Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-02 / 44. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. november 2. A falvak fejlesztéséért BESZÉLGETÉS CVRIL MORAVCÍK MÉRNÖKKEL, AZ SZESZ SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉVEL Ä CSKP KB 11. és 12., valamint az SZLKP KB ülése, továbbá az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból kifolyólag a mezőgazdaságra szinte napról napra igényesebb feladatok hárulnak ‘— mindenekelőtt az önellátás és az ésszerű táplálkozás biztosítása területén. Ezen feladatokból következik, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is fokozza tevékenységének hatékonyságát. Éppen a feladatok igényességéről, a példamutató hozzáállás szükségszerűségéről beszélgettünk el Cyril M o r a v č í к mérnökkel, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága elnökével. 4 Szovjetunió kárpátontúll területén, Beregszász környékén elsőként 1974-ben a beregi Lenin kolhoz alakult meg. A kolhozalapítók emlékét a falu központjában portrék őrzik a művelődési ház egyik új szárnyában, amely a politikai képzést, a művelődést szolgálja. Falusi kultúrházról van ugyan szó, de van benne szép moziterem, agitációs központ, könyvtár, klubhelyiség mind az idősebb, mind a legfiatalabb korosztály számára, valamint kiállítóhelyiség is. A kolhoz, három település határát egyesítve, 6000 hektáros. Főként gabonatermesztéssel foglalkoznak, de Jelentős a zöldség- és gyümölcskertészet, a dombhátakon nagy kiterjedésű a szőlőültetvény. Az állatállomány 3500 szarvasmarha és 5000 juh. Mindezekről útközben a beregszászi hegyek felé tartva esett szó, hiszen idő szűkében a határban csak alig két órát tölthettünk. Amit Antonik Tibor kolhozelnök feltétlenül meg akart mutatni, az egy hatalmas víztározó. Az ötletet az adta, hogy előzőleg láttuk, miként végzi a beregszászi MEZŐGÉP a talajjavítást. Akkor mondta a kolhozelnök: — Gyertek, mutatok nektek érdekes dolgokat! Most tehát egy hatalmas völgyzárógát tetején állunk, és látjuk a vizet, amely több millió köbméter és a környék horgászainak igazi paradicsoma. A tónak, a víznek története van. — Tudjátok — mondja a kolhozelnök —, a meliorizációt mi végeztük és ahol régen sás és nád volt, ott most búza, kukorica, cukorrépa, zöldség és takarmány terem. De ha nagy a szárazság, még a jó földön sem terem semmi, öntözés nélkül. Ezt mondtam én mindig a hozzánk érkező vezetőknek. Javasoltam, építsünk víztározót... Azt mondták: Jó, de miből és hogyan? A hogyannak Antonik Tibor tudta a módját. Emlékezett rá, hogy erőművet akartak a területen építeni és az erőműhöz víztározót is terveztek. Az erőmű végül is nem épült meg, de a tervek azért megmaradtak. — Addig kilincseltem, érveltem, mígnem hallgattak rám, és íme: itt a víztározó. A vizet a Borzsa folyó adja és az egész területet öntözhetjük. Ez volt a víz születése. A víz hasznát már az egykori mocsár területén autózva látjuk. Ameddig a szem ellát, mindenütt nagy kerekű Fregatt öntözőberendezések. Lassan esteledik. Kint a határban még szántanak, tárcsáznak, műtrágyát szórnak, vetnek. A kolhozelnök erre azt mondja: — Most kell dolgozni, amikor van rá lehetőség. Egészséges feszültség ф ш т т т щ н vibrál most minden emberben, akt részt vesz a jövő évi kenyerünk megalapozásában. A bizonyítás vágya ez. Most ugyanis minden megvan ahhoz, hogy ismét kirukkoljunk egy még nagyobb termésátlaggal. Nehéz dolog. Nagyon fenn van már a mérce, mégis úgy gondoljuk, napjaink tartaléka például az, hogy az őszi búza optimális vetési ideje október tíztől