Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-26 / 43. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

1985. október 28.

Nagy évfordulók napja

Október 28. hazánk történőimének három jelentős eseményéhez kapcsolódik. Ezen a napon alakult meg a Csehszlovák Köztársaság, ehhez a naphoz fűződik az államosítás befejezésének törvénybe iktatása ás a föderáció létrejötte is.

Az első világháború végén az Osztrák—Magyar Monarchia szétesése után a cseh és a szlovák nemzet forradalmi harcának eredményeként létrejött a Csehszlovák Köztársaság. Szomorú valóság, hogy a nagy októberi szocialista forradalom eszméinek szellemében fogant és a dolgozó tömegek által kezdeményezett osztályharccal a cseh és a szlovák bnrzsoázia visszaélt, és a döntő pillanatban magához ragadta a hatalmat. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság azonban nem tudta, de nem is akarta megoldani a dolgozó tömegek szociális problémáit, a csehek és a szlovákok, valamint az ország területén élő nemzetiségek viszonyát sem.

Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a megoldatlan nemzetiségi kérdés a burzsoá politikai rendszerre nézve a feszültség fő forrását és végső soron az ország feldarabolásának egyik döntő okát jelentette. A munkásosztály azonban tanult ezekből az eseményekből, ezért az ellenállási mozgalom és a fasizmus elleni harc időszakában eldöntötte azt a kérdést, hogy a felszabadulás ntán kié lesz majd a hatalom.

Köztársaságunk történetében aranybetűs nap 1945. október 24., amikor a köztársasági elnök aláírta a bankok, biztosító intézetek, bányák, kohóművek és egyes más ipari vállalatok államosításáról szóló dekrétumot. E jó mnnka sikerében Csehszlovákia Kommunista Pártjának nem kis része volt. Valóra vált az, amiért a városi és a falnsi dolgozó nép egész nemzedékei harcoltak és szenvedtek, süt, sokan közülük az életüket is feláldozták. Gazdaságunk vezető pozíciói a kizsákmányoló réteg kezéből az egész nemzet birtokába jutottak, és ezáltal létrejöttek dolgozó népünk valóban szabad munkájának előfeltételei és megszilárdult nemzeti szabadságunk, állami függetlenségünk gazdasági alapja. A mienkhez hasonló formában és terjedelemben a Szovjetunión kívül még egyetlen államban sem hajtották végre akkor az államosítást.

Ez a hazánk történetében meghatározó jelentőségű forradalmi tett felszámolta a burzsoázia gazdasági és politikai hatalmát, és mint a szocialista átalakulás része, a csehszlovák népgazdaság szocialista alapjai megteremtésének lényegét képezte. Mélyreható nemzeti és demokratikus jellegű tett volt, következetes fólytatását képezte a nemzeti felszabadító harcnak. Törvényszerű ezért, hogyfia-isaaaaaisaiisaaaaasiaaaussisusi

tál nemzedékünk tudatában október 28. elsősorban az államosítás napjaként éL

Az államosítás utolsó szakasza, mely a munkásosztály februári győzelme után fejeződött be, végérvényesen felszámolta az ipar és a szolgáltatások területén a kapitalista termelési viszonyokat és megszüntette az embernek az ember által való kizsákmányolása lehetőségének utolsó maradványait. A termelőeszközök szocialista, össznépi tulajdona új termelési viszonyokat hozott létre, melyek döntően meghatározták gazdasági politikánk további irányát, alapját képezte a mezőgazdaság szövetkezetesítést programjának, a lakosság életszínvonalának. A szocialista tulajdon lépésről lépésre aktív tényezőként járult hozzá a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával való kooperáció és gyártásszakositás fejlesztéséhez.

A legutóbbi fél évtizedben a feszült nemzetközi helyzetben és a számunkra hátrányos világgazdasági körülményekkel birkózva nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy sikeresen végrehajtsuk a CSKP XVI. kongresszusa határozatait. Népgazdaságunk fejlődésében elért eredményeink az elmúlt négy év során azt mutatják, hogy teljesítjük, sőt túlteljesítjük a 7. ötéves tervidőszak feladatait. A nemzeti jövedelem 11 százalékkal, az ipari termelés 14, a mezőgazdasági pedig 9—10 százalékkal emelkedik az elmúlt ötéves terv átlagához viszonyítva. Előreléptünk az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és hatékonyságának fokozásában, valamint az élelmiszer-termelésben való önellátottság megerősítésében. Az eredmények lehetővé tették, hogy a kongresszus határozatával összhangban biztosítsuk a nép magas életszínvonalát és szociális biztonságát.

