Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-26 / 43. szám

1 AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. október 26. * 43. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ara 1,— Кб» Kommunista példamutatással Mint az országban minde­nütt. mezőgazdasági üzemeink pártszervezeteinek kommunis­tái is az évzáró beszámoló és értékelő taggyűlésekre készül­nek. Pártéletünk rendszeresen visszatérő eseményei ezek. me­lyeknek az idén az ad különö­sen fontos politikai Jelentősé­get, hogy a beszámolók és az azokat követő viták előterébe a gazdaságpolitika kérdései kerülnek. Elsősorban а XVI. pártkongresszus határozatai­nak valóra váltásáért, a 7. öt­éves terv végrehajtásáért foly­tatott helyi erőfeszítések ta­nulságait, s a 8. ötéves terv­időszakra vonatkozó fejlesztési programokat elemzik majd a taggyűlések. A taggyűlések alapját a CSKP Központi Bizottsága IS. ülésé­nek határozatai képezik. E do­kumentumok tanulmányozása és a helyi konkrét munkaprog­ramok kialakítása azt igazolja, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó párttagok széles rétegei az országban mindenütt nagy megelégedéssel vették tudomá­sul, hogy a párt következetesen halad tovább a bevált úton. A széles körű kongresszus előtti érdeklődés, a megnövekedett társadalmi aktivitás viszont egyúttal figyelmeztet is. Min­denekelőtt arra. hogy a hatá­rozatok megismerése után na­gyobb gondot kell fordítani a határozatok egységes értelme­zésének segítésére. A taggyű­lésekre való felkészülés Idő­szakában nem felesleges ezzel összefüggésben egy két várha­tó vagy éppen máris észlelhe­tő jelenségre rámutatni. A határozat helyes értelme­zésekor ismételten hangsúlyoz­nunk kell, hogy a párt politi­kájának fő vonala változatlan. А XVI. pártkongresszus hatá­rozatai. a pártpogram elvi és gyakorlati útmutatásai kiállták a gyakorlat próbáját és az élet teljes mértékben igazolta őket. A változatlanság azonban nem azonos a mozdulatlansággal, hiszen a párt tevékenységének egyik meghatározó vonása, hogy szüntelenül tanulmányoz­za a valóságot, és a változó külső és belső körülményekhez igazítja a feladatokat. Ne elé­gedjen tehát meg senki az eredményekkel, hanem tárja fel az elmaradások okait, ku­tassa fel az új lehetőségeket és dolgozza ki a menet közben adódó problémák megoldásá­nak módjait. A Központi Bizottság 15. ülé­sének határozatában a párt po­litikájának ez a magas fokú igényessége tükröződik. Külö­nös gondot kell tehát fordíta­ni a realitásokra, a sokoldalú­ságra. az összefüggések, a köl­csönhatások bemutatására, ke­rülve mindenféle túlzást, egy­oldalúságot. A taggyűléseken szükség lesz tehát az érdemi vitára, a mun­ka eredményeinek és hibáinak feltárását azonban nem szabad csak a hozzászólókra bízni. Nem jó módszere ez az aktivi­tás ösztönzésének. A taggyűlés­nek. s a vitának nem a beszá­moló fogyatékosságának kiegé­szítése a rendeltetése, hanem az. hogy helyes értékelést ad­jon a végzett munkáról, s ki­jelölje a feladatok megoldásá­nak módját. A beszámolókban a politikai helyzetelemzés, az elvi-politi­kai útmutatás és a mércéül szolgáló állásfoglalás terepét ne adjak át a rendkívül szerte­ágazó szakkérdések elemzésé­nek, mely valósággal felitat­­hatja az átfogó és hatékony gondolatokat. Természetesen nem arról van szó, hogy az ér­tékelő beszámolókban kerüljük meg a szakmai