huszonötig tart. Ha a metgeremtett kedvező feltételek — jó vetőmag, szakszerűen elkészített magágy, benne Elegendő tápanyag és végül, de nem utolsósorban a gondos emberi munka — párosulnak azzal, hogy a vetés a már említett időpontok között zajlik le, akkor tulajdonképpen ingyen jutunk még magasabb terméshez. Ügy hívják ezt nálunk szaknyelven, hogy a biológiailag optimális időpontban rejlő lehetőség kihasználása. Hát ezért dolgozunk késő estig, sőt, még vasárnap is. És hogy mennyit keres egy traktoros? Most havonta 400— 500 rubelt. Teljesítménybérben dolgoznak és hajtanak. Antonik Tibor, aki harminc éve kolhozelnök, 360 rubelt keres. Megjegyzi, ez nem lehet viszonyítást alap... • • * Forgács Károly, a vári Vörös Zászló kolhoz elnöke a vidámság, a közvetlenség és még számos emberi jótulajdonság mintaképe lehet. Reggelenként szegfűcsokorral köszönti a Beregszászba, az internacionalista barátságfesztiválra érkező küldöttség nőtagjait. — Saját termés — mondja—, de aki kíváncsi rá, az nemcsak virágot lát... Megyünk hát Váriba. Otközben látjuk a beregszászi hegyek szőlővel telepített lankáit, az országúira hallatszik a szüretelök éneke, és figyeljük, hogy alant, a síkon miként szedik a cukorrépát. Aztán jön egy téglával rakott tehergépkocsi. — Ez már a téglánkat viszi — közli a kolhozelnök —, de nemcsak téglát gyártunk, van konzervgyárunk, varrodánk, készítünk rádiót, az asztalosüzemben bútorokat is... Természetesen a Vörös Zászló kolhozban nem az ipari termelés, hanem a földművelés az alapvető. A kolhozirodán — mert az elnök vendéglátás közben is aláír, intézkedik — már a gazdálkodásról van szó. A kolhoz területe 3100 hektár, melyből Orvosi tanácsra Laci bácsi munkakört változtatott hát. Persze a járművektől megválni továbbra sem tudott, így ötödik esztendeje egy teherkocsi gondos-pontos „pilótája“. — Most a közös baromfitelepéről Zólyomba (Zvólen) szállítok tojást — magyarázza. Furgon ómban egyszerre több mint harmincezer „kis sárgafehér gránát“ kuksol, lapul. Nem egy ízben megteszem a több mint 100 kilométeres távolságot többször is „BecsUlöm, szeretem a munkát!“ (A szerző felvétele) egy nap leforgása alatt. Ahogy a szükség megkívánja. Balesete nem volt még soha? — Jaj — emeli fel a mutatóujját —, a téli, behavazott, csúszós utakon nem könnyű ám a járműkormányzás. A feleségem a megmondhatója — mert „oldalbordám egyúttal a rakodómunkás, a segédem is. —, mennyire igaz, amit állítok. Odahaza az aszszony az úr a háznál, a kocsiban viszont én parancsolok. De, félre a tréfát, jól megértjük egymást, megosztjuk a dolgot, a munkahelyen és odahaza egyaránt. EgyUtt kelünk reggelente, együtt dolgozunk és este együtt érkezünk haza. Hát nem csodálatos? Laci bácsi járműve mindig kifogástalanul tiszta, bevetésre kész. A közbiztonsági szervek dolgozói nem Is találtak még hibát egyszer sem rajtaütésszerű ellenőrzéseik során a teherkocsiján. Példás járművezető. Több kitüntetés tulajdonosa: kétszeres Kiváló dolgozó, A mezőgazdaság építője miniszteri kitüntetés tulajdonosa. Mindkét leánya férjnél van. Az egyik, Ili asszony, férjével egyetemben ugyancsak a szövetkezetben dolgozik. Négy unoka szólítja Laci bácsit nagyapának immár. Szabadidejében pedig? Hát olvasni nagyon szeret, mondja, újságolja: könyveket, folyóiratokat egyaránt. Szinte minden hazai magyar újságra előfizetett a nyéki .postán. A Szabad Földművesben példának okáért a hozzá hasonló sorsú emberekről írt cikkeket keresi leginkább. És hát a háztájiban, a konyhakertben, meg a szőlőben is akad mindig tennivaló. Majd