Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-19 / 42. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. október 19. й szemvao- és az energisgazdáfkedás pálma Mezőgazdaságunk intenzív fejlesz, tése túlságosan energiaigényes, űsszenergia-szükséglete az 1970—1980-as években 88,7 százalékkal, a termelés volumenje pedig mindössze 23,9 százalékkal növekedett. Ezt a növekedést tehát 191 százalékos energiatöbblettel értük el. Ennek az az oka, hogy a gyors ütemű fejlődés következtében a növénytermesztés szakaszán háttérbe szorultak a biológiailag megalapozott koncepciók. A nagyüzemi növénytermesztés módszereinek az elsajátítása közben az agrotechnika hibáit és hiányosságait több műtrágyával és vegyszerrel próbáltuk korrigálni. A növénytermesztés területén feltétlenül csökkentenünk kell a nitrogénműtrágyákkal a talajba vitt energia mennyiségét. Az alapvető tápanyagokat pótló műtrágyák közül ugyanis a nitrogénműtrágyák előállítása rendkívül energiaigényes. Igazolja ezt a következő összehasonlítás is: Egyes anyagok Gj-ben 100 kg mennyiségének fgiga-Joule}' energiaértéke Kifejezve nitrogénműtrágyák 8,00 foszformfitrágyák 1,40 káiium műtrágyák 0.90 istállótrágya 0,08 peszticídek 10,13 kőolaj 4,32 100 kWó villanyáram 3,60 Ä táblázatból láthatjuk, hogy a nitrogénműtrágyák energiaértéke megközelíti a nagyon drága peszticídek energiaszintjét, és duplája a kőolaj energiatartalmának. Ezen jelentős energiatartalom nem érvényesül kellőképpen, mivel a nitrogénes műtrágyázás hatásfoka nem éri el a kívánt szintet. Különböző európai országok 30 éves átlagadatainak összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy míg hazánkban a gabonafélék a műtrágyázásra exponenciális függvény szerint reagálnak, addig Dániában, Hollandiában és az NSZK-ban lineárisan. Az exponenciális függvényű reakció kedvezőtlen jellegű, arról tanúskodik, hogy kiegyensúlyozatlan a biológiai rendszerünk és hogy a szervesanyag-ntánpótlás a talajban nem kielégítő. Világszerte vizsgálják a biológia adta lehetőségeket, miközben számos rég ismert alapelv gyakorlati érvénvesítése elkerüli a figyelmet. Ennek fő oka elsősorban az, hogy az elvek nincsenek összhangban a mai technológiákkal és koncepciókkal, amelyek főleg a gépesítést helyezik előtérbe, s háttérbe szorítják a biológiai szempontokat. Ezen lehetőségek kiak, názásában fontos szerepet tölt be az emberi tényező. A vezetőknek arra kellene összpontosítani figyelmüket, hogy mielőbb áthidalják a helytelen egyoldalú szemléletet. Fontos, hogy a gabonacentrikus vetésforgóba fokozatosan be tudjunk vinni néhány megoldást, amely elősegíti a talaj biológiai életének aktivizálódását és termőképességének növekedését. Erre jó lehetőséget nyújtanak az úgynevezett megszakító növények. Közülük a legrövidebb tenyészidejűek a másodnövények, amelyek a takarmányértékükön kívül nagy mennyiségű szerves anyagot juttatnak a talajba. A zsenge gyökérzet és a zöldanyag beszántásával felélednek a talaj biológiai folyamatai, továbbá javulnak fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai. A két főnövénytermesztés közötti időszakban fennáll a fotoszintézis, és a zöldhöz zamtöbblet által szerves anyag termelődik. Növényzettel fedett talajokon kisebbek a tápanyagveszteségek a kimosódás, de főleg a talaj denitrifikációs folyamatai nyomán. Az utóbbi akkor következik be, amikor e talajban az oxidációs folyamatok kerülnek túlsúlyba az ammonifikúciós folyamatok során, vagy öntözött területeken, amelyeken redukciós folyamatok mennek végbe, s ezek során nitrogénmonoxid és tiszta nitrogén képződik. A nitrogén ilyen jellegű veszteségei elérhetik a 30 százalékot. Az egyéves megszakító növények besorolása a vetésforgóba a kukorica és a cukorrépa termesztése után is nagy jelentőségű, mivel ezek alá Istállótrágyázzuk a talajt. A talaj nitrogén-gazdálkodását az évelő takarmánynövények és a hüvelyesek javítják a leghatékonyabban. Gyökérzetükkel mélyen átszellőztetik a talajt, s ennek következtében javul a talaj vízfelvevő képessége. A borsó, bab, lóbab és lencse hektáronként 100—300 kilő nitrogént köt meg a levegőből a tenyészidő folyamán. Ennek nyomán javul