Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-02 / 44. szám

1985. november 2.

SZABAD FÖLDMŰVES

5

Emberpróbáló őszi napok

Talán nem túlzás úgy fogalmazni: a tartós esőzések, melankolikus hangulatot, a kellemes, derűs napok jókedvet árasztanak. Az idei szép és rendkívül meleg ősznek a mezőgazdaság dolgozói a hosszan tartó szárazság miatt csak részben örültek. Fóleg a talaj-előkészítő és a terménybetakarító gépek kezelőt, no meg a gépjavítók tekintettek gyakran az égre. A növénytermesztési szakemberek is gyakran ráncolták homlokukat, hiszen az irányítás is jóval több gonddal járt a nehéz jeltételek között folyó munkák idején, mint máskor.

Az őszi mezei munkák félidejénél 'jártam az ipolyvarbói fVrbovkaj Vörös Csillag Efsz-ben. Az emeletes székházban az agronómust nem találtam az irodájában.

— Kint van a határban, talán ebédidő alatt bent találja öt — tájékoztattak.

Urbán Sándor az esztergagép mellett

Közvetlenül a gépudvarban láttam, hogy a gépszerelők egy répabetakarító gép és egy kukorlcakombájn körül forgolódnak. Az októberi lágy napsütésben még öröm is kint a friss levegőn dolgozat. Ogy érzem, a varból szövetkezet gápjavltói meg különösen örülnek ennek, mert gépjavítótelepükre ráférne egy kiadós felújítás. Az elavult, sötét javítóműhelyekben nehezebben boldogulnak, mint a tágas, modern szerelőcsarnokokban.

A КС-6-os répakombájnon cserélnek alkatrészt — tudom meg Rajták Dezsőtől, a gép kezelőjétől. A kukoricaadapterrel felszerelt E 514-es kombájn mellett Kelemen Károly, az új gép „pilótája“ sietteti a munkát.

— Tegnap délután mentem ki a kukoricatáblára és közvetlenül a munkaidő vége előtt meghibásodott az adapter hajtóműve — magyarázza a fiatalember. A kombájn mellett találom Urbán Sándor műhelyfőnököt is.

— A sziklakeménnyé váll földben gyakran hibásodnak meg és törnek a gépek — mondfa nagy szakértelemmel.

Ezután szűk „rezidenciájába“ tessékel, ahol az esztergagép szinte kitölti az egész teret.

— Itt nyugodtabban beszélgethetünk, de hellyel nem tudom kínálni — mentegetődzik.

— Mindenekelőtt arra lennék kíváncsi, győzik-e szusszal a javításokat?

— Győzni győzzük. A hibákat a lehető leggyorsabban igyekszünk eltávolítani, hogy minimálisra csökkentsük az elromlott gépek állásidejét. Négyen-öten vagyunk a műhelyben gépjavítók, a többi kint dolgozik a gépeken. Ezerszer elmondott dolog, de, sajnos, változatlanul érvényes, hogy a hiányos pótalkatrész-ellátás nehezíti a munkánkat. A szántásnál sorra elszakadtak az ekék acélcsavarjai, amikből egy darab sincs raktáron, nem lehetett beszerezni őket. Mi mást tehettem, mint ide álltam az esztergagép mellé és hatszögletű vasrúdból legyártottam egy „sorozat" acélcsavart. Talán mondani sem kell, hogy az Itthon készített acélcsavar ára a nagykereskedelmi ár háromszorosára rúg. Vagy itt van például a КС-6-os répabetakarltó gépünk, amelyhez már egy éve keresünk kardántengelyt — de' hasztalanul. Egy egészen más gép kardántengelyét toldoztuk-folt óztuk össze, de az gyakran eltörik. Ezen esztergagép nélkül nem tudnánk boldogulni, ez a „lelke" a műhelynek — és Urbán Sándor kedélyesen megveregeti a gép „hátát“, majd így folytatja:

Ez év májusában neveztek ki műhelyvezetőnek. Nem szívesen adtam rá a fejem, jól megvoltam én gépjavítóként is, hiszen a Nagyidat Mezőgazdasági Szaktanlntézetben folytatott tanulmányaim befejezése óta — immár 1955-től — végzem a gépek javítását. A szövetkezetben több mint húsz éve dolgozom. A műhelyvezetőt tisztséget napi négy órában töltöm be, és ezzel csak a munkám meg a gondom szaporodott, mert itt a műhelyben ugyanúgy hélyt kell állnom, mint ezelőtt — mondja leplezetlen őszinteséggel a műhelyvezető.

