Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-19 / 42. szám
1985. október 19. SZABAD FÖLDMŰVES, > KUKORICATERMESZTÉS a tudományos- műszaki haladás jegyében A Bajai Kukoricatermelési Rendszer hazai rendszergazdája, az Ekecs- Szakállasi (Okoö-Sokolec) Egységes Földműves-szövetkezet által immár hagyományosan megrendezett fajtabemutató az idén is teljesítette küldetését. A résztvevők újszerű technológiákkal, gépekkel és kukoricahibridekkel ismerkedhettek meg. Am ami talán a legfontosabb, a kukoricatermelési rendszer eddigi alkalmazásának elemzéséből megtudhatták, hogy néhány éves tevékenységük során mit csináltak jól, s miben vétettek a szigorú technológiai szabályok ellen. Mivel az utóbbi témakör nemcsak a partnergazdaságok, hanem valamenynyi kukoricatermelő gazdaság számára is érdekes lehet, néhány kérdéssel RÓNASZÉKI FERENC mérnökhöz, a BKR csehszlovákiai vezetőjéhez fordultunk. TAPASZTALATOK, TANULSÁGOK ■ A Bajai Kukoricatermelési Rendszert hazánkban sokan ismerik, elöljáróban azért mégsem ártana legalább tömören összefoglalni a termelési rendszer által nyújtott szolgáltatásokat, s eredményes alkalmazásuk alapvető feltételeit. — A termelési rendszerünk átfogja a talajművelés, a tápanyag-gazdálkodás, a növényvédelem, a vetés, a növényápolás, a betakarítás körét. Technológiánkat táblaszintü adaptációba juttatjuk el az üzemekhez, és az üzemi szakemberekkel szorosan együttműködve valósítjuk meg. Szükség esetén művezetési szinten szaktanácsadást nyújtunk az egyes technológiai folyamatok megvalósítására, például a talajművelő eszközök megválasztására, a betegségek és kártevők elleni védelemre stb. Több mint egy évtizedes tapasztalatunk azonban bizonyítja, hogy a rendszerszerű termelést egy év alatt nem lehet megvalósítani, mivel számos objektív és szubjektív feltétel biztosítása szükséges. Ezek közül talán a legfontosabbak: az üzemek anyagi és műszaki felkészültsége, a technológiával egybehangolt műszaki üzemeltetés és a kellő szakmai felkészültség a rendszer befogadására, s végrehajtására. Természetesen a felkészültség önmagában véve nem elegendő, a várt eredmény csak céltudatos munkával érhető el. ■ Hol tartunk ma a felkészültség terén, s milyen eredményt hozott a termelési rendszer eddigi alkalmazása? — Alig három év leforgása alatt Jelentősen javult a partnergazdaságok anyagi és műszaki felkészültsége, az évről évre nagyobb termőképességű kukoricahibridek termesztése növelte a termésbiztonságot, és a felmerülő hiányosságok ellenére is javult a termesztés szakszerűsége. Mindez megmutatkozott az elért eredményekben. Meg kell említenem, hogy az adott év eredményeit a bázisátlaghoz mérten értékeljük. A bázisátlag pedig az utóbbi öt év három legjobb évének átlaga. Ennek alapján a rendszerben két évet zárt üzemek esetében az átlaghozamok 1983-ban 7,72 százalékkal, 1984-ben pedig 9,42 százalékkal növekedtek a bázisátlaghoz viszonyítva. Az első évet záró üzemek esetében ez a növekedés 4,4 százalékos volt. Ha a két évet zárt üzemeknél az 1984-es év átlageredményét az induló év bázisátlagához hasonlítjuk, akkor 11,1 százalékos növekedést tapasztalhatunk, mindamellett, hogy az elmúlt két év a kukoricatermelésre kedvezőtlen volt. ■ Említette, hogy partnergazdaságaik nem minden esetben tettek eleget a technológiai követelményeknek. Melyek voltak ezek az alapvető hiányosságok, illetve mi a helyes eljárás? — Hangsúlyoznom kell, hogy a termelési rendszer a termelés valamennyi fázisát fontosnak tartja, s a növény fejlődése során a legkedvezőbb feltételek megteremtésére törekszik. A