a talaj foszfor-, kálium- és mészfelvétele is. Mivel a felsorolt növények megkövetelik az optimális vízellátást, jól reagálnak az öntözésre. Kedvező feltételeket teremtenek így a talajmikroflőra fejlődéséhez, ami felbecsülhetetlen a talajerő kialakításánál. Az öntözéssel végzett kísérletek eredményei meggyőzően igazolták, hogy a talaj mikrobiális tevékenységének szüntelen életben tartása a talajerő fokozását és a hozamok növekedését eredményezi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi nitrogénadagok szintjéhez képest a szervesanyagpétlás nem kielégítő. Nincs betartva az optimális szén—nitrogén arány, amely a helyes műtrágyázásnak első alapvető szabálya. A talaj széntartalmának alakulásából kiindulva kell következtetnünk a talaj nitrogénszükségletére, és mindent el kell követnünk a talaj szervesanyag-tartalmának növelése érdekében. Napjaink tudományos életének előterében a biotechnológia áll. Folyamataink nagy része a szerves anyag gyors átalakulásán alapszik. Elméleti alapismeretei nagyon hasznosak lehetnek a mezőgazdasági gyakorlatban is. Egy külföldi, biotechnológiával foglalkozó tudományos munkában a szerzők aszerint értékelték a szerves anyagokat, hogy milyen mértékben befolyásolják a talajban a nitrogén átalakulását és hasznosulását. Érdekes, hogy e tekintetben a cellulóz, a keményítő és a zsírsavak bizonyultak a legjobbaknak. Az összes növénytermesztési melléktermék és hulladék ezekből az anyagokból tevődik össze. Ismeretes, hogy több élenjáró mezőgazdasági üzemben a szerves hulladékokat gondosan gyűjtik, aprítják és tárolják a kijuttatásig. Ez persze, céltudatos munkát igényel. Betonnal szigetelt helyekre gyűjtik a felaprított kertészeti hulladékot, a kukorica, a napraforgó és a korai burgonya szárát, a gazdasági telepek hulladékait, a gazt, a romlott szilázst, az öreg, hasznavehetetlen szalmát. De a kendergyári, olajipari és konzervgyári hulladékok és melléktermékek, valamint a tejipari szennyvizek is jól hasznosíthatók. Ezáltal gazdaságaink értéketlen anyagból olyan szerves anyaghoz juthatnak, amely által jelentősen növelhető a költséges és alacsony hatásfokú nitrogén-műtrágyázás hatékonysága. Egyes mezőgazdasági üzemekben már tapasztalható a szervesanyag-pótlás újszerű módszereinek az alkalmazása. A nádszsgi (Trstice) és a légi (Lehnice) szövetkezetben például — az alapműtrágyázáson és istállőtrágyázáson kívül — a kukorica alá vetés előtt szerves trágyát tárcsáznak a talajba. Ez megegyezik, a Kudrna-féle termodinamikailag bizonyított módszerrel, amelynek következtében levegődús felső réteg jön létre, hasonlóan, mint a kultivátnrozás vagy kapálás után. A gyökérzéna megőrzi a talajnedvességet, hőszigetelő réteget képez, csökkenti a nitrogénveszteséget és később mint szerves anyag beépül a talajba. Pozitív hatása a kukorica hozamain is megmutatkozott. Az ésszerű szervesanyag-gazdálkodás segítségével lehet a legjobban megoldani a rendkívül energiaigényes nitrogénműtrágyák hatékonyságának a növelését. A megszakító növények vetésforgóba történő besorolásával hatásosan gazdagíthatjuk a talajt szerves anyaggal és nitrogénnel. A szerves hulladék hasznosításával pedig növelhetjük a nitrogénműtrágyák hatásfokát. TARR GYULA’ vegyészmérnök, a bratislavai Öntözögazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A magyarországi Monori Állami Gazdaség tevékenységét és termékeit hazánkban is Jól ismerik az Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállítás jóvoltából. A gazdaság több mint 12 ezer hektár területen gazdálkodik. Termelésének értéke évente meghaladja az 1 milliárd forintot. Az állandó dolgozók száma 1500 fő. A gazdaság szervezetileg hét egységben tevékenykedik. A dánszentmiklósi, a gombai, a szárazhegyi és a kátai részleg túlnyomóan mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. A szolgáltató üzemrészleg az építési munkákat végzi, továbbá útépítéssel és sörpalackozással foglalkozik, valamint a lakosság és közületek részére gépjárműjavítást és szervizellátást végez. A terményfeldolgozó üzemben az ipari tevékenység több különböző egységben folyik: a malomüzemben a kukorica száraz frakcionáiását