A teljesítmény, amit felmutathatunk, figyelmet és megbecsülést érdemel. Hazánk dolgozói nemzetiségre való tekintet nélkül mindig és most is a jövőbe vetett töretlen hittel és elszánt akarattal folytatják az országépítő munkát. Készülve a CSKP XVII. kongresszusára arra törekszünk, hogy irányító munkánkban továbbra is kellő arányban kapjon helyet a társadalmi viszonyok, az áilamélet demokratizmusának fejlesztését, a gazdaság teljesítményének növelését, az életkörülmények javítását, a tudomány és a kultúra fejlesztését szolgáló programok kidolgozása és azok végrehajtásának elősegítése.

Október 28. hazánkban a szövetségi államforma létrehozásának évfordulója is.

A csehszlovák állam szövetségi elrendezése, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdeményezett a nemzetiségi kérdés megoldásában, a lenini alapelvek optimális érvényesítését

■ававааваоврваааааввавваваааавва

jelentette. Teret kapott a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatainak egyenjogú demokratikus rendezése, s egyúttal politikai és jogi fejlődési lehetőségek alakultak a hazánkban élő nemzetiségek számára is. Szövetségi rendszerünk ebből indul ki, hogy mindkét nemzet számára lehetővé tegye a nemzeti önállóság érvényesítését, s egyúttal gondoskodjon a szükséges feltételekről és eszközükről is ahhoz, hogy a közös állam minden kérdésben olyan hatékony megoldást válasszon, amely megfelel mindkét nemzet és a hazánkban élő valamennyi nemzetiség érdekeinek. Az államszövetség lehetővé tette, hogy az állampolitikai irányítás közelebb kerüljön a termelés és az igazgatás alapvető láncszemeihez, s azt is elősegítette, hogy kiszélesedhessen a szocialista demokrácia fejlesztésének intézményes alapja. Az eddig eltelt 17 év gyakorlata igazolja, hogy az állam szövetségi alapokra való helyezése bevált és a csehszlovák államiság tartós formájának tekinthető.

A csehszlovák államszövetségről szőlő alkotmánytörvénnyel egy időben fogadták el a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvényt is. Az elsőrendű cél itt az volt, hogy a nemzetiségek is megkapják az őket megillető államalkotó jelleget, s az ennek megfelelő államjogi helyzetet, s hogy az alkotmányban kifejezésre jusson az, hogy a nemzetiségek is hordozói a csehszlovák államiságnak. Az alkotmánytörvény rögzíti azt a tényt, hogy Csehszlovákiát a cseh és a szlovák nemzet mellett a nemzetiségek is alkotják, s hogy ezek egyenjogúak. Ez kifejezésre is jutott az alkotmánytörvény 1. cikkelyében, miszerint „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és as internacionalizmus szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiségeknek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit.u '

A nemzetiség! kapcsolatok fejlesztésében tehát jelentős határkő a csehszlovák szocialista föderáció létrehozása, valamint a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény elfogadása. A szocialista építés időszakában eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a csehek és a szlovákok, valamint az ország területén élő nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének elért szintje egyik legjelentősebb történelmi vívmányaink közé tartozik. Az elért eredmények a lenini tanítást nemcsak igazolják, de egy sor új ismeretet nyújtanak, amelynek helyes alkalmazúsa a nemzetiségi kérdés megoldásában nagy jelentőségű ma és a tejlett szocialista társadalmunk fejlődése további szakaszában is.