— Tulajdonképpen mi a műhelyvezető feladata?

— Összekötő kapocs vagyok a „fentiek" és „lentiek“ között. Például az agronómusoktól parancsba kapom, hogy ezeket meg azokat a gépeket akkorra meg akkorra készítsük elő. Nekem kell itt a' műhelyben megszervezni. hogy a megadott Időpontra készen álljanak a gépek.

— Mivel lehet jó minőségű munkára ösztönözni a gépjavítókat?

— Hálátlan feladat, de a műhelyfőnök dolga a gépszerelők napi munkájának az értékelése is. Napi bérük plusz 45 százalékát kaphatják, ha jó

munkát végeznek__ Persze, nem

mindenki kapja ezt meg, és ugye, aki megrövidítve érzi magát, nem állja meg szó nélkül. Ilyen esetben nem tehetek mást, megmagyarázom nekik, hogy miért volt vékonyabb a boríték. Előny is, meg nem is, hogy jól ismerem munkatársaim képességeit, meg

gyenge pontjaikat is. Ugye, most már érti, miért vonakodtam a műhelyvezetői tisztség átvételétől?

A 48 éves Urbán Sándor még azt is elmondja, hogy az idénymunkák alatt ritkán akad szabadszombat a „mühelyisták“ részére, és hétköznapokon is szolgálatot tartanak. Gyakran szombaton és vasárnap is érte mennek, ha valami nagyon sürgős munkát kell elvégezni.

— Remélem, a téli hónapokban majd több időm jut otthoni kedvteléseimre. Egy kis kerti traktort szeretnék összehozni, már minden megvan hozzá, csak időm nincs az összeszerelésére — mondja beszélgetésünk végén a műhelyvezető.

— © —

Kajtor Tibor mérnököt, a növénytermesztést ágazatvezetőt közvetlenül ebéd előtt sikerült az irodájában találnom. Kérdezhetnék\-e tőle időszerűbbet, mint azt, miként haladnak az őszi munkákat.

— Ha lassan és nehezen is, de haladunk — mondja kesernyés mosoly kíséretében. — Talaj-előkészítő gépeink két műszakban dolgoztak. A nagy szárazság miatt egyes műveleteket többször, például a gyűrűshengerezést hatszor meg kellett ismételnünk, míg végre szóhoz juthattak a vetőgépek. Agrotechnikai határidőben végeztünk az ősziek vetésével. Őszi búzából 865, őszi árpából 50, őszi keverékekből pedig 150 hektáron került a földbe a mag. Két komplex gépsor dolgozik a 150 hektár cukorrépa be-Rajt'úk Dezső alkatrészt cserél

takarításán. Az eddig betakarított területekről 30 tonnás hektárhozam mutatkozik. Három saját kukoricakombájnunkkal kezdtük meg a 230 hektárnyi kukorica betakarítását, egy kombájnt pedig a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) Gép- és Trakt or állomásról várunk. Az őszi munkák jelenlegi szakaszában pontos hektár hozamokról nem beszélhetek, kivéve a napraforgót. Ebből a fontos ipari növényből a tervezett 1,7 tonnával szemben 1,9 tonna termett — tájékoztat röviden a növénytermesztési ágazatvezető.

— • —

Hazafelé az úton a kocsiban azon tűnődöm: mindenféle értelemben emberpróbáló ez az ősz.