huszonöt esztendővel ezelőtt Iratkozott a párttagok sorába. Víg, mókát kedvelő, huncut mosolyú ember. — Amíg szükség van a munkámra — hallom tőle szíve óhaját —, a szövetkezetben maradok! Közvetlenül a második világégés után, a nyolcadik évfolyam befejeztével, részt vett az Ifjúsági Vasútvonal építésében. Három esztendőn át, többszáz társával egyetemben, keményen dolgozott. Állta a sarat, azóta is igyekszik helytállni becsületei. Ezt tette egész élete során! —zl—í 1639 hektár a szánló, 407 hektár a termő gyümölcsös, főként téli alma. A 2200 szarvasmarhából 600 tehén; amelyektől évi másfél millió liter tejet fejnek. A sertés 2000, az évi hústermelés 420 tonna. Kint a határban már részletesebb a beszámoló. — A tervezett 620 hektár búza vetését befejezték. Az ősz másik nagy munkája a betakarítás: a kukoricával van a legtöbb gond. Gép, munkaerő van elegendő. Ezekről nem is beszélünk sokat, inkább a zöldségtermesztésről. Az nehéz munka, sok idót kíván. Miként csinálják, hogy kedve legyen hozzá az embereknek? — Részes műveléssel. A zöldségte-. rület 73 hektár és ennek a fele a kolhoztagoké. A dohánynál 10 százalék a részesedés. Ilyen alapon van hozzá kedvük az embereknek. Háztáji föld két éve létezik és főként az állattenyésztést támogatjuk. Ingyen legelőt, kaszálót adunk a tagoknak. Van hatása. Útközben látjuk a szarvasmarhaistállókat. Korszerű, új épületek. Aztán szétnézünk a községben Is. Az emeletes óvodát a kolhoz építette. A gyerekek éppen ebédelnek, magyarul és ukránul köszönnek. — Néhány év alatt 17 millió rubelt költöttünk a községfejlesztésre. Ebben benne van az óvoda, a 8 tantermes iskola, a postahivatal, az út építése stb. A két község, Borzsova és Vári fejlesztése a mi dolgunk, gondunk. Az évi 7 millió téglát gyártó üzemet már csak messziről látjuk, kevés az idő. Viszont a konzervgyárban alaposan szétnézünk. — Tizennyolc féle terméket állítunk elő. Szilvától az almáig mindent konzerválunk, de csak olyan gyümölcsöt, zöldséget, amelyet különben nem tudnánk eladni. Megmentünk minden értéket. Sok az, amit Forgács Károly mutat és mond, de a látottak is igazolják, korszerű és sikeres a gazdálkodásuk. A siker igazolása az évi másfél millió rubel nyereség, amelyből nemcsak a gazdálkodás, de a települések fejlesztésére is telik. Most kenyérgyárat és kórházat terveznek. Meglesz ugyanúgy, ahogyan már sok minden más is megépült. Beregszász, 1985. október. Illés Bertalari Helytállni -mindig becsülettel Ä gépeket kicsi korától szerette, mindig is érdekelték a pöfögő masinák. Maholnap harminc esztendeje dolgozik a mezőgazdaságban: 1956- ban lett az Ipolynyékl (Vinica) Állami Gazdaság alkalmazottja. Öröme akkor határtalan volt, hiszen traktorra ülhetett. Fiatalos lendülettel vetette bele magát a munkába. Szántott, vetett, s ha a szükség úgy kívánta, nem csupán nappal, de éjszaka is. Mindig pontosan elvégezte a reá bízott feladatokat. Erre módfelett büszke ma is, immáron túl az ötvenötödik esztendején. Nyolc évig traktorosként dolgozott. 'Aztán a gazdaság vezetői felfigyeltek hangyaszorgalmára, kitartására és a gépüzemelési ágazatvezetői posztra javasolták. Nos, Dóka László itt sem vallott szégyent. Majd 1977-ben, amikor az ÄG „frigyre lépett“ a helyi földműves-szövetkezettel, az „új vezérkar tagjai“ a gépesítési tisztség betöltésére továbbra is Laci bácsit javasolták. — A gazdaság csali! (Celnvce) részlegén dolgoztam — emlékezik vissza azokra az évekre —, reggelente korán indultam hazulról, s mivel munka volt elég, legtöbbször késő este értem csak