Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-19 / 42. szám

öWűssátjt A torma Ä káposztafélék (Brasslca- Cae) családjába tartozó közis­mert évelő növény. A legis­mertebb fűszernövényeink kö­zé tartozik és megterem a leg­soványabb agyagos talajban is. iAhol nincs megbolygatva, ott nagyon elterjed, főleg a kerí­tések mellett. 'Az armoracla latin nevét a következőképpen magyarázzuk: ar = közel, more = tenger, rich = táj; vagyis azt Jelenti, hogy ez a növény a tengerhez közel terem. A másik neve rus­­ticana =■= falusi, vagyis a falun termesztik. Gyűjtése: 8 kétéves növé­nyek gyökereit kell kiásni, jól megtisztítani, lemosni és szá­rítani. Szárítása: a vastagabb gyö­kereket hosszába fel kell ha­sogatni és minél gyorsabban a napon, vagy mesterségesen szá­rítani. Hatóanyagai: bebizonyoso­dott, hogyha a torma gyökeré­nek telső részét lekaparjuk, akkor feloldódik egy gyorsan Illanó anyag, amelynek bakté­riumölő hatása van. Tartalmuz alllmustár és fenlletelymustár vegyületeket, amelyékben kén van, sok C-vitamtnt, cukrot, en­zimeket, aszpargtnt, arglnint és glutamin emlnosavakat |az u­­tóbbt négy anyag nagyon fon­tos szerepet tölt be a szerve­zetben, mert ezeket az amtno­­savakat a szervezet felhasznál­ja a fehérjék szintéziséhez). Gyógytulajdonságai: növényi antibiotikum, stomachikum (ét­­vágyjovttó), expektorans (köp­tető), metabollkum (ariyagcse­­reforgalmat serkentő anyag), tonikum (erősítő szer) és diu­retikum (vizelethajtó). Gyógyászati felhasználása: a tormát lereszelve, ecetben vagy anélkül használják. Elősegíti a gyenge gyomor gyógyítását. Étvágyat gerjeszt. Mint erősí­tő szer, megfelel a gyenge gye­rekek és felnőttek' számára (betegség után való felépülés­re). Jó szolgálatot tesz a meg­hűléses betegségeknél, mert a torma illóolaja elősegíti a nát* ha és a légcsőhurut gyógyítá­sát. A népi gyógyászat orresöp­­peket és kását készít belőle úgy, hogy lereszelik a tormát és liszttel, valamint zsírral összekeverik és ezt ráhelyezik a fájó Izomra vagy Ízületre. Ez az eljárás éppen olyan, mint a kámforos és menlholos reuma elleni kenőcsök haszná­lata, mert helyileg tngerll a bőrt. Ezzel az Ingerléssel bőr­­pírt okoz, ami azt jelenti, hogy kitágulnak még a hajszálerek Is. Ezzel felgyorsul a vérkerin­gés — a gyulladásolt folyamat meggyorsul —, s a gyógyulás hamarabb bekövetkezik. A pikáns ételekhez a leg­szükségesebb kellék mint ét­vágygerjesztő, de részben sem­legesíti a zsíros ételek gyomor­­rontő, epét izgató tulajdonsá­gát is. Dr. Nagy Géza A gomba házi konzerválása A gomba önmagában, hússal vagy töltve sokféleképpen fo­gyasztható. Táplálkozás-életta­ni értéke nagy, fehérje- és szá­mottevő káliumtartalma miatt, ami szervezetünk vízháztartá­sában játszik szerepet. CSIPERKE HŰKEZELÉSSEL A lehetőleg kicsi, zárt, vn­­dontermett, vagy termesztett gombákat tisztitsuk meg. tönk­jük végét vágjuk le, 10 percig áztassuk, majd átöblitve müs­se jól meg. Egészben tegyünk el, legfeljebb nagyobb darabot vágjuk ketté. A gomba értéke a szép világos színe is. Ezért forrásban levő 0,2 százalékos borkősavas vagy citromsuvas vizbe szűrőkanállal bemártva, 8—10 percig előfőzzUk. Innen kivéve azonnal öntsük hideg, 0,1 százalékos borkő- vagy cit­romsavas vizbe. Lehűlés után csüpügtessiik le, és rakjuk szép egyenletesen csavarzáras üve­gekbe. Közben készítsük el a felöntőievet, amelyet felforra­lunk 1 százalék konyhasó és 0,1 százalék citrom- vagy bor­kősav hozzáadásával (ez a szép világos szín megőrzéséhez szükséges). Az oldatot forrón töltsük az'üvegbe rakott gom­bára, zárjuk azonnal celofán­nal bélelt csavaros tetővel. Hő­kezelésre tegyük előre melegi-Kezdő fürjtenyésztőknek / A fürjtojás keltetés! módja sok tekintetben egyező a házityúkéval. A japán fürjtojó nem kotlik, a tojások törpe tyúkkal viszont jól keltethetók. A házityúk teste túlságosan nagy és nehéz a fürjtojás számára. Keltetéshez te­­nyésziojásokat vegyünk, 16—20 tojás tehető a törpe tyúk alá. A fürjesibék 17--18 napra bújnak ki, ennyi időre van szükség gépi kelte­téskor ts. Galambbal Is keltethetünk, mert köl­tési Ideje hasonló, de egyszerre csak 4—5 to­jás rakható alá. A fürjesíbéket száradás után szedjük ki a galamb alól, mert ha szétszalad­nak, könnyen megfáznak és elpusztulnak. Eleinte 30 fok körüli hőmérsékletre van szük­ség, ezt fokozatosan csökkentsük, jL hét múlva már 18—20 fok is elegendő. Kéthetes korukig csibe indítótápot, öthete­sig csibe nevelőtápot, öt hét után tojótápot etessünk. Kiegészítő takarmány lehet kemény­re főtt tojás, tehéntúró, apróra vágott zöld fű. ÍA japán fürj szinte mindennap tojik, ezért jó, . ha vitaminnal való ellátása céljából vitamin­­koncentrátumot, a tollcsipkedés megakadályo­zására és a mészveszteség pótlására különböző ásványianyag-takarinánykiegészltőket adunk. Ä negyedik héttől a fiaiul, vadas színű ka­kasok mellén jól kivehető a vörös elszfuezö­­dés. A fehér, tarka és bronzszínüeknél csak az ötödik héttől állapítható meg az ivar, ekkor erős hangjukkal hívják fel magukra a figyel­met. Megfelelő gondozás esetén a fiatal íüij­­tojók a hatodik héttől rendszeresen tojnak. Akkor kaphatunk termékeny tenyésztojáso­­kat, ha három-négy tojóra számítunk egy ka­kast. Ütvén tojót tarthatunk együtt. A tűrjek különválasztását, átcsoportosítását az 5—6. hé­ten végezzük, a később összerakott madarak verekedése súlyos sérüléssel, esetleg pusztu­lással is járhat. Nyugodt, zavartalan helyük legyen, mert a megriadt madár vergődése is végzetessé válhat. Ketrecük lehet forgáccsal felszórt vagy rács­­padlős. A ketrecek magassága 25 cm, 5—6 sor­ban rakhatjuk egymás fölé. A kedvtelésből tartott japán fürjek madár­házban is tarthatók. Ha nem várunk tőlük na­ponta tojást, táplálékul darált kukorica, köles és egyéb mag is megfelel. (Kistenyésztők Lapja) tett vízbe és hőmérővel ellen­őrizve liiikezeljük. Аж 1 kilo­grammos üveget lassú 2U per­ces felmelegités után GO per­cig, a léi kilogrammosakat 40 percig kezeljük 100 C-Iokon. Az előírásokat pontosan tartsuk be, mert a gomba könnyen romlik. RŰKAGOMBA KONZERV Válogatás, áztató, majd két öblítő mosás után ezt is, mint a csiperkét, 0,2 százalékos cit­rom- vagy borkősavas vízzel előfőzzUk, de csak 2—3 per­cig, utána hideg folyóvízzel azonnal liütsük. Szitában vagy szűrőkanálban csöpögtessiik le, és rakjuk üvegekbe. Csak a nagyobb darabokat vágjuk ket­té, lehetőleg rakjuk egészben az üvegekbe. A rókagoinha