Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-02 / 44. szám

6 % SZABAD FÖLDMŰVES, 1985. november 2. Vallomások az életről ' <r ' 1 y-l es a békéről 'Az idén talán nem volt olyan hét, hónap, amelynek során ne emlékez­tünk volna meg valamilyen tormában felszabadulásunk 40. évfordulójáról, ünnepségek, rendezvények egész so­ra követte, egymást, kulturális és közéletünk szinte minden területén. Az évfordulóra való emlékezés tá­volról sem ért véget május kilence­dikével; az egész esztendő a megem lékezés jegyében zajlik. A jelentős évforduló tiszteletére számos rendezvényre és eseményre került sor a szlovák fővárosban is, amelyek többségét valóban országos méretűnek nevezheljük. Ilyen például az a kiállítás, amely 16-án nyitotta meg kapuit a bralislavai Szakszerve­tek Házában. Jelszava — „Vallomá­sok az életről és a békéről“ — hűen kifejezi tartalmát és eszmei mondani valóját: legjobb képzőművészeink tesznek hitet bemutatott alkotásaikkal az élet, a béke, az emberiség boldog jövője mellett. Festők, grafikusok, szobrász- és iparművészek egyaránt találhatók köztük, így a kiállított anyag rendkívül sokrétű, s gyakorla­tilag egész képzőművészeti életünk jelenlegi színvonaláról nyújt kereszt­metszetet. Amit mpg feltétlenül el kell mon­danunk a tárlatról, az az, hogy Prá­gából érkezett Rratislavába. A fővá­rosban közel há­rom hónapon ke­resztül tekinthet­ték meg az érdek lődők, éspedig a város több pont­ján. Nem a hagyó mányos értelemben vett kiállításról volt -tehát sző, hi­szen a közel há­romezer alkotás a galériákon és a műcsarnokokon kí­vül olyan helye­ken várta látoga­tóit, mint például a prágai vár udva­ra, de ugyanígy parkokban, közie­reken is. így ter­mészetesen nincs pontos áttekintés arról, hányán is tekintették meg tulajdonképpen, de nyilvánvalóan nem a statisztikai ki­mutatás a lényeg, Ez persze nem je lenti azt, hogy a rendezvénynek nem volt mérhető visszhangja; elég sajtóban megjeleni mást ne említsünk. A bratislovai kiállítás mind szerve zés, mind a terjedelem szempontjá­ból jelentősen eltér и prágaitól, A legszembeötlőbb különbség a kiállí­tott művek számában van; inig Prá­gában közel háromezer alkotást te­kinthettek meg a látogatók, addig Bralislavában nem egészen négyszáz mű került bemutatásra. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy a brati­­slavai tárlat szegényebb, netán ala­csonyabb rangű a prágainál; éppen a bőség zavarát kerülték el a rende­zők, a válogatás amellett mind tema­tikus, mind műfaji szempontból ará­nyos, s mint ahogyan a rendezők ta­lálóan megjegyezték, „válogatás a válogatásból“. A másik lényeges kü­lönbség abból ered, hogy a prágai-A megnyitó beszédet Ivan Surinan tartotta I belelapoznunk a tói eltérően a bralislavai kiállítás kritikákba, hogy egv helyszínen került megrendezésre; ebből egyebek között az következik, hogy olyan alkotások élévé nem ke­­rülhaltek bemutatásra, amelyek Prá­gában a helyszín vagy a környezet szerves részét alkották: köztéri szob­rok, épülettanulmányok és hasonlók. Ez viszont semmiképpen sem maiit a színvonal rovására, hiszen az egyes műfajok legértékesebb alkotásai kö­zül gyakorlatilag egy sem hiányzott. Egyébként a Szakszervezetek Háza nagyon is tudatos helyszínválasztás volt. Az impozáns épületet bízvást nevezhetjük a szlovák tőváros kul* turális központjának, ahol nap mint nap rendezvények tucatjaira kerüi sor. színelőadásoktól kezdve a külön­féle klubdélutánokon keresztül egé­szen a rendszeres filmvetítésekig. Mindebből következik, hogy emberek ezrei fordulnak meg naponta itt, és szinte magától értetődő, hogy az elő­adások előtt, vagy azok^züneteiben végigjárják a kiállítást. A rendezők éppen erre a spontán érdeklődésre számítottak leginkább, s joggal elő­legezhettek akár többszörös látoga­tottságot. mintha a tárlat valamelyik