Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-19 / 42. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. október 19. Csehszlovák-szíriai közös közlemény Gustáv Husáknak, a CSKP KB tőtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének a meghívására Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke, az Arab ÜjjászUIetés Szocialista Pártjának főtitkára 1983. október 7-e és 9-e között hivatalos baráti látogatást tett Csehszlovákiában. Csehszlovákiai tartózkodása során Hafez Asszad elnök a Žižkov-hegyen megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, és kegyelettel adózott Klement Gottwald elnök emlékének. Ezenkívül megtekintett több történelmi neve­zetességet, és járt az Avia vállalat Georg! Dimitrov Üzemében, ahol öt az­zal a rendkívüli szeretettel fogadták, amely Csehszlovákia népének a Szí­riái nép iránt táplált baráti érzelmeit jellemzi. Gustáv Husők és Hafez Asszad megbeszélései szívélyes légkörben, a ba­rátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. A megbeszélésen a két ország vezetői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. Részletes és gyümölcsöző eszmecserét folytattak a csehszlo­vák— szírial kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a közel-keleti helyzetről és más nemzetközi problémákról. A csehszlovák fél nagyra értékelte azokat a sikereket, amelyeket a Szí­riái nép az Arab ÜjjászUIetés Szocialista Pártjának vezetésével a politikai, szociális és gazdasági feladatok megvalósítása terén elért. Méltatta a Szí­riái Arab Köztársaságnak a nemzetközi politikában betöltött pozitív szere­pét, azt a szilárd és elvhü álláspontot, amellyel Szíria a közel-keleti prob­lémák igazságos, tartós és átfogó rendezéséért küzd s azt az eltökéltséget, amellyel szembeszáll az imperialista és cionista törekvésekkel a térség­ben. A szírial fél nagyra értékelte azokat a sikereket, amelyeket Csehszlo­vákia népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítése terén elért, s méltatta Csehszlová­kia békeszerető és elvhű külpolitikáját, valamint azt a támogatást, ame­lyet Szíria és más arab országok népe harcának nyújt az imperializmus és a cionizmus agresszív terveinek meghiúsítására. A felek azon döntése alapján, hogy fejleszteni fogják a két baráti ország népének szoros együttműködését, Gustáv Husák és Hafez Asszad aláírta Csehszlovákia és Szíria barátsági és együttműködési szerződését, s kife­jezte meggyőződését, hogy ez a szerződés a két ország sokoldalú együtt­működésének és baráti kapcsolatainak új, magasabb szintű szakaszát je­lenti, és erősíti azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket a világbéke s a nemzetközi biztonság és együttműködés megőrzésére és megszilárdítására tesznek. A látogatás során aláírták a CSKP-nak és az Arab Ojjászületés Szocia­lista Pártjának együttműködési egyezményét, a gazdasági tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet és a két külügyminisztérium együttműködési Jegyző­könyvét, és kicserélték a jogsegélynyújtásról szóló csehszlovák — szírial szerződés ratifikációs okmányait. Találkozójukon a két ország képviselői rendkívül behatóan foglalkoztak a gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseivel. Pozitívan értékel­ték azt, hogy az utóbbi időben további haladást értek el a gazdasági kap­csolatok elmélyftésében. A gazdasági együttműködés fejlesztése országaink baráti kapcsolatai megszilárdításának jelentős tényezője. A felek áttekintették a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok elegendő teret biztosítanak az együttműködés további bővítéséhez, főleg újabb termelési ágakra való kiterjesztéséhez. Az időszerű nemzetközi kérdések megvitatása során a felek megelége­déssel mutattak rá arra, hogy széles körű a nézetazonosság. Mint minden évben, ügy az idén is megrendezték Szlovákiában a takarékosság hetét. Az ok­tóber 7. és 