Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-13 / 28. szám
4 't > Csak az érett prém értékes А nemenprémek helyes megítéléséhez és értékeléséhez az általénus prémismérvek tudása szükséges. A tenyésztők sok esetben nem tudják saját álló ntányuk prémjét objektiven megítélni. Olykor az előzetes értékelés és az elszámolás kőzött nagy a különbség, s ennek oka, hogy a tenyésztő nem ismeri a jó vagy rossz bőr ismertetőjelét. MIT KELL TUDNI A BŐRRŐL? Az állati lest palástja felhámból, irhából és bór alatti kötőszövetből áll. A külső hatások ellen védeltnül szolgál, a verejték párologtatásával szabályozza a test hőjét, íagygyút választ ki és szénsavat termel. Tartalmaz nyomás-, fájdalom- és hőérzékelőket is. A szőr sintulékony, rugalmas szárászát. Alsó része a szőrhagyma, az irhában levő szór tüszőben helyezkedik el. A szőrzet felső része a szár. A hagymához véredényck és idegek kapcsolódnak. A szőrhöz a tüszőben faggyú és verejtékmirigyek csatlakoznak, amelyek a szőr zsirnzásáról, lágyan tartásáról gondoskodnak. A szőrliagyma csaknem kivétel nélkül ferdén ül a bőrben, persze az iránya és hajtása a pró mesállatoknál különböző. így a nntriánál a hátvonalban vá lasztéknt képez. Minden szőr tüsző valamely izomhoz kapcsolódik: ennek összchtízódásakor a szőr feláll, és amellett a bőr azon a ponton magasba emelkedik, libahőr látszatát kelti. Két típusi különböztetünk meg: a tapintó- és a tulajdonképpeni prémszőröket. A prémtermelés szempontjából az elsőnek semmi jelentősége nincs. Csak a nyérc és a róka kiké szítéit bőrén hagyják meg. A prémszőriikhöz számítanak a korona-, a felszőrök, valamint a pehelyszőrök. A korona- és a felszőrük képezik az úgynevezett ledőszörzetet, a pehely az aljszőrzetet. A felszőrük hosszabbak, mint a pehelyszőrök. Ezek védik az aljszőrzetet a külső hatásoktól. A pehelyszőrök védik az állatot a hideg ellen, a sok kis közéjük rekedi lég ka inra rossz hővezelö és kiegyenlített hőmérsékletet teremt. Egy normális nagyságú- nutriabőrön mintegy SO millió szőr van. A SZORCSAPAS Az irányt, amelyet a szőr fül vesz, szőrcsapásnak nevezzük. Ahol különböző irányú szőrök kerülnek egymás mellé, szőr forgók alakulnak ki, amelyek a prémei értéktelenné is télié tik. Az összetapadt szőri-észak a prémben az úgynevezett filc. A hibáknak különböző okai vannak. Előállhatnak már az élő állaton, s a helytelen nyúzás és bőrkezelés, szárilás. raktározás során. Nem ritka, hngy a prém már az állaton károsodik. Gyakran látszik a bőrben a más állatokkal folytatott harc nyoma is. A Híresedet! és a kuszáit szar is észlelhető az élő állaton. Filces szőr képződik, ha a szőrzet szabad szélei a szeoynyeződés következtében egy máshoz tapadnak. Leggyakrab ban idős állatok hátán fordul elő, ha az állal elégtelenül gondozza bundáját. A szőrkön tös az állat egészségének is tükörképe. SZÄRfTÄS A lenyúzott hurt feltétlenül a levegőn kell szárítani. Ha ez e kályha közelében vagy erős napsugárzásnak kitéve történik, a bőr teljesen vagy részben „elég“. Először a hőség hatására felbomlik a szálak között található sejtközi szövet, majd további szárítás folyamán egészen szilárdan új bői üsszeragad, elszarusodik, kemény és törékeny lesz. így a bőr kikészítésnél elveszti — ha ez még egyáltalán lehetsé ges — a