haza. Tarisznyában vitt. hajnalonta sebtében csomagolt ételeken éltem |ú ideig, csoda hát, ha a szervezetem nem bírta a „hideg konyhát“ tovább? Rakoncátlankadni kezdett a gyomrom... ® Éppen egy év telt el az efsz-ek járási konferenciái óta, amelyek tulajdonképpen az efsz-ek X. országos kongresszusa előestéjén zajlottak le. Hogy lehetne értékelni a szövetség szempontjából ezt az esztendőt? — Az SZFSZ Központi Bizottsága határozata értelmében a szövetség Szlovákiai Bizottsága is megfontolt programtervet dolgozott ki, amelynek alapján célszerűen tevékenykednek az egyes szerveink és szervezeteink. A terv a szövetkezeti földművesekre mindenekelőtt a következő feladatokat tűzi ki: pártunk gazdaságpolitikájának érvényesítése, a dolgozók kezdeményezőkészségének fokozása, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak minél rugalmasabb érvényesítése a gyakorlati életben, a munkakörülmények tökéletesítése és a kulturális tevékenység elmélyítése. A 7. ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak sikeres teljesítéséhez nagymértékben hozzájárul például a 22 élenjáró mezőgazdasági nagyüzem felhívása, amelyhez több mint 460 eísz csatlakozott, ebből 242 a feladatok komplex teljesítése, 219 pedig a lemaradások törlesztése céljából. Ez a példamutatás nagy hatással volt nemcsak a szövetkezetekre, hanem az élelmiszeripar számos üzemére Is. © Az SZFSZ KB 4. ülése mélyrehatóan foglalkozott a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodásról. Mi vonható le ebből az SZFSZ Szlovákiai Bizottságára vonatkozóan? , — E téren is egy hosszú távú (1981—1985) programtervből indultunk ki. 1983 májusában értékeltük a feladatok teljesítését — főképpen előtérbe helyezve a fiatalokról, a nőkről és a nvugdíjasokról való gondoskodást. A gazdasági téren elért eredmények nagymérsékben befolyásolták a szociális fejlődést is. Pozitívumként könyvelhetjük el a szociális fejlődés programtervét, amely a gazdasági tervek szerves része. A komplex szociális gondoskodás tervéből kifolyólag készítik el az egyes efszekben az úgynevezett aktivitás tervét, a szövetkezetekre és a munkakollektivákra vonatkozólag. Ezáltal sikerült elérnünk azt, hogy a tervezésbe szinte minden szövetkezeti tagot be tudunk vonni. Nagy jelentőségű az,a hosszú távú szocialista verseny, amelyet az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával közösen hirdetett meg. © Ha egy fiatal a szövetkezetbe megy dolgozni, érdeklődik, vajon hol lakhat, hol helyezheti el gyermekét. — Az ilyen jellegű kérdésekre a szövetkezetek többségében pozitív válaszokat kapnak az érdeklődők. Az SZSZK-ban a szövetkezetek 21 bölcsődét, 104 óvodát mondhatnak sajátjuknak, 33 bölcsődét és 134 óvodát a közös anyagi javakból hoztak létre, továbbá 79 bölcsődét és 399 óvodát támogatnak anyagilag. A jelen időszakban a szövetkezeti földművesek több mint 20 ezer gyermeke veszi igénybe a bölcsődéket és az óvodákat. A lakásprobléma azonban még mindig a legkényesebbek egyike. Jelenleg Szlovákiában a szövetkezetek 9 ezer 917 üzemi lakást mondhatnak sa|át|uknak. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez messzemenően nem elégíti k! az igényeket. Egy példa összehasonlításképpen: az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma 100 dolgozóra számítva 2,5-ször több lakással rendelkezik, mint a mezőgazdasági reszort. A kedvezőtlen helyzet ellenére ezen a téren a 8. ötéves tervidőszakban bővíteni szeretnénk az efsz-ek „lakáskészletét“. Tervben van 5 ezer 820 új lakás építése, továbbá 2 ezer 600 üzemi lakás felújítása. © A szövetség egyik legfontesabb feladata a kulturális tevékenység népszerűsítése. déskörének valóban nagy jelentőséget tulajdonítunk. A művelődés leghatékonyabb formája továbbra is a szövetkezeti munkaiskola, amelynek a legutóbbi évfolyamába már 146 ezer szövetkezeti tag kapcsolódott be a 266 ezer állandó szövetkezeti tag közül. A szakmai-politikaj nevelésnek a közeljövőben is mélyreható figyelmet szentelünk. Tökéletesíteni szeretnénk az egyes efsz-ekben az oktatóközpontokat, a módszertani eszközöket, — előtérbe helyezve az audiovizuális technikát. Ezen tevékenység tökéletesítése érdekében el szeretnénk mélyíteni kapcsolatainkat az egyes kutatóintézetekkel, művelődési központokkal stb. 1995 végére el szeretnénk érni azt, hogy a munkásszá'rmazásúak 60 százaléka rendelkezzen szakképesítéssel. ф Az SZFSZ kulturális-nevelő munkája az utóbbi években egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a szocialista tudat és életmód formálásához a falvakban. Milyen módon támogatja a szövetség az efsz-ek ilyen jellegű tevékenységét? — A szövetkezetek kulturális tevékenységét mindig támogattuk és támogatni is fogjuk. Az egyes efsz-eket arra ösztönözzük, hogy a szövetkezeti krónikákban, a forradalmi hagyományok szobájában élethűen tüntessék fel, ábrázolják a falvak forradalmi változásait, illetve a szocialista mezőgazdaság fejlődését. Pozitív hangnemben kell szólnunk az egyes szakkörök tevékenységéről is. A szövetkezetekben egyre több a folklórcsoport, a fúvószenekar vagy éppen a modern zenével foglalkozó együttes. Ebben az évben kilenc járásban rendeztük meg első alkalommal a Szövetkezeti Kulturális Napokat. A jövő év folyamán már 16 járásban tervezzük e kulturális eseménysorozat lebonyolítását, maid Szlovákia valamennyi járására ki szeretnénk terjeszteni ezt a rendezvényt. Több szövetkezet dicsekedhet saját könyvtárral, illetve gazdag szakkönyv-készlettel. Kulturális téren tovább mélyítjük kapcsolatainkat az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével és a CSEMADOK-kal. Szorosan együttműködünk az iskolák pionírszervezeteivel és a SZISZ-szel is. ® Az SZFSZ odafigyel a szabadidő ésszerű hasznosítására is — előtérbe helyezve a testnevelést, illetve a honvédelmi játékok szervezését. ;— Igen, ez a tevékenységünk szintén vetekszik az előzőekben felsorolt tényezők fontosságával. Aktívan kapcsolódtunk be az 1985-ös Csehszlovák Spartakiád rendezvénysorozatába. A harmadik mezőgazdasági sportolimpia pedig még mélyrehatóbban rámutatott a sport és a testnevelés jelentőségére, szükségszerűségére. S nem véletlen a párhuzam a szabadidő észszerű hasznosítása és a testnevelés jelentősége között sem. © A SZFSZ KB 4. ülése vitájában felszólalt František P i t r a elvtárs, a CSKP KB titkára is. Az ülés határozatai arra ösztönzik a szövetkezeti földműveseket, hogy még tudatosabb hozzáállást tanúsítsanak a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése érdekében. — Az ú| intézkedések sikere attól függ, hogy a vezetők és a dolgozók együttműködése a termelés szakaszán ' milyen minőséget ér el. Elsőrendű feladat azt, hogy fokozzuk az ismeretterjesztés hatékonyságát. Éppen ezért nagy jelentőség hárul azokra, akik szervezik, illetve irányítják az egyes összejöveteleket, termelési értekezleteket. Az SZFSZ Szlovákiát Bizottsága továbbra Is azon munkálkodik, hogy a szövetkezeti földművesek a kommunista párt stratégiája alapján még hatékonyabban, még jobb minőségű munkával járuljanak hozzá szocialista társadalmunk építéséhez. A nevelés és a művelődés kér-Beszélgetett: Éva
