Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-16 / 46. szám
1985. november 16. SZABAD FÖLDMŰVES Teljesítjük atomenergetikai programunkat A munkabiztonsági előírások betartására is nagy figyelmet fordítanak 'Az atomerőmű ma már hétköznapi fogalommá vált életünkben. Mindenki számára természetes, hogy az ember villamosenergiát tud az atommag hasadásakor felszabaduló energiából az atomreaktorban előállítani. A világ első közhasználatú villamoshálózatba bedolgozó atomerőműve 1954-ben kezdte meg működését a Moszkva melletti Dubnában, 5 MW teljesítőképességgel. Alig telt el két év, s Angliában — Calder Hall — mellett egy 9 MW teljesítményű atomerőművet, majd 1958-ban a Szovjetunióban az akkor még épülő 600 MW-os atomerőmű első 100 MW-os lépcsőjét helyezték üzembe. Hosszan sorolhatnánk a napjainkig felépült erőművek listáját. A tudomány és a technika óriási ütemű fejlődése lehetővé tette, hogy ma már 1600 MW-os gyorsreaktorokat Is tervezzenek a Szovjetunióban. A KGST keretén belüli tudományos együttműködés fő célja az, hogy a szovjet szakemberek segítségével hazánkban Is atomerőműveket építsenek az atomenergetikai program során. Az elmúlt évben például Jaslovské Bohunicében helyezték üzembe a V 2-es atomerőmű első blokkját a V l es erőmű két blokkja után, A közelmúltban a Lévai (Levice) járásban épülő Mohi (Mochovce) Atomerőművet látogattuk meg. A hatalmas építkezés hét főbb építési szakaszra tagolódik. Az atomerőmű építésének első szakaszával már tavaly elkészültek, s ez elsősorban a zsolnai (Žilina) Váhostav Liptovský Hrádok i üzeme dolgozóinak érdeme, akik sikerrel teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Munkájuk során 8—9 millió köbméter követ és földet kellett a helyszínről elhordaniuk, s ez bizony rengeteg fáradsággal és energiával járt. A szakemberek ugyanis a mérések alapján megállapították, hogy a reaktor gépházát vasbeton alapra kell helyezni, mivel így nem lesz kitéve a földrengéssel járó veszélyeknek. De mindez ma már a múlté. Helyszínre érkezésünkkor messziről szembetűnt az égbe ásító hűtőtorony, amely mint később megtudtak 125 méter magas lesz. A 85 méterés átmérőjű tornyot a prágai Armabeton nemzeti vállalat építi. A toronyhoz közel hatalmas daruk ágaskodnak. Figyelmünket nem kerülték el a hatalmas betonkeverő tartályok sem. A terepszemlén ’ Ernest Jančina mérnök, a mohi vállalat fióküzemének igazgatója is velünk tartott, ő informált bennünket a részletekről. Kifejtette, hogy kezdetben a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy az építkezésre nem volt kellően elkészítve a tervdokumentáció. Az említett több millió köbméter anyag elszállítása óriási áldozatokkal járt, hiszen a kőréteget csupán robbantásokkal tudták szétzúzni. Mint megtudtuk, a daruk működésbe hozása sem volt egyszerű, hiszen a nyolc méter magas vasbeton alapok emelését, amelyeken azok mozognak, mínusz 25 Celsius-fokos hidegben kellett megoldaniuk, ennek következtében lemaradásokkal kellett számolni a munkában, s ezt csak a dolgozók áldozatkészségének köszönhetően sikerült behozni. A hatalmas konstrukció előtt Is megálltunk, amelyre a reaktor gépházát helyezik majd el, s azt a már lefektetett, nagy átmérőjű hűtővízvezetékek kötik össze a hűtőtoronynyál. Az építkezéshez szükséges vasbetont két hatalmas betonkeverőben készítik el, amely egyenként 120 köbméter beton elkészítésére alkalmas. A kavicsot Gabčíkovóról, valamint a Brno melletti Hružianyból szállítják ide. A második szakasz munkái már gyorsabb ütemben folynak, hiszen készül az erőmű első két blokkjának és a gépháznak az alapja. A másik, két blokk alapjainak építését a jövő évben kez, v dik meg, de ez már az építkezés harmadik szakaszában valósul meg. A többi négy fő építkezési szakasz keretén belül készül majd el: az iparvágány, amelyre a nagy távolságú szállítások miatt égető szükség van, hiszen egy vagonban 37 köbméter anyag fér el, míg a teherautó rakodóterületén mindössze 10 köbméter; a külső és a belső bekötőutak hálózata; felépül egy új lakótelep Léván az atomerőmű dolgozói számára. Az 1-es blokk üzembe helyezését 1989- re tervezik, a kettes blokkét 1990-re. A hármasnak 1991-ben, s a négyesnek pedig 1992-ben kellene üzemelnie. Az elképzelések szerint 1994-ig valamenynyi munkafolyamatot el kellene végezni. О Készítik a reaktor 1-es blokkjának külső szigetelő rétegét (Fotó: Štefan Petráé — CSTK) Természetesen a felsoroltak nagy szakértelmet Igényelnek. Egy vállalat képtelen lenne megbirkózni ekkora feladattal, ezért az említett zsolnai és prágai üzemeken kívül itt dolgoznak még a bratislaval Hydrostav, Priemstav és Doprastav, a Hutnomontáže Ostrava, a Skoda Plzeň szakemberei is, és még hosszan sorolhatnánk tovább. De térjünk vissza a jelenbe. Az építkezésen a múlt évben 1800 dolgozó tevékenykedett, az idén viszont már ötezerre, i a tervek szerint az évtized végére 10 ezerre emelkedik a számuk. Bizony nem könnyű feladat ennyi ember számára biztosítani a megfelelő munkafeltételeket. Szociális létesítmények épülnek. A múlt hónap elején adták át például rendeltetésének a 250 férőhelyes korszerű üzemi étkezdét. Felépült az új egészségügyi központ is, amely a következő évben nyílik meg, s tizenöt orvos biztosítja majd a gondos ellátást. Azonkívül 2200 férőhelyes öltözők Is épülnek, valamint 3 Irodaépület fs készül. A létesítményeket igyekeznek minél magasabbra építeni, mivel helyszűke miatt csak ez a megoldás jöhet számításba. Az egész építkezés 86 hektárnyi területet foglal el. Külön műhelyek épülnek a javítómunkák elvégzésére. Mint említettük, a Járási székhelyen lakótelep épül, ahol a szükséges szolgáltatások mellett új művelődést központ is lesz. Természetesen biztosítani kell majd a több ezer dolgozó munkába való szállítását Is, s ez nem lesz könnyű feladat. Számolni keli azzal a kürülménynyel is. hogy rövid idő alatt Léva lakosságának száma 30 ezerre nő majd, s ebből 10 ezer Mohiban fog dolgozni. Horváth mérnök, a mohi vállalat fióküzemének igazgatóhelyettese a szociális beruházásokról, valamint a munka menetének bonyolult és igényes irányításáról tájékoztatott. Elmondta, hogy sikerült megfelelő körülményeket teremteni az éves terv teljesítéséhez. Minden héten bizottság ül öszsze, hogy megtárgyalja milyenek a kilátások a munka menetét illetően. A második főbb építési szakasz 37 millió koronába kerül, s a feladások teljesítése számos műszaki probléma megoldását jelenti. Az építkezési munkák Irányításában számítógép segíti a szakemberek munkáját. Erre szükség is van, hiszen a Jaslovské Boluinice-i és a Mohi Atomerőmű csak műszakilag hasonló, a részleteiben viszont különböző. Az eredeti tervdokumentációban eddig 1300 változásra került sor. Főleg olyan problémákból adódtak, amelyekkel a gyakorlatban mindig számolni kell. Ennek ellenére a KGST országain belül az atomerőmű-építés szempontjából itt a legütemesebb a munka. Kétségkívül- nagyméretű építkezésről van sző, hiszen a munka szervezésének meggyorsítására új telefonközpont épül Nagygyőrödön (Velký Dúl’}, amelyet tovább bővítenék majd. Az építkezésen 81 szocialista brigád tagjai dolgoznak. Az itt dolgozó lengyel vendégmunkások részt vettek a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű építésében Is. Munkájukkal nagyon elégedett az építés vezetősége. Nem csoda, hogy a darusok is onnan jöttek, hiszen szükség Is van a tapasztalatok felhasználására, kamatoztatására. Mint említettük már, az évtized végén 10 ezer ember dolgozik majd az építkezésen. A létszám növelésével járó problémákat úgy próbálják mérsékelni, hogy 1500 katonát