véleményt és az elemzést. Erre szükség van, ugyanakkor ne tévesszük szem elöl azt sem, hogy a politikai irányítás és a pártmunka sok­rétű integrált tevékenység, vagyis az összes tényező, tehát az anyagi és emberi tényezők kölcsönösségének összefüggé­seiben ítélhet és határozhat. Tehát mércét, követelmény­­rendszert, irányvonalakat ad­hat a szakmai vezetésnek ab­ban, hogy az adott körülmé­nyek között mit tehet vagy te­gyen. de nem szabad átvállal­nia a szakmai területek mun­káját. A negatív hatás láncolatának következő szeme leggyakrab­ban a vitafelfogás, jelezvén, hogy mire is gondolok, hadd vegyek elő a közhelyek bozót­jából egy ismert köteget. „A vita után mindenki egyhangú­lag elfogadta az előterjesztett javaslatot.“ Nem vitás, hogy az ilyen közhelyek, mint „az egyhangú­lag elfogadták“, látszólag egy­szerűbbé teszik életünket. De gyakran gondolunk rá: nem kellene e inkább nyugtalan kodni e túlságosan sok egy­hangúságtól? Mert aki az éle­tet ismeri, s a mezőgazdaság előtt álló igényes feladatokkal tisztában van. az tudja, hogy a valóság korántsem lesz ilyen egyhangú. Ami lényeges: a pártdemokrácia éppenhogy nem zárja ki. hanem feltételezi a nézetek sokrétűségét egy adott ügy eldöntésében, tehát a né­zetek összecsapását is! Es mi­vel a többségi vélemény dönt, a többségi határozat éppen úgy kötelező, mint az egyhangúlag' hozott határozat. Ezért talán többet mondana a taggyűlése­ken elhangzott vitákról az. ha azt hallanánk, hogy az üzemi pártszervezet szótöbbséggel fo­gadta el a vita után ezt vagy azt a határozatot. Nincs annyi nap vagy óra, amennyit sajnálni lehetne az olyan értékelő taggyűléstől, a­­melyiken célratörően tisztáz­nak fontos tennivalókat, ame­lyiken a mit, miért, hogyan kell tenni kérdésre határozott válasz hangzik el. A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének határozatából ki­indulva eredményes munkánk legfőbb garanciája az üzemi pártszervezetek és az egyes kommunisták egyetértése a párt politikájával, és fegyel­mezett tevékenysége a végre­hajtásban. Az üzemi pártszer­vezetek évzáró taggyűléseinek tehát abból az alapelvből kell kiindulniuk, ftfegy a feladatok konkrét személyre szóló meg­határozása után az eredmény az egyes párttagok munkájától függ. akár vezető poszton, akár beosztottként dolgoznak. Terv­szerűen, körültekintően, a kom­munista humanizmus szellemé­ben gondoskodni kell arról, hogy minden szinten olyan fe­lelős emberek dolgozzanak, a­­kik nemcsak értik, hanem ké­pesek is eredményesen végre­hajtani a párt politikáját. Az üzemi pártszervezetek persze nemcsak vezetőkből, ha­nem a párttagság összességé­ből tevődnek össze. Ezért min­den párttaggal szemben növe­kednek a követelmények. Min­den eredmény elérésének fon­tos feltétele, hogy valamennyi kommunista személyes példa­­mutatásával képviselje, munká­jával pedig megvalósítsa a párt politikáját. Mindez érdekében sokat tehetnek a reális szem­léletű évzáró taggyűlések. Az Intenzív mezőgazdasági termelés nemcsak új Ismereteket, hanem újfajta mentalitást is követel. E kettős feladatnak tesz eleget a haladó tapaszta­latok iskolájának 15. évfolyama, melynek magyar nyelvű tananyagát — a hagyományokhoz híven — lapunk is közli. A tananyagok között olyan nagy jelentőségű té­mákat találunk, mint- például: a mezőgazdasági földterület hasznosítása, a cukorrépa és a