Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-02 / 44. szám

*Г5 Az egyén és a köz javán munkálkodnak '{ Folytatás uz 1. oldalrólJ hogy a Járási székhelyen nap­jainkban összesen 52 kertésze­ti alapszervezet működik, s már a közeljövőben újabbak létreho­zását tervezzük, mert még min­dig nem tudunk eleget tenni a kertészkedni vágyók igényei­nek. ф Ezek szerint komoly si­kereket érnek el a parlagföl­dek kihasználásában. •— járásunkban a kertészke­dők valamivel több mint hat­­száz hektáros földterület gaz­daságos és ésszerű kihasználá­sát biztosítják. Ennek a terü­letnek megközelítőleg a fele kerti föld, a többit a termőre fogott parlagok adják. ф Az előbb említette, hogy nem győznek eleget tenni a kiskert iránti igényeknek. Nem lehetne meggyorsítani az elfek­vő földterületek használatba adását? — Tagadhatatlan, hogy a jer lenleginél lényesesen nagyobb területet ts művelhetnénk, hi­szen miként érdeklődőkben, úgy nagyüzemi termelésre al­kalmatlan földterületekben sin­csen hiány. Ennek ellenére bi­zonyos mértékben lassítjuk a kerttelepek szaporodásának ütemét, mert mindenképpen szeretnénk továbbra is ellen­őrzés és felügyelet alatt tar­tani az egész folyamatot. Ha Jártas a témában, akkor bizo­nyára tudja, hogy Szlovákiában Is akadnak „kezdeményezők“, akik jobb esetben kétszobás hétvégi házat, rosszabb eset­ben hivalkodó nyaralót szeret­nének építeni a nem éppen é célra Juttatott földterületen. Nos, ezektől a gondoktól, saj­nos, ml sem tudunk megszaba dúlni, s ha valahol kerttelep létesül, az egyik szemünkkel évekig figyelni kell. megtart­ják-e a tagjaink a betelepítésre és az építkezésre vonatkozó előírásokat. Ф Mégis mennyi igénylői tartanak nyilván? — Nem vészes a helyzet. Pillanatnyilag talán félezer kertigénylőnk van, de még ezen az őszön mintegy 45 hek­tár elfekvő föld terület átadá­sát tervezzük. Az új kerttele рек létrehozásához ezúttal is a gottwaldi és a sluSovicei szö­vetkezet járult hozzá. A BARACKÉ A JÖVŐ? A Gottwaldovi járás kertész­keddi évi átlagban mintegy 3700 fonna gyümölcsöt és 19U0 tonna zöldséget termelnek. A megtermelt gyümölcsnek körül riilbclü! ötven százalékát érté­kesítik. a zöldségfélékből pedig hozzávetőlegesen 40U tonna ke­rül hivatalos felvásárlásra. —• Mint tudjuk, a szervezett kertbarátmozgalom első és leg­­fontosahb telaiiala, hogy a ren­delkezésre álló földalap lehelő legtökéletesebb kihasználásával maximalis mértekben hozzája ruljon az élelmiszer önellatott­­ság megszilárdítását célzó, or­szágos törekvések sikeréhez — mondotta ezzel kapcsolatban a CSKSZ járást bizottságának el­nöke. — Itt elsősorban az egyénről, a családi igények ki­elégítéséről van szó, de a na­gyobb közösség, mindenekelőtt a település és a járás önellá­­tottságúnak biztosítása is fon­tos feladat. Nos, ilyen vonat­kozásban bizony nem a legked­vezőbb a helyzet. Zöldségfélék­ből valószínűleg suba nem te­szünk önellátok, viszont a gyü­mölcsválaszték gazdagításáért még tehetnénk egyet s mást. Ha jól számítom, nagyjából há­romszor annyi >alinát meg kör­tét termelünk, mint amennyire szükségünk van. ugyanakkor más kedvelt és fontos gyü­mölcsfélékből meg ..behozatal­ra“ szorulunk. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy széles körit népszerűsítő' és megnyerő te­vékenységgel elősegítjük az őszi- és kajszibarack megtűrne sítáját ezen a vidéken. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy az ég­hajlati adottságok és a vidék tengerszint feletti magassága éppen ideális környezetet nyújt ezeknek a gyümölcsöknek a termesztéséhez, akkor о vállalt feladat teljesítése reálisnak tű­nik. ф Valóban csak a választé­kot szeretnék gazdagítani, vagy a döntés meghozatalában ne­tán az is közrejátszott, hogy a szilvaliimlű elleni harc mind­eddig nem sok eredményt ho­zott? — Mi tagadás, az utóbbi években vidékünkön is egyre több gondot é“ főfájást okoz a megtekezlietollenül terjedő szilvahtmlő. A pusztulásra ítélt fák száma egyre gyarapszik, gyógyításukra semmi lehetőség, és pótolni sem tudjuk őket, mert a betegségnek ellenálló alany vagy fajta egyelőre csak álom. Ez ts indokolttá teszt, hogy komoly figyelmet