fel­­öntőlevóliez csak 1 százalék konyhasót adjunk, forrón tölt­sük a gombára. Zárjuk azon­nal. és a csiperkéhez hasonló módon és hőmérsékleten esi­­rá t lan Hsuk ECETESEN A termesztett csiperkét, va­­dontermö csiperkét és róka­gombát is érdemes így készí­teni. Különleges, igen finom savanyúság lesz belőle. A gom­bát mossuk, tisztitsuk, a tönk alsó részét vágjuk la Ezután 2 százalékos citrom- vagy bor­kősavat vízben S percig előfőz­zük. Lehűtve és leszűrve rak­juk üvegekbe. A felöntőievet forraljuk fel. és adjunk hozzá néhány szem feketebursnt, ba­bérlevelet, esetleg kevés tár­konyt. Végül literenként 4 dkg sót, 2,5 dl 1U százalékos ece­tet. A gombára tegyünk egy késhegynyi nitriumbonzoátot vagy szalicilt, és a leszűrt le­vet még melegen töltsük rá. Közben rázogassuk. hogy a lég­buborékok eltávozzanak belő­le. Celofánnal bélelt csavaros tetővel zárjuk. 4—3 nap után öntsük le a levét, forraljuk is­mét fel, töltsük a gombára, zárjuk azonnal és tegyök szá­raz gőzbe. MARINÄLT GOMBA Megmosott, megtisztított 1 kg csiperke (champignon) gombá­ból a nagyobbakat felezzük vagy negyedeljük. Szeleteljünk fel négy póréhagymát, vagy két vöröshagymát, forraljunk fel 3 dl ecetben 10 szegfűborsot, egy babérlevelet. 2 kávéskanál sót, 2 evőkanál cukrot, végül forr­jon egyet a hagymával is. Főz­zük benne a gombát 5 percig, öntsünk hozzá 3 dl vizet, így is forrjon egyet. Az üvegekbe rakott gombára tegyünk 1 szál friss (vagy 1 fél mokkáskanál szárított) tárkonyt, 1 kávéska­nál mustármagot, 4 evőkanál olajat (legjobb az olívaolaj, de lehet egyéb finum növényi olaj is), és töltsük rá az ecetes ol­datot. Két nap után öntsük le a folyadékot, sűrítsük be felé­re és öntsük rá a gombára. Zárjuk légmentesen. Tároljuk hűvös helyen. 1—2 hónapig el­áll. K. Sz. ' Napjainkban egyre népszerűbbé vá lik a juhtenyésztés a kisátlaUenyész­­tők körében. Ezt bizonyítja ama tény is, hogy egyre több kisállattenyésztő tér át a nyúltenyésztésröl a juhte­nyésztésre. Ebben bizonyára szerepet játszik a nyulak gyakori elhullása, a szemes takarmány körülményes és költséges beszerzése, valamint a nyúlli ús felvásárlásának alacsony ára. Ezzel szemben ott, ahol adottak a legeltetési feltételek, nem okoz kü­lönösebb gondot a juhtenyésztés, mi­vel a juh etetés szempontjából igény­telen állat. A Pálpusztán élő Havllk János is három évvel ezelőtt számolta fel nyúlállományát s tért át a juhte­nyésztésre. Az elején három állatot vásárolt; ma már húsz darabot ki­tevő állománnyal dicsekedhet. Fele­ségével minden szabadidejüket a kert és az állatok gondozására, va­lamint a szálastakarmányok beszer­zésére fordítják. Amíg a két gyerek odahaza volt, ők is segítettek, most viszont minden gond és probléma a szülők vállára nehezedik. Amikor a tenyésztéssel kapcsola­tos dolgokról beszél a házigazda, ki­tűnik, hogy egy elégedett emberrel állok szemben. Pedig probléma vau bőven. Elmondta, hogy legeltetesi le­hetőségűk nincs, ezért az állatok ál­landóan a karámban vannak. A szo­kottnál több szálastakarmáoyra van szükségük, aminek beszerzése céljá­ból minden lehetőséget meg kell ra­gadniuk. Alaposan fel költ készülni a hosszú, hideg télre. A gyapjú mi­nőségét javító jó minőségű