonna termést takarítottak be. A talajminta-elemzések eredményei és a kedvező éghajlati feltételek lehetővé teszik új teaültetvények létesítését. Az elfogadott programtervezet értelmében az elkövetkező tíz évben az Azerbajdzsán SZSZK déli részén a teatermelést a tízszeresére növelik. A szakemberek szerint az azerbajdzsán! tea kitűnő ízű és jó gyógyhatású. A legkeresettebb fajta az „.Azerbajdzsán aromája“, amelyet a szubtroplkus éghajlatú körzet középső részén termesztenek. GYENGÉBB SZŐLŐTERMÉS Ausztriában az idén a szőlőtermés alig haladja meg az előző évi termésnek a felét, így csak 1,3 millió hektoliter bor termelésével számol-1 nak. Ez egyben az utóbbi huszonöt év leggyérebb termését jelentette. Ez a kedvezőtlen hír az ausztriai bortermelők számára még örvendetesnek is nevezhető, mert a korábbi borhamisítások következtében amúgy is problémáik voltak az értékesítéssel, ráadásul nem tudtak értékesíteni négymillió hektoliter bort, ami a tárolókban található. Végül a kisebb termés a felvásárlási árak növekedésével is párosulhat. ' REKORDTERMÉS BÜZÄBÖL Ä szakemberek szerint az idei bú* za -és kukoricatermés világviszonylatban elért az 1,35 milliárd tonnát, ami ismét rekordtermésnek számit. A kukorica termését 836 millió (1984- ben 798 millió tonna volt), a búzáét 515 millió (1984-ben 521 millió tonna volt) tonnára becsülik. A búzatermelés az Egyesült Államokban várhatóan eléri a 65,3. a Közös Piac országaiban a 68, a Szovjetunióban a 86, Kínában a 88, Kanadában a 21.6, Ausztráliában a 16,3, Argentínában pedig a 11,5 millió tonnát. Az előző év valóságához viszonyítva növekedés csak a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban és Kanadában tapasztalható. A szakemberek előrejelzése szerint az Egyesült Államokban az idén 215 millió, a Szovjetunióban pedig 95 millió kukoricát takaríta* nak be. A LEGNAGYOBB BORSTERMELŐK A múlt évben a világ borstermelése meghaladta a 115 ezer tonnát. A legnagyobb termelők közé India (35 ezer tonna), Indonézia (34 ezer t), Brazilia (15 ezer t) és a Maláj-félsziget (14 ezer 950 t) tartozik. A maláj bors hagyományos feldolgozója Singapore ban található, amely 70 százalékban fekete-, 30 százalékban pedig fehérborsból tevődik össze. A' maláj borsot például 15 tengerentúli országba exportálják, köztük Japánba, Nagy-Britanniába, Ausztráliába, Belgiumba és Amerikába. CSÖKKENT A VILÄG SÖRTERMELÉSE A szakemberek előrejelzései szerint a múlt évben az előző év valóságához viszonyítva 0,2 százalékkal — ,969,7 millió hektoliterre — csökkent á világ sörtermelése. Az Egyesült Államokban 225,5 millió (1,7 Vokal kevesebb), az NSZK-ban 92.6 millió (2,5 %-kal kevesebb), Japánban pedig 47 millió hektolitert (5.3 ,%-kal kevesebb) termeltek. Ezzel szemben a Kínai Népköztársaságban 21,9 millió hektoliterről 36,9 millió hektoliterre növekedett a sörtermelés. (HÍZ) Takarékoskodjunk az ivóvízzel! Ha máshonnan nem, akkor a kalandregényekből bizonyára mindenki tisztában van azzal, hogy a sivatagban egy kevés víznek az aranynál is nagyobb az értéke. Többnyire abban sem kételkedünk. hogy a víz szűkében lévő vidékeken az ivóvíznek nagyobb értéke van, mint az aranynak nevezett kőolajnak, amely manapság világviszonylatban olyan jelentős gazdasági szerepet játszik. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy számos iparilag fejlett országban is a legnagyobb problémák közé tartozik az ivóvízellátás kérdésének mielőbbi megoldása. Egyes helyeken tartályokban, illetve üvegekben árusítják az ivóvizet — és nem is olcsón. Néhány tudós véleménye szerint — más okoktól eltekinlve, amelyekre még kitérünk — ez főleg azzal magyarázható, hogy földgolyónk túljutott élete „delelöjén“, és lassan teret hódít a sivatagos, aszályos, szikes terület, amely napjainkban a szárazföldnek mintegy egyharmadát teszi ki. Ez persze, nem azt jelenti, hogy nincs megfelelő megoldás, hiszen a föld felszfnének kétharmadát tengerek borítják, s ha ezt az óriási vízmennyiséget megóvjuk a további szennyeződéstől, ekkor szükség esetén Ivóvízként ts hasznosítani tudjuk. Az Ivóvízzel kapcsolatos kérdések, problémák szinte az egész világ közvéleményét foglalkoztatják, így természetesen minket is. Annál is inkább, mivel hazánk vízben nem éppen a leggazdagabb ország, és ugyanakkor az íparfejlessztés, valamint a lakosság egyre nagyobb vízszükséglete következtében évről évre növekszik a vízfogyasztás, miközben jelentős folyamaink és vízforrásaink szennyezettsége. Ez utóbbival kapcsolatosan elég utalnunk arra, hogy a néhány évtizeddel ezelőtt tiszta Vág vagy Garam jelenleg már fürdésre szinte teljesen alkalmatlan. Rendkívül-nagy erőfeszítést igényel az is, hogy megmentsük a Csallóköz — Közép-Európában páratlan — talajvízkészletét, amely a többi vidék ellátását ts hosszú távon megoldhatja. Ezért tekinthető rendkívül fontosnak minden olyan intézkedés, melynek célja javítani a jelenlegi helyzeten. Nem kevésbé fontos az sem, hogy az üzemek dolgozói és a lakosság egyaránt takarékoskodjék a vízzel. Azt, hogy mennyire értékes az ivóvíz, ékesen bizonyítja: mennyibe kerül egy olyan vízforrás kialakitása. amely másodpercenként 100 liter vizet szolgáltat. Az ilyen vízforrá3 kialakításának költségei meghaladják a 100 millió koronát. Ezzel kapcsolatban gondoljunk csak arra, hogy egy nagyobb városban hány hektoliter víz folyik el másodpercenként, sokszor szinte teljesen fölöslegesen. Ezért rendkívül időszerű feladat a vízfogyasztás ellenőrzése, mivel ezáltal is jelentős megtakarításokat érhetünk el. Az ésszerű vízgazdálkodás mindenkitől fegyelmezett és gazdaságos hozzáállást, illetve növekvő felelősségtudatot igényel. Elgondolkoztató az is, hogy sok esetben közületek, de az egyének is milyen nagymértékben szennyezik környezetünket, beleértve a vízforrásokat Is. A vízgazdálkodásban is korszerű szemlélet kialakítására van szükség. Ebben a folyamatban sokat tehetnek a Nemzeti Front társadalmi szervezetei, á népyművelési intézmények és a lakosság képviselői is. Ugyancsak fokozni kell az lskoJ Iák pedagógusai és a szülők részéről a környezetvédelmi nevelés hatékonyságát, mert csakis Ily módon érhetünk el a közeljövőben számottevő javulást ezen a téren. Szükség esetén bátran és következetesen kell alkalmazni a törvényes rendelkezéseket azokkal szemben, akik számára kö-i zömhös az ivóvíz védelme. Tudatosítanunk szükséges. hogy csakis közös összefogással léphetünk előbbre — s ez mindannyinnk érdeke. SVINGER ISTVÁN (Tóth József felvétele] Ä termékskála bővítéséért A sajt csomagolása (Archív felvétel)