termelés a kukorica esetében az előző év őszén kezdődik. Mivel a kukoricát négyéves monokultúrában termesztjük, a terület 75 százalékán a kukorica előveteménye kukorica m lesz. Ott, ahol a szárat nem szilázsol- Ják, első fázisként szükséges a szár zúzása, majd ezt követően a volt sorokra 35 fokos szögben történő tárcsázás. A gyakorlatban, sajnos, ezen folyamatot általában nem tartják be. Az esetek többségében tárcsával aprítják a szár és a gyökér maradványait, s a tárcsázás a sorok irányában történik, ami helytelen. Ugyancsak fontos mozzanat a barázda behúzása, a szántás és a lezárás. A szántás lezárása — ami alapvetően fontos a talaj nedvességtartalmának a megóvása szempontjából — tárcsával, gyűrűshengerrel és nehézfogassal végezhető. Tavaly több gazdaságban elmulasztották a szántás bezárását, sőt, a barázda beszántását sem végezték el. Az alapműtrágyázás esetében is több kivetnivaló hiányosságot tapasztaltunk. A tápanyagpótlást laboratóriumi vizsgálatok alapján táblákra programozzuk. Ennek alapján a gazdaságok részére őszi műtrágyázási lapot adunk ki az NPK-műtrágyák mennyiségének a feltüntetésével. A helyes gyakorlat szerint a foszfor- és káliumműtrágya egész mennyiségét ősszel kell a talajba juttatni. Ezt a követelményt a gazdaságok többségében nem tartották be. Az 1983-as évben a javasolt műtrágyamennyiségnek mindössze a 40 százalékát alkalmazták, tavaly pedig a nitrogénnek 63, a foszfornak 34, a káliumnak pedig 46 százalékát jutatták ki az ősz folyamán. E helytelen gyakorlattól kivételt képeztek a légi (Lehnice), a dióspatonyi (Orechová PotÔň), а 1акszakállasl (Sokolec), a kálnai és az oroszkai (Pohronský Ruskov) partnergazdaságaink. ■ Milyenek a tapasztalataik a tavaszi munkákkal és a növényvédelemmel kapcsolatban? — Tavasszal az első feladat a simftózás. A gazdaságok ezt a vetésre kerülő növények sorrendjében végzik, s így a kukorica vetésére kijelölt táblák kerülnek legkésőbb simítózásra. így már induláskor jelentősek a talajnedvesség veszteségei. Termelési rendszerünk tavaly 79 tonna növényvédő szert bocsátott a gazdaságok részére. A növényvédelmi technológiák optimális betartását zavarta azonban az áprilisban több szakaszban lehullott csapadék, amely rontotta a vegyszerek hatásfokát is. A kedvezőtlen hatás különösen azon szövetkezetekben nyilvánult meg, ahol a technológiától eltérően kombinátorral dolgozták be az Aliroxot és Aneldát, mert a hatóanyag sekélyen került a talajba. A növényvédő szerek bedolgozására az IM típusú könynyű tárcsák a legalkalmasabbak, ezek a 18 partnergazdaság közül 12-ben megvannak. Annak dacára, hogy több könnyű tárcsára volna szükség, a meglévőket is a gazdaságok mlndöszsze 30 százalékban használták ki. Említést érdemel, hogy szakszerűség szempontjából optimális, ha az alapnövényvédő-szerek permetezése és bedolgozása egy menetben történik. Erre a Huniper permetezőgépek felelnek meg a legjobban. Jelenleg ez a technológia a termőterület 40 százalékán alkalmazható. Ezért a jövőben a Huniperek és a könnyű tárcsák beszerzésére kell összpontosítani a figyelmet a gépesítés fejlesztésében. A vetés általában agrotechnikai határidőben történt és a gazdaságok zömében betartották a megkövetelt tőszámot. Mindez annak köszönhető, hogy a szakemberek nagyobb gondot fordítottak a vetés munkamenetének az ellenőrzésére. ■ Végezetül, milyenek az idei terméskilátások? — Partnergazdaságainknál a bázisátlaghoz képest 10—15 százalék közötti hozamnövekedést terveztünk. Reméljük, hogy ezt el is érjük. MOTRAGVAZAS: gyártástól bedolgozásig A bemutató résztvevői