Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-13 / 28. szám

4 't > Csak az érett prém értékes А nemenprémek helyes meg­ítéléséhez és értékeléséhez az általénus prémismérvek tudása szükséges. A tenyésztők sok esetben nem tudják saját álló ntányuk prémjét objektiven megítélni. Olykor az előzetes értékelés és az elszámolás kő­­zött nagy a különbség, s ennek oka, hogy a tenyésztő nem is­meri a jó vagy rossz bőr is­­mertetőjelét. MIT KELL TUDNI A BŐRRŐL? Az állati lest palástja fel­hámból, irhából és bór alatti kötőszövetből áll. A külső ha­tások ellen védeltnül szolgál, a verejték párologtatásával szabályozza a test hőjét, íagy­­gyút választ ki és szénsavat termel. Tartalmaz nyomás-, fáj­dalom- és hőérzékelőket is. A szőr sintulékony, rugalmas szárászát. Alsó része a szőr­­hagyma, az irhában levő szór tüszőben helyezkedik el. A szőrzet felső része a szár. A hagymához véredényck és ide­gek kapcsolódnak. A szőrhöz a tüszőben faggyú és verejték­­mirigyek csatlakoznak, ame­lyek a szőr zsirnzásáról, lá­gyan tartásáról gondoskodnak. A szőrliagyma csaknem kivétel nélkül ferdén ül a bőrben, per­sze az iránya és hajtása a pró mesállatoknál különböző. így a nntriánál a hátvonalban vá lasztéknt képez. Minden szőr tüsző valamely izomhoz kap­csolódik: ennek összchtízódá­­sakor a szőr feláll, és amellett a bőr azon a ponton magasba emelkedik, libahőr látszatát kelti. Két típusi különböztetünk meg: a tapintó- és a tulajdon­képpeni prémszőröket. A prém­termelés szempontjából az el­sőnek semmi jelentősége nincs. Csak a nyérc és a róka kiké szítéit bőrén hagyják meg. A prémszőriikhöz számítanak a korona-, a felszőrök, valamint a pehelyszőrök. A korona- és a felszőrük képezik az úgyne­vezett ledőszörzetet, a pehely az aljszőrzetet. A felszőrük hosszabbak, mint a pehelyszőrök. Ezek védik az aljszőrzetet a külső hatások­tól. A pehelyszőrök védik az állatot a hideg ellen, a sok kis közéjük rekedi lég ka inra rossz hővezelö és kiegyenlített hőmérsékletet teremt. Egy nor­mális nagyságú- nutriabőrön mintegy SO millió szőr van. A SZORCSAPAS Az irányt, amelyet a szőr fül vesz, szőrcsapásnak nevezzük. Ahol különböző irányú szőrök kerülnek egymás mellé, szőr forgók alakulnak ki, amelyek a prémei értéktelenné is télié tik. Az összetapadt szőri-észak a prémben az úgynevezett filc. A hibáknak különböző okai vannak. Előállhatnak már az élő állaton, s a helytelen nyú­­zás és bőrkezelés, szárilás. rak­­tározás során. Nem ritka, hngy a prém már az állaton károsodik. Gyakran látszik a bőrben a más állatok­kal folytatott harc nyoma is. A Híresedet! és a kuszáit szar is észlelhető az élő állaton. Filces szőr képződik, ha a szőrzet szabad szélei a szeoy­­nyeződés következtében egy máshoz tapadnak. Leggyakrab ban idős állatok hátán fordul elő, ha az állal elégtelenül gondozza bundáját. A szőrkön tös az állat egészségének is tükörképe. SZÄRfTÄS A lenyúzott hurt feltétlenül a levegőn kell szárítani. Ha ez e kályha közelében vagy erős napsugárzásnak kitéve törté­nik, a bőr teljesen vagy rész­ben „elég“. Először a hőség hatására felbomlik a szálak között található sejtközi szö­vet, majd további szárítás fo­lyamán egészen szilárdan új bői üsszeragad, elszarusodik, kemény és törékeny lesz. így a bőr kikészítésnél elveszti — ha ez még egyáltalán lehetsé ges — a rugalmasságát, és spröd lesz. GYŰRŐDÉS A NYERSBŐRÖN Ha a nyersbőrön a szárítás kor gyűrődés képződik, az el­takart helyen rothadás követ­kezik be, és a bőr inegbüdösü­dik. A szőrliagyma felbomlik, ennek következtében a szőr elveszti a tartását a bőrben, köonnycn kihúzható lesz, vagy később magától is kiesik. A rothadás azokra a helyekre korlátozódik, ahol nem éri ele­gendő léginuzgás a bőrt, ko­pasz foltok jönnek létre, ame lyek a bőr értékét természete­sen erősen csökkentik, vagy egészen értéktelenné is teszik a bőrt. A PRÉM ÉRTÉKELÉSE A szakember a prémet a bőr­­minőség, szorhosszúság, szál­­vastagság, tartósság és ki­egyenlítettség szerint értékeli. Az állal életmódjának ismere­te, valamint a nyersbőr helyes kezelése az értékes prém elő­állításának etiifeltélele. Néhányon olyankor prémezik le a nutriót, amikor annak a pehelyszálai még nem érettek. Ez a durva hiba bizonyára ar­ra vezethető vissza, hogy a te­nyésztő nem tudja, milyen is valójában az érett prém. Na­gyon nehéz leírni. Az érettségi fnk legjobban a hátsó lábak belső oldalán ismerhető fel. A pehelyszálak hegyének egye nesnek keli lennie. Az érett pehelyszálaknak telt színük van. Hogy képet kapjunk az érettségi fokról, a különböző körű állatok összehasonlítása ajánlható. A prém érettsége mindenekelőtt a fednszőrökröl ismerhető fel, amelyeket ma a kikészítésnél már nem távolíta­nak el, ezért a prém minősé­gét nagymértékben ineghatá­­ruzza. (Garten und Kleintierzucht) л nutria 6—8 hónapos korában kínál először „érett“ prémet. Ha ekkor nem prémezzök le, később a prém rendszeresen „újra érik“. Mivel a két ved­­lés közötti időszak mindössze néhány hétig tart, a leölésre szánt állatok prémjét legalább kéthetenként ellenőrizni kell. Fotó: —dek \ mvú&sAq A liba pimpó A pimpók (Polentilla) a ró­zsafélék családjába tartozó, é­­veiö vagy egyéves gyomok, gyógynövények, illetve dísznö­vények. A liba pimpó (P. an­serine L.) évelő, ágas gyöktör­­zsű, Indás, a csomókból köny­­nyen gyökerező növény. Hosz­­szúkás, élesen fűrészes levél­kéi szaggatottan szárnyasak, a fonáki részen fehéren sefymes­­molyhosak. A fiba pimpó az egész or­szágban megtalálható. A nitro­génben gazdag, nyirkos vagy füves területeket, a fiba- és disznólegelőket, az árkokat meg a folyópartokat különösen kedveli. Egész nyáron virágzik és ahol elszaporodik, szinte vi­rágos zöld szőnyeget képez. A liba pimpó virágos szá­ra drog, ezt kell — lehetőleg májustól július végéig — gyűj­teni. Később a hatóanyagok fo-, kozatosan átáramlanak a gyö­kérbe (ezt ősszel gyűjtik né­mely vidékeken) és a szár ér­tékét veszíti. Az egyéb gyo­moktól mentes területeken a liba pimpó szára akár sarló­val is gyűjthető. Szárítani vé­kony rétegekben elterítve vagy legfeljebb 40 C-fokos hőmér­sékleten, mesterséges úton le­het. Az ősszel gyűjtött gyöke­ret alapos szárífás után meg kell darálná. A gyűjtéssel nyert drog görcsoldó, fájdalomcsillapító, hasmenést gyógyító és gyotnor­­erősílő lialása miatt értékes. Mint tudjuk, a szintetikus görcsoldók általában igen ha­tásosak, de sajnos nem kívá­natos mellékhatásaik is van­nak. Ilyen például a száj ki, száradása és a látási zavarok. A liba . pimpó szintén kiváló görcsoldó, ráadásul mellékha­tásai sincsenek. Igen jó szol­gálatot tehet a hosszan tartó menstruációs fájdalmak enyhí­tésében és a gyomorgörcsök (pl. felfúvódás] megszünteté­sében, továbbá a fájdalmas hasmenés, a gyomor- és bél­gyulladás, valamint a belső vérzés gyógyításában. A drogból forrázással vagy szeszben történő áztatással nyert kivonat hatásosan gyó­gyítja az ínysorvadást, de a rosszul gyógyuló vérző sebek borogatására is kitűnő. Teája — 2 teáskanálnyi drog és egy csésze víz felhasználá­sával — forrázással készül s ez az adag naponta három al­kalommal fogyasztható. Mérge­zéstől vagy egyéb káros mel­lékhatástól tartós használat esetén sem kell tartani. Dr. Nagy Géza Kevés olyan tenyésztési eljárás ismeretes, aniely­­lyel kapcsolatosan eny­­nyi egymással homlokegyenest ellenkező vélemény alakult ki, mint a rokontenyésztéssel kap­csolatban. Ruknntenyésztésnek nevezzük azt a módszert, amikor olyan egyedeket párosítunk egymás sál, amelyeknek a felmenő 3 — 4 nemzedéken belül közös őseik vannak (dédszölök ősi sora). A legszorosabb rokonte­nyésztés a galambtenyésztés­­ben az édeslestvérek párosítá­sa egymással, és az utódok pá rosítása szüleikkel. Mindkét el­járás ugyanolyan mértékű ro­­kontenyészlésnek felel meg. Kevésbé erős rnkonlenyésztés féltestvérek párosítása egymás­sal vagy unoka párosítása az egyik nagyszülővel. Beltenyésztés: kis létszámú állományon belül hosszabb ideig tartó fajtatiszta zárt te­nyésztést jelent. A fajtatiszta tenyésztésnél viszont erősebb vérségi kapcsolatot jelent a beltenyésztett állományra vo­natkozólag. Rokontenyésztést fajtakeresz­tezés esetén is folytathatunk, mert a rnkonlenyésztés falté tele kizárólag a párosítandó egyedek szoros vérségi kap­csolata. Például tajtakereszte zés során nyert első utúdnem­­zedék (Fi) egymás közötti pá­rosítása is rDkuntenyésztés. A rokonteoyésztés igen alkalmas egyes tulajdonságok rögzítésé­re az örökletes alapban. Külö nősen azok a tulajdonságok rögzíthetők viszonylag hizto sabban. amelyek közvetlen ki­válogatással, szelekcióval szín te egyáltalán nein javíthatók, mint például a tájékozódási Kádek Gábor felvétele Rokontenyésztés, beltenyésztés a GÁLÁM BÁSZATB AN készség és a dnholás. Ezért a dísz- és röpgalambok tenyész­tőinek táborában a rukonte­­nyésztés módszere nem is tá madható. Az erős és hosszabb időn át tartó rokonpárosítás az éleiké pességet, ezen keresztül a tér melüképességet csökkenti, ezért csak megfontoltan alkaliuazlia tó. A rokontenyészléses lerom­lás megnyilvánulási formái a gatambfajban: 1. romlanak a belesi eredmé­nyek. nő a befulladt fiókák száma; 2. a szapuraság csökken, nő a terméketlen hímek és tojók aránya; 3. csökken a fiókák életké­pessége, ami kelés után ta pasztaiható, nagyobb elírni lási arányban jut kifejezés re; 4. a fiókák fiatalkori fejlődési erélye jelentősen csökken­het; 5. a fiókák növekedésének mértéke nem egyöntetű, pl­no a szóródás a vágúsúlyt illetően; 6. fertőző betegségekre a ro­­konylenyósztelt egyedek fo­gékonyabbak (fertőző nátha stb.j; 7. az örökletes abnormitásnk megjelenése gvakuribbá vá­lik; 8. a hasznos élettartam csök­ken, ami egyenes következ­ménye a vitalitás csökkené­sének. A rokontenyésztés elsősorban a termelőképességgel összefüg­gő értékmérőkre hat kedvezőt­lenül. Vágógalambok előállítá­sára hivatott állományok na legyenek roknntenyészteítek. Más a helyzet a rnkontenyész­­tés elbírását illetően, ha te­­nyészanyag előállítása a cél. A rokon tenyésztés nem min­den esetben és minden állo­mányban jár ugyanis ilyen kedvezőtlen eredménnyel. Na gyón sok függ a tenyészanyag­­tól, amelyet egy rokonteoyész­­lési programban kívánunk fel­használni. A rokon tenyésztés kórus hatása ellensúlyozható bizonyos mértékig akkor, ha szigorúan csak a legéletképe sebb egyedeket tartjuk tenyész­tésben. (Biskup, Guoth, Horn: Haszongalam ti-tenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó 1376) Ti ТТУ1 i ш ft т »ям ш Érdemes kísérletezni Mint ismeretes, az utóbbi években világszerte élénkült a biológiai kertművelés iránti érdeklődés. A kezdeményezők mindenekelőtt azt kutatják, mi­ként lehetne mérsékelni vagy teljesen mellőzni a különféle vegyi készítmények '(műtrágya, gyomirtó és növényvédő sze­rek stb.) 'alkalmazását. Bizo­nyos utalásokat a régebbi szak­­irodalomban is találhatunk, és persze napjainkban is egyre többen adják közre ilyen vo­natkozású tapasztalataikat. Min­den ötletet és módszert érde­mes kipróbálni, ellenőrizni, mert többségük valősziniíleg segítségünkre lehet a hala dóbb termelési eljárásuk ki munkálásában, a környezetre és magára az emberre is ká­ros vegyszerek használatának korlátozásában. A szakirodalomban például arról olvashatunk, hogy a fe­hér üröm ( Artemisia absint­hium) a bolhák távoltartására használatos, de ha szórt állás­ban a kertben is nevelünk né­hány növényt, állítólag el­riasztja a káros állatokat. A fehér ürömnek otthon is hasz­nát vehetjük, hiszen hajtásle­­velei drogot szolgáltainak, szá­ra és lombja elriasztja a ru­hásszekrényből a molyokat. A lestyán (Levisticum offi­cináié) egyebek között azért hasznos, mert riasztja^ a szú­nyogokat. jó lenne kipróbálni, megvédhetők-e vele a nyulak a mixomatózist terjesztő szú­nyogoktól!? A törzs közvetlen közelében termesztett fokhagyma megóv­ja a gyümölcsfát a levéltetvek­­töl. A fokhagyma azért is hasz­nos, mert serkenti a rózsa és a bükköny növekedését. Sőt! Ma niár bizonyított tény, hogy a fokhagymából sajtolt lé vagy kivonat eredményesen alkal­mazható a csonthéjasok és né­mely zöldségfélék (uborka, re­tek, bab, paradicsom) liszthar­mata elleni küzdelemben. A vöröshagymát a kertben kamillával váltva kellene ül­tetni és termeszteni (méteren­ként legalább egy tő kamil­la). Ha sárgarépával vegyes­­kultúrában termesztjük a vö­röshagymát, megvédik egymqst a legyektől. A vöröshagyma állítólag a vadnyulakat is riasztja. További tapasztalat, hogy a krumpliágyás sarkára telepí­tett torinalövek javítják a nö­vényzet egészségi állapotát. A már említett kamilla a kom­­poszl dúsítására is kitűnő, mi­vel sok meszet választ ki. Ezenkívül a kamillában növe­kedést serkentő hormonok is találhatók, amelyek jelentősen meggyorsítják az erjesztőgom­bák fejlődését1. A száraz ka­millával fűteni is lehel az üvegházakban. A gyümölcsészék figyelmé­be ajánljuk, hogy a fák törzsé­nek közelébö telepített meié­­lőhagyma (snidling) állítólag szavatolja az almafák varasö­­dás elleni védelmét. Nnvák □.

Next

/
Thumbnails
Contents