burgo­nya hozamainak állandósítása, az elektronika sze­repe a mezőgazdaságban, az őstermelő és a fel­dolgozóipar együttműködése, a termelési rendszer állandósítása, a belüzemi önelszámolás, valamint a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás. A felsorolt témák egymásba illesztve agrárpoli­tikánk legfőbb állomásait jelzik. A korparancsból eredő érdeklődésre való tekintettel szerkesztősé­günk lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemek illetékesei külön is rendelhessenek azokból a szá­mokból, amelyekben a haladó tapasztalatok isko­lájának egyes tananyagai megjelennek. A 45/85 szám 1985. november 9-én, a 47/85 szám 1985. no­vember 23-án, az 1/86 szám 1986. január 4-én, a 4/86 szám 1986. január 25-én, a 8/86 szám pedig 1986. február 22-én jelenik meg. A 6. tananyag megjelenési időpontjáról később tájékoztatunk. A megrendeléseket legkésőbb 10 nappal lapunk feltüntetett megjelenése előtt küldjék be a Szabad Földműves szerkesztőségébe: 815 75 Bratislava, Krlžkova 9. • Leleményes járások • A drága öntözőberendezés nem dísztárgy • Minél előbb úrrá lenni a kukori­caszárítási és -tárolási ne­hézségeken! ф Lesz, vagy néni lesz ffitőolajpótlás? • jobb répatermás, nagyobb cukortartalommal # Mely kerületekben szorít a csiz­ma? • Problémák sodrában értelemmel) megszárltani és tárolni. A kukoricabetakarftás ütemének gyorsulata ellenére minden lehetőséget ki kell ak­názni, nehogy a bö termés „Csáky szalmájává“ váljék. Kissé javult a helyzet (az eső következtében) a cukorré­pa betakarítás szakaszán is . Az őszi munkavégzéshez nép­hadseregünk katonái öt héten át jelentős segítséget nyújtot­tak, amiért méltó társadalmi elismerés jár. Probléma volt az egyes zöld-* ségfélék felvásárlásával. Ilyen eset előfordult főleg a (lalán­­tai, de a Bratlsiava vidéki já­rásban is. Az őszi vetéssel agrotechni­kai határidőn belül végeztek ebben a kerületben. Közép-Szlovákiában is öt hat napos előnyre tettek szert a vetést illetően. Pozitívumként hangzott el, hogy a silókuko­rica fagykár nélkül került — felaprítva — silóvermekbe. Ä talajmeszezést 85 százalékra sikerült elvégezniük. A burgo­nyabetakarítás után felszaba­dult szállítójárművekkel az is­­tállótrágyázást végezhetik, üt járásban merült fel műtrágya­­ellátási probléma. Nem vélet­len. hogy a cseppfolyós mű­trágya iránt megnövekedett a szövetkezetek érdeklődése. A legtöbb problémával a Ke­let-szlovákiai kerület képvise­lője hozakodott elő. A kerület nemcsak a a burgonyatermesz' tési tervét nem teljesíti, hanem szemes kukoricából is adós marad, mintegy 28 ezer tonná­val. Előreláthatólag cukorrépá­ból teljesül a tervelőirányzat. Sabík miniszterhelyettes több aküt probléma megoldásának lehetőségeit ismertetve-taglal­­va, bírálóén jegyezte meg: „Több figyelmet Kelet-Szlová­­kiában a tervteljesítésreľ“ (kovács) Még néhány nap, s október is eliszkol: sarkára november hág, egyre rövidülő nappalai­val. Amellett feltétlenül számol­ni kell az időjárás rosszabbra, hidegebbre fordulásával. Mind­ezt nem. azért említjük, mint­ha a mezőgazdasági üzemek dolgozói eddig lustálkodtak volna — kevés kivételtől elte­kintve példásan szervezték, irányították, végezték az őszt tennivalókat, idejében, jó vető­ágyba hullatva az ősziek mag­ját — még a hosszan tartó szá-. razság okozta nehézségek elle­nére is. A követendő példa