Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-02 / 44. szám
Novemberben a szőlészetben is kezdetét veszi a'márciusig tartó tenyésznyugalmi időszak. A szölővéssző beérik, felkészül a télre. Ha a kora őszi fagyok nem siettetik, a lomb 30—40 nappal a szőlő érése után lehullik. Az idei szerény szőlőtermés ellenére is körültekintően végezzük el a szőlő gondozását, megkezdjük a talaj őszi megmunkálását. A szőlőt befedjük, ahol istállótrágyázni akarunk, fedés után mélyítsük ki a szőlősorokat. Az istállőtrágyát, valamint a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel célszerű bedolgozni a talajba. Végezetül a hiányzó tőkék pótlását ,s a tavaszi pótláshoz is most ássak ki a gödröket. Pótláshoz csak erős, jól fejlett és egészséges oltványokat használjunk. A györekeret 5—10 cm-re kurtítjuk, a hajtást őszi ültetésnél érintetlenül hagyjuk, csak tavasszal vágjuk vissza. Ha az új telepítéshez a talaj elő van készítve, és az oltványokat is sikerült beszerezni, elvégezhetjük az ültetést. A szőlő őszi telepítését az erősebb fagyok beálltáig fejezzük be. Fagyos földbe már nem tanácsos telepíteni, mivel a talajt nem tudjuk kellően tömöríteni, és a tőkék a tél folyamán könnyen kifagyhatnak. Forgatott területen 30X30 cm-es gödröket ásunk, valamivel mélyebbeket, mint az oltvány hossza. Nem forgatott területen nagyobb gödröket' kell ásni, külön téve az al- és feltalajt. Ültetéskor a gödör aljába tesszük a feltalajt és a komposztot, majd erre az altalajt. Ügyeljünk arra, hogy a trágya ne érjen közvetlenül a gyökerekhez, mert perzselést okozhat. Ültetéskor az oltás helye a talajszinttel legyen egy magasságban. Az újonnan telepített oltványokat kupacoljuk fel, ezzel védjük a kifagyástól. Az őszi telepítés előnye, hogy az oltványokat nem kell tavaszig tárolni, a telepítést beöntözés nélkül is végezhetjük, tél folyamán a talaj a gyökerekhez tapad, tavasszal pedig az oltványok korábban fakadnak és inlenzívebben növekednek. Főleg meleg, könnyebb -talajokon előnyös az őszi telepítés. Tavaszi telepítéshez folytassuk a talaj előkészítését. A talaj forgatását telepítés előtt legalább három hónappal vé gezzük, hogy legyen ideje a talajnak kellőképpen megülepedni. A későn beszerzett szaporítóanyagot pincében vagy szabadban vermeljük el, lehetőség szerint nyirkos homokban. Folytassuk a támberendezések építését. Az oltványiskolát szedjük fel. Az oltványokat vermelés vagy ültetés előtt válogassuk át, osztályozzuk. A fiatal tőkéket védjük a nyulak kártételétől. Ä szüreti munkák befejezése után. lombhullást követően ássuk be a talajba vagy gyűjtsük össze és égessük el a lehullott leveleket. Ezáltal csökkenthetjük a betegségek (szőlőorbánc, peronoszpőra, liszíharmat, fakórothadás) tavaszi elsődleges fertőzésének mértékét. A féli eltartásra szánt csemegeszőlőt rendszeresen ellenőrizzük. Az előkészített, átválogatott fürtöket szellős helyen, lazán felfüggesztve tároljuk. Akárcsak a bort. a szőlőt se tároljuk erős illatú terménnyel egy helyiségben, mert átveszi annak szagát, illatát. A tavaszi szőlőoltáshoz már megkezdjük a nemes vessző szedését. Az átválogatott veszszőket veremben vagy pincében tároljuk az oltás megkezdéséig. штшшшшт Ha még nem mostuk el és nem tettük rendbe a szőlő feldolgozásakor használt edényeket és eszközöket, sürgősen pótoljuk a mulasztást. Á faedényekét hosszabb ideig a szabad levegőn szikkasztjuk, a zúzókat, sajtolókat konzerváljuk. A sajtoló orsóját olajjal védjük a rozsdásodástól. Kísérjük figyelemmel a must erjedését. Az erjedés helyes lefolyása jelentős mértékben befolyásolja a bor minőségét. Az erjedésben megakadt mustok erjedését a leülepedett élesztőgombák felkeverésével elősegíthetjük. A leülepedett élesztőgombák heti egy kétszeri felkeverésével csökkenthetjük az igen kemény borok savtarlalmát. A zajos erjedés után megkezdődik az újborok fejlődése, alakulása. A utóerjedés folyamán végbemenő biokémiai és fiziológiai (élettani) változások meghatározzák a borok jellegét. A zajos erjedés befejeződése után a hordókat töltsük fel. Az utőerjedésben levő boroknál még hagyjunk néhány ujjnyi erjedési űrt. Az erjedés befejezése után a borokat nein szabad darabban tartani, mert az újbor könnyen romlik. A maradék bort fejtsük át demizsonokba vagy üvegekbe. A hordókat kezdetben gyakrabban, hetente kétszer, majd hetente egyszer, az idősebb borokat kéthetenként egyszer ajánlatos töltögetni. Ä zajos erjedés befejeződése után két-három hét múlva kezdjük el a borok első fejtését. Lehetőleg az újbor ne maradjon sokáig a seprőn. A korábbi fejtés mindig előnyösebb mint a kései, mivel a seprőben lévő anyagok könnyen romlanak. Az első fejtés Ideje függ az erjedés lefolyásától, a savtartalomtól és az újbor egészségi állapotától. Korábban fejtjük a penészes, rothadt szőlőből készült borokat, mivel ezek seprője a bor további fejlődése szempontjából sok nem kívánatos anyagot tartalmaz. Az első fejtés időpontjának meghatározásakor a bor tisztaságán kívül figyelembe vesszük a bor egyes alkotórészeinek (cukor, savak stb.) harmonikus arányát is. Ezért az újborok fejlődését kóstolással ellenőrizzük. Korábban fejtjük a savszegény borokat (nem kell megvárni a tisztulást), későbben az erősen savas, kemény borokat, annak ellenére, hogy ezek a borok gyorsan tisztulnak. Savas boroknál a korai fejtés megakadályozza vagy késlelteti az ún. biológiai savcsökkenést. Fejtés előtt tanácsos tűrési próbát végezni. Minden hordóból mintát veszünk, s az újborral teli poharakat, üvegeket meleg, világos helyre tesszük. Ha a bor színe négy óra múlva megváltozik, akkor a bort fejtés előtt 3—5 nappal 100 literenként 10 g káiiumpiroszulfittal kénezzük. Az egészséges, barnulásra nem hajlamos borokat enyhén bekénezett (Уг kénszelet/hl) hordóba fejtjük le. Az első fejtést általában nyíltan (levegővel érintkezve) végezzük. Ha édeskés bort akarunk készíteni, akkor az első fejtést és a kénezést még az utóerjedésben lévő bornál el kell végezni, figyelembe véve az újbor savtartalmát. A kiürült hordókat mossuk ki, majd szikkasztás után kénezzük be. Végezzük el az üres hordók kénezését és törölgetését is. Ne feledkezzünk meg az óborok töltöjfetéséről. Kiemelkedő minőségű óborainkat érdemes lepalackozni. A palackok lezárására csak új dugót használjunk. A ledugaszolt palackokat pecsétviasszal vagy tiszta parafinnal Is lezárhatjuk, majd fektetve tároljuk. A pincét tartsuk tisztán, á penészgombák elszaporodását kénszelet elégetésével akadályozzuk meg. Ügyeljünk a pince hőmérsékletére, ha kell szellőztessünk. A fehérborok fejlődéséhez legmegfelelőbb a 10—12 C-fokos pincehőmérséklet, míg a vörösborok 12—14 C-fokos hőmérsékleten fejlődnek kielégítően. Korpás András agrármérnök «А gyepről összegereblyézett faleveleket a virágoskert tisztogatásakor felhalmozódó, egyéb növényi maradványokkal egyetemben komposztáljuk. Még a fagyok előtt ellenőrizzük a rózsák védőlakarását s szükség szerint növeljük a földkupacot, hogy az alsó rügyek is védve legyenek. A rózsatövek közé szórjunk némi szerves- és műtrágyát. A gyepre meg az évelők közé szintén kerülhet egy kevés istállótrágya és műtrágya. Akárcsak a gyümölcsösben, a virágoskertben is ajánlatos elvégezni az őszi mechanikai növényápolást, majd a friss sebeket le kell zárni oltóvlaszszal vagy fémmentes olajfestékkel. Dísznövényeink közül jó néhány védő takarást igényel. Főleg a most telepített rózsákról meg az örökzöldekről van szó, de a dudvásszárú cserjéket is érdemes-ajánlatos védeni. A díszfüvek szárát össze kell kötni, hogy a tövet rothasztó csapadékból a lehető legkevesebb kerüljön a tövekhez. A megüresedett ágyasokat szfirfuk meg trágyával (istállótrágya. komposzi) és ássuk fel jó rögösre. A kánná évelő növény, de nálunk a szabadban nem teleltethető. Várjuk meg, hogy az első éjszakai fagy „el-OH tennivalók vigye a lombját, azután szedjük föl, a szárát vágjuk 15 cm-es csonkra, a vastag gyökértörzses töveket kisebb földlabdával együtt rakjuk egymás mellé a táróiéban, ahol 5—IQ C-fokos hőmérsékletet kell biztosítanunk. Legjobb, ha a kerti sáfrányfű hagymagumóit is felszedjük ‘és száraz, fagymentes helyen teleltetjük, mert néha a kiadós védőtakarás alatt is kifagy. A tárolt virághagymákat és gumókat rendszeresen ellenőrizzük, a beteg vagy már rothadó darabokat távolítsuk el. Sokan szeretnének karácsonyra-szilveszterre valamilyen hagymást virágoztatni. A lakásban általában több sikerrel jár a januári-februári hajtatás, de a korábbival is kísérletet tehetünk. Hajtatás idején 8—10 C-fokos hőmérsékletről, kezdeti árnyékolásról és rendszeres öntözésről gondoskodni kell. Főleg a takaró árnyékolás fontos, mert a fényhiányra reagálva a hagymák csúcsa megnyúlik s így elérjük, hogy a levélzet meg a virágszár megfelelő hosszúságúra fejlődjék. Később a takaró kúpot vagy virágcserepet el kel! távolítani és a hajtatott növényt az ablak közelében kell elhelyezni, mert csak így nyerünk szép zöld leveleket és tökéletesen kiszíneződött virágzatokat. Ä szobanövények télen is igénylik a friss levegőt, de a huzatot nem tűrik. A tápoldatozást most már mellőzzük és az öntözést Is mérsékeljük. Kivételt képez a karácsonyi kaktuszt, a mikulásvirág meg az amarillisz. A karácsonyi kaktusz a mikulásvirág meg az nál melegebb helyiségben tartani, mert elrúgja a virágkezdeményeket. A növényt lágy, szobameleg vízzel hetente egyszer-kétszer öntözzük meg, hogy az egész földlabda átnedvesedjék, A kaktuszféléket nagyon ritkán és csak kis vízadaggal öntözzük. Száraz levegőjű lakásokban ajánlatos légnedvesítő vízpárologtatókat iizemel'tetni fnem csupán a virágoknak tesz jót). Friss vágott virágot ilyenkor már általában nem kínál a kert (hacsak az időjárás nem volt kegyes az apróvirágú krizantémokhoz), tehát most hasznát vehetjük a nyáron gondosan megszorított, száraz csokorba alkalmas virágoknak. Puha Margit agrármérnök A GYÜMÖLCSÖSBEN Ha októberben futotta az 3 időnkből meg az erőnkből a tápanyagpótlás és az ásás elvégzésére, akkor novemberben már kicsit fellélegezhetünk. Most már csak az esetleges telepítések „várnak ránk, no meg a gyümölcstároió időnkénti ellenőrzése és szellőztetése. Persze, a kertek látványa mást mutat, nehéz volt az ősz, kertészkedőinkre még sok munka vár a kertekben és kerttelepeken. Év közben szóba került a gyümölcsös teljes vagy részbeni füvesítésének lehetősége. Aki vaióban füvesítette a sorközöket, illetve a közlekedést szolgáló utakat, annak mcst nem sok ásnivalója akad. Ugyanis a fák alatti talajművelés már inkább csak a kapával történő talajlazításra szorítkozik. A míilrágya meg a komposzt bedolgozására ez is elégséges, a falevelek és a gyomok „eltakarításáról“ már nem is beszélve. A füvesített területekről gyűjtött füvet és faleveleket pedig 2—3 év múlva hasznosítható komposztba tehetjük. Aki a fák alját füvesítette és az utakat hagyta szabadon, az most feltétlenül ássa meg a talajt s közben juttassa ki a trágyákat is. A vékonyabb gyökerek esetleg megsérülhetnek, de a vastagabbakban ne tegyünk kárt, mert megtelepedhetnek rajtuk a gyökérbetegségek. A műtrágyát soha ne a törzs közelébe szúrjuk, hiszen itt a legcsekélyebb a hajszálgyökerek tevékenysége. Az jár el helyesen, aki a műtrágya zömét a koronagyűrűbe (csurgó) juttatja. Nitro: géntartalmú műtrágyát ilyenkor csak abban az esetben érdemes használni, ha túl sok éretlen trágyát vagy egyéb szerves anyagot forgatunk alá. A fiatal vagy a túl sekélyen gyökerező fák tövéhez dobjunk néhány ásó földet — esetleg komposztot is —, így jobban védjük fáinkat a fagykártól. A hónap eleje a telepítések időszaka. Az ilyenkor kiültetett csemeték még ráérnek némi hajszálgyökérzatet fejleszteni s