vonnak majd be a munkákba, ebből ezer építészt és ötszáz technológust. Az üzemi pártszervezet — amely kétszázhuszonegy tagot számlál — évzáró közgyűlésére a Lévai Járási Nemzeti Bizottságon kerül sor december 11-én, ott értékelik majd az eddig elért eredményeket, s megtárgyalják a 8. ötéves tervidőszak által előirányzott feladatok teljesítésének lehetőségeit. A mostani tervek alapján 1990-ben hazánk atomerőműveiben megközelítően 10 ezer MW villamosenergiát állítanak majd elő. Reméljük a tervek valósággá válnak. A Mohi Atomerőmű építésének a neheze még hátra van. Ha figyelembe vesszük a szakemberek és' vezetők hnzzállását. akkor nem kételkedhetünk abban, hogy a következő építési szakasszal járó feladatokkal is sikerrel megbirkóznak. MACSICZA SÁNDOR A 125 méteres hűtőtorony építői nyolcvan méternél tartanak A konténerek mezőgazdasági alkalmazása A korszerű agráripari komplexumban az előállított termi* kék mennyisége állandóan nő. Ez szükségessé teszi a szállító' eszközök továbbfejlesztését. A korszerű termelésszervezési módszerek és az új technológiák alkalmazásával fokozódnak a mezőgazdasági szállítással szembeni követelmények. E szál' lítás jelentősége növekszik: elő kell segítenie, hogy minden mezőgazdasági munka optimális időpontban minimális termékveszteség mellett és a szállítóeszközök maximális kihasználásával legyen elvégezhető. E célból növelni kell a szállítóesz* közök teherbíróképességét, fokozni kell a haladási sebességet, alkalmazni kell a szállítási munkaszervezés új formáit, a rakodé-kitáruló műveletek végzésének korszerű módszereit, például a konténerek felhasználása alapján. A konténerek alkalmazása a mezőgazdasági érnszállításnál a rakndó-kitároló munkák új technológiai elemét Jelenti. Bevezetésükkel mindezek előtt a következő eredmények érhetők el: csökken a munkaerő-szükséglet, növekszik a konténerekkel a rakodó-kitároló munkák maximális gépesítése, csökken a göngynlegígény, javulnak a munkakörülmények és a konJ ténerek tárolótérként is hasznosíthatók. A konténeres áruszállítás jellegzetességei a hagyományos mezőgazdasági szállítással összehasonlítva a következők: A különböző típusú konténerek gyors és egyszerű cserélhetősége, a szállítúeszközöktől független konténertöltés, a szállítóeszközök üres állásainak a legkisebbre való mérséklése, meghatározott típusú szállítóeszközök alkalmazhatósága a legnehezebb úti viszonyok között is, a gazdaságon belüli és kívüli szállítás összehangolásának lehetősége az anyagok munkaigényes átrakodása nélkül. A konténeres áruszállítási rendszer alapvető láncszemét az a szállítóeszköz képezi, amelyen az egycélú vagy univerzális konténer be- és kirakodására szolgáló rakodóberendezés van. A hazai mezőgazdaságban ilyen szállítóeszközként az AVIA 30, P—V3S, Skoda—Liaz, Tatra 148, Tatra 815 tehergépkocsikat használják. A tehergépkocsira szerelt konténer rakodóberendezés konstrukciója az alváz típusától és az üzemeltetés körülményeitől függ. Hazánk mezőgazadságában a konténerek be- és kirakodd-1 sára a következő rendszerű rakodóeszközöket alkalmazzák: sodronyköteles .konzolos és a szoritókapcsos. A sodrnnyköteles rakodóeszközök«* az AVIA 30 és a P—V3S tehergépkocsin használatosak. A be- és kirakodás két sodronykötéssel végezhető, amelyeket a konténer alján levő speciális hurokhoz kézzel csatlakoztatnak. Emelés közben a hidromotor a köteleket a csigasorra csévélik, leengedéskor pedig a köteleket lehajtják. A konzolos rakodóeszközt a Skoda—Liaz tehergépkocsinál használják. A rakodóeszköz hidraulikusan irányított két konzolból áll, amelyek a kereszttartóhoz csatlakoznak. A konzolokon két láncpár van rögzítve, amelyek kézzel kapcsolhatók a konténer horgaihoz. A konténer ezután a szállítóműre emelhető. A szorftókapocs rakodóeszköz az