Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-02 / 44. szám
1985. november 2. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 SZEPESSÉGI KÖRKÉP Ha a délvidéki járások mezőgazdasági üzemei az időjárás viszontagságaira. a nehéz termelési körülményekre panaszkodnak, akkor mit szóljanak a szepességiek? A Magas- Tótra szomszédságában elterülő Spiüská Nová Vés i járás dimbes dombos vidékén aligha található egy talpalatnyi sík terület. Hiszen a járás 55 ezer hektárnyi mezőgazdasági területének 65 százaléka a hegyvidéki, 35 százaléka pedig a burgonyatermelő körzetbe tartozik. A szántó a mezőgazdasági területnek a felét teszt ki. Többnyire a nehezen megművelhető kötött, agyagos talajok „uralják“ a határt. A rétek és a legelők kiterjedése meghaladja a szántó területét. De ezek terepviszonyai sem kedvezőek, mivel sok esetben meredek, nehezen megközelíthető kaszálókról van szó. Az évi csapadék jóval meghaladja az országos átlagot. Igaz, öntözésre nem Igen szorulnak rá. ám annál több kárt okoznak a hetekig tartó esőzések, a heves szélviharok, az áradások, az altalajvíz. Ilyen nehéz termőhelyi adottságok között gazdálkodik a járás 15 egységes földműves-szövetkezete, két állami gazdasága és három központilag irányított mezőgazdasági üzeme. Bár a természeti adottságok nem sokat változtak, a termelési viszonyok és módszerek jelentős átalakuláson mentek át. Ma valamennyi gazdaságban korszerű nagyüzemi termelés folyik, persze, egyelőre még nem olyan magas fokú termelékenységi szinten, mint a síkvidéki körzetekben. ami érthető is, ha figyelembe vesszük a sokkal kedvezőtlenebb körülményeket. Az utóbbi években azonban egyre Inkább előtérbe kerülnek azon termelésszerkezeti megoldások. termelési módszerek és technológiák, amelyek az adott körülményekhez a legjobban igazodnak, és közgazdasági szempontból is előnyösek. Erről győzött meg bennünket Rudolf Curny agrármérnökkel, a mezőgazdasági termelési igazgatóság termelés igazgatóhelyettesével, fán Lacus tervezővel és Ladislav Pétéi mérnökkel, a közgazdasági részleg vezetőjével folytatott beszélgetésünk. A CÉL: A HOZAMOK NÖVELÉSE ÉS STABILIZÄLÄSA A hajdanában burgonyatermelésről hírneves járás növénytermesztését ma 53 százalékos aránvban a gabonatermelés. 12 százalékban a burgonyatermelés, 2Я százalékban pedig a szántóföldi takarmánytermelés alkotja. A másodnövények részaránya eiéri a 8 százalékot. Ebben a járásban Is, más járásokhoz hasonlóan, a növénytermesztés súlypontja a gabonatermelésre helyezkedik. A gabonafélék közül a búzát, az árpát és a rozsot termesztik. Az idén a gabonatermesztés nem hozta meg a várt eredményt. A kedvezőtlen Időjárás következtében, főleg az aratás idején, jelentősen megcsappant a jónak ígérkező termés és a tervezett 3,78 tonnás hektárliozammal szemben mindössze 3,30 tonnát értek el. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelést azonban a kiesés ellenére is sikerült teljesíteniük, s öt év átlagában 3,78 tonnás hektárhozamot értek el. Mivel a gabonatermelés a következő ötéves tervidőszakban is a növénytermesztés legjelentősebb ágazata lesz, már az idei ősz folyamán mindent elkövettek a jövő évi termés megalapozása érdekében. Ezen a szakaszon a fő cél a vetésterület és a hozamok stabilizálása. A burgonyatermesztés idei eredményei nem tanúskodnak éppen az évszázados hagyományokról. Az előzetes felmérések szerint a tervet mindössze 87 százalékra teljesítik. A számottevő terméskiesést a burgonyavész nagyarányú elterjedése okozta. A betegség leküzdéséhez pedig hiányoztak a megfelelő gombaölő szerek. Így nem csoda, hogy a burgonya a termőterület 75 százalékán fertőződött. Persze, nem minden évjárat volt ilyen kedvezőtlen a burgonyatermelés szempontjából mint az Idei. Tavaly például 24.5 tonnát takarítottak be hektáronként és az ötéves tervfeladatukat ebben az ágazatban is teljesítik. A burgonya idei termésének a begyűjtése egyelőre még nem ért véget. Diákok és a védnökségl üzemek dolgozói segítenek a gazdaságoknak. Sajnos, a gépesítés fejlesztése egyelőre nem hozott nagy segítséget a burgonya betakarításában. Az NDK-ból behozott kombájnok nem alkalmasak a kötött talajokra, ezért a járás burgonyaföldjeinek mindössze egyharmadán alkalmazzák a gépi betakarítást. A terület java részén, úgy, mint hajdanában, kézzel szedik a burgonyát. A járási vezetők véleménye szerint a tömegtakarmányok termelése az idén sikeresnek bizonyult. Egy számosállatra szénában számítva 4.7 tonna tömegtakarmány jut, ami bőven fedezi a téli szükségletet, sőt, bizonyos tartalékalap létrehozását is lehetővé teszi. Mivel a járás állatállománya jelentősen gyarapodott az utóbbi évek során, egyre nagyobb gondot fordítanak a rétek és legelők kezelésének. Jelenleg a rétekről 4,4, a legelőkről pedig 2,4 tonna szénát takarítanak be hektáronként. Persze, ennél nagyobb hozamok elérése a cél. Ezért a járás gazdaságaiban fokozatosan megvalósítják az ésszerű gyepgazdálkodás távlati tervét, amely a gyepterületek rekultiválásáből, termőképességük növeléséből, a szakaszos legeltetés bevezetéséből, valamint a nehezen hozzáférhető területek hasznosításából áll. A tehenészeti telepeken is intenzív — szakaszos legeltetésre felszerelt — legelőket létesítenek. az adottságok kihasznäläsärA TÖREKEDVE A járás állattenyésztését elsősorban a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztésére irányítják, jelenleg járási átlagban száz hektárra számítva 85 darab szarvasmarhát és ötven darab juhot tartanak. De akadnak gazdaságok — főleg a valamivel kedvezőbb adottságú burgonyatermelő körzetekben —, ahol a szarvasmarhák sűrűsége eléri a 8ü—90 darabot száz hektárra. A kedvezőbb takarmányozási feltételek ■ biztosításával párhuzamosan növekedett az állatok termelékenysége is. A tehenészetben például a múlt évhez viszonyítva az idei első három negyedévben 54 literrel javult a tehenek egyedenkénti tejelékenysége. Feltehetően tehenenkénti évi átlagban elérik a 3200 literes tejtermelést a 3050 literes tervvel szemben. Az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítottak a fejés és a tejkezelés higiéniai követelményei betartására. Ennek köszönhetően nagymértékben javult a tej minősége. Az idén az értékesített tejnek a 88 százaléka az első osztályba került. A tej zsírtartalma elérte a 3,7 százalékot. Lényegesen gyengébbek az eredmények a marhahizlalásban, A hízömarhákat két gazdaságba, korszerű nagyüzemi állattartó telepekre összpontosították. Am a naDi súlygyarapodásban nem haladták meg a tervezett szintet, vagyis e 0.67 kilót, A járásban túlnyomóé:- a pinzgaui fajtát tenyésztik. Az állománynak 32 százaléka a tejelő típus, 18 százaléka nemesített, 52 százaléka pedig kétbasznű. Az elkövetkezendő évekre előirányzott nemesítést program a termelékenység növelésére irányul. Jelenleg a járás állattenyésztésének egyik legkiemeltebb ágazata a juhtenyésztés. Érdemes vele foglalkozni, tartják a járösbeliek, mert egyrészt kifizetődő a gazdaságok számára. másrészt pedig lehetővé teszt a nehezen hozzáférhető rétek és legelők hasznosítását. Ez ideig túlnyomóan a hármas hasznosítású nemesített racka tartásával foglalkoztak. De fokozatosan áttérnek a merino fajta tartására, amelyet kettős hasznosításra — hús- és gyapjútermelésre — tenyésztenek. A merino íaita tartásával nagyon jő eredményt ér-A hegyi legelőkön a juhászok számára talán az egyik legnehezebb тппкя я iiihnk nvírása Fotó: Pethő Iván tek el az odorini — kimondottan legelőgazdálkodásra berendezett — szövetkezetben, ahol immár hagyományosan folytatják az Intenzív bárányhlzlalást. A juhtenyésztés fejlesztése az állományok bővítésére, valamint a hús-, a gyapjú- és a sajttermelés növelésére irányul. Ennek érdekében szakosított, nagy kapacitású juhfarmnkat létesítenek, amelyekbe több mint ezer darab állatot lellet telepíteni. Fzekben korszerű tartási módszerekkel, tökéletesebb munkaszervezéssel folyik majd a termelés. A járás mezőgazdasági üzemei évek óta Igen jő eredményt érnek el a sertéstenyésztésben. A sertéshizlalásban az idén járási átlagban 0,55 kilogrammos napi súlygyarapodást értek el. Ennél még jobb eredménnyel a nagyüzemi sertéshizlalásra szakosodott Szepesv^raljai (Spišské Podhradie) Efsz dicsekedhet, ahol a tízezer férőhelyes sertéstelepen 0,57 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el. Az egy kiló hús előállítására szükséges erőtakarmány-fogyasztás pedig nőm haladta meg a 3,60 kilót. Egy kocától évi átlagban 19 darab malacot választanak el. A sertéstenyésztés Igen kedvező, és stabilizált eredményei a korszerű tartási és takarmányozási módszerek alkalmazásának köszönhetőek. Az előhizlaldában a ketreces tartást alkalmazzák. A sertéshizlaldák gépesítettek. Az esetek többségében pedig a nedves takarmányozást alkalmazzák. A sertések takarmányozásában a lehető legnagyobb mértékben hasznosítják a tejipari melléktermékeket, főleg a tejsavőt. Az erőtakarmányokat párolt, Illetve szilázsolt burgonyával és a tenyésztdő folyamán fehérjedús zöldtakarmánnyal igyekeznek pótolni. ) Érdemes megemlíteni, hogy a járás valamennyi gazdaságának van melléküzemága. A melléküzemági termelés, amely az összteljesítménynek hozzávetőlegesen a 17 százalékát teszi ki, közel 680 dolgozót, főleg női munkaerőt foglalkoztat. EGYRE SZILÁRDABB GAZDASÁGI ALAP • A járás mezőgazdasági termelésében végbement ütemes fejlődésről a közgazdasági mutatók is világosan tanúskodnak. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott mezőgazdasági bruttó termelést és a piaci termelést minden szakágazat vonatkozásában teljesítik, illetve túlteljesítik. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a teljesítmények 894 millió koronával, a költségek pedig mindössze 720 millió koronával növekedtek. Az előjelek szerint a mezőgazdasági üzemek 174 millió koronával több tiszta nyereségre tesznek szert, mint az előző időszakban. A mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének szilárdulójáról még szemieltetőbb képet kapunk, ha összehasonlítjuk az egy hektár mezőgazdasági területre jutó nyereséget, amely az előző ötéves tervidőszak 2123 koronájával szemben ebben az ötéves tervidőszakban elérte a 6900 koronát. A gazdaságok jövedelmezősége 3,3 százalékról 8 százalékra nőtt. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység öt év átlagában a szövetkezetekben elérte a 104 ezer, az állami gazdaságokban pedig a 134 ezer koronát. Ez az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 120, illetve 116 százalékos növekedést jelent. Bár a járás mezőgazdasági termelése nem minden tekintetben problémamentes és a kívánt szint eléréséhez még sokat kell tenniük, az eddigi eredmények jelzik, hogy jő irányba haladnak a fejlesztésben, s egyidejűleg igazolják azt is, hogy nehéz termelési körülmények között is lebet eredményesen és hatékonvan gazdálkodni. Kiamarcsik Mária Mit tettek a Rozsnyói (Rožňava) járás mezőgazdasági üzemei a 7. ötéves terv növénytermesztési és állattenyésztési feladatainak teljesítése érdekében, és hogyan készülnek a következő ötéves tervidőszakra? Ezen kérdésekre választ keresve látogattunk el a Rozsnyói járási Mezőgazdasági Igazgatóságra. Az idei eredményekről készített gyorsmérleg alapján már rendelkezésre állnak a 7. ötéves tervfeladatok teljesítésére vonatkozó összegezések. Ezek szerint a mostoha természeti adottságok között gazdálkodó Rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeiben a 6. ötéves tervidőszakhoz képest várhatóan 16 százalékkal növekszik a mezőgazdasági bruttótermelés. Ezzel szemben a piaci termelést mindössze 90 százalékra sikerült teljesfteniük, s ezzel mintegy nyolc százalékkal maradtak el az országos átlagtól. Mérséklődött azonban a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanság. Közel tíz százalékkal termeltek többet növényi termékekből mint állati eredetű termékből. Az intenzív termesztési módszerek bevezetésének köszönhetően az utóbbi fél évtized alatt négy százalékkal emelkedett a gabona. 22 százalékkal a burgonya, és 15 százalékkal az évelő takarmánynövények átlaghozama. A tejtermelés növekedése megközelftette a tíz százalékot. Ellenben a hízómarhák súlygyarapodásában 1973 óta a 0,75 kilogrammos napi súlygyarapodást átlagon vesztegelnek. Az indoklás: nem állt rendelkezésre elegendő és megfelelő tápértékű tömegtakarmány a korlátozott mennyiségű ahraktakarmány pótlására. A takarmányadagok összeállítási és elkészítési módja is hagyott kívánnivalót maga után. Nem utolsósorban az „emberi tényezők“ is közrejátszottak az idültté vált probléma kialakulásában. Az össztermelés növelését az előző ötéves tervidőszakban felhasznált Az elmúlt két esztendőben lényegesen javult a munkagépekkel való ellátottság. Ugyanakkor csak korlátozott mennyiségben vásárolhattak az energiatakarékos, nagy teljesítményű, elsőkerék meghajtású traktorokból. Egyelőre a növényvédelem gépesítése sem teljesen megoldott. Nem beszélve a nélkülözhetetlen növényvédő szerek hiányáról. üzemanyag 89 százalékának megfele- A mezőgazdasági üzemek hósérté-Távlati elképzelések kritikus lő mennyiséggel biztosították, miközben a munkatermelékenység harminc százalékkal növekedett. Az 1975— 1980-as időszakban évi átlagban 8 millió korona veszteséget könyveltek el, az utóbbi öt esztendőben pedig a nyereség évi átlagban elérte a 16 millió koronát. Ebben a tervidőszakban modernizál ták a gépparkot, felújították a gazdasági épületek jelentős részét és 228 millió koronát fordítottak őj termelési egységek építésére. A talajvédelem a legfontosabb teendők között szerepelt. Oszesen 5 ezer 700 hektár mezőgazdasági területen végeztek rekultivációt. Harmincegy ezer köbméter szilázs befogadására építettek betontárolókat. A 15 ój mezei trágyatelep tárolási kapacitása B4 ezer köbméter. Felépítésükkel a környezetvédelemnek is jó szolgálatot tettek kesítési tervüket 250 tonnával túlteljesítették, tejből 700 literrel értékesítenek többet a tervezettnél. A hús- és tejfeldolgozó ipar azonban szűkös választékot kínál a vásárlóknak. Például csomagolt húst egyelőre nem lehet kapni az üzletekben. Hivatkoznak ugyan a modern csomagológépek hiányára, de a problémákat inkább a termékváltásban és a technológiai fegyelemben kell keresni. Megállapítható, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzem adósa maradt a tudományos-műszaki haladás vívmányai kihasználásának. Kevés gazdaságban vezették be a belüzemi önelszámolási rendszert, valamint a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást. A mezőgazdasági üzemek közül ä hosszúszéi (Dlhá Ves), a pelsőci (Plešivec) és a görgői (jablonov nad Turňou) szövetkezet, valamint a Jelsavai Állami Gazdaság rendelkezik a legnagyobb tartalékkal. A pelsűciek és a hosszúszéiak az idén a sereghajtók közé kerültek a gabonatermelésben. Görgőn pedig az első félévben ötven dekán aluli volt a hízómarhák napi súly gyarapodási átlaga. Felsőcön a sertéshizlalás stagnál. Ha már a gondok feltárásánál tartunk, hadd soroljam ide azt is, hogy sok esetben késnek a nagy beruhászámvetéssel zások átadási határidejének a betartásával. A 8. ötéves tervidőszakba az alapos felkészültség mellett is még több felszámolásra váró problémát visznek át. Ilyen teherrel meglehetősen nehéz — de nem lehetetlen — eleget tenni a fokozott igényeknek. A mezőgazdasági bruttótermelés idei szintjét 1990-ig 8,4 százalékkal kell növelni. Továbbra is kulcsfeladatnak számít a növénytermesztés belterjes fejlesztése, s ezen belül a takarmányprogram megvalósítása. A hiányzó erőtakarmányt a szükséglet 15—20 százalékát meghaladó „tartalék“ tömegtakarmány-készlettel kell pótolni. Az eddiginél jobban kihasználják az elhanyagolt legelőket is. Gabonafélékből egytizednyi résszel növelik a termelést. A hüvelyesekből 11 százalékkal veinek majd többet. A burgonya és a mák termőterülete váltuzatlan marad. Az állattenyésztésben átlagosan 8 százalékkal kívánják növelni a termelést. Ezt az állatok termelékenységének a növelésével akarják elérni. Ennek érdekében intenzívebbé kell tenni a fajtauemesítést. és hatékonyabbá az állat-egészségügyi szolgáltatást. A beruházásra szánt összegek nagyobhbik hányadát további takarmánytárolók. mezei trágyatelepek építésére és takerménybetakarító gépsorok beszerzésére fordítják. A felsorolt Igényes feladatok valóra váltásában döntő szerepe lesz a tökéletesített Irányítási rendszer alkalmazásának. A központilag megbatározott árszabályozókon kívül Járási és helyi jellegű irányítási-szervezési változásokra és lényeges szemléietmődváltásra is szükség lesz. A Jutalmazás módszerei is módosításra szorulnak, a teljesítménynormákat pedig a belüzemi elszámolási rendszer és a helyi műszaki-gazdasági viszonyok összefüggésében kell átértékelni. Elodázhatatlan a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás minél szélesebb körű bevezetése. A szocialista és a komplex ésszerűsítő brigádokat, valamint az újítómozgalmat meg kell tisztítani a formalizmustól. A dolgozókról való sokrétű gondoskodást a lehető legmagasabb szintre kell emelni. KORCSMAROS LÄSZLÖ