13. közötti időszak kitűnő alkalmat jelentett a Szlovák Állami Takarékpénztár dolgozói számára, hogy összegezték az intézmény eddi­gi munkájának eredményeit, éspedig nemcsak éves összefüggésben, hanem bizonvos mértékig az egész 7. ötéves tervidőszakot átfogóan. Az alábbiak­ban tehát jobbára számok és adatok következnek, amelyek azonban sem­miképpen sem nevezhetők száraznak, hiszen sok mindent elárulnak a la­kosság — tehát valamennyiünk — anyagi helyzetéről, gyarapodásáról. Elöljáróban még annyit, hogy az adatok az 1985. augusztus 31-1 álla­potokat rögzítik, így valóban friss keltezésűek. Kezdjük azzal, hogy Szlovákia la­kossága bankbetéteinek összege az említett Időponttal bezárólag 66 mil­liárd 114 millió koronát tett ki; ez a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 112 millió koronás növekedést jelent. Ez az eredmény mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy a szervezett takarékoskodás egyre nép­szerűbbé válik, hiszen csak 1985 e'ső felében 2 milliárd 951 millió koroná­val nőtt a bankbetétek összege. Az ötéves tervidőszak viszonylatában ugyanez a növekedés meghaladja a 23 milliárd koronát. A takarékoskodás legnépszerűbb formája továbbra is az ifjúsági juta­­lomfakarékoskodás, amely az utőbbl években mennyiségileg egyaránt je­lentős fejlődésen ment keresztül. Ä korhatár kiterjesztése, illetve a fiata­lok anyagi helyzetének alakulása kö­vetkeztében a résztvevők száma meg­állapodott a 40 ezres határ körül, sőt, az Idei, XVII. évfolyamban elérte a 46 ezret. Mindez ékesen bizonyítja, hogy a takarékoskodás e formája nemcsak népszerű, de gazdaságilag szükséges fs, hogy a fiatalok meg­könnyítsék „rajtjukat“ az életbe. Az Ifjúsági jutalomtakarékoskodásról még annyit, hogy az eddig befejező­dött 12 évfolyama során közel 310 ezer fiatal kapcsolódott bele, s a szá­mukra kifizetett jutalom összege meghaladja a 433 millió koronát. A szervezett takarékoskodás vi­szonylag űj formája a nyugdíjasok Jutaiomtakarékoskndása, amely az Idén lépett a 4. évfolyamába. Eddigi három évfolyamába 44.2 ezer idős polgártársunk kapcsolódott be, ami Mennyi van a takarékban? a szlovákiai nyugdíjasok mintegy 10 százaléka. Több változás történt a nyeremény­könyveket Illetően is. Elsősorban az, hogy a legmagasabb nyeremény az 58.sorsolási időszaktól kezdve az ed­digi 50 ezerről 100 ezer koronára emelkedett, az úgynevezett fix pré­mium pedig éppen a háromszorosára — ezerről háromezer koronára — nőtt. Újdonságnak számít az is, hogy az említett prémiumra mindazok jo­gosultak, akik betéte a sorolási idő­szakban nem csökkent 1000 korona alá. Végezetül el kell mondani, hogy a takarékoskodás egyik szintén új formája, a bánýášztanoncok jutalom­takarékoskodása viszont nem hozta meg a kívánt eredményt. Üdvös len­ne, ha az érintettek még egyszer át­tanulmányoznák a takarékoskodás e formájának feltételeit, mivel a vi­szonylagos érdektelenség oka nyil­vánvalóan a tájékozatlanság; a kí­nált lehetőségek előnyös voltához kétség nem férhet. A Szlovák Állami Takarékpénztár szolgáltatásainak másik legismertebb részterülete a kölcsönök nyújtása. Az intézmény e tevékenységét a 7. öt­éves tervidőszakban is államunk hi­telpolitikájának messzemenő figye­lembevételével végezte. A kölcsön* zők igényeinek kielégítését illetően a jelzett időszakban is a magánerő­ből építkezők, illetve a fiatal háza­sok álltak az első helyen, míg az áruvásárlásra nyújtott kölcsönök szá­ma elsősorban az áruellátás függvé­nyében emelkedett vagy csökkent. Az úgynevezett személyi kölcsönök nagysága — pontosabban azok össze­ge — szintén a megengedett határok között maradt. A számadatok itt is sokat mondőak, és — tekintettel a szolgáltatás e faj­tájának rugalmas voltára — az előb­bieknél is jobban bizonyítják a lakos­ság ésszerű pénzgazdálkodásra való törekvését. Ennek kézzelfogható meg­nyilvánulása, hogy a Szlovák Állami