végzik — élelmiszer-ipari és étkezési célokra. A pelyhesítő üzemegység tisztított gabona hidrothermikus úton való feltárásával sokoldalúan felhasználható alapanyagot biztosít, főleg a tápszerek gyártásához. Az extruderüzem retar. Termékek világszínvonalon GÉPŰJDONSÁGOK Mezőgazdasági üzemeinkben egyre több újítást alkalmaznak. Az első felvételünkön a Detvai Efsz dolgozójának, Milan Forgóénak az újítása látható. Ez az UDS- 110-es jelű autóbágerre felszerelhető kazlazó adaptér 700 kilogramm szalma felemelésére képes — 8 méter magasságba. Az újító véleménye szerint a szerkezet azért is előnyösebb a hasonló berendezésekhez képest, mert tömöríti a szalmát. A berendezés emellett könnyen kezelhető, s igen „mozgékony“. Ä második felvételünkön egy olyan újítás látható, amely az ember egészségvédelmét szolgálja. A traktor tetejére felszerelt klímaberendezés főleg vegyszerezésnél tesz kitűnő szolgálatot. A légmentesen zárt vezetőfülkébe szűrőn keresztül kerül a friss levegő, védve a traktorost a toxikus anyagok ártalmaitól. Ugyanez a berendezés szívja el az elhasznált levegőt. A hasznos újítást Vojtech Lexman mérnök, Jozef Pecuš és Michal Mazanovský szerkesztették. A klímaberendezést a nemšovái szövetkezet gyártja majd — az igénylések szerinti darabszámban. —kalifa— й szerző felvételei dált karbamidfartalmú készítményeket állít elő; a keverő üzemegység nagy hatékonyságú foszfor takarmánykiegészítőket gyárt a takarmányipar számára. Ónálló keverőüzem állítja elő a világszínvonalú biológiai szilázs-tartősítőszereket és a biológiai takarmánykiegészitőket az állattenyésztés számára. A budapesti Terményfejlesztési és Kereskedelmi Iroda a terményfeldolgozé-lparí termelés alapanyag-ellátását biztosítja, a késztermékeket értékesíti a hazai és külföldi partnervállalatok részére. Az áj termékek és n gyártástechnológia fejlesztése is az iroda feladata. A gazdaság több közös vállalatnak tagja, és gesztora a területén működő Szőlőtelepftési és Termelési Társulatnak. A legnagyobb partnereik: a Gabonatröszt, a megyei ZÖLDÉRT-vállalatok és a Hásmarhaterraelő Társulás, de valamennyi tenyésztési és takarmányozási rendszer közreműködésével kívánják a mezőgazdasági és ipari nagyüzemeket termékekkel kiszolgálni. И SILAFERM: tömegtakarmány-tartősíté, liofizált tejsavtermelő baktériumkeveréket tartalmaz. A Silafermmel tartósított takarmányok jobban emészthetők és biológiai értékük nagyobb. Kedvező táplálkozási és dietetikus tulajdonságai hosszabb idejű tároláskor sem változnak. A Silafermmel kezelt takarmányokból 20— 30 százalékkal többet fogyasztanak az állatok. Olyan készítményről van sző, amely a ezilázsban lejátszódé tejsavas erjedést fokozza, az élő szervezetre nem káros, sőt, szükséges, mert a szilézsolt tömegtakarmányok emészthetőségét és hasznosítását is javítja. Hatására csak L-tejsav képződik. A nem tartósított szilázsban a fehérjeveszteség elérheti az 50 százalékot is. Egyszerűen és egyenletesen juttatható a takarmány felületére. A túladagolásnak nincsenek káros következményei. A konzerváló tejsav optimális szintje gyorsan kialakul. A nem kívánatos — ecetsavas, vajsavas — erjedés visszaszorul, Javul a szilázs minősége, hosszabbodik a tárolhatóság! időtartama. Csökken a szénhidrát- és fehérjeveszteség. A szilázsolt takarmányok vitamintartalma változatlan marad. Ä szilázs kellemes Illatú lesz. A megbontott szilázs felületén a penészgombák nehezen szaporodnak. И MONOSIL: silótartósító szer, ugyancsak tejsavtermelő baktériumokat tartalmaz, a baktériumok szaporodásához szükséges tápanyagokkal együtt. A szecskázott takarmányokra juttatva gyorsan megindítja a tejsavas erjedést, meggátolja azokat a káros bomlási, erjedési folyamatokat, amelyek a szilázs értékcsökkenését okozzák. A porkészítmény vízben szuszpenzálva egyszerűen, egyenletesen juttatható ki a tartósítandó takarmány felületére. A készítmény hatására javul a takarmány emészthetősége. Csökken a betakarítási és tárolási veszteség. A tejsavas erjedéssel megőrizhető a pillangósok karntintartalma. Az erjedéssel lebontanak a toxikus szaponinok, így a fiatal sertések és baromfik a szilázsok etetésével jelentős