Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-26 / 43. szám
1985. október 26. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Sikeres kezdeményezés Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a Slovosivo tudományos-termelési társulás, valamint a nagylégi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet rendezésében került sor október 11-én a szakmai bemutatóval egybekötött szemináriumra a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban lévő Nagylégen. A résztvevők a kettős termesztés szerepének és lehetőségeinek távlatait vitatták meg. A növénytermesztés hatékonyságának fokozása terén főleg a következő ötéves tervidőszakban számolunk a korábbiakban említett termesztési módszer nyújtotta előnyök jóval teljesebb mértékű hasznosításával. A nagylégi művelődési házban megtartót szemináriumon részt vett Balia László, az SZLKP alosztályának vezetője, ján Sabik, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese, Ivan Knotek, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára, valamint Magyarics Vince, az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának vezető titkára. AZ ÖNTÖZÖGAZDÄLKODÄS ÉS TALAJ-ELŰKÉSZITÉS SZEREPE Michal Šanta agrármérnök, a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet képviseletében szólalt' fel. Hangsúlyozta, hogy a köztesek alatt nemcsak a takarmányféléket, hanem az élelmiszeripari szempontból fontos növényfajtákat Is értjük. Az új módszerekkel szemben hitetlenkedők a kettős termesztést a talaj túlzott igénybevételének tartják. Ez teljesen elavult és tudománytalan nézet, mivel ennek éppen az ellenkezője az igaz. A másodnövények jelentős mértékben gazdagítják a termőföld szervesanyag-tartalmát, csökkentik annak nitrogéntartalmát, s nem utolsósorban jelentős szerepet töltenek be a csapadék megkötése terén. Ennek bizonyítékául szolgál, hogy a másodnövények utáni növénykultúrák termesztése során tíz — tizenegy százalékkal jobb gazdasági eredmények érthetők el. Ez pedig népgazdasági szempontból nem lebecsülendő adat. Az előadó kiemelte a talaj-előkészítés és a fajtakiválasztás fontosságát, valamint a műszaki-anyagi bázis korszerűsítésének szükségességét. Nagy figyelmet kell szentelni továbbá a talaj vízszintjének állandó ellenőrzésének, s az előkészítő munkálatoknak, mivel a fölösleges beavatkozások során jelentős a nedvességelpárolgás. Ezért a legújabb talajmeg munkálásí módszerek alkalmazását kell előtérbe helyezni a kettős termesztés során. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kétszeres vetés a megszokottnál rugalmasabb munkaszervezést igényel. A gyorsaság Ilyenkor valóban fél sikert jelent, persze, csak akkor, ha nem megy a minőség rovására. Példának okáért megemlítjük, hogy egy júliusi nap hozzávetőlegesen három augusztusi nappal ér fel. Természetesen a szokásosnál nagyobb műtrágyaadagok időbeni talajba juttatása Is fontos tényező. Albin Hlavička agrármérnök, a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet munkatársa a kettős termesztés során számításba jövő növényfajták előnyeit ismertette. Jamriška mérnök, a plešíanyi Növénytermesztési Kutatóintézet képviseletében a másodhövények termesztésének gazdasági és műszaki feltételeiről szólt részletesen. Hangsúlyozta, hogy a kettős termesztés tulajdonképpen jóval nagyobb üzemanyag-fogyasztással jár, mint a megszokott módszerek esetében. Ezért a következő Időszak fontos feladata ennek a kérdéskörnek mielőbbi tisztázása. Hasonlóan a tárolási kapacitások növelése is meghatározó fontosságú a kettós termesztés során. Ha nem foganatosítanak ezzel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket, a vállalkozó szellemű