szen­teljünk a vidékünkön ts ered­ményesen termeszthető őszi es kajszibaracknak . A későbbiek során még meg­tudtam, hogy — elsősorban az értékesítési gondok miatt — csehországi barátaink is egyre nagyobb gondot és több pénzt fordítanak a szövetségi ter­­ményfeldolgozó központok épí­tésére. Igaz, a beruházások tervszerű építését és üzembe helyezését jelentősen, késlelteti a feldolgozógépek és gépsorok hiánya, de e téren nekünk sincs mivel büszkélkednünk. A Gottwaldovi járásban több lie lyütt üzemel szárító, illetve aszaló berendezés, másutt gyü­mölcslevet sajtolnak, lekvárt főznek, vagy éppen szeszt éget­nek. A kerlészkedők a bosszú téli estéket szakismereteik gyarapí­tásával vagy fel frissítésével töltik. A szövetség járási bi­zottsága mellett 30 fős előadó­­csoport működik, fgy a szak­előadások megtartása nem gond. Persze, egyéb módja is van az ismeretgyarapításnak, s ezt Itt is tudják a kertbará­tok. Itt is divat a tanulmányi kirándulás, de ukadnak kölcsö­nös tapasztalatcserét szolgáló vitaestek és baráti találkozók is. Több szervezetnek van ba­ráti kapcsolata Treoéiaoskc Teplicében, Topoľčany ban meg Pezinokban. és •— ezt különö­sen örömmel tolmácsoljuk — valamelyik dél szlovákiai járás sál is szívesen felvennék a kapcsolatot. "Az utóbbi években ezen a vi­déken is egyre többen követik a kiállítások szervezésében év­tizedes tapasztalatokkal rendel­kezők példáját. így a nézelődé­sen és gyönyörködésen túlme­nően rendszerint egy kis ta­pasztalatcserére ts alkalmat kí­náló, népszerűsítő terménybe­­mutatókbao sem szenvednek már hiányt. A kiállítások szín­vonalát emeli, hogy a sereg­szemlére általában meghívják a baráti alapszervezetek leg­eredményesebben gazdálkodó tagjait is. S ami szintén szót — és figyelmet! — érdemlő: a kiállításokon bemutatott zöld­séget és gyümölcsöt csehorszá­gi barátaink rendszerint vala­melyik óvodának vagy bölcső dének adományozzák. A szövetség berkeiben — á szakbizottságok irányításával — dicséretes munkát végeznek a fintatok meg a nők. A ker­­tészkedök mindenütt hatéko­nyan sggitik a Nemzeti Front választási programjának telje­sítését. szívügyüknek tartják a települések arculatának csino­sítását. és természetesen a me­zőgazdasági munkacsúcsok ide­jén sem ülnek karba tett kéz­zel. A szövetség múlt év de­cemberében megtartott VII. kongresszusát köszöntő munka­versenyben őzt a járást is po­zitívan értékelték. A sikerért mindenekelőtt az otrokovicei „Sad rnfru“ alapszervozel tag­jai tettek sokat, de dicséret illeti a járás vetélkedőben ugyancsak rangos helyezést el­érő bureSovi, luhaüovicei és slušovicel alapszervezet tag­jainak önfeláldozó szorgosko­dását is. Annál ts Inkább, mert ha nincs is kongresszus, azért ezekben a szervezetekben az idén sem hagyott alább a kez­deményezés. KADEK GABOR Az egyén és a köz javán munkálkodnak Akárcsak nálunk Szlovákiában, Cselt Szocialista Köztársaságban is jó ütemben fejlődik a kertbarátmoz­galom. Mint a Csehországi Kertész­­kmlok Szövetségének tavaly decem­berben megtartott, sorrendben immár VII. kongresszusa megállapította, évi átlagban több mint 15 ezer fővel gya­rapszik a szervezett kerlészkedők száma. Az ulapszervezetek tagjai bi­zonyára jól és szakszerűen kihasz­nálják a házikerteket, illetve a par­lagokon létesített kerttelepeken ka­pott kiskerteket, mert az országban JSaHóialstlc 1—- ELETÉB0LJ évente felvásárlásra kerülő zöldség­nek mintegy 14 százalékát, az almás­­termésííeknek körülbelül 50 százalé­kát, a bogyósoknak pedig több mint 70 százalékát ok kínálják megvételre. Arról már nőm is beszélve, hogy egyre több alapszervezet foglalkozik terményárusítással, és a kertészkedők közül Is mind többen élnek a piaci árusítás lehetőségével. Barátaink is tevékenyen bekapcsolódnak a köz ja­vát szolgáló társadalmi munkába; középületeket, óvodákat, bölcsődéket vagy éppen szövetségi létesítménye két építenek, máskor szénát, szalmát vagy éppen kapásokat gyűjtenek, a házuk előtt meg a köztereken virá­got ültetnek stb. Egyszóval szorgos­ig kodnak, akárcsak mi, és nemcsak az a örömük, megközelítőleg a gondjuk­­bajuk is azonos a miénkkel. Igaz, itt minden tekintetben