rugalmasságát, és spröd lesz. GYŰRŐDÉS A NYERSBŐRÖN Ha a nyersbőrön a szárítás kor gyűrődés képződik, az eltakart helyen rothadás következik be, és a bőr inegbüdösüdik. A szőrliagyma felbomlik, ennek következtében a szőr elveszti a tartását a bőrben, köonnycn kihúzható lesz, vagy később magától is kiesik. A rothadás azokra a helyekre korlátozódik, ahol nem éri elegendő léginuzgás a bőrt, kopasz foltok jönnek létre, ame lyek a bőr értékét természetesen erősen csökkentik, vagy egészen értéktelenné is teszik a bőrt. A PRÉM ÉRTÉKELÉSE A szakember a prémet a bőrminőség, szorhosszúság, szálvastagság, tartósság és kiegyenlítettség szerint értékeli. Az állal életmódjának ismerete, valamint a nyersbőr helyes kezelése az értékes prém előállításának etiifeltélele. Néhányon olyankor prémezik le a nutriót, amikor annak a pehelyszálai még nem érettek. Ez a durva hiba bizonyára arra vezethető vissza, hogy a tenyésztő nem tudja, milyen is valójában az érett prém. Nagyon nehéz leírni. Az érettségi fnk legjobban a hátsó lábak belső oldalán ismerhető fel. A pehelyszálak hegyének egye nesnek keli lennie. Az érett pehelyszálaknak telt színük van. Hogy képet kapjunk az érettségi fokról, a különböző körű állatok összehasonlítása ajánlható. A prém érettsége mindenekelőtt a fednszőrökröl ismerhető fel, amelyeket ma a kikészítésnél már nem távolítanak el, ezért a prém minőségét nagymértékben ineghatáruzza. (Garten und Kleintierzucht) л nutria 6—8 hónapos korában kínál először „érett“ prémet. Ha ekkor nem prémezzök le, később a prém rendszeresen „újra érik“. Mivel a két vedlés közötti időszak mindössze néhány hétig tart, a leölésre szánt állatok prémjét legalább kéthetenként ellenőrizni kell. Fotó: —dek \ mvú&sAq A liba pimpó A pimpók (Polentilla) a rózsafélék családjába tartozó, éveiö vagy egyéves gyomok, gyógynövények, illetve dísznövények. A liba pimpó (P. anserine L.) évelő, ágas gyöktörzsű, Indás, a csomókból könynyen gyökerező növény. Hoszszúkás, élesen fűrészes levélkéi szaggatottan szárnyasak, a fonáki részen fehéren sefymesmolyhosak. A fiba pimpó az egész országban megtalálható. A nitrogénben gazdag, nyirkos vagy füves területeket, a fiba- és disznólegelőket, az árkokat meg a folyópartokat különösen kedveli. Egész nyáron virágzik és ahol elszaporodik, szinte virágos zöld szőnyeget képez. A liba pimpó virágos szára drog, ezt kell — lehetőleg májustól július végéig — gyűjteni. Később a hatóanyagok fo-, kozatosan átáramlanak a gyökérbe (ezt ősszel gyűjtik némely vidékeken) és a szár értékét veszíti. Az egyéb gyomoktól mentes területeken a liba pimpó szára akár sarlóval is gyűjthető. Szárítani vékony rétegekben elterítve vagy legfeljebb 40 C-fokos hőmérsékleten, mesterséges úton lehet. Az ősszel gyűjtött gyökeret alapos szárífás után meg kell darálná. A gyűjtéssel nyert drog görcsoldó, fájdalomcsillapító, hasmenést gyógyító és gyotnorerősílő lialása miatt értékes. Mint tudjuk, a szintetikus görcsoldók általában igen hatásosak, de sajnos nem kívánatos mellékhatásaik is vannak. Ilyen például a száj ki, száradása és a látási zavarok. A liba . pimpó szintén kiváló görcsoldó, ráadásul mellékhatásai sincsenek. Igen jó szolgálatot tehet a hosszan tartó menstruációs fájdalmak enyhítésében és a gyomorgörcsök (pl. felfúvódás] megszüntetésében, továbbá a fájdalmas hasmenés, a gyomor- és bélgyulladás, valamint a belső vérzés gyógyításában. A drogból forrázással vagy szeszben történő áztatással nyert kivonat hatásosan gyógyítja az ínysorvadást, de a rosszul gyógyuló vérző sebek borogatására is kitűnő. Teája — 2 teáskanálnyi drog és egy csésze víz felhasználásával — forrázással készül s ez az adag naponta három alkalommal fogyasztható. Mérgezéstől vagy egyéb káros mellékhatástól tartós használat esetén sem kell tartani. Dr. Nagy Géza Kevés olyan tenyésztési eljárás ismeretes, anielylyel kapcsolatosan enynyi egymással homlokegyenest ellenkező vélemény alakult ki, mint a rokontenyésztéssel kapcsolatban. Ruknntenyésztésnek nevezzük azt a módszert, amikor olyan egyedeket párosítunk egymás sál, amelyeknek a felmenő 3 — 4 nemzedéken belül közös őseik vannak (dédszölök ősi sora). A legszorosabb rokontenyésztés a galambtenyésztésben az édeslestvérek párosítása egymással, és az utódok pá rosítása szüleikkel. Mindkét eljárás ugyanolyan mértékű rokontenyészlésnek felel meg. Kevésbé erős rnkonlenyésztés féltestvérek párosítása egymással vagy unoka párosítása az egyik nagyszülővel. Beltenyésztés: kis létszámú állományon belül hosszabb ideig tartó fajtatiszta zárt tenyésztést jelent. A fajtatiszta tenyésztésnél viszont erősebb vérségi kapcsolatot jelent a beltenyésztett állományra vonatkozólag. Rokontenyésztést fajtakeresztezés esetén is folytathatunk, mert a rnkonlenyésztés falté tele kizárólag a párosítandó egyedek szoros vérségi kapcsolata. Például tajtakereszte zés során nyert első utúdnemzedék (Fi) egymás közötti párosítása is rDkuntenyésztés. A rokonteoyésztés igen alkalmas egyes tulajdonságok rögzítésére az örökletes alapban. Külö nősen azok a tulajdonságok rögzíthetők viszonylag hizto sabban. amelyek közvetlen kiválogatással, szelekcióval szín te egyáltalán nein javíthatók, mint például a tájékozódási Kádek Gábor felvétele Rokontenyésztés, beltenyésztés a GÁLÁM BÁSZATB AN készség és a dnholás. Ezért a dísz- és röpgalambok tenyésztőinek táborában a rukontenyésztés módszere nem is tá madható. Az erős és hosszabb időn át tartó rokonpárosítás az éleiké pességet, ezen keresztül a tér melüképességet csökkenti, ezért csak megfontoltan alkaliuazlia tó. A rokontenyészléses leromlás megnyilvánulási formái a gatambfajban: 1. romlanak a belesi eredmények. nő a befulladt fiókák száma; 2. a szapuraság csökken, nő a terméketlen hímek és tojók aránya; 3. csökken a fiókák életképessége, ami kelés után ta pasztaiható, nagyobb elírni lási arányban jut kifejezés re; 4. a fiókák fiatalkori fejlődési erélye jelentősen csökkenhet; 5. a fiókák növekedésének mértéke nem egyöntetű, plno a szóródás a vágúsúlyt illetően; 6. fertőző betegségekre a rokonylenyósztelt egyedek fogékonyabbak (fertőző nátha stb.j; 7. az örökletes abnormitásnk megjelenése gvakuribbá válik; 8. a hasznos élettartam csökken, ami egyenes következménye a vitalitás csökkenésének. A rokontenyésztés elsősorban a termelőképességgel összefüggő értékmérőkre hat kedvezőtlenül. Vágógalambok előállítására hivatott állományok na legyenek roknntenyészteítek. Más a helyzet a rnkontenyésztés elbírását illetően, ha tenyészanyag előállítása a cél. A rokon tenyésztés nem minden esetