Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-02 / 44. szám
I 1985. november 2. .SZABAD FÖLDMŰVES. 77 ndokolt felelősségre vonás 'Az utóbbi időszakban számos panasz érkezett a vásárlók, illetve fogyasztók részérdi, hogy a lisztben lisztférget, molyt találtak. Amint azt a kivizsgálás bizonyította, a panasz jogos volt. A jedlai malom dolgozóinak súlyos mulasztását követően féreggel fertőzött liszt került a belkereskedelmi üzlethálózatba. Természetesen a belüzemi ellenőrzés színvonalára sem vet jó fényt az említett eset. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az élelmiszerüzletek dolgozói is ludasak a dologban, mivel nem őrizték az átvett árut, s nem emeltek panaszt a rossz minőség miatt. Amint az ilyenkor lenni szokott, a felelősségre vonás sem maradhatott el. A jedlai malomban történtekért a felelős gazdasági vezetők és szakemberek alapos megrovásban részesüllek, az igazgatót pedig felmentették tisztségéből. Természetesen a minőségi ellenőrök is megkapták a jogos büntetésüket. A bratislavai Maiom- és Sütőipari Vállalat vezetői konkrét intézkedéseket foganatosítottak a li&ztféregfertőzés megakadályozása érdekében. Amint azt az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok bizonyították, a liszt féreg az alapvető higiéniai követelmények és előírások be nem tartásának a következménye. Igaz ugyan, hogy mivel a malom egész nap (24 órán át) üzemel, a megfelelő óvintézkedésekre — fertőtlenítés, rovar-, illetve féregitrás — nem scok idő jut. A fertőzés, mint azt mellékelt képünk is bizonyítja, már a liszt csomagalása. valamint szállítása közben is kezdetét veheti, amikor számos esetben a már korábban fertőzött zsákokba töltik a lisz*et, amely ezt követően a sütőipari vállalathoz jut. Szintén fot.^s megelőző tényező a malomipari üzemek negyedévenkénti teljes fertőtlenítése. Mivel azonban a liszt fontos élelmiszer-ipari alapanyag, a vegyszeres rovar-, illetve féregirtós nem jöhet számításba, s csakis gázosítással lehet védekezni a fertőzés ellen. A korábban említett események után újra elvégezték a fertőtlenítést. A szakemberek kíváncsian várták az eredményt. Szepetmber 27-én a Zdroj ellenőreinek, valamint a jedlai malom belüzemi ellenőreinek jelenlétében újra megvizsgálták a liszt minőségét. Sajnos, a két nappal korábban csomagolt lisztben ismét találtak lisztférget. illetve annak petéit. így a gázosítás sem hozta meg a várt eredményt. A férgek nem pusztultak el, s továbbra is megnehezítették a gazdasági vezetők dolgát. Vojtech Semes mérnök, a Malom- és Sütőipari Tröszt termelési és áruforgalmazási igazgatója, valamint De meter Semančák mérnök, a bratislavai Malom- és Sülő-1Ш1ЙШЙ NÖVEKVŐ MßTRÄGY'AGYÄRTÄS NDK-beli halászhgjőkat a Szovjetunión kívül a Vietnami Szocialista Köztársaságba, Albániába, Izlandra, Dániába, Svédországba, Tunéziába, Zanzibárba, Kubába, Indiába, a Román Szocialista Köztáraságba és Algériába exportálják. A BOR MELLETT A SÖR IS A Bolgár Népköztársaság hagyományos bortemelő ország, de az utóbbi években sikereket ér el a komló termesztésében és a sör gyártásában Is. Néháiiy sörkülönlegesség, mint például a Zagorka és a Staré Zagory a külföldi piacokon is tért hódít. A szakemberek a komlótermesztésre alkalmas termelőkörzetet a Rakltova város környékén jelölték ki, amely a Rodope nyugati részén található. Itt csehszlovák szakemberek segítségével 220 hektáros komlóültetvőnyt telepítenek. A „zöld aranyat" helyben fogják feldolgozni. A Fazardzsiktól nem messze lévő régi sörgyárat újjáépítik, mert ott az eddigiek lolyamán csak palackozták a sört. CSÖKKEN A CUKORRÉPA TERMŐTERÜLETE Az előrejelzések értelmében Európában az idén a múlt év valóságához viszonyítva 40 ezer hektárról hétmillió 370 ezer hektárra csökkent a cukorrépa termőterülete. A legnagyobb arányú csökkenés Spanyolországban és Törökországban következett be. Törökország például az utóbbi években jelentős cukorexportálő ország volt. az idén várhatóan nem lesz képes a hazai szükséglet kielégítésére sem. A termőterület mintegy 9 százalékkal, ennek megfelelően pedig a nyers cukor termelése 300 ezer tonnával 1,4 millió tonnára csökken. Spanyolországban a termőterület 209 ezer hektárról 175 ezer hektárra csökkent, ami a nyers cukor termelésének 25 százalékos csökkenésével párosul. ÜJ FELVÄSÄRLÄSI RENDSZER A kínai kormány az idén, megváltoztatta a már 32 éve fennálló felvásárlási rendszert. Az új felvásárlási rendszer alapján az állam adásvételi szerződést köt az őstermelőkkel. Már az idén az új rendszer értelmében vásárolják fel • a mezőgazdasági termények és termékek jelentős részét, többek között a gabonaféléket, a gyapotot, a tojást, a vágósertéseket, a vágómarhát és a vágójuhokat. Az Üj Kína hírügynökség jelentése alapján az őstermelők az idén 75 millió tonna mezőgazdasági termény és termék felvásárlására kötöttek adásvételi szerződéseket. Az új rendszer értelmében a felvásárlási árakat a minőség alapján határozták meg. (HÍZ) A vegyipar a Vietnami Szocialista Köztársaságban azon ágazatok közé tartozik, amely a jelenlegi ötéves tervidőszakban dinamikusan fejlődik. Ezt az is bizonyítja, hogy az ötéves tervet a foszfortartalmú műtrágyák gyártásában már a múlt évben teljesítették; a tervfeladat 400 ezer tonna műtrágya legyártása volt. A műtrágyagyártásban elért dinamikus fejlődés ellenére azonban a mezőgazdaságnak szállított mennyiség még mindig nem elegendő. A foszfortartalmú műtrágyák évi gyártása ugyanis csak a szükséglet 35—40 százalékát fedezte, a különbséget kénytelenek voltak importálni a szocialista közösség országaiból és a tőkés országokból. Az előrejelzések alapján a foszfortartalmú műtrágyák gyártását az idén a múlt év valóságához viszonyítva 15 százalékkal növelik. A mütrágyagyártók igyekezete elsősorban a mennyiség növelésére és a minőség szüntelen javítására irányul. A távlati tervek alapján a műtrágyák gyártását 19S0-ig legkevesebb 800 ezer tonnára növelik, ennek egyharmad részét képezik majd a foszfortartaimúak. ERDŐTELEPÍTÉS A Szovjetunióban évente átlagosan kétmillió hektár területen új erdőt telepítenek. Ennek és a természetes növekménynek köszönhetően az erdők területe 1955 óta 45 millió hektárra növekedett. Annak ellenére, hogy a Szovjetunióban található a világ erdőterületének egyötöde, azaz megközelítőleg 748 millió hektár, rendkívüli gondot fordítanak megőrzésükre és területük további kiszélesítésére. Az erdőtelepítés újabban tervszerűen és tudományos alapokon valósul meg. Az új erdők telepítését azokra a területekre összpontosítják, amelyeken nemrégiben fejezték be a fa kitermelését. Általában azt az alapelvet érvényesítik, hogy az újonnan telepített erdők területe az esetek többségében meghaladja a fakitermelés előtti területét. A Szovjetunió szükségleteit és az exportfeladatok teljesítését főleg Szibériában, a Távol-Keleten és az ország európai részének északi részén folyó kitermelés biztosítja. Itt található ugyanis a Szovjetunió erdőterületének mintegy 90 százaléka, ahonnan évente mintegy 330—350 millió köbméter fát termelnek ki. NÖVEKVŐ KIVITEL Az NDK hajógyáraiból az eddigiek folyamán több mint háromezer, több mint ötvenöt féle halászhajőt szállítottak külföldre. Ez elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködés eredményeként valósult meg. Az A liszt csomagolását megelőzően nagy figyelmet szv.éges szentelni a zsákok tisztán tartására (Fotó: Ivah Rusnák) ipari Vállalat igazgatója a szakemberek véleményét meghallgatva úgy döntött, hogy a jedlai malmot három napra leállítják és újra, az eddigieknél alaposabban elvégzik a gázosítást, amelyet tíznaponként megismételnek egészen addig, amíg véglegesen ki nem irtják a lisztférget. A tröszt vezetői szigorú intézkedéseket hozlak a lisztféreg terjedésének mielőbbi megakadályozására, hogy a vásárlók megfelelő minőségű lisztet kapjanak. A szakemberek nagyon jól tudják, hogy a vásárlók bizalmát könnyen el lehet veszíteni, de azt visszaszerezni nehéz feladatot jelent. Remélhetőleg a szigorú intézkedések hoszabb távon is eredményeseknek bizonyulnak, s a gazdasági vezetők, belüzemi ellenőrök a jövőben minden területen megkövetelik a higiéniai előírások következetes betartását. Sladovník József VILÁGHÍRŰ SÖRGYÁR Dél-Csehországban több évszázados hagyománya van a sörgyártásnak. A történelmi adalékok szerint České Bndéjovicében már а ХШ. század második felében főztek sört, mintán 1265 táján II. Otakár megalapította a várost. A huszita korszakban a város Zsigmond védőbástyája volt, később pedig a Habsburgoké. A XVII. században ezüstöt bányásztak a környéken, és ekkor a városnak már híres pénzverdéje is volt. České Budéjovice mezőgazdasági, ipari és vendéglátóipari központ. Ami a vendéglátást illeti, talán elég ha annyit mondok, hogy itt főzik a Budvar sört, amelyet a sörözök egy része a pilzeniijél is jobbnak tart. Azt, hogy ez igaz-e vagy sem, mindenki saját szája íze szerint dönti el. A levéltári feljegyzések tanulsága szerint a budéjovicei serfőzők már a 14. században exportálták terméküket a Habsburg tartományokba. Az óceánon túlra, az Amerikai Egyesült Államokba az 1870-es években küld ték az első sörszállítmányt: egy 70 hektoliteres hordóban. A cseh sör amerikai fogadtatásáról csak annyit, hogy minősége és osztályozása alapján a legdrágább, a legjobb és a legkeresettebb sörféléségek közölt tartották már akkor nyilván. Dél-Csehország söripari központja a felszabadulás utáni években gyors fejlődésnek indult. Sokat emlegetik a gyárban azt az 1947 ben keltezett levelet, amelyben Klement Gottwald gratulált a Budvar dolgozóinak az első. háború utáni szállítmánvok gyártáséi követően. Kifejezte a meggyőződését. hogy a České Budcjovivice-i sört mindig is a legjobbak között fogják emlegetni a világon. A kis sörfőző üzemeket 1948 ban vonták egy közös vállalati irányítása alá. Mivel azonban a budéjovicei Budvar sörmárka a világ számos országában egyre ismertebbé vált, a minőségi védjegy Jogi.védelme és a külkereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében 1966 ban a budéjovicei „Budvar“ önállósult, s azóta külön nemzeti vállalatot képez. A sörgyárt 1950-től fejlesztik nagyA nemzetközi kiállításokon már számos ízben nyert f'ódíjat a Budvar (Archív felvétel) MILLIÓKAT ÉRŐ ÖTLETEK Méregtemető az erdő szélén méretű akciókkal. A régi technológiai berendezéseket sorra felújították, vagy nagyobb teljesítményűekkel váltották fel. Ezzel egy időben fokozatosan összpontosították a termelést és felszámolták az elavult kisebb üzemeket, mint például Volarechben, Viraperkben, Pacovéban és másutt. Közben a megmaradt, fejlesztés alá vont közepes nagyságú üzemek modernizálásával, megnégyszerezték a termelést. Az utóbbi három évtized alatt 222 százalékkal növelték évente (615 ezerről) az előállított sör mennyiségét, 1.7 millió hektoliterre. A szóban forgó söripari vállalat évről évre hagyományosan teljesíti az állami tervfeladatokat, beleértve az export-kötelezettséget is. Sőt, az utóbbi tíz esztendőben átlagosan hétszázalékos termelésnövekedést értek el. Tavalyi eredményeik pedig egyenesen rendkívülinek mondhatók. A csehországi söripari vállalatok közül a budéjoviceiek teljesítették minden vonatkozásban a tervmutatókat, s ráadásul — megelőzve a Nyugat-csehországi Sörgyárat — ők értékesítették a legtöbb sört a nem szocialista országok piacain. Ezért a teijesítménvükért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának kitüntetésében részesültek. A VILÁGPIACI HELYZET Amíg a megfelelő hőmérsékletű Budvart kóstolgattam. Bartoš mérnök, a vállalat igazgatója a következőképpen összegezte a világpiaci véleményeket. — Tény, hogy a Budvar a világ legkiválóbb sörfajtái közé tartozik, s évről érre újabb és újabb piacokat héti" —t>e Egy angliai katalógus a világ ;y legjobb sörmárkáia kö zott tartja számon. Termékünkkel Az új technológiai berendezései felszerelése mellett a dolgozók újító kedvének, előbbrelendítö kezdeménye zőkészségének Is jelentős szerepe var a sörgyártás dinamikus fejlesztésé ben. Az utóbbi negyedszázad alatt több mint 600 újítási javaslat, 11 értékes találmány látott napvilágot — milliókat érő nyersanyagot, energiát és devizakoronát, takarítva meg ezzel. A komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységét a szaratovi munkamódszer bevezetése tette eredményessé. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját 61 — 1,6 millió korona társadalmi értékű — újítási javaslattal köszöntötték. A szocialista verseny keretében a dolgozók többletmunkavállalásának (termelésnövelés, minőségjavítás, energiatakarékosság) az értéke meghaladta a 10 millió koronát. , (K. L.) •b“ C'U f lyycillico, IV Cl LUliyUL I CT Л. CT t CT ponyvával kötöttek le, de olyan is akadt, amelyik fedetlenül hevert. Az egyik felborult tartályból folydogáló faz'élő szervezetre is ártalmas) ipari méreg sárgás-rózsaszínűre festette a termőföldet. Az esővíz pedig továbbvitte a barázdákon át egészen a.., de inkább ne is folytassuk. A helyszíntől alig néhány méterre mérgező hulladékok tárolására építenek lerakatot. Ennek a félig elkészült építménynek az első szállítmányaként hozták ide a hordókat. De vajon ki rendelte el, hogy a „kiásatlan sárgödörhöz“ hordják a veszélyes mérget? ... S kinek a feladata, kötelessége lett volna ellenőrizni a szállítmány biztonságos elhelyezését flerakását)', addig, amíg végső helyére nem kerül? ... A szét dobált (úgy szedegettem össze, hogy lefényképezhessemI egynyelvű tiltótáblák m’luen biztosítékot szolgáltatlak arra, hogy az arrajárók fpéldául gyerekek/ meg ne közelítsék a mérget, hozzá ne nyúljanak? ... ♦ ♦ 4-Az erdőszéli komor kép lassan színeződött át kedvezőbb árnyalatúra. Csak hosszú hetek múltával kerültek végső helyükre a hordók. Bár nem volt tragikus következménye a felelőtlen méregelhelyezésnek, az eset, úgy vélem, sok figyelmeztető tanulság hordozója. De van egy érdemleges csattanója is: a környéken sokan tudtak (nemzeti bizottságok, ellenőrző szervek képviselői) a mérgező anyag bosszantó jelenlétéről, mégsem hallatták figyelmeztető-tiltakozó hangjukat. Aki 'látta, miért nem szólt? — hiszen választópolgári joga és kötelessége lelt volna. K. L. (A szerző felvételen V» A közelmúltban borzongató riporttémára lettem figyelmes a Rozsnyó (Rožňava) — Hárskút (lApovník) közötti útszakaszon. „Lehajoltam“ érte, mert napjainkban a környezetvédelem fontos ökológiai, egészségügyi, gazdasági és politikai feladat. Egy kis erdő szélén, a szántóföld peremén „titokzatos“ bádoghordókra méltó konkurrensei vagyunk az olyan „sörnagyhatalmaknak“, mint az NSZK. Ausztria, Olaszország, Svédország és Anglia. Ami például az NSZK-ba való évi kivitelt illeti, 1980-ban felzárkóztunk a Prazdroj mellé. Tavaly 220 ezer hektoliter Budvart exportáltunk, hatvan százalékkal többet, mint tíz évvel ezelőtt. A szocialista országokban az ugyancsak kiváló minőségű Samson és Regent márkával vagyunk jelen. Tizenhét évvel ezelőtt kezdték meg a budéjovicei Budvar sörgyár felújítását. Az építkezést nyolc szakaszra osztották. Jelenleg az ötödiknél — a' főzőüstök cseréjénél — tartanak. A rekonstrukció befejezéséig, 1991-ig, még 200 millió korona beruházásával számolnak. Sajnos, a munkálatok meglehetősen lassan haladnak, mivel kevés az építőkivitelezö vállalkozó.