jól áttelelnek. A gyökérzetet csak akkor muszáj viszszavágnl, ha beszáradt vagy roncsolódott, viszont az alapos beöntözésről még véletlenül se feledkezzünk meg. A koronát majd tavasszal messük meg. Ha termőkaros vagy ágcsoportos sudaras koronát szeretnénk nevelni, akkor kétéves koronás fácskát telepítsünk. Aki sövényt. füzért Vagy más alakfát szeretne, az a korona nélküli, egyéves suhángokat válassza. Az alma- és körtefákat 4—5 éves korig, a csonthéjasokat 2—3 éves korig érdemes átültetni, de a koronát jól vissza kell vágni. Most már gondolhatunk a bogyósok (málna, ribiszke, egres) metszésére, ritkítására is, hogy könnyebb dolgunk legyen a trágyázással és a talajmunkákkal. A még langyos őszi napokon esetleg hozzáláthatunk az Idősebb alma- és körtefák metszéséhez Is. A tárolt gyümölcsöt rendтжттттш * -J szeresen ellenőrizzük, mert most még elég gyakran találunk beteg fmonília, szárazrothadás) almát körtét. A tároló páratartalmát a padozat locsolgatásával és éjszakai szellőztetéssel növelhetjük, a fertőtlenítést kénszeletek égetésével oldhatjuk meg. A vékony héjú almafajtákat (pl. Golden Delicious) tanácsos fóliával betakarni. Relucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa Л ZOLDSÉGESKERTBEN November a hosszú tenyészidejű káposztafélék betakarításának időszaka, de a fóliasátrak alatt még salátát is vághatunk. A laza vagy repedt káposztafejeket legjobb azonnal felhasználni (savanyítás, vegyes savanyúság stb.), a félkeményeket is csak rövidebb ideig érdemes tárolni. A 2—3 borítólevéllel levágott, igazán kemény káposztafejek hónapokig Is eltarthatók károsodás nélkül. Az értékesíthető karfiolt most már végleg be kell takarítani, a többit pedig gyökerestől telepítsük át a megüresedett melegágyba. Ezek a növények karácsonyra adnak hasznosítható termést. Az augusztusban vetett kínai kel is most vágható. Piaci értékesítésre csak a minimum 350 grammos kemény fejek alkalmasak. A szedést nem érdemes elkapkodni, hiszen a növény még a mínusz 10 C-fokos hideget is elviseli. Sőtl Hótakaró alatt akár a szabadban is teleltethetünk néhányat, hogy később is legyen friss zöldségünk. A vállalkozás kockázattal jár. de kicsiben érdemes kísérletezni. Persze, a jól kifejlett kínai kel hűvös pincében is eltartható január végéig. A póréhagyma decemberig szedhető, de saját szükségletre nem érdemes mindet betakarítani, mert a tárolóban veszít a minőségéből. Ha jól betakarjuk, vagy árokban elvermelve tartjuk, télen Is teljes hosszában halványítva fogyaszthatjuk. A téli fogyasztásra termelt retket legkésőbb november elején ki kell ásni. Csavarjuk le róla a lombot és az egészséges gumókat hűvös pincében vagy garázsban ládákban, vermekben pedig homokba ágyazva tárolhatjuk, jobb esetben akár négy hónapon át. A torma jól bírja a hideget, felszedésével nem kell sietni. Jó mélyen ássuk ki, hogy a talpgyökereket is felszedhessük. Ezekből lesz az új telepítéshez szükséges dugvány, arról nem is beszélve, hogy a földben maradva erősen gyo* mosítanak. A salátacikória szintén fagytűrő. de hajtatáshoz legkésőbb november elején fel kell szedni. Átmeneti jelleggel fagymentes helyen kell tárolni. 2-— 3 cm-es levélcsonkot hagyva a gyökérnyak fölött. A hajtatás általában decemberben kezdődik, de saját célra korábban is hajtathatunk néhány gyökeret. Az augusztusi vetésből a fagyokig szedhetünk sóskát és spenótot, s ugyancsak folyamatosan szedhetjük a bimbóskelt Is, amely szabadban teleltethető. Á többi szabadban telelő zöldséget takarjuk be szalmával, falombbal stb. Ha eddig nem futotta az időnkből, most még duggathntunk őszi fokhagymát, de azután már valóban minden Időnket a trágyázásnak és a talajforgatásnak szenteljük, hadd pihenjen tavaszig a föld. Az üres melegágyakat takarítsuk ki, maid töltsük meg szalmával, hogy ne fagyjon át túlságosan a talaj. Magda Valšiková agrármérnök, a tudományok kandidátusa 'í