Takarékpézntár 1985 első nyolc hő­­napjában összesen 13,5 milliárd ko­ronát fizetett ki különféle kölcsönök formájában, amelyek közül az első helyen az alacsony kamatú, úgyneve­zett szociális kölcsönök állnak, vagy­is konkrétan a már említett lakás­építést, illetve ifjűházas-kölcsön. Ez ntóbbit a 7. ötéves tervidőszak során több mint 180 ezer fiatal házaspár vette Igénybe, s a részükre kifizetett összeg, az állami hozzájárulással együtt megközelítette az 5 milliárd koronát. S most néhány újdonságról a kölcsönöket illetően: idén szeptem­ber l-jétől a gépkocsi teljes árát kite­vő összegben lehet kölcsönt felvenni személygépkocsi-vásárlás céljából. Az intézkedés azonban csak bizonyos gépkocsitípusokra vonatkozik, s hogy konkrétan melyekre, az a piaci hely­zet függvénye. Ugyancsak szeptem­ber l-jétől kiegészítő kölcsönre ts meg­vásárolható az összes, szocialista or­szágban gyártott asztalt színes tv­­-készülék és mosógép, valamint a ja­pán gyártmányú filmkamerák és fényképezőgépek. Az igazsághoz tartozik, hogy a bankbetétekhez hasonlóan a kölcsö­nök néhány formája szintén nem ta­lálkozott a várt érdeklődéssel. Leg­jobb példa erre a kertészkedőkftek és a kisállattenyésztőknek kínált beruhá­zási, illetve üzemeltetési kölcsön, a* melyet, a sajtó kielégítőnek nevezhe­tő tájékoztatása ellenére alig néhá* nyan vettek igénybe. Mindez azt bi­zonyítja, hogy bár az ötlet — a kis­termelők anyagi támogatása — két­ségkívül jó, a konkrét formák és le­hetőségek nem a legszerencsésebbek. Feltétlenül szükséges tehát felülvizs­gálni azokat, és a gyakorlati igé­nyeknek megfelelően módosítani, ill. rugalmasabbá tenni. Ugyancsak gya­korlatilag visszhang nélkül maradt az a felhívás, amely előnyös kölcsön nyújtásával próbálta törpe vízerőmű­vek létesítésére serkenteni a lakos­ságot. Itt lényegében afféle „család! villanytelepek“ építéséről lett volna szó, s a kezdeményezés kudarca ez­úttal egyértelműen annak a körül­ménynek tulajdonítható, hogy való­ban nem túl szerencsés ötlet volt. Mindezekkel együtt a Szlovák Állami Takarékpénztár a 7. ötéves tervidő­szak során összesen 1 millió 315 ezer különféle kölcsönt nyúttott, s a kifi­zetett összeg elérte a 17 milliárd 770 millió koronát. Ami a Jövőt illeti, az Intézmény fő célja a 8. ötéves tervidőszakban szol­gáltatásainak minél nagyobb mérvű bővítése. VASS GYULA' M I Int az országban mindenütt, a Galántai (Galante) járás me­zőgazdasági üzemeiben Is az évzáró taggyűlésekre készülnek a pártszervezetek kommunistái. A fel­készülés időszakában a járási pártbi­zottság tapasztalt pártmunkások rész­vételével, rendszeres tájékoztatással, folyamatos konzultációkkal segíti az üzemi pártszervezeteket abban, hogy valósághűen vonják meg a XVI. párt­­kongresszus Időszakában végzett po­litikát, ideológiai, szervezeti, vala­mint gazdaság-ellenőrző és -segítő tevékenységük mérlegét, s helyesen jelöljék ki új fel-Segíteni a pártmunka eszközeivel BESZÉLGETÉS ÉLES KÁROLLYAL, A GALÄNTAI JÄRÄSI PÄRTBIZOTTSAG MEZÖGAZDASÄGI TITKÄRÄVAL » adataikat a 8. öt­a éves tervidőszak-'чтШщГ ra- . — Az évzáró be­­számoló taggyűlé­­r ^ sekre fordított megkülönböztetett figyelmet — a CSKP Központi Bi­zottsága 15. ülésé­nek határozataihái kiindulva — az indokolja, hogy azok pártéletünk rendszeresen visszatérő, de sohasem mechanikusan ismétlődő eseményei. Az évzáró beszámoló tag­gyűléseket a szervezeti szabályzat az üzemi pártszervezeti vezetőségek kö­telezettségeként rögzíti, de azt ta­pasztaljuk, hogy idén a párttagság belső igényévé vált, hogy a taggyűlés fórumán elvtársi közösségben szem­besítsék a tényekkel korábbi törek­véseiket. A közeledő taggyűléseknek az ad különösen fontos politikai jelentősé­get. hogv a 7. ötéves tervidőszakot elemezzük és értékeljük a járás me­zőgazdaságában ténykedő 36 üzemi pártszervezet kommunistái együttmű­ködésével. Konkrét választ keresve arra, hogy elértük-e