mezőgazdasági vezetők nem fogják tudni a Jövőben kamatoztatni korábban szerzett tapasztalataikat. A szeminárium résztvevői az előadásokat követően Veszprémi Imre agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezetó Irányításával megtekintették a légi szövetkezet határát és meggyőződtek a kettős termesztés során elért kiváló gazdasági eredményekről. BÁRDOS GYULA A BELTERJESlTÉS FONTOSSÁGA A több mint 100 szakember jelenlétében megtartott szemináriumot Jozef Rakovan, a Slovosivo tudományos-termelési társulás osztályvezetője nyitotta meg, aki a résztvevők üdvözlését követően elismeréssel szólt a helyi földműves-szövetkezet vezetőségének és komplex ésszerűsítő brigádjának kezdeményezéséről és megköszönte, hogy lehetővé tették a rendezvény megszervezését. A szóvivő rövid bevezetője után Vendelín Péter mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Igazgatójának fóbeszámolőja következett. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem véletlenül választották a szeminárium és szakmai bemutató színhelyéül a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi szövetkezetét. Példájuk ugyanis azt bizonyítja, hogy a kezdeményezéseket és az új megoldásokat vállalók jelentős mértékben elősegíthetik a mezőgazdaság továbbfejlesztésót. Továbbá hangsúlyozta a termelési rendszerek fontosságát, valamint a közeljövő gazdasági eredményeire kiható szerepét. A CSKP XVI. kongresszusa s a központi bizottsági ülések meghatározott fontosságot tulajdotíítanak a mezógazdaság belterjesltésének, mindenekelőtt a növénytermesztés gyors ütemű fejlesztésének. Amint azt Vendelfn Péter mérnök több ízben leszögezte, a tudományos Intézetek munkatársainak és a gyakorlati szakembereknek reálisan és józanul kell értékelniük az eddig elért eredményeket, valamint tapasztalatokat. Nem szabad, hogy az elégedettség a továbbfejlesztés gátló tényezőjévé lépjen elő. A tudományosműszaki Ismeretek fontosságáról és szerepéről nagyon sok fórumon beszélnek a mezőgazdasági szakemberek. Sajnos, a gyakorlati alkalmazás terén továbbra is Jelentős hiányosságok észlelhetők, melyek mielőbbi kiküszöbölése napjaink és a közeljövő egyik legsürgetőbb feladata. Számos Jó példa bizonyítja, hogy ott ahol nem riadnak vissza a tudományos ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazásától, az eredmények sem maradnak el. Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői és szakemberei tovább fokozzák együttműködésüket, ésszerűen mérlegeljék a gyakorlat során szerzett tapasztalataikat, s az esetleges hibák korrigálását ne tekintsék kudarcnak. A nyolcadik ötéves tervidőszakban az úgynevezett kettős termesztés bevált módszerei alkalmazásának további bővítésével számolunk. Jelenleg ugyanis még korántsem hasznosítjuk a másodnövények nyújtotta termesztési lehetőségeket sem élelmiszer-ipari, sem pedig takarmányozási szempontból. A légi szövetkezet ezen a téren is az élenjáró mezőgazdasági üzemek közé tartozik. A légiek amellett, hogy a gabonafélék termesztése során országos viszonylatban az egyik legjobb — 8,3 tonnás átlagos hektárhozamos — eredményt értek el, a lencsetermesztés, az iparszerű szántóföldi fűtermesztés és a kettős termesztés rendszergazdái. Éppen ez utóbbi témakör alkotta az új technika napjának központi témakörét. A RENDSZERGAZDA TAPASZTALATAI keletű, hiszen már a rómaiak Is hangoztatták: kár túl hosszú Ideig pihentetni a szántót. Az egyes termesztési módszerek kialakulása és tudományos alapokra helyezése azonban eléggé hosszú ideig váratott magára. A légi szövetkezet hazánkban az elsők között kezdett foglalkozni a kettős termesztés bevezetésének gondolatával. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, a Szlovák Tudományos Akadémiának, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Táraságnak, a bratislavai Üntözögazdálkodásl Kutatóintézetnek, valamint a Slovosivo tudományos-termelési társulásnak a hathatós támogatásával napjainkban a légiek már számottevő tapasztalatokkal rendelkeznek, s a másodnövények termesztése terén elért eredményeik nem kívánnak külön kommentárt. Meg kell Jegyeznünk, hogy a helyi éghajlati és talajtani viszonyok alapos feltérképezéséhez a szövetkezet mellett létesített agrolaboratórium dolgozói is jelentős mértékben hozzájárultak. A szövetkezet elnöke külön kiemelte a komplex ésszerűsítő brigád tagjainak tevékenységét, akik szabadidejük nagy részét áldozták a közös sikeréért. Ezt követően részletesen szólt a kettős termesztés során alkalmazott növénykultúrákról, illetve a fajtakiválasztásról. Nagyon jó eredményeket hozott az árpa betakarítása után vetett kukorica, napraforgó-, burgonya, étkezési borsó, mustár, hajdina, valamint a különböző takarmányfélék. Szemes kukoricából a CE-185, CE- 278, CE-270, CE-193 és a KWS 150-es hibridet,, a csemegekukoricából pedig a Delikatest vetették. Napraforgóból a Fundulea, az IS-7000 és a IS-701-est, étkezési borsóból pedig a Pallas fajtát részesítették előnyben. Az étkezési borsót például közvetlenül a tavaszi árpa betakarítása után vetették, ennek ellenére a termés élelmiszer-ipari (konzervgyári) feldolgozásra teljes mértékben alkalmas. Kedvezőtlenebb időjárás esetén takarmányzásl célokra hasznosítják a borsót. A kevésbé Ismert hajdina termesztésével Is jó tapasztalatokat szereztek, hiszen az étkezési borsó mellett élelimszer-ipari célokra szintén nagyszerűen hasznosítható. Ezenkívül a gyógyszeripar egyik keresett alapanyaga, melynek egészségügyi szempontból jelentős népgazdasági szerepe van. A szántóföldi fűtermesztés során Is kedvező előrelépésről beszélhetünk, mivel az intenzív fűfélék területének bővítése egyrészt változatosabb takarmányalapot biztosit, másrészt pedig kedvezőbbé teszi a nitrogétartalmú anyagok és a keményítőfélék arányát. Az Intenzív öntözésnek köszönhetőén a füvesek évente öt alkalommal kaszálhatók. májustól egészen októberig. A fehérherável vagy pedig a lucernával vegyeskultűrában termesztett fűfélék szárazanyag-tartalma megközelíti a húsz, a nitrogéntartalom pedig meghaladja a 18 százalékot. Az ilyen eredmények elérése természetesen megköveteli a korszerű öntözőgazdálkodási módszerek és berendezések rendszeres alkalmazását. Az e téren szerzett tapasztalataikat is közreadják a légiek, hiszen a Nyugat-szlovákiai kerület számos mezőgazdasági üzeme dolgozóinak segítenek az Intenzív fűfélék termesztési módszereinek elsajátítása során. Ä kettós termesztési módszerek gyakorlati alkalmazása során szerzett legújabb tapasztalatokról számolt be Andrássy Sándor agrármérnök, a közel 3 ezer 700 hektáros mezőgazdasági területen gazdálkodó egységes földműves-szövetkezet elnöke. Előadásában a termőföld maximális hasznosításának a fontosságát hangsúlyozta. E társadalmi jelentőségű feladat teljesítése során meghatározó fontosságú, hogy a fó termesztési időszakok között is a termőföldet ésszerűen hasznosítsuk. A kettős termesztés gondolata nem új==& A korai kukoricahibridek is alkalmas másodnövénynek bizonyultak Fotó; — kim —■ Ä s utóbbi évtizedben egyre több lehetőség kínálkozik a laser (lézer) békés célú felhasználására. Világszerte nagyarányú kísérleteket folytattak a laser alkalmazásával a mezőgazdaságban is. A Szovjetunióban ezen a téren jelentős előrehaladást értek el, s ma a lasert a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt sikerrel alkalmazzák. Az utóbbi években néhány mezőgazdasági üzem kezdeményezéséből hazánkban is megtörténtek az első próbálkozások a iaser alkalmazásával kapcsolatban, elsősorban a vetőmagvak kezelésében. Ezek a próbálkozások azonban többnyire spontán módon történtek, mivel nem alapultak egzakt kísérleteken és módszertanon. Ezért az Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma — az 1983— 1988-os évekre szólóan — állami kísérleti feladatként kapta a laser Mostimnláns hatásának a kirpóbálását, s ennek alapján egy módszertani Javaslat kidolgozását. A feladattal megbízott szakcsoport első tapasztalatszerző útja a Szovjetunióba vezetett, ahol a kazahsztáni egyetemen tanulmányozták a laserberendezések szerkezetét, az alkalmazás módszereit és az elért eredményeket. Az Igen precíz és évekig tartó szovjet kísérletek alapján szerzett Ismeretek szerint a iasersugárzás semmiféle káros mellékhatással nem jár. Az eddig elért eredményeik pedig nagyon biztatók. A vetőmag, Illetve a növényzet kezelésének hatására Jelentősen növekedtek a hektárhozamok, s fokozódott a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesésge. A kezelt állatok esetében ugyancsak Jobb lett a termelékenység, javult a termékek minősége — például a Juhok esetében a gyapjú minősége —, csökkent a növendék állatok elhullása, s fokozódott ellenállúképességük. A hasznos tapasztalatok birtokában hazánkban is hozzáfogtak a laser alkalmazásának egzakt kísérleteihez. A kísérleti feladatot három szakaszban valósítják meg. Az első szakaszban próbálják a vetőmagvak és a növényzet laseres kezelését, a második szakaszban az állatokra való hatását, végül pedig a víz kezelésének lehetőségét. A Csehszlovák Mérésügyi Hivatal gyors és rugalmas munkájának jóvoltából Igen rövid időn belül elkészültek az első laserberendezések prototípusai, amelyeket már kísérleti célokra föl lehetett használni. Az egész kísérleti folyamat meggyorsítása és lerövidítése érdekében egyidejűleg végezték a laboratóriumi, üvegházi, a kisparcellás és a szántóföldi kísérleteket. A kísérletekbe öt kutatóintézet kapcsolódott be. A laboratóriumi vizsgálatokat a Központi Mazó’gazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet végezte. A laboratóriumi és az üvegházi vizsgálatok egyértelműen Igazolták, hogy a lasersugárzás hatására jelentősen növekedett a növények kelési aránya. A szántóföldi kísérletek az Agrokomplex üzemeiben folytak különböző agroökológiai és talajadottságok között — összesen 1200 hektárnyi területen — az Érsekújvári (Nővé Zámky), a Nitrai, a Zvoleni és a Hamennél járásban. A kísérletek elsődleges célja a sugárzás optimális időtartamának és energiájának, továbbá hozamnövelő hatásának megállapítása volt. A vizsgálatokat a tavaszi árpán, az őszi búzán, a kukoricán, a cukorrépán, a lucernán és- a vörösherén végezték. Egyelőre csupán a tavaszi árpa kísérleti eredményeit értékelték ki. A kezelés hatására a relatív hozamnövekedés elérte a 12,1 százalékot. Az elért eredményekben azonban jelentős variabilitás volt tapasztalható — minden bizonnyal az eltérő termőhelyi adottságok következtében. Persze, ahhoz, hogy hitelez képet kapjunk a lasersugárzás hozomnövelő hatásáról, tovább kell folytatni a kísérleteket, s megfelelő módszert kell kidolgozni a kezelés hatásának mérésére. A Szenei (Senec) Állami Gazdaságban nagyüzemi szántóföldi kísérletek keretében vizsgálják a lasersugár hatását a növényekre. A laserrel kezelt vetőmagot repülőgép segítségével vetették száz hektáron. Az eddigi eredmények ígéretesek. Mindent egybevetve, a laserrel végzett, egyelőre tájékoztató jellegű vizsgálatok biztatóak. Ha a kísérletek beválnak, akkor egy nagyon hatékony, alacsony ráfordítással járó hozamnövslő módszer kerül a mezőgazdászok kezébe. Elképzelhető, hogy éppen a Iaser alkalmazása lesz a mezőgazdasági termelés további belterjesitésének egyik lehetősége. — kim — Zöldségkeriiezef ói köntislsen Az Ddvarnokl fDvorníky na Ostrove) Efsz ziildségkertészetébén az utóbbi évek során valahogy nem az elképzelések szerint történtek a dolgok. Tavaly például a másfél millió korona értékre tervezett termelési értéknek mindössze a felét tudták előállítani. A magyarázat: betegségek, jégverés... Mindenesetre az idén úi kertészt szerződtettek — Vince Kálmánt, aki 30 éven keresztül volt a Tőkési ( Dunajský Klátov) Állami Gazdaság főkertésze. A régi kertészeti telepet is felszámolták — mintha jelképesen is szakítani akarnának a múlttal —, mert úgymond elgyomosodott és a határnak egy másik, humuszban gazdag szögletében ütötte fel fóliasátrait az „újkertészet“. Kedvezőtlen körülmények között kezdődött a megújhodás, de a huszonegy állandó dolgozó kitartó elszántsággal „vette“ az akadályokat. Térdig érő iszapöntésen vertek tanyát. Ideiglenes helyiségekkel és berendezésekkel, a kezdés nehézségeit áthidaló módszerek alkalmazásával láttak munkához. Üvegházat és tizenegy 6X20 méteres alapterületű fóliasátrat épftettek a palánták nevelésére. Mivel a rendkívüli hideg tavaszi időjárás nem kedvezett a növények fejlődésének, speciális fa-, széntüzelésű kazánokat vásárollak, és ezekkel pótolták a fólia alatt a „szunyókáló“ meleget. A palántanevelést fgy sikeresen megoldották. Végül Is bőtermőre varázsolták a 21 hektáros kertészetet, ahol 15 hektáron görögdinnyét, egy hektáron cukordinnyét, 2 hektáron pedig paradicsomot termesztettek. Az idén első ízben próbálkoztak a görögdinnye-, á paprika- és a karfiolmag termesztésével. A palántákat tápkockákba ágyazva ültették ki. A dinnyésföldet fóliacsíkokkal takarták le egy erre a célra szerkesztett gép segítségével. A melegigényes növényekre rendkívül kedvezőtlenül hatott a hűvös, csapadékos tavaszi Időjárás. Ezért csak nagy erőfeszítések árán sikerült a növényzetet ögy-ahogy megvédeni a gombabetegsögektől. A betegségek megelőzésére kétféle módszert alkalmazlak. A paprika és a dinnye esetében egyszeri adagolásban alkalmazták a gombaölő szereket. Továbbá a Harmavltos-lombtrágyával tíznapos Időközönként kezelték le a növényzetet. A fejlődésben visszamaradt növényzetet június elején homokvihar sújtotta, júliusban pedig jégverés pusztította Ennyi baj után, július közepén végre beköszöntött az évszakhoz illő nyári idő. Az öntözés is szükségessé vált. Sajnos, a határnak ebben a szögletében még nincsen beépítve öntözőberendezés. Egyelőre kútból szivattyúzott hideg vízre! pótolják a talaj nedvességtartalmát. Naponta három hektárnyi területet tudnak kiadósán megöntözni. Ottjártamkor a magratermesztett dinnye kasztrálását végezte az a kertészeti csoport, amelynek négy férfitagja van. Az erősebb nem, igényesebb teendőkkel van megbízva: Ag István a kertészeti gépek javításával foglalatoskodik. Nemes László traktoros az öntözőberendezést reparálja, 'készíti elő. Fehér Mihály az „összekötő“ mindenes szerepét tölti be, a főkertész jobbkeze. Eddig másfél millió koronát tett ki a zöldségkertészet termelési terve. Az idén 2 millió 700 ezerre növelték tervüket. A távlati céljuk a 4 millió korona értékű árutermelési érték elérése 25 hektárnyi területről. A jövedelmezőség érdekében vetőmagtermesztésre szakosodnak, de ezenkívül évente mintegy 600—700 tonna zöldséget közvetlen fogyasztásra is termelnek. A vetőmag átvételére a Semex-szel kötöttek szerződést, a fogyasztásra szánt zöldségféléket a Zeleninán keresztül értékesítik. Korcsmáros László