megismerkedhettek a szuszpenziés műtrágyázás technológiájával is. E korszerű módszer lényegéről, előnyeiről s lehetőségeiről Göndöcs Gábor gépészmérnökkel, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság műszaki vezetőjével beszélgettünk. — Magyarországon 1977-től gyártjuk az egymenetes permetezőgépeket. Többek között kísérleti gazdaságunkban is. Valamennyi traktortípusra adaptálhatók. Jelenleg ezekből a gépekből több mint 2200 darab üzemel főleg a termelési rendszerek keretében. Csehszlovákiában ezekből 60 darabot tartunk számon. Az utóbbi évtizedben a folyékony műtrágyák térhódításával felmerült a szuszpenziós műtrágyák gyártásának gondolata is. Ennek megvalósításához gazdaságunkban 1978-ban fogtunk hozzá. Kezdetben a tárolást oldottuk meg, miközben gyári szuszpenziót alkalmaztunk. Később, tekintettel a szállítási problémákra — nagy szállítási távolságok, jelentős üzemanyag-költségek — megkezdtük a szuszpenziós műtrágya gyártási technológiájának fejlesztését. Jelenleg Magyarországon A HUNIPER 500-as a herceghalmi gépcsalád legújabb fejlesztésű gépe, amely az idei OMÉK-on az aranyérmet érdemelte ki. A nagy teljesítményű gép műszakonkénti teljesítménye 80 hektár. Külön permetező és szuszpenziós vonallal van ellátva. Hidraulikus berendezés segítségével a szórókeret magassága 0,50—1,50 méter között változtatható Öllé Imre elnök a fajtabemutatón három ilyen technológia létezik: az IKR Neviki, az agrobihari és a herceghalmi technológia. ■ Miben különbözik a herceghalmi technológia a többitől, illetve miért előnyösebb? — Elsősorban azért, mert felöleli a gyártás, a tárolás, a szállítás és a kijuttatás teljes vertikumát. Az egész technológia egy teljesen zárt kört képez. Az előző két technológiával szembeni előnyünk az, hogy a gazdaságunkban kifejlesztett HUNIPER gépcsaládra adaptálva megoldottuk a kijuttatást is. A herccghalmi gyártelep 40 ezer hektárnyi területet lát el szuszpenziós trágyával. Jövőre három újabb telepet adunk át hazai gazdaságoknak, továbbá egy komplett technológiával ellátott keverőüzemet építünk a bulgáriai Rozgrád megyében. A technológia iránt egyébként Egyiptomban és Finnországban is érdeklődnek. Ennek a technológiának óriási előnye az, hogy lehetővé teszi a hatóanyagok táblaszinten adaptált összeállítását a laboratóriumi talajvizsgálatoknak megfelelően. Jelenleg Magyarországon a szuszpenziós műtrágyákat a terület 8—9 százalékán alkalmazzák, de jövőre ez a szint eléri a 13, 1990-ig pedig feltehetően a 15—20 százalékot. AZ DjABB LEHETŐSÉGEK feltArAsa I A 3800 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodó Ekecsi-Szakállasi Efsz-ről minden túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy szemesek termelésére szakosodott. Hiszen a szemesek a termőterület 63—67 százalékát foglalják el; ebből a szemes kukorica 110 hektárt. Négy évvel ezelőtt honosították meg a Bajai Kukoricatermelési Rendszert, amelybe ma 18 partnergazdaság tömörül — összesen 11 ezer 300 hektárnyi területtel. Ezért nem lényegtelen, hogyan vélekedik a házigazda, Öllé Imre, az élsz elnöke a termelési rendszerrel kapcsolatos kérdésekről, főleg ennek hozzájárulásához a kukoricatermelés színvonalának emeléséhez? — A termelési rendszer alkalmazásának egyik legalapvetőbb előnye az, hogy a legkiválóbb biológiai anyaghoz juthatunk. A legújabb, nagy hozamú hibridek bő választékából számunkra a legmegfelelőbbeket a szántóföldi fajtakísérletek eredményei alapján választjuk ki. Az idei fajtakísérletekben — amelyet a bemutató résztvevői is megtekinthettek — összesen 38 kukorícahibriddel próbálkozunk. A termesztésben a legnagyobb területet az OSSK—407, a Pioneer 3901, 3047 és 3950, valamint az Adonis hibrid foglalta el. További pozitívum, hogy a termelési rendszerrel behozott talajművelő és megmunkáló gépek megfelelnek kívánalmainknak és a pótalkatrész-ellátás is jónak bizonyult. Az alapvegyszer-ellátás ugyancsak kielégítő. E tekintetben egyetlen kívánságunk a nyári gyomok elleni védelemre alkalmas vegyszerellátás megoldása úgy, hogy legalább a terület 30 százalékán, de ideális esetben 50 százalékán alkalmazhassuk ezeket. Sajnos, egyelőre a kereskedelmi vállalatok nem egyeztek meg az árban. Ä termelés! rendszer előnyeit sorolva nem lehet fi-1 gyeimen kívül hagyni a szaktanácsadást sem, amely magas színvonalú. Természetesen nem elégedhetünk meg azzal, ami jelenleg van. A termelési rendszer továbbfejlesztése, tökéletesítése szüntelen folyamat. ■ Ogy tudom, hogy a közeljövőben be akarják vezetni a herceghalmi szuszpenziós műtrágyagyártást technológiát? — Ez is a műszaki fejlesztések egyik nagy jövőjű lehetősége, amely gazdasági szempontból is igen előnyös. Hiszen a hagyományos műtrágyázási technológiával szemben lényegesen kisobbek a raktározási költségek, a folyékony műtrágya pedig sokkal könnyebben és biztonságosabban kezelhető, nem is beszélve arról, hogy a tárolás és a kijuttatás közbeni veszteségek minimálisak. Továbbá olcsóbb a szállítás, egyszerűbb a kijuttatás, de ami a legfontosabb: az egyes hatóanyagok a talaj tápanyagkészletéből és a növény szükségletétől függően szinte optimális mennyiségben és arányban keverhetők. Ä herceghalmi technológia alapján a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalattal együttműködve már építjük az első központi tartályt. A technológiához szükséges permetezőgépeket ugyancsak biztosítjuk. A szuszpenziós műtrágyát a nagymegyeri (Calovo) es a csillzradványl (Cilizská Radvaü) szövetkezettel hasznosítjuk majd. ■ Jelenleg milyen újszerű módszer bevezetésével próbálkoznak? — Nézetünk szerint a folyékony műtrágyázás bevezetése módot nyújt majd a talajművelés nélküli termesztés meghonosítására. Ezzel az újszerű technológiával a magyarországi Bajnai Tsz tapasztalata alapján kísérletképpen már az idén próbálkozunk 40 hektárnyi őszi búzán, s jövőre pedig 50 hektár szemes kukoricán. A technológia lényege — az őszibúza-termesztés esetében —, hogy a tarló folyékony műtrágyázása után a búzát szeptember 15-ig speciális tárcsás helyrevető géppel kell a talajba juttatnunk. Fontos, hogy a vetési mélység 1—1,5 cm legyen a hagyományos 5—8 centiméterrel szemben. Ez a technológia főleg ott ajánlatos, ahol a szél-, illetve vízerózió veszélye fenyeget. Az új technológia számtalan előnnyel jár. Elsősorban kevesebb vetőmag szükséges, mivel a bokrosodás erőteljesebb, csökken a tőszárbetegség lehetősége, tekintettel arra, hogy az első internódiumok lerövidülnek. A tarló megóvja a talajnedvességet, s csökkennek a taposás! károk. Persze, nem lehet figyelmen kívül hagyni a termelési, de különösen az energia- és üzemanyagköltségek csökkenését sem. Véleményem szerint, ha az új technológiával elérjük a jelenlegi szintet, már akkor is megérte a fáradozást. Mindenképpen hatványozottan megtérül az a szemlélet, az az igyekezet, amely az ekecs-szakállasi szövetkezetben uralkodik, s amelynek mottója: „Szüntelenül kutatni s hasznosítani kell az új lehetőségeket“. KLAMARCSIK MARIÄ < A HUNIPER 2000 permetező az IH típusú középmély lazítóval =-----------> A HUNIPER 2000-es tárcsával összekapcsolva egy menetben végzi a tarlóhántást és a permetezést Fotó; —kim— V