szervezettebb az ellátás, mégis sokan mondogat­ják, hogy bizonyos fajták vetőmag­ját, némely permetanyagot vagy ker­ti szerszámot legalább olyan nehéz beszerezni, mint egy jő kerti trak­tort, vagy mondjuk a csonthéjasok és a bogyósok minőségi, elismert fa­iskolai üítetőanyagát. És a helybeni értékesítési lehetőségek megteremté­sét nagyon sok helyen még csak most tervezik-szervezik. NYOLCEZREN ECY CÉLÉRT A kertbarátmnzgalrai eredményei­ről országszerte ismert Gottwaldovi járásban úgymond ősi hagyománya van a háztáji kertészkedésnek. Első­sorban a gyümölcstermesztésnek hó­dolók érdeme, hogy a járásban Im­már két évtizedes múlttal büszkélked­het n szervezett kertbarátmozgalom. — Az első alapszervezefek a járási székhelyen, Gottwaldovban alakultak meg — tájékoztatott minapi találko­zásunk alkalmával Tnodor Rozehnal, a Csehországi Kertészkedők Szövet­sége járási bizottságának elnöke. — A jó példa gyorsan követőkre talált, így aránylag rövid idő alatt elfogad­ható szervezettségi színvonalat ér­tünk el. járásunkban ma 135 alap­szervezete. illetve 157 kerttelepe van a szövetségnek, a szervezett munkát Tolytató kertészkedők száma pedig meghaladja a nyolcezer főt. Csupán az érdekesség kedvéért említem meg, (Folytatás а 4. oldalon) Jövedelmező juhtenyésztés Hosszú évek után a minap újra felkerestem Komáromban (Komárno) Gál Árpád állatte­nyésztőt. Tudom, hogy évtizedeken át nyúlte­­nyésztéssel foglalkozott, s nevét a járás hatá­rain túl is nagyon jól ismerték a hasonló kedvtelésnek hódolók. Ugyanis a helyi vagy körzeti népszerűsítő kiállításokon gyakran sze­repelt mint szakbíró, és Igazán gazdag tapasz­talatait sem rejtette véka alá. A fentiek ismeretében kimondottan hideg zuhanyként ért az értesülés, hogy az egykori „nagy“ nyulász egyszer és mindenkorra búcsút intett a nyulaknak, s helyettük a juhokat fo­gadta kegyébe szívébe. Még hetvenkilencben történt: két társával, Panyi József és Untermayer István nyutászok­­kai úgy határoztak, hogy felhagynak a sok bosszúsággal járó és tisztes nyereséget sem biztosító nyúltenyésztéssel, s inkább juhokkal fognak foglalkozni. Méghozzá nem is kicsiben. Fejenként 5—5 ezer korona alaptőkével indul­tak, s ezen a pénzen harminc tenyészállatot meg egy „kiszolgált“ lovat vettek. Az utóbbit azért, hogy az esetleges nyereséget ne kelljen szállítást díj címén kifizetniük. Mert a népes állománynak bizony sok eleséget kell bekészí­teni a téli hónapokra, és alomra is szükség van. Hat év alatt az állományt szépen felszaporí­­tották -- ma már száz juhot számlálnak. Az eteség beszerzése egyelőre nem gond, mert kora tavasztól késő őszig egymást váltva le­geltetik az állatokat, télire pedig elegendő mennyiségű szénát lehet gyűjteni a béreit ka­szálókon meg az elfekvő parlagokon. Az állomány elhelyezése egyelőre szintén nem gond, mivel nyáron a régi erődítmény 5 ös számú bástyája, télen pedig az útkarban­tartó vállalat gondozásában lévő bástya ad otthont a juhoknak. A teltre bekészített eleség ugyanitt van elraktározva, beleértve az érté­kesített gyapjúért kiutalt abrakot Is, amit a növendékek részére tartogatnak. Mint Gál elvtárstót megtudtam, tenyésztői munkájuk eddigi eredményeivel, valamint a gyapjú felvásárlásával elégedettek. Elismerés­sel nyilatkoznak a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat hurbanovói részlege dolgozóinak be­csületes és szakszerű munkájáról, de nem le­lőjük el hangsúlyozni, hogy maguk ts azon vannak, hogy a felvásárlóknak ne legyen mit kifogásolniuk a gyapjú minősítésekor. Ennek tudható be, hogy csupán gyapjúból havi és fejenkénti átlagban 1500 korona jövedelmük származik. Ezért már érdemes fáradozni és úgymond aktív pihenésre fordítani a régen ki­érdemelt szabadidő egy részét. S bár a hatvan anya utódaiból még jó néhányat szeretnének továbbtartásra meghagyni, azért eladásra is jut majd az állatokból, ami további bevételt jelent. Egyetlen nagy gondjuk van — nem tudnak mit kezdeni a sok trágyával, örömmel fogad­nák a trágyahtányra panaszkodó nagyüzemek, illetve az árutermelésre berendezkedett ker­tészkedők érdeklődését.­Andriskin jőzset

Next

/
Thumbnails
Contents