műcsarnokban vagy galériában, job­bára csak a műértők és a rendszeres tárlatlátogatók tudtával került volna megrendezésre. Az elmondottakból az Is nyilvánvaló hogy — a prágaihoz hasonlóan — a bratíslavai kiállítás­nak sincs hagyományos értelemben vett „vendégkönyve“. A cél, ugyan­ügy, mint Prágában, itt is az, hogy minél többen tekinthessék meg Eh­hez igazodik a nyitvatartási idő is, amely — tekintette! arra, hogy a Szakszervezetek Háza rendezvényei gyakorlatilag egésznaposak — reggel nyolc őráfőj este tízig terjed. A kiállításnak egyébként máris volt eg sajátos „visszhangja“, amely teljes mértékben igazolja a fentebb elmondottakat. Megnyitása után né­hány nappal ugyanis egy szlovákiai méretű orvosi szimpozionra került sor a Szakszervezetek Házában, s résztvevői természetesen szintén meg­tekintették a tárlatot. Főképpen te­matikus egysége és tisztasága ragad­ta meg őket, valamelyikük máris előállt az ötlettel: az egészségügy té­májára is lehetne rendezni hason­lót... Ennek kapcsán szólunk né­hány szót a kiállítás tematikus ará­nyairól, ugyanis távolról sem egysí­kú, didaktikus válogatásról van szó. A vezérgondolat kétségtelenül nyil­vánvaló mindenki előtt, aki megte­kinti a háromszáznyolcvan alkotást: a szabadság eszméje, a szebb, boldo­gabb jövőbe vetett hit, az elődeink forradalmi harca előtt lerótt művé­szi tisztelet. Csakhogy mindezt a mű­vészet Sajátos eszközeivel teszik az alkotók, akik egyébként hazánk mű­vészeti életének legismertebb szemé­lyiségei közül kerültek ki. Egy hat­­vanszor negyven centiméteres vá­szonlap például, amelyen semmi más nincs, csupán egy szál égővörös vi­rág, egyedi műként szemlélve tisztán naturalista alkotásként, sőt akár csendéletként is értelmezhető; itt, eb­ben a környezetben viszont a hála jelképévé lényegül. Ugyanígy egy fia­déi lány amint álomra hajtja a fejét, itt jóval több. mint tiszta esztétikum: a béke és a békevágy megtestesítése, S a kiállított alkotások többsége Ilyen, bár természetesen bőven talá­lunk közöttük olyanokat is, ametvek témájuknál fogva közvetlenül kap­csolódnak a felszabadító harcok ese­ményeihez, hogy csak firl Kryšíúfek Prágai Tavasz című bronzplasztiká­ját, Bártfay Tibor nemzeti művész Salaspilsi fogoly című plasztikáját vagy Vendelín Zdrôbecký érdemes művész Fartizán című faszobrát emel­jük ki. A kiállítás megnyitásán egyébként a legfelsőbb pártszervek Is képvisel­tették magukat; küldöttségüket Ľu­dovít Pezlár. az SZLKP KB titkára, a CSKP KB Elnökségének tagja vezette. A megnyitó beszédet Ivan Surman, a Szlovákiai Képzőművészek Szövetsé­gének elnöke tartotta, az előtte ren­­dezfilt rövid kultúrműsorban pedig fellépett Juraj Sarvas érdemes mű­vész is. A. tárlat november 11-ig várja látogatóit, s mint már említettük, naponta — a szombatot és a vasár­napot is beleértve — reggel nyolctól este tízig tekinthető meg. VASS GYULA Vendelín Zdrôbecký é. m.: Partizán (fa) Anna Goliášová-Ornbná: A hála rózsája (bronz) (A szerző íeivételei] EiÖKESZOLETEK А ВАШЕ JEGYEBEN A Rozsnyói (Rožňava) Járásban nagyszabású rendezvénysorozatokkal emlékeznek meg a NOSZF küszöbön álló 60. évfordulójáról. A csehszlo­vák-szovjet barátsági hónap kereté­ben a társadalom minden rétegére kiterjedő, ismerellerjesztő-tájékoztató és ideológiai nevelő, ünnepi hangula­tú akciókat kezdeményez és szervez a CSSZSZBSZ járási oizottsága. A megemlékezéseket és ünnepségeket a Szovjetunió béketörekvósének és sza­­badságeszmé jenek hatás-hangulata fogja keretbe és lényegit! eszmei fegyverré a világbékéért, s a népek szabadságáért folytatott harcunkban. A szervezésbe és az ünneplésbe va­lamennyi társadalmi intézmény es szervezet bekapcsolódik, a széles népiöniggek támogatásával és részvé­telével. A barátsági hónai) megnyitására a Járási székhelyen kerül sor. Ezt kö­vetően egyetlen nap sem