Bodzsár Gyula

(A szerző felvételei)

Örömmel és

Horváth Lászlótól, a Zlaté Klasy-i Helyi Nemzeti Bizottság titkárától tudtam meg, hogy Szabados Ilona az említett háromezerhétszáz lakosú központi község egyik legrégibb és legaktívabban tevékenykedő képviselőié. Szorgalmas, példamutató és cselekvő ember. Miben jut kifejezésre példamutatása? Feladatainak fegyelmezett teljesítésében, kezdeménvező- és segítőkészségáben, a tervek, célok Azok az eredmények. melveket a másfél évtized alatt. a községben elértek, az ő nevéhez is fűződnek. Számát sem tudia annak, hány gyűlésen. összejövetelen vett részt, hány ebeiét szervezett, liánv«4or szólította munkára a falu aszsznnyait, ha éníteteni, takarítani, parkosítani kellett. Kezdeményező, a közösségért lelkesedéssel és szenvedéllyel cselekvő magatartásának is köszönhető, hogv felépült a bevásárlóközpont, a szolgáltatások háza, az ővoda — a cigánysz5rmazú gyermekek részére is —, nauközi otthon, megannyi családi ház és lakásegység, nynedíiaskinb stb. Sorolhatnám tovább, mi mindent énítettek. ami a köz iaváf, az emberek szellemi gazdagodását szolgálta,, magas életszínvonalát tükrözi. Szabados Ilona tud örülni, lelkesedni annak a termékeny együttműködésnek, melv az efsz, a hnb és a nolsárí bizottságok tagjai között alakult ki.

Munkahelyén, a bevásárlóközpont hüfgiábpri lsmer4em meg Szabados Honát. Hoevan iellemeTzem? Szőke balé, kerek arcfi, szolid fckinteifi k"dves-fakaros asszony. Anya. Munkaidő után mos. főz. takarít, в r*aiádi*rÄl vnndoskodik. Szabadidőiében társadalmi mnnkát végez. A Nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szervezeteinek vezetőségi tagia. munkahelyén szakszervezeti bizalmi, párttag, 1372-től képviselő.

— Hogyan lett képviselő?

— Maeam sem tudom mór. nlvan régen volt. Talán azért, mert egészen fiatalnn aktívan bekapcsolódtam a társadalmi munkába. Helvbeli vagvok, a férjem is. gyerekeim is Ismerem a falut, a határ zegét-zogőt. Szüleim a .szövetkezetből mentek nyugdíjba. Sokáig szorgalmas munkával szolgálták a közöst. Nehéz időket éltünk, mert kezdetben nem ..ment“ olyan iái a szövetkezet, mint most. Sokat kellett dolgozni azért, hogv gyerekeinknek iobb Iogven. Kovács Péter, a Nemzett Front helyi szervének elnöke figyelt fel rám. Utánam jött, s azt mondta:

— Ilonka, rád esett a választás. Vállalod?

— Meglepett a kérdés, hirtelen nem tud'am, mit válaszollak, ma'd bólintottam. Azóta is örömmel és ügyszeretettel végzem képviselői feladatomat.

ügyszeretettel

— Melyek ezek a feladatok?

— A kilenctagú szociális és egészségügyi szakbizottság elnöke vagyok. A hatáskörünkbe tartozó társfalvak — Csenke (Čenkovcc), Vajasvata (Maslovce), Üjwásár (Nový Trh) és Csörgepuszta (Cergov) — is képviselve vannak. Így a bizottság tagjai helyben igyekszenek a problémát megoldani. Ha így nem megy, a kéréseket igyekszem tolmácsolni a felsőbb szervek felé. itt jegyzem meg azt is, hogy a helyi nemzeti bizottság keretében három polgári bizottság működik, s mondhatom, jó mnnkát végeznek, nagyban hozzájárulnak a hibák eltávolításához, a feladatok teljesítéséhez.

— Milyen ügyben járt el eddig?

— Nálunk elég sok az idős ember, a hetven év fölötti. Olyan is akad bőven, aki egyedül él. meg olyan is, akinek kevés a nyngdíía. Ezekről a munkában elfáradt emberekről gondoskodni kell, hogy ne érezzék magukat egyedül. Ez egyebek között a szociális szakbizottság feladata. A gyűlésen gyakran szóba kerül, hogyan gondoskodjunk az idős állampolgcárokról, jó lenne egy nyiigdíias-, klub. Igen ám, esek az volt a kérdés: hol, hogyan és miből? Melyik kihasználatlan épülete? lehetne átalakítani erre a célra. Végül is a hnb képviselői az illetékes járási szervekkel karöltve úgy döntöttek, hogy egy régi családi házat átalakíttatnak. Az elhatározást tett követte. A lakosság is sokat segített. Szorgos társadalmi munkával, összefogással megnyílt az otthon, „beköltözhettek“ a magányos emherek. Ez történt 1382-ben. Azóta a klubnak százhúsz tagja van. A szociális gondoskodás másik formája a nyngdijkiegészités. Az egyedül é'ök 250, a házasok 500 korona nyugdíjpótlékot kapnak, amiért élelmiszert vásárolhatnak. Ezenkívül a megfelelő tüzelőanyag beszerzéséhez is' hozzájárulunk. Fájó pont, hogy eddig az ápolószolgálatot nem tudtuk megvalósítani. Ellenben a nyiigdíjaskltibha időközönként eljár Vörös Irénke egészségügyi nővér, gerontológus, ő gondoskodik az idős állampolgárok egészségéről. S ebben a funkcióban az a szép, ha sikerül valamit megvalósítani.

— Mit szólna, ha űjra megválasztanák?

— Azt hiszem, elvállalnám, hár abban az esetben valamiről le kellene mondanom, mert már én is fáradt vagyok, s felületes munkát nem szeretek végezni. Mólnak az évek. két év műlva én is nvugdíias leszek. De amíg bírok, s ha hívnak, megyek és ott segítek, ahol kell.

Mondanom sem kell ezek után, hogy Szabados Ilona az örökösen töprengők közül való: műként mehetnének még jobban a dolgok, hogyan lehetne még több embert (közöttük fiatalokat, is) aktivizálni.

NAGY TERÉZ

megvalósításában.

Szabados Ilona

Az Idén csendesebbek a gazdaságok szőlőskertjei. Részben a különösebb jókedvre okot nem adó termés miatt, részben azért is, mert Idénymunkások nélkül is bírtak a szőlő szüretelésével. A kedvezőtlen időjárás — főleg a kemény téli fagyok és a szőlő virágzása idején beköszöntött hűvös júniusi napok — különösen az Ipoly menti gazdaságok szőlészetében „végezték el“ idő előtt a szüretelést..

Más években hosszú sorban várakoztak a szőlővel megrakott pótkocsis traktorok a Nagykürtösi fVeľký Krtiš) Borfeldolgozó Üzem bejárata előtt, most viszont úgy kell lesni, mikor bukkan fel egy-egy szállítmány. Az üzem kapuja mögötti mázsaházban Koncz István mázsamestert találom, aki nem titkolja, hogy bizony kevés dolga akad a mázsálásnál.

— Bö termésű években naponta 800—1000 tonna szőlőt vettünk át a gazdaságoktól, az Idei szüret kezdete óta eltelt tíz nap alatt viszont csak 400 tonna szőlőt szállítottak a nagyüzemek. Október l-)én kezdtük meg a felvásárlást, az első szőlőszállítmány a Závadal Efsz-ből érkezett — tjékoztat Koncz István. — No, de ahogv látom éppen ide tart Milan Toldy. üzemünk agronómusa és egyben a szőlőfelvásárlás vezetője. Ö majd bővebb felvilágosítást ad.

— Nem sok jót lehet elmondani a mostani szőlőtermésről — kezdi a beszélgetést a kölcsönös bemutatkozás után. — A Nagykürtöst járásban 1658 hektárnyi szőlőterületről vártunk az Idén termést. Eredeti tervünk szerint 5 ezer 700 tonna szőlő átvételével kellett volna megbírkőz-Kevés szőlő, kevés must

nunk. Közvetlenül a szüret előtt végzett termésbecslések alapján az egyötödére csökkent az eredeti terv — tehát ezerszáz tonna szőlő felvásárlása vár ránk, amit idénymunkások nélkül, saját 24 alkalmazottunkkal végzünk el a 21 napra tervezett kampány alatt.

■ Hány gazdaságból szállítják a borfeldolgozó üzembe a szőlőt?

— Járásunkban 14 mezőgazdasági üzem termeszt szőlőt. A legnagyobb termelők közé az ipolybalogt {Balog nad Ipľom) az ipolynyékí (Vinica), a kőkeszi (Kamenné Kosihy) és a plachtince! szövetkezet tartozik. A balogi közös gazdaságból például 910 tonna szőlő átvételét terveztük, de a téli fagyok éppen ezt a szövetkezetei sújtották leginkább, becslések szerint 80—90 százalékos fagykárok keletkeztek a szőlészetükben. Érdekességként említem, hogy a nem hagyományos szőlőtermesztő gazdaságokban, mint a palojtai és a závadai szövetkezet, alig 20—30 százalékos fagykár kelet-1 kezett. A szokotlanul alacsony termés nagy pénzügyi kiesést jelent a gazdaságoknak — ez az egész járásban 38 millió koronára tehető. Legnagyobb veszteség az lpolybalogi, az ipolyvarbói (Vrbovka) szövetkezetét és a Szlovákgyarmatí (Slov. Darmatv) Magtermesztö Állami Gazdaságot sújtotta — mondja az agronómus.

■ Milyen a termés minősége?

— A minősége jő, a cukorfoka 18 —20 között Ingadozik, kevés viszont a leve.

■ Ogy hallottam, hogy a magántermesztőktől is felvásárolják a szőlőt és 2 korona felárat fizetnek érte kilogrammonként. A felár ismeretében nagyobb kedvvel szállítják a szőlőt a kistermelők mint más években?

— A kérdésre pontos választ adni nem tudok, mert csak az elkövetkező napokban kezdjük felvásárolni tőlük a szőlőt. Különösebb reményeket nem táplálunk, mert várható, hogy a szőlő Iránti nagy kereslet miatt magánszemélyeknek adják el szőlőtermésük feleslegét.

■ Beszélgetésünket nem tudjuk tovább folytatni, mert az üzemi hangnsanheszélnn Milan Toldyt az Irodájába kéretik. Mielőtt elköszönne, bekísér az üzembe, a termelési részlegre, ahol Karol Heinereich diszpécser gondjaira bíz.

— Tizenkét éve dolgozom az üzemben, de tán egyszer sem esett meg, hogy az öt feldolgozó gépsor közül csak kettő üzemelt volna. Olyan kévés szőlő érkezik, hogy két gépsorral is bőven győzzük a zúzását, és ezek a hatalmas tartályok bizony csak lassan telnek meg szőlőlével — mindezt a diszpécseri fülkében mondja el, ahonnét a gépsorokat és a munkát irányítja.

H Milyen az üzem befogadóképessége literekben?

— összesen 7 millió ?00 ezer liter

must, illetve bor feldolgozását és tárolását tudjuk biztosítani. Az üzemből a kész bort hatalmas tartálykocsikkal a Kassai (Košice) Bőrfeldolgozó Üzembe szállít|ák és ott palackozzák. őszintén szólva, nem tartom ezt helyesnek, és főként nem gazdaságosnak. Szállítás közben a bor „törik“, veszít minőségéből. A tartálykocsik a félutat üresen kihasználatlanul teszik meg, ami nagy luxus mai üzemanyagszegény világunkban. Reméljük, hogy üzemünk tervezett bővítésével ez a probléma megoldódik, mert akkor már itt nálunk is lesz borpalackozó részleg — mondja Heinereich diszpécser, akivel még rövid sétát teszek a gépsorok, a hatalmas tartályok és présgépek között. Az jut eszembe, hogy ttt semmi sem hasonlít a gyermekkorom falust pincéiben látott szőlő feldolgozására. Ezt a nagyüzemi feldolgozást kissé ridegnek, hangulatlannak találom.-bgy—

Karol Heinereich a cukorfokot ellenőrzi

(A szerző felvétele)