abrnkinennyiség megtakarításával hizlalhatók. ____' ■ Hasznos termék a PIGFERM biológiai takarmánykiegészítö és bélfertőzést gátló készítmény, 3—10 napos malacok részére. Llofolizáít Streptococcus faecium tejsavtermelő baktériumot tartalmaz. Nagymértékben csökkenti a hasmenést, a bélfertőzések okozta elhullást, javítja a takar. mányfelvételt, növeli a súlygyarapodást. A bélcsatornában élő hasznos baktérium rendkívül gyorsan szaporodik, megtelepszik a bélfalon, anyagcseretermékei erősen gátolják az enteropatngén mikroorganizmusok szaporodását. A Pigferm alkalmazásának nagy előnye, hogy a bél természetes miklnflóráját nem károsítja. Helyettesíthetjük vele az antibiotikumokat a betegségek megelőzésében. A kórokozók nem válnak reziszténssé, ezért az antibiotikumoknál eredményesebben alkalmazhatók gyógyításra. Ä bélfertőzések, hasmenés megelőzésére hasonló készítményeket már eredményesen használnak több európai országban. ■ Ä FAVORIT-50 zslrpor takarmányok energiadúsításéra alkalmas készítmény. Kukoricapehely-őrleménya révitt, stabilizált és emuígeált állati és növényi zsiradékot tartalmazó, porított termék. Alkalmazása megköny. nyíti a granulálási, csökkenti a takarmányok portását, s ezáltal a por belélegzése következtében jelentkező betegségek fellépését is. A kukorica, peiyhet megörlik. majd egy speciális berendezéssel 50—50 százalékos a. ránybán emuígeált zsírral keverik össze. A termék a malac, a hízósertés, a bneilercsirke, a pulyka és a hí. zómarha takarmányának energiadúsf. tására alkalmas. Az ennek felhasználásával készült táppal takarmányo. zott broilercsfrkék 1,9—2,1 kg takarmány fogyasztásával értek el 1 kg súlygyarapodást. B OVICARB tömegtekarmány-ktegészítő juhok számára. A készít, mény elsősorban a silókukoricára alapozott bárányhizlalás fehérjeszükségletét fedezi, s ezzel Importfohérjét és más értékes extrahált darát helyettesít. Emészthető fehérjében számolva biztosítja a fehérjeszükségletet. Csak annyi karbamidot tartalmaz, amennyi az energiaforrások alapján számítva a bendőbaktériumok fehérjeszintézisében értékesül. A bendő mikroorganizmusokból származó fehérjeellátáson tói jelentkező igényt pedig a készítmény valódi fehérjéinek szabályozott hókezelése révén kialakult védett fehérjék biztosítják. Javasolt napi adagjával biztosítható a létfenntartás és a növekedés vitamin-, makro- és mikroelem-szükséglete. B A BDV1FERM. élő tejsavtermelő baktériumokból álló antibiotikumos takarmánykiegészítö, amely nagy aktivitással tapad a bél falára és gátolja a legtöbb patagén baktériumtörzs fejlődését — nálunk is nagy eredménnyel hasznosíthatnák! А Во. viferm alkalmas bélfertőzések meg. előzésére, különösen fiatal állatoknál, ahol a bélflóra még nem alakult ki. Túladagolása nem káros, az állati termékekben szervmaradvány nincs. Segíti az emésztőcsatornában a kedvező bélflóra kialakulását, megakadályozza a kórokozók megtelepedését, a hasmenés következtében csökkenő termelést, illetve elhullást. Telelő tehenek alaptakarmányának kiegészítését szolgálja a PH VL A FOR magas foszfor-, nyomelem- és vitamintartalmú készítmény. Napi egységnyi adagolása egyidejűleg biztosítja a létfenntartás és 10 liter tej termeléséhez szükséges vitamin, szervái, kötő makro- és nyomelemek megfelelő mennyiségét. Hiszen rendkívül fontos, hogy a takarmánymész etetése mellett a foszforsziikséglet is kielégítést nyerjen. Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő: a tehenek alaptakarmánya mindenhol a helyi körülményeknek megfelelően alakul. A legtöbb helyen kiegészítés nélkül csupán a minimális energiahiány biztosítását tartják szükségesnek. Ez> leegyszerűsítve csupán az emészthető fehérje-, keményítő- és szárazanyag-szükségletre vonatkozik. A tömegtakarmányozás eddigi tapasz, talatai szerint igen sok meszet juttatnak az állatok szervezetébe, s ugyanakkor a minimális foszforigényt még mesterséges úton is igen nehezen tudják biztosítani. Lényegében ezen a helyzeten javított a Phylafor takarmánykiegészítő. A Monori Állami Gazdaság termékeit azért mutattam be nagyobb alapossággal, mivel ezekből a külföldi megrendelők számára is hajlandók szállítani! Korcsmáros László