kitűzött céliain­­kat. és mennyire közelítettünk hosz­­szahb távú határozataink valóra vál­tásához — mondotta bevezetőjében Éles elvtárs. majd hozzáfűzte: — A 7. ötéves tervidőszak Igényes feladatait a gabonafélék és a cukor­répa kivételével teljesítjük, az állat­tenyésztés több mutatójában pedig túlteljesítjük. A járás lemaradozó gazdaságai közül a Galántai Állami Gazdaság sikeresen teljesíti a 7. öt­éves tervidőszakra kidolgozott sajá­tos fejlesztést programját, a vágfar­­kasdt (Vlöanvl szövetkezet gazdálko­dását a meetndult fellendülés után, sajnos, érzékenyen érintette a nyár eleji belvíz .mely óriási károkat oko­zott. A sajátos gondokkal küszködő Nagyfödémest Efsz-nek — a káder­cserét követően — is sikerült túljut­nia a holtponton. Gazdasági eredményeink mellett a pártmunka eredményeit mérlegre té­ve megállapíthatjuk, hogy a pórt meghatározó szerepet tölt be a szo­cialista közgondolkodás fejlesztésé­ben is. Ez a gyakorlati példák soka­ságával bizonyfthatö. Az ideiglenes pártcsoportok — az Időszerű nyári mezőgazdasági munkák során 64 ilyen csoport működött 430 párttagot tömörítve —, s a párttagok példamu­tatása a szocialista brigádokban és a XVII. pártkongresszus tiszteletére ki­bontakozó szocialista versenyben gya­korlatilag is azt bizonyltja, hogy az üzemi pártszervezetek, a kommunis­ták mindenekelőtt önmagukkal szem­ben növelték az igényeket. Megnőtt aktivitásuk, bátrabbak, kritikusabbak a véleménynyilvánításban, egymással és önmagukkal szemben is növelték a kötelezettségeket, az önképzésben, az etikai normákban, a példamuta­tásban, a termelőmunkában, az élet­­mádban és a magánéletben. Sokan éppen a szocialista és a velük szem­ben álló kispolgári nézetek elleni harcban ismerték fel, hogy csak a követelmények emelése, a kommunis­ta magatartás, a példamutatás elvá­rása és következetes számonkérése az az át, amelyen haladva tovább növelhető a párt tekintélye, megha­tározó vezető szerepe, befolyása az élet minden területén, közte a szo­cialista közgondolkodás és magatar­tás fejlesztésében. A Galántai járásban jut idő és energia arra is, hogy a mezőgazdasá­gi üzemekben vezető gazdasági tiszt­séget betöltő párttagokkal — a CSKP XVI. kongresszusa és a járási párt­konferencia határozataiból kiindulva —a járási pártbizottság Illetékesei személyenként külön-külön is elbe­szélgessenek, mérlegeljék valameny­­nyiük munkáját, politikai helytállá­sát, s tevékenységük kedvező és ked­vezőtlen tapasztalatait. Az üzemi pártszervezetekben, az alapszervezetekben és a pártcsopor­tokban is ehhez hasonló elvtársi be­szélgetésekre kerül sor. Értékelik a párttagok ötéves tevékenységet, s minden párttag személyre szóló fel­adatot kap. Ily módon a kommunis-j táknak az üzemi pártszervezet, az alapszervezet vagy a pártcsoport gaz­dasági, politikai, Ideológiai életéről alkotott véleménye bekerül a beszá­molókba csakúgy, mint a saját tevé­kenységükről alkotott értékelésük is. Ez összességében már több, mint az üzemi pártszervezet vezetőségének beszámolója; ez az üzemi pártszerve­zet önértékelése is. Az évzáró taggyűlések beszámolói­nak és vitáinak előterébe a gazda­ságpolitika kérdései kerülnek. Első­sorban a 7. ötéves tervidőszak ta­pasztalatait, а XVII. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért, a 8. ötéves tervidőszak végrehajtásáért folytatandó erőfeszítések konkrétu­mait elemzik majd. A beszámolók és a viták alapját természetesen az intenzifikáciős program adja, melyet saját feltéte­leikre alapozva és szétdolgozva 1990- lg szólóan minden üzemi pártszerve­zet kidolgozott. Így a párt tagjai már az évzáró taggyűléseken érdemben szólhatnak, vitázhatnak munkahelyük legfontosabb tennivalóiról és a rész­letes teendők ismeretében, a siker reményében kereshetik a megoldás lehetőségeit. — Pártunk politikai vonalával, a Központi Bizottság legutóbbi ülései­nek határozataival a