abrakta­karmányról is már időben gondos­kodtak. Havlík János az elmúlt évek so­rán sok hasznos tapasztalatra tett szert az állattenyésztést illetően, de szívesen meghallgatja az idő­sebbek jó tanácsait. Elmondotta, hogy az elmúlt évben nyolcvunhat kilogramm gyapjút adott el a textil­ipar számára, viszont ebben az év­ben már több mint száztíz kilogram­mot értékesített. Büszke arra. hogy az egész mennyiséget első osztályú­nak ítélték meg. A gyapjúhozam át­lagosan öt-hat kilogramm között mo­zog egyedenként, némelyiknél vi­szont eléri a nyolc és fél kilogram­mot is. Az állomány az idén már meghaladta a húsz darabot, ezért négy állatot a húsfelvásárlási üzem­nél értékesített. Andrlskin József A rizspinty tartásáról Ä legnagyobb díszpinty akkora, mint Я mezei veréb. Hazája Indonézia, ahol olyan közönséges madárnak számít, mint nálunk a veréb. A rizs érésének idején hatalmas tömegekben lepik el a rizstáblákat, óriási károkat okozva. Feje, a deréktája és a far­ka fekete, nagy pofafoltja feliér, hasa és az alsó farfedő tollak fehérek. Háta és melle kékesszürke, csőre piros. A hím és a tojó egyforma. A rizspinty a legrégebben importált dísz­­pintyek közé tartozik. Rendkívül edzett,­­szívós madár, veszteségre még a frissen importált madaraknál sem Igen kell számi­­tani. A hidegre nem érzékeny, fütetlen he­lyiségben is teleltethető. Lakótársaival ál­talában jól megfér, különösen, ha azok ve­le egyenlő nagyságúak. Magam egy 100X60X50 cm nagyságú ka­litkában költettem egy pár rizspintyet. Ve­lük együtt volt egy lángszínű hím szövő­­madárs és egy kis álarcos szövű hím. Jól megfértek, sőt, a szűvők mindegyike fész­ket is szőtt. A rizspinty fiókák kirepülése után azonban a szövőket el kellett távolí­tani, mert üldözték a fiatalokat. Fő táplálékuk a köles és a fénymag, va­lamint a hántolatlan rizs. Ezenkívül gon­doskodni kell vitamindús zöld eledelről is (saláta, tyúkhúr). A kalitkában két párat együtt köttetni nem lehet, mert a hímek ádázul veszekednek. Tágas röpdében más a helyzet, mert az ellenfeleknek alkalmuk van egymás elől kitérni. Fészkelőhely gya­nánt leghelyesebb félig nyitott vagy zárt odút alkalmazni, melyben fűből laza fész­ket építenek. A tojások száma 4—7, a kotlási idő 15 nap. A fiókák 28—30 napos korukban tel­­jesen kitoliasodva hagyják el a fészket. A' kirepülés után az öregek még 10—14 napig etetik fiókáikat. Ezután a szülőktől elvá­­lasztandók. Költéskor állati eredetű takar­mányról is gondoskodni kell. Erre legmeg­felelőbb a keményre főtt tojás. Nagyon szeretik a lisztkukacot, a reszelt sárgarépát és az almát is. A rizspinty nem válogatós, mindent megeszik. Az Import rizspintyek fogságban elég ne­hezen költenek. Az Európában tenyésztett állomány azonban könnyen és megbízha­tóan költ. Különösen áll ez a Japánban kt­­tenyésztett fehér változatra, mely majdnem olyan könnyen szaporodik, mint a japán! siráivka. A fehér szín dominál, a szürke recesszív. Minden kezdő díszpintytenyésztőnek Я rizspintyet a legmelegebben ajánlhatom. Ha sorrendet akarnók megállapítani, első le­gyen a Japáni sirályka, ezt kövesse a zebra­­pinty, utána jöhet a rizspinty. Nem fog csalódni senki sem! (Sz.J

Next

/
Thumbnails
Contents