alvázra szerelt alapkeretből, kisegitőkeretből és a futómacskás szorítókapocsból áll. A hidraulikus motorok segítségével a konténer a szállítójárműre emelhető, vagy a földre engedhető. A mezőgazdaságban ezt a Tatra 148, 815 tehergépkocsik alvázára szerelhető rendszert a legcélszerűbb alkalmazni. Irányítása a gépkocsi vezető* fülkéjéből hidraulikus berendezés segítségével történik. Bármelyik rakodási rendszer, a konstrukció elvi változta* tása nélkül, a gazdaságban rendelkezésre álló különféle technikával alkalmazható. A technika talajra gyakorolt káros hatásának csökkentése céljából, különösen a cukorrépa, a burgonya és néhány más kultúrnövény betakarítása esetében, valamint a talajrászecskék lehordásának -korlátozása érdekében a laza talajrétegre kifejtett fajlagos nyomás — az országos normák alapján — nem haladhatja meg a 0,3 MPa értéket. Ebben az esetben az auto-traktor konténeres rendszer sikerrel alkalmazható. Ekkor a konténersszállító pótkocsit a megfelelő vonóeröosztályba tartozó traktorral, például Zetor 12045 trakorral kell üzemeltetni. Ez a rendszer jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a mezőgazdasági termékek és más áruk szállítását. Ä traktorból és szántóföldi konténerszállítóból állló gépcsoport alkalmazása lehetővé teszi, hogy a betakarítógépek kiszolgálása közvetlenül a táblán történjen. A konténerek megtöltése a tábla szélén, meghatározott helyen, ott legyen megvalósítható, ahol a konténereket a konténerszállító gépjárműre rakják. Az ilyen szállító-rakodó rendszer a szántóföldi körülmények között a betakarító technika minimális állásidejét biztosítja, a gépek maximális kihasználása mellett. Hogy a konténer rendszer különféle mezőgazdasági munkáknál vagy az agráripari komplexumokban egyéb teherszállításra felhasználható legyen, különböző konténerltpusokat kell biztosítani, betartva a konténerek tipizált elemeit és konstrukcióit. A hazánk mezőgazdaságában használatos konténerek hasznos teherbíró képessége 10 tonnáig terjed. A konténereket az ömlesztett, darabos, nagy terjedelmű és folyékony áruk szállítására használják. A tüzelő- és kenőanyag-fogyasztás csökkentése, a szállítási ráfordítások mérséklése, a teljesítmény fokozása, a termésveszteségek csökkentése érdekében törekedni kell a konténer* -raktérfogatok és a szállítójármüvek maximális kihasználására. a legkisebb állásidő és üresjárat mellett. A konténerek rakodásához 4—7 perc, az ürítéshez 2—4 perc szükséges. A autókonténer rendszert széles körben alkalmazzák az állattenyésztésben is, az istállókban történő trágyaeltávolftásnál, a trágyalé vagy a hígtrágya talajbejuttatásánál a zöld- és más takarmány szállításánál és kiosztásánál, itatóvíz legelőre szállításánál és egyéb munkálatoknál. Ezek végzésére speciálisan tervezett konténerek szolgálnak. A konténerek igen előnyösen alkalmazhatók a trágya kiszállításánál, minek eredményeként a szövetkezetben évente 3600 korona megtakarítás érhető el. Egyidejűleg 0,12 literrel csökken az 1 tonna kiszállított trágyára számított tüzelő- és kenőanyag fogyasztás. Ezen kívül a traktoros pótkocsik esetében naponta kellett a trágyát elszállítani, míg a konténerek használatánál ezt a műveletet 2—4 naponta egyszer lehet végezni. A konténereknek trágyával történő hasznos terhelése 75,2 kN, a két tonnás pótkocsinál pedig 42,3 kN. Megjegyezzük, hogy az egyes konténeres szállítási rendszerek kihasználásánál számításba kell venni a vetőmagok és szaporítóanyagok, élőállatok szállításának különleges feltételeit. Figyelemmel kell lenni a növénytermesztés és az állattenyésztés termékszállításának sajátosságaira, a termékek minőségének megőrzésére és más tényezőkre. i (A Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle alapján)------------------------------------11