járás mezőgaz­dasági üzemeinek párttagsága egyet­ért. Erre alapozva és a CSKP Köz­ponti Bizottsága 15. ülésének hatá­rozataiból kiindulva mindez arra kötelez bennünket, hogy következe­tesen és torzítás nélkül hajtjuk végre ezt a politikát. A párttagok által szó­vá tett jelenségek többsége ugyanis éppen a végrehajtáshoz kapcsolódik. Ez megerősít bennünket abban, hogy a pártmunka sajátos operativitását nemcsak fenn kell tartanunk, de meg is kell erősítenünk. Hogy miért hang­súlyozom ezt? Elsősorban azért, mert manapság a népgazdaság helyzete nehezebb, a feladatok megoldása bo­nyolultabb, mint korábban volt. Ma többnyire már nem elegendő a ter­melés egyszerű mennyiségi növelése, ezért nehezen érhet célt az olyan ve­zető, aki a sablon, a rutin, a megszo­­kottság rabja. A gazdasági élet ve­zérkara és az üzemi pártszervezetek vezetői előtt olyan nagy feladatok megoldása áll, melyeknek csupán a felsorolása is terjedelmes. íme egy jelmondatszerű idézet az 1990-ig szá- 16 intenzifikáciős progremunkból: „A tudományos-műszaki haladás vívmá­nyainak gyakorlati érvényesítése. A növénytermesztés dinamikus fejlesz­tése. A népgazdasági egyensúly javí­tását tartósan elősegítő folyamatok erősítése. A beruházások tervszerű megvalósítása. A gazdaságos terme­lési szerkezet kialakítása. A belső tartalékok feltárása. Az ésszerű taka­rékosság fokozása. A minőségileg versenyképes, jál értékesíthető ter­mékek előállításának bővítése.“ Amikor ilyen feladatok állnak já­rásunk mezőgazdasága előtt, feltétle­nül meg kell nyújtani a lépéseket. Csupán illúzió lenne a dolgokat, a feladatokat egyszerűbbnek venni, mint amilyenek. Arra van tehát szük­ség, hogy a termelőmunka posztjain dolgozó pártszervezetek és kommu­nisták harcoljanak az olyan hiedel­mek ellen, miszerint a jelen és a Jö­vő feladatai rutinos, sablonos mun­kával is sikerrel megoldhatók. Amikor a gazdálkodás fejlesztésé­nek extenzfv eszközei kimerülő fél­ben vannak — vagy kimerültek —, más, intenzív módszereket kell talál­nunk és alkalmaznunk a szükséges előrehaladáshoz. Ebben főszerepet kaphat a gazdasági vezetés bátorsá­ga, vállalkozó kedve, s a gazdasági önállóságra való törekvés. Ilyenkor mindinkább úgy lehet célt érni, ha az első lépéseket — a 8. ötéves terv­időszakra gondolva — az eddiginél jobban meggbndoljuk, megtervezzük, de utána azonnal az eddiginél bát­rabban, gyorsabban meg is tesszük, sőt nyájtjuk. A 8. ötéves tervidőszak igényes feladatainak sikeres megoldására központi intézkedések történtek. Ezek a központi szabályozó rendszert és a termékforgalmazást egyaránt érintik. Bevezetésük és következetes alkal­mazásuk egységesíti és szigorúbbá teszi a gazdálkodással szembeni kö­vetelményeket. A Galántai járásban tapasztaltak Is azt bizonyítják, hogy hatásaik alól semmilyen szinten sem adható felmentés. Az év végi beszámoló taggyűlések­re való felkészülésük, a 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott lntenzlfiká­­ciős programjuk, s a prágai üzemek felhívására való aktív reagálásuk gyakorlatilag is azt bizonyítják, hogy a járási pártbizottság a népgazdasá­gi érdekek szem előtt tartását, s á helyt feladatokat annak szolgálatába állító tevékenységet minden szinten, vezetőknek és dolgozóknak egyaránt kötelessséggé tette. — A gazdasági munka pártlrányf­­tásában és ellenőrzésében az üzemi pártszervezetek is az egyensúly javí­tásához szükséges — konkrét adott­ságoknak, feltételeknek megfelelő — helyi feladatokra, a gazdaságosság fokozására, a minőség javítására összpontosítják erőiket. A párttagság magától a határozatok végrehajtásá­tól, a nehézségek leküzdésétől is erő­södik, felkészültebbé válik Az ebből származó tapasztalatok összegezése és az újabb feladatokra való tudatos felkészülés egyaránt a végrehajtás fontos eszköze — mondotta befeje­zésül Éles Károly. CSIBA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents