Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-26 / 43. szám

A díszmadarak csőr- és karomtúlnövése A kalitkában tartott díszmadarakat sok, a természetestől eltérő tartási módból adódó veszély fenyegeti. Ilyen például a gyakran előforduló «sör- és karomtiilniivés, amely mozgá­sában vagy étkezésében annyira gátolhatja a madarakat, hogy ha nem segítünk rajta — el is pusztulhat. A madár természetes életterében, a szabadban a nap túl­nyomó részét ugrándozva, kapaszkodva, kutatva élelem után fán, földön, kövek között tölti. Karma és csőre — az egész­séges növekedéssel arányosan — állandóan, egyenletesen csi­szolódik, kopik. Más a helyzet a kalitka sima felületei — a fröccsöntött mii­­anyag etetők és itatok — között élő madárral. A természetes kopás elenyésző, a csőrt és karmot időnként a madár gondo­zójának kell finom muuikürollóval és reszelóvel kiigazítani. Ez a beavakozás egyáltalán nem veszélytelen, mert ha a ka­rom közepeit futó eret megsértjük, erős vérzés állhat be, mely a karom elhullásához, esetenként a lábujj végleges megnyu­­morodásához vezethet. Ezért is jobb ezt a műveletet elkerülni azzal, hogy olyan anyagból alakítunk ki megfelelő etetőket és fürdőket, amelyek a karom- és csörcsiszolást elvégzik he­lyettünk. Legalkalamasabb a beton. Két rész rolyami homok és egy rész cement keverékéből megfelelő mennyiségű víz hozzá­adásával gyúrjunk sűrű, formálható masszát, ebből készítsünk kerek, vagy szögletes műanyag vagy papírformába — kis do­bozba — nyomkodva, tetszés szerinti etetőket. Közepébe meg­felelő mélyedést alakítsunk ki az élelem részére, peremét hagyjuk elég szélesre, hogy a madár evés közben azon álljon. A beton felületét ne simítsuk el nagyon, hagyjuk kissé „re­­szelósre". A fürdető-itató kádat hasunló módon formáljuk in eg. Madaraink csűre a magok felcsipegetése közben, karmuk az etető szélén és a fürdetöben egyenletesen és állandóan csiszolódik. így bárki által elvégezhető, könnyű, kis munká­val és filléres költséggel véglegesen megszabadulhatunk azok­tól a kellemetlenségektől, amit eddig a csőr- és karomtól* növés okozott. Nagy nyugati diszmudártenyészetek kondicionált levegőjű, tirisztorns szabályozókkal megvilágított, hipermodern madár­­házcsodáihan is megtalálhatók ezek az egyszerű kis kőedé­nyek — bizonyítva azt, hogy fontosak, nélkülözhetetlenek. (Kistenyésztők I.apja) Mái7 néhány kedves szó, aztán indulás a szakbírók efé... Fotó; —dek A hagyományos terménybemutatókon idén is sok sok szép züldséyet meg gyümölcsöt láthattak a látogatók Fotó: —dek § A Szlovákiai Kertészke dók Szövetségének alapszerve' zetei, erejükhöz és lehetősé­geikhez mérten, mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy hathutós támogatásban része­sítsék árutermelési kötelezett­ségeket is vállaló tagjaikat. Azon túlmenően, hogy szerve­zik és irányítják a lielybeni értékesítést, a beszerzési gon­dok egy részét is átvállalják tagjaiktól, és —■ elsősorban szakelőadások és tauulmányi kirándulások szervezésével — az ismeretgyarapítást is kel­lően szorgalmazzák. Ezen a területen elismerést érdemlő munkát végez az SZKSZ köbölkúli (Cbelce) alap­szervezetének vezetősége. Hogy most csupán a legutóbbi ren­dezvényről szóljunk: a falu szervezett kertészkedői előbb a