Dr. SZ1EGL Ferenc, az SZSZK

Kormányhivatala Nemzetiségi

főosztályának vezetője

Fütsünk-d

Október 15-től hivatalosan is megkezdődött a fűtési idény, s vele egy ólyan időszak, amelynek során a tűzesetek száma általában emelkedő tendenciát mutat az év más időszakaihoz viszonyítva. Időszerű tehát egyrészt a visszapillantás, másrészt a fűtési idény során bekövetkezett tüzesetek okainak elemzése — annál is inkább, mert évről évre igen sok közöttük az olyan, amely már-már menetrendszerű pontossággal ismétlődik. Előbb azonban néhány adat erejéig lássuk az elmúlt év statisztikáját, abból is elsőként azt a szomorú tényt, hogy 1984-ben nem kevesebb mint 240 olyan tűzeset volt Szlovákiában, amelyek közvetlen előidéző okai a fűtéssel álltak összefüggésben; az általuk okozott kár megközelítette a 4 millió 300 ezer koronát. Mindez ugyan némi javulást jelentett a korábbi évhez képest — 1983-ban 250 tűzesetet jegyeztek fel, s a kár nagysága kereken egymillió koronával volt több —, elégedettségre azonban távolról sincs okunk. Akkor sem, ha a gondatlan fűtés következtében keletkezett tűzesetek alig egynyolcadát teszik ki a Szlovákiában tavaly regisztrált összes tűzesetnek (1903), az általuk okozott kár pedig az összes tűzeset során keletkezett kár (55,1 millió korona) egy tizenharmad része. A fűtéssel összefüggő tűzesetekre ugyanis talán a leginkább érvényes az a megállapítás, hogy nagy részük már egy egészen kevés, alapvető odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Míg a népgazdaság különböző ágazataiban keletkezett tűzesetek okaí a legtöbbször egymással összefüggő tényezők egész láncolatára vezethetők vissza (nem is beszélve számos iparág, gyártási technológia fokozottan tűzveszélyes voltáról), addig a fűtéssel közvetlenül vagy közvetve összefüggő tűzeseteknek a legtöbbször sokkal egyszerűbb, mondhatni banális okaik vannak. Ezek kiküszöbölését csak nehezíti az a körülmény, hogy a statisztika tanúsága szerint a lángok a legtöbbször magántulajdonban lévő lakóházakban és egyéb — főleg gazdasági — épületekben lobbantak fel; az intézményesített ellenőrzés, mondjuk a gyárakkal és az üzemekkel szemben Itt rendkívül nehéz, sőt gyakorlatilag lehetetlen. Így, bár kissé szabálytalan szóhasználattal, de akár azt is mondhatnánk, hogy a fűtéssel kapcsolatos tűzesetek többnyire — „magántüzek“, s bár a közvetlen következményeiket Is többnyire egyének vagy családok viselik, az okozott kár valamennyiünk kára. S ez a kár — mint ahogy már utaltunk rá — nem kicsi; tavaly például napi átlagban elérte a tizenkétezer koronát...

Ezek a tények teszik Indokolttá, hogy a fűtési idény során elkövetett gondatlanságokhoz, mulasztásokhoz évről évre vissza térjünk. Annál is inkább, mert olyan mulasztásokról van sző, amelyek túlnyomó többsége már a fűtéssel kapcsolatos legelemibb szabályok szem előtt tartásával kiв óvatosan!

küszöbölhető. Alapvető követelményként jelölhetjük meg a fűtőtest és a kémény kifogástalan állapotát; ellenőrzésükre lehetőleg még az első begyújtás előtt találjunk időt! Ne felejtsük el, hogy gyakorlatilag hét-nyolc hőnapon keresztül használaton kívül álltak, így könnyen érhet bennünket kellemetlen meglepetés, mondjuk egy, a kéménybe hullott tégla, cserép, vagy a nyár folyamán „odatelepített" madárfészek formájában. Hogy távolról sem csupán formális figyelmeztetésről van sző, bizonyítja az a tény, hogy a tűzesetek több mint egynegyede — egészen pontosan hatvannégy — ilyen okoknál fogva keletkezett tavaly, s az általuk okozott káé meghaladta az 1,1 millió koronát.

A fűtés során elkövetett hibák közül mindezzel együtt máig a fűtőtestek elhelyezésével, kezelésével és karbantartásával kapcsolatosak állnak az első helyen; az általuk okozott tüzesetek száma tavaly elérte a hetvenet, a keletkezett kár pedig a 780 ezer koronát. Valóban elemi óvatossági rendszabályokat vagyunk kénytelenek Itt elismételni: ne állítsunk fűtőtestet tűzveszélyes környezetbe, ne tároljunk a közelében gyúlékony anyagokat, ne hagyjunk kályhát, tűzhelyet, elektromos fűtőberendezést felügyelet nélkül, illetve ne bízzuk azokat gyermekek felügyeletére! Egy egyszerű példa: a gázolajat, magas ára miatt ma már gyakorlatilag senki nem használja fűtőanyagként, de -* főleg falusi portákon — ma is gyakori látvány a tűzhely mellé állított üveg vagy olajoskanna, amelynek segítségével a háziasszony megkönnyíti a begyújtást. Elég egy véletlenül felborított üveg, szivárgó kanna, majd egy kipattanó szikra, s a következményeket szükségtelen ecsetelni. E3 a probléma sem mondvacsinált, hiszen tavaly nem kevesebb mint huszonegy tűzeset keletkezett Ily módon Szlovákiában, háztartásonként átlag több mint tízezer korona kárt okozva! Hasonló könnyelműségnek nevezhetjük a fűtőtesten vagy annail közvetlen közelében végzett ruhaszárítást is, főleg ha felügyelet nélkül hagyjuk a helyiséget; erre a legutóbb kereken húsz család fizetett rá, s egy, esetben — mivel a lakók a tűz kitörésekor nem tartózkodtak otthon ■—* az épület szinte teljesen leégett. Végezetül egy, a fűtés kapcsán szintén gyakran elkövetett gondatlanság, ugyancsak főleg faluhelyen: nem tudatosítjuk eléggé, hogy a hamu veszélyes hulladékl Még akkor is, ha másnap reggel, látszólag ártalmatlan szürke porként kotorjuk ki a kályhából vagy a tűzhelyből. Szinte mindig akad benne Izzó zsarátnok, amelyet egy fuvallat feléleszthet az udvar végében — esetleg éppen egy farakás vagy faépület közelében...

Ha annyit remélhetőleg nem Is mlirf legutóbb, de fűtenünk természetesen az Idén ts kell. Tegyük hát, de «•> óvatosan!

VASS GYULA’

■вааваававааваааааааааввавааававаааавааавввваааааааваяаааааа

Anagykérl (Milanovee) kultúrházban a Nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság és a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság rendezésében a közelmúltban vitatták meg о mezőgazdaságban tevékenykedő ellenőrző bizottságok tevékenységét, az ellenőrzés más formáit, a gazdasági bűnözés és a különböző kihágások elleni harc hatékonyságát. A kerületi konferencián megválasztott bizottság határozatot adott ki, amelynek lényege a következő: okosabb szervezéssel a jövőben még intenzívebben kell harcolni a viszszaélések és a gazdasági bűncselekmények ellen. Kádervonalon is meg kell erősíteni az ellenőrző bizottságokat, ismét rangot keli adni a hármas ellenőrzéseknek. Az állampolgárokat figyelmeztetni keli kötelességeikre: a kihágások, bűncselekmények „nem észlelése“ bűnpártolást jelent. Tehát összefogás, kölcsönös éberség szükséges ahhoz, hogy betartsuk és betartassuk a szocialista törvényességet.

Párt- és állami szerveink mindig is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy mind a központi, mind a helyi ellenőrző szervek hiánytalanul teljesítsék feladataikat. A CSKP KB Elnökségének levele — ami még a korábbiaknál is alaposabb éberségre szólította fel az ellenőrző szerveket, a kontrolitevékenységgel megbízott egyéneket, s minden állampolgárt — a következetességről tett tanúbizonyságot: a 7. ötéves tervidőszak feladatainak hiánytalan teljesítése és á 8. ötéves tervidőszakra való felkészülés csak akkor válhat valóra, ha közös erővel felfedjük, és leküzdjük a visszaéléseket, melyek, sajnos hétköznapjainkra oly gyakran jellemzőek. *

Az ellenőrzések minőségi „erősítésének“ érdekében négy évvel ezelőtt olyan határozat született, miszerint az SZSZK mlnisztéjpumaiban, termelési-gazdasági egységeiben, vállalataiban és gazdálkodó szervezeteiben hozzák létre az úgynevezett főellenőrök intézményét, s az ellenőrzések vonalán növeljék a szakképzett dolgozók számát. Ma Szlovákiában az ellenőrző szerveknek összesen 5 ezer

hivatásos dolgozója van. Ez a szám természetesen nem foglalja magába a műszaki ellenőrzés dolgozóit.

Amint azt a központi adatok, felmérések is bizonyítják, a mezőgazdasági tárca korántsem lehet „büszke“ arra, hogy az ellenőrző szervek száz százalékosan teljesítették (teljesítik) küldetésüket. A jó példákat ki kell emelni, de a törvényesség tisztelői mellett, sajnos, számos olyan termelőegység is tevékenykedik, amely az előírásokat megkerülve nem megérdemelt előnyökhöz kíván jutni a többi gazdasággal szemben. Hasonló a helyzet az egyének által elkövetett bűncselekmények területén.

Az utóbbi időben nagyón sok szó esik a mezőgazdasági termelőegységek ellenőrző bizottságainak tevékenységéről Az első hibás lépés sok helyen ezeknek a szerveknek a rossz felépítéséből adódik. Nem mindig képzett, korábban jó munkaeredményeket elérő, rátermett emberekre bízzák az ellenőrző bizottságok elnöki tisztségét. Aki megfordul a mezőgazdasági szakemberek körében, gyakran hallhatja: „Tudja, nyugdíjaztatták őt, azelőtt sokat tett a gazdaságért ... Kineveztük őt munka- és tűzbiztonsági felelősnek. Persze emellett ő lett az ellenőrző bizottság elnöke is...“ Hogy az idézett példa nem légből kapott „tanmese“, azt bizonyítja a következő' statisztikai adat ts: az ellenőrző bizottságok elnöki tisztségének a betöltése Szlovákia 748 szövetkezetében 99 százalékban

kumulált funkció. Magas az átlagéletkor Is, ami nagymértékben befolyásolja a gyors cselekvőkészséget. Ezt a gyakorlatot a jövőben meg kell

szüntetni.

A jogi szakemberek és a közbiztonsági testület ellenőrző Szerveinek tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy milyen károkat is okoz az, ha történetesen egy törvénytelenségre hajlamos gazdasági vezetés — bár álcázva —, önkényesen maga választja meg az ellenőrző bizottság elnökét, illetve a bizottság tagjait. Viszszaélések történhetnek a hektárhozamok, a termőterületek „módosítása“, a színlelt állatelhullások és az üzemanyagokkal való gazdálkodás stb. terén Is. Hogy az említett esetekből kifolyólag mfért nem keletkezik több milliós kára népgazdaságunknak? A válasz kézenfekvő: azért, mert a belső ellenőrzés nem fedi fel kellőképpen ezeket a kihágásokat. Gyakran erre alapozódnak a névtelen levelek is. Kivizsgálásuk folyamán az illetékesek sok esetben felteszik a kérdést: hogyan teljesítette a feladatát a gazdasági vezetés és az ellenőrző bizottság, s milyen állampolgárok azok, akik — ismervén a visszaélést — nem tettek feljelentést? Ezeket a tényeket súlyosbítja az is, hogy az egyes termeltSígységek vezető és ellenőrző szervei gyakran „tyúkpereken“ vitatkoznak, a valódi bűntény fölött viszon szemet hunynak. A gabonát vagonszámra elsikkasztó raktáros, s jutalmazási alappal részrehajlóan bánó vezető vétke gyakran azért marad kendőzve, mert a közgazdász ügyesen manipulál a számokkal.

Az emberi élet megfizethetetlen — mondjuk ki számtalanszor. Sajnos, a gyakorlatban nem mindig és mindenhol tulajdonítanak ennek kellő szerepet. Ismét egy statisztikai adat: a

7. ötéves terv első négy éve alatt 35 halálos baleset történt a mezőgazdaságban. A kivizsgálásokat folytató szervék jelentései arról informálnak, hogy sok halálos vagy súlyos baleset elkerülhető lett volna. Az üzemen belüli és a központi ellenőrzéseket ezen a téren is gyakoribbá és hatásosabbá kell tenni.

Az, aki nem ismeri a mezőgazdaságban előforduló visszaélések, különleges események listáját, hajlamos azt hinni: apró ügyekről van mindössze szó, csupán a vészharangkongatók teszik a dolgukat. Ezen megállapítás tagadására hadd soroljunk fel néhány példát:

■ A kálnicai szövetkezetben 216

szarvasmarha hullott el a figyelmet* lenség következtében. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Cukorgyáx idénymunkása nem tisztította ki kel* tőképpen azokat a vagonokat, amelyekben korábban a savval teli akkumulátorokat szállították. A berakott répaszelet „beszippantotta“ a savat, s másnap már be is következett a tragédia. Az elhullások révén 3 millió 330 ezer korona kára keletkezett a népgazdaságnak.

M A bérelszámoló-pénztáros összevont funkció következménye a következő csalás volt: a kosolnái szövetkezet bérelszámolója és pénztárosa Emília Ovöariková 300 ezer koronát utalt ki — a maga részére.

■ A tajkovi Efsz melléküzemág „címen“ magas létszámú dolgozót alkalmazott különböző üzemekben — szerelőmunkákra. Közben a gazdaság gépjavító részlegén kevés, sok esetben szakképzetlen dolgozót foglalkoztattak.

В A melléküzemági termelésben különben is gyakran előfordul, hogy olyan személyeket alkalmaznak, akik csak a papíron és a fizetési listán íéteznek. Hasonló eset történt nemrégiben a Szenei (Senec) Állami Gazdaságban is. Az ilysn spekulációk ellen szerencsére ma már hatékonyan lépnek fel az ellenőrző szervek.

В Még mindig sok az apró lopás a mezőgazdaságban. Sok esetben valóban helytálló a szólásmondás: „Alkalom szüli a tolvajt.“ Hiszen csak a talpig becsületes állatgondozó é* éjjeliőr nem esik kísértésbe, ha a raktárak falán kocsikeréknyi lyuk tátong, vagy éppen hibás lakat lóg az ajtón. KALITA GABOR

Kölcsönös összefogással a törvénysértők ellen