mutatá­sában megintcsak a Dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda), va­lamint a Galántai járás mező­gazdasági üzemei jeleskedtek. Az efsz-elnökök, az állami gaz­daságok igazgatói, illetve a szakemberek — idejében fel mérve a rendkívüli helyzetet — siránkozás helyett lelemé­nyességüket. a rendelkezésre álló lehetőségeiket latba vetve cselekedtek. Vagyis: a kemény­re szikkadt földet megöntöz­ték, hogy szánthassanak, jó ve­tőágyat készíthessenek, a jövő évi termést ily módon meg alapozva. A vetés után is mes­terséges csapadékot kapott a nedvességet sóvárgó mag. hogy minél előbb csírát bonthasson, zsendülhessen. A cukorrépa­­termés betakarításának meg­könnyítése céljából ugyancsak az egyébként drága öntözőbe rendezéseket üzemeltették, le­gyűrve ezáltal az eléjük tor­nyosuló nehézségeket. Egyébként elismerően nyilat­kozott a már említett járások leleményességéről és példa­­mutatásáról Ján Sabík. a Szlo­vák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettese, aki a MÉM növénytermesztési bizott­ságának legutóbbi ülésén elnö­költ. Amellett, hogy a két járás tucatnyi élenjáró mezőgazda­­sági üzemét név szerint di­csérte, jogosan marasztalta el azokat a járásokat (s mező: gazdasági üzemeit), amelyek alig alig, vagy egyáltalán nem »éltek az adott lehetőséggel. A drága öntözőberendezést csu­pán dísztárgynak tekintik, hol­ott az a termésnövelésre hiva­tott. A bizottság ülése homlokte rében a szemes kukorica és a cukorrépa betakarítása szere­pelt. A legtöbb szó a kukorica szárítási ép tárolási problé­máinak minél előbbi megoldá­sáról és az ezzel kapcsolatos nehézségek legyűréséről esett, főleg a Nyugat-szlovákiai ke­rület előtérbe helyezve, ahol bőséges termés takarult be. Köztudott, hogy szükségmeg­oldásként több ezer tonna sze­mes kukorica szárítási és tá­rolási gondjait a csehországi és az észak-szlovákiai járások enyhítik. Emeilettt a kukorica fóliaponyvás tárolása is szóba jöhet, főleg azokban a mező­gazdasági üzemekben, ahol szá­rítási kapacitás híján vannak. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma (tekintettel az előállott hely­zetre felszabadít bizonyos mennyiségű fűtőolajat — kuko­rica és tűszerpaprika szárítá­sa céljára. Ez azonban nem je­lenti azt. hogy minden ez irá­nyú igény kielégíthető. Megállapítást nyert, hogy az Idén nemcsak a hektárhozam mutatkozik jobbnak cukorrépá­ból. hanem a répa cukortartal­ma ts jobb a tavalyinál, meg­haladja a 15 százalékot. Amit a mostani őszön sem sikerült inagy általánosságban) csök­kenteni. az a betakarítási vesz­teség: ez több helyütt elérte a 25—30 százalékot. Ezt most a nagy szárazság rovására írják, holott más években famikor nem dúlt az aszály) Dgyaneny­­nyl volt a veszteség. Ami a vasúti terményszállí­tást illeti, október első napjai voltak kedvezőtlenek; vagonok dolgában az utóbbi hetekben történt javulás. A vagonhiány legfőképp a vetőmagszállítást nehezítette. Sovány vigasz: a vagnnjavitással is mérséklődik a hiány... jő lenne, ha a vas­út erre máskor idejében és júl felkészülne! Mi a helyzet Szlovákia egyes kerületeiben? Nyugat-Szlová­kiában meggyorsult a kukori­cabetakarítás üteme. A terve­zettnél nagyobb termésmennyi­ség takarul be, kihasználva az összes technológiát. Feltétele­zik: maximális ménúyiséget sl-* kerül vetőmagként (kellő szak­I

Next

/
Thumbnails
Contents