nyitrai Agrokomplex '85 Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson jártak, azután pedig egy autóbuszra való csoport a bu­dapesti OMÉK un tanulmányoz­hatta a háztáji kertészkedés magyarországi sikereit, tapasz­talatait és nálunk is jól hasz­nosítható, új módszereit. Mind­ez remélhetőleg eredményeseb­bé teszi kertészkedőink mun­káját. Szabó Zoltán • Augusztus végén Calántán (Galante] háromnapos, árusítás­sal egybekötött, nyúl kiállítást rendeztek, amelyen a 124 fel­nőtt tenyésztőn kívül 3<i ifjú állattartó is lehetőséget kapott a nyilvános bemutatkozásra. Érdemes elmondani, hogy a színvonalas bemulatón végre angóra nyulakat is láttunk. Bergendi György 0 A Szlovákiai Állattenyész­tők Szövetségének Zlaté Klasy- Genkovce-i alapszervezete szep­tember elején rendezte meg immár hagyományos állatbe­mutatóját. Az ezúttal is jól si­került seregszemlén összesen 244 apróállatol mutattak be a helybeli és a környező közsé­gek szervezett állattenyésztői. A tenyésztők érdeklődési köré­nek megfelelően, itt is nyúlból volt a legtöbb, de azért néhány különlegességben (nutria, ró­ka, borz. fácán, teknőc) is gyönyörködhettek a látogatók. A szervező bizottság előrelátá­sát dicséri. hogy a hétfői nyitvatartással lehetőséget kí­náltak az iskolásoknak a cso­portos látogatásra. Or. Bdi:o jozef A blumcriellás levélíoltosságról Az utóbbi években, de főleg az idén a cseresznyét és megy­­gyet termelők már júniusban felfigyelhettek a kórokozó megjelenésére. A fertőzés jel­legzetes tünete, hogy a levelek színén nagyobbrészt gömbölyű, de néha szögletessé váló. Hlás, bordó, ma|d később megbar­­nuló foltok jelentkeznek. U- gyanezek a foltok a fonáki ré­szen mindig szögletesek és barnássárgák. Erős fertőzés esetén a foltok fokozatosan összeolvadnak, majd az egész levél megsúr­­gulliat és kezdetét veszi a ko­rai levélhullás, ami bizony ki­hat a kővetkező év termésho­zamára. A gomba mleéliuma túlsúly­ban a lehullott leveleken telel át, de megtalálható az egy- és kétéves hajtásokon is. Éppen ezért fontos, hogy gondosan összegyüjtsiik és megsemmisít­sük a lehullott leveleket. Ä hajtásból induló fertőzést va­lamivel könnyebb megelőzni: a virágzás után és érés előtt végzett permetezéssel (Funda­­zol, Dithane. Melprex, Syllyt) a kórokozó megfékezhető. Szálát László, Kürt (Strekov) 4 / S Az egész növénynek „fáj” A növények is reagálnak az általuk elszenvedett sé­rülésekre. mégha ez a reak­ció kevésbé látványos is, mint az állatoké vagy az emberé. Washington állam egyete­mének kutatói paradicsom­os burgonyanüváoyeknél kí­sérletezve megállapították, hogy a növények sérülései észlelhető elváltozásokat okoznak a növény háborí­tatlan részeinek sejthár­tyáiban. Ha a szár alsó tér­ségének leveleit károsítot­ták, kisvártatva a száron feljebb nüvő sértetlen leve­leken a sejthártyák szokat­lanul törékennyé váltak. A kutatók a sérülés után megkíséreltek, hogy a leve­lek sejtjeiből sejtfal nél­küli „meztelen14 sejteket, úgynevezett protoplasztukat hozzanak létre. (A sejtfal enzimekkel, például a csi­ga gyumoruedvébol elkülö­nített enzimekkel emészt­hető el. A visszamaradó, csak a sejthártyával körül­vett növényi sejt a proto­­plaszt. — A szerk. ( A sérült levelekből elkülönített pro­­toplasztok közül sok gyor­san szétesett, az épen ma­radt protoplasztok száma négy óra múltán 25 száza­lékkal kisebb volt, mint a sértetlen növényekben, s a további órák során még 25 százalékkal lett kevesebb. Ha egy kártevőnek a hernyói az alsó leveleket rágták, a sértetlen levelek­ből származó ép proto­plasztok száma 43 százalék­kal csökkent, s 90 százalé­kos volt a csökkkenés ak­kor, ha a növény szárát bo­rotvapengével szétvágták. A kutatók szerint ezeket az elváltozásukat egy eddig ismeretlen sebjeizés okoz­hatja. (Proceedings^ tenyésztő Kányái Ferenc valaha a szomszédom volt, de vagy tíz évvel ezellött befejezte az új családi ház építését, és egy szép napon elköltözött. Már korábban Is szívesen foglalko­zott háztáji állattartással, de igazán sokrétű és színvonalas tenyésztői munkára csak az új feltételek közepette tudott vállalkozni. Vannak galambjai, díszfácá­­nokut meg baromfit is tart, de igazából a nyitlak a kedvencei. Az 19ü8 óta tartott nagy csin­csillák mellett ma már fran­cia ezüst nyulakkal is foglal­kozik. Úgy mondja, tapasztala­ta szerint ezek a fajták képe­sek leginkább ellenállni a nyíl­takat fenyegető, különféle be­tegségeknek, s azonkívül meg­felelően szaporák és jó utód­nevelők is. A törzsállományt hét anya meg két bak alkotja. Évente négy alkalommal fialtat, s ha egyik-másik anya többet ellik is. a fészekben nyolc fiókánál többet soha nem hagy meg. Öl- vagy hathetes korban vá­lasztja el a fiókákat, nagy gondossággal ügyel a tiszta­ságra, és igen fontosnak tartja a rendszeres állatorvosi fel­ügyeletet. Takarmánygondjai nincsenek, hiszen az útmenti kaszálók meg az elfekvő parlagok ele­gendő jó minőségű takarmányt kínálnak, csak legyen, aki le­vágja és elszállítsa. Abrakra sincsen gondja, hiszen az izsai (lžaj Béke Efsz-töl szépen kap természetbenit, azonkívül a nyitrai (Nitra) Bránku is ad erotakarniányt a felvásárolt nyulak ellenében. A szemcsé­­zett tápot 'a süldők kapják, az anyáknak szemes dukál a szá­lasok mellé. Sokan úgy gondolják, a nyúlnak nem feltétlenül fontos vizet adni. Mások, közöttük Kányái Ferenc is, ennek éppen az ellenkezőjét vallják, ű na­ponta két alkalommal etet, és a reggeli hajrában éppen úgy szakít időt az itatásra, mint az esti etetéskor. Kányái Ferenc, a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége ko­máromi (Komárno) 3 as számú alapszervezetének tagja, nem pusztán vérbeli állattartó, aki kedveli a galambokat, a nyu­lakat meg a baromfit, és nekik szenteli szabadidejének jelen­tékeny hányadát. Az alapszer­vezet vezetőségében gazdasági felelősként tevékenykedik, a­zookívül a nyútfelvásárlást is ö szervezi és irányítja, igaz, havonta csak egy-egy alkalom-, mai van felvásárlás, de azért ez is sok elfoglaltságot — és Tőleg rengeteg papírmunkát — ad. Mert vaunak ám hónapok, amikor hatszáznál is több pe­­csenyenyulat továbbít a Branko vállalathoz. Ahogy várbeli nyulászhoz il­lik, rendszeresen gondoskodik az állomány vérfrissítéséről. Legutóbb Klatovy-ból rendelt törzskönyvezett tenyészállato­kat. Vagyis — mint minden te­rületen — a nyúltenyésztésben Is a lehető legjobb eredmé­nyek felmutatására törekszik. Szorgoskodása dicséretet ér­demlő. Kép és szöveg: Andriskái József EH képek. IQ aképek Vérbeli 4

Next

/
Thumbnails
Contents