telik majd el valamilyen tartalmas, érdekes és meghitt ünnepség nélkül. A járás összes községében* Ipari és mezőgaz­dasági üzemében, iskolájában több mint kétszáz szovjetbarát-szervezet istápolja, szervezi, irányítja az ese­ményeket ... Ünnepi beszédekben, meleg hangu­latú emlékesteken méltatják a nagy októberi szocialista forradalom világ­­történelmi jelentőségét. Az előadók közérthető formában beszélnek majd a szovjet békepolítika lényegéről, a szocialista államok szoros együttmű­ködésének szükségszerűségéről, a tu­dományos-műszaki, gazdasági és kul­turális együttműködés fontosságáról. A témáról járási szemináriumot is tartanak. A járás különböző helységeiben a Szovjetunió sokrétű fejlődésit bemu­tató dokumentumanyagot állítanak ki. A könyvkiállításokkal együtt sikerre tarthatnak számot azok — a szovjet valóságot bemutató — filmek is, ame­­lyeket^-minden filmszínházban bemu­tatnak. Lenin életének hétköznap­jait, az SZKP és a komszomol meg­alakulásának előzményeit hozzák életközelíinkbe a szovjet elvtársak­nak és komszomolistáknak falvakon, iskolákon tervezett előadásai. A CSSZSZBSZ Rozsnyói Járási Bizott­sága már évek óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri és aktívan szer­vezi az orosz nyelvtanfolyamokat, a­­melyeken az alap- és a középiskolák­ban elsajátított szókincset és beszéd­készséget igyekeznek sokrétűen to­vábbfejleszteni. Az aktív nyelvtanu­lást szolgálta az idén immár har­madszor megrendezett nemzetközi pionírtábor is. A SZISZ járási bizott­sága évről évre lebonyolítja a Mit tudsz a Szovjetunióról elnevezésű járási vetélkedőt. Ezenkívül csopor­tos kirándulásokon ismertetik meg a fiatalokkal az ország területén lévő felszabadulási emlékműveket is a hozzájuk kapcsolódó történelemmel. A fiatalok körében népszerűek a szovjet filmek. A középiskolás diá­kok rendszeresen olvasnak szovjet irodaimat eredetiben. A szovjet fo­lyóiratok előfizetőinek a tábora ts évről évre nő Az iskolák évente több száz orosz nyelvű kötettel gyarapít­ják könyvállományukat, és - számos szovjet sajtóterméket rendelnek. A barátsági hónap ideje alatt a járási székhely könyvesboltjában is árusí­tanak orosz nyelvű könyveket. Pedagógiai-nevelő szándékkal ren-Ssüreli ünnepség Október első vasárnapjárwk nap­fényes, kellemesen meleg délutánja emberek százait vonzotta a jó zama­tét borokat rejtő csábi iCebovce) pin­céknél felállított szabadtéri színpad­hoz. A Nemzeti Front helyi szerveze­tei, a helyi népművelési központtal, a Csemadok helyi szervezetének és a lukanényei fNenincej Vörös Lobogó Hfsz-szel közösen immár huszonne­gyedik alkalommal rendezték meg e szép, festői környezetben a szüreti ünnepséget. A nagyszámú közönség a közel négyórás műsor alatt hazai és magyarországi csoportok, együt­tesek fellépésének tapsolhatott. Elsőnek az ipolynyéki f Vinica) mű­velődési ház tavaly májusban alakult Hont tánccsoportja lépett színpadra, palóc táncokat és szatmári verbunko­sokat mulattak be. A maqyarországi cserhátsurónyi körzeti iskola és mű­velődési ház Ifözös citerazeneknra álig néhány hónapja alakult, és ér­dekességként kell megemlíteni, hogy ez volt az első nyilvános szereplése. A múlt év novemberében alakult a balassagyarmati Palóc néptánccso­port, és máris azzal dicsekedhet, hogy a Művészet és if/úság címmel kiírt jályózáton megyei első helye­zést ért el. A csábi i szüreti ünnepség dezik meg a Puskin- és Lermontov­­еш! éknapot, valamint a Barátság Melódiái XX., jubileumi évfolyamát. Bemutatják a két teslvérnép közötti együttműködés ideológiai és gazda­sági vonatkozású eredményeit, de egymás kultúrájának kölcsönös meg­ismertetéséről sem feledkeznek meg. Az ideológiai nevelő munka terén a legfőbb cél a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz való biza­lom -és jó viszony elmélyítése. Az ifjúsági és pionírszervezetek tagjai­nak közérthető formában magyaráz­zák el a társadalmi rendszerek ki­alakulását, az osztályharc szükség­­szerűségét, a proletariátus létrejöt­tét és harcát az elnyomók ellen. Ar­ról is részletesen beszélnek, hogyan alakult meg a Szovjetunió és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, s azok milyen szerepet töltöttek be a szo­cializmus létrejöttében. Eddig több mint félszáz SZISZ-szervezetben ala­kítottak Lenin-kört, s ezek vezetésé­re szakelőadókat és propagandistá­kat képeztek ki. Rendszeresítették a szovjet katonákkal közösen megtartóit vetélkedőket, beszélgetéseket, brigá­dokat. A Szovjetunió a gyerekek sze­mével — ez a címe annak a rajzver­senynek, amelyet az alapiskolákban rendeznek meg. A sokrétű program keretében fel­használják a klasszikus és a jelen­kori irodalmat, valamint a filmművé­szetet. „Barátaink dalait éneklein“ — ez is a számos vetélkedősorozat egyike, melynek győetesei jutalom­képpen a Szovjetunióban üdülhetnek majd. A szovjet hősök emlékművei­nél koszorúzási ünnepségekre kerül sor. Üjabb olvasóköröket, szovjet pró­zából és költészetből táplálkozó iro­dalmi színpadokat alakítanak. Az is­kolai újságok helyet adnak a Szov­jetunióban járt tanulók élménybeszá­molóinak. a járási lap pedig könyv­­ismertetéseket közól a legújabb szov­jet kötetekről. A mozikban és az ifjú­sági klubokban sžámos szovjet mese-, játék- és dokumentumfilm yetítésére kerül sor. A szocialista brigádok kötelezett­ségvállalásokat teljesítenek, szovjet munkamódszereket vesznek át és ho­nosítanak meg. A brigádvezetők ré­szére járási aktívaérfekezletet hívnak össze a legújabb szovjet ismeretek elsajátítása érdekében. Ebben az időszakban az interna­cionalista eszmék terjesztéséről sem feledkeztek meg. A művelődési klu­bokban poliíikai és jogi ismeretek közlésével erősítik a hallgatóság nemzetiségi öntudatát, internaciona­lista érzületét. Ugyancsak a klubf.ó­­rumok műsorán szerepelnek a már hagyományos felolvasóestek. A hangosanbeszélőn keresztül terJ vezett műsorok már szintén elkészül­tek, s a faliújságok és hirdetőtáblák díszbe öltöztetve fejezik majd ki az emberek báláját, tiszteletét és ba­rátságát felszabadítónk, a szovjet nép iránt. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség állandó segítséget nyújt párt­­politikánk sikeres kibontakozásában. A járásban közel húszezer tagot számlál, s a barátsági hónap tiszte­letére újabb szervezetek alakulnak, tovább erősítve ezzel a két szocia­lista országot összekötő híd tartópil­léreit. Korcsmáros László ryüsorát karikázókkal, \ugrásokkal, verbunkosokkal és csárdásokkal szí­nesítették. A nyitrai j Nitra) Mező­gazdasági Főiskola diákjaiból verbu­válódott Zobor folklóregyültes tagjai másfél órás műsorukban néptánco­kat. és lakodalmi szokásokat mutat­tak be. Nagy sikert aratott dr. Matej Bajig, az. együttes szóvivője és humo­ristája. A 15 éves jubileumát ünneplő herencsényj Pávakör tagjai, a kör­nyékben élő népdalok legszebbjeiből 'állították össze műsorukat, Az idén is felléptek budapesti vendégművé­szek: Keleti Pál konferanszié vezette be Ambrus Kűri, Madarász Katalin, valamint Radványi Barna, о Ludas Matyi humoristájának szamait. Ennyi a rendezvény rövid króniká­ja. kiegészítve azzal, hogy a közön­ség mindvégig jól szórakozott, él­vezte a műsort. Mondani sem kell, a nyárias meleg csak fokozta mind a közönség, mind a szereplők jó han­gulatát. Dicséret illeti a rendezők igyekezetét, akik lehetőségeik szerint valóban színvonalas csoportokat, sze­replőket biztositoltak a műsorhoz. Nekem mégis némi hiányérzetem van. Hagyományos, nagyszabású szüreti felvonulás nélkül a pazar műsor el­lenére is egy kicsit .pótlannak" éreztem a rendezvényt. Bodzsár Gyula A kiállítást az elsők között tekintette meg Ľudovít Pezlár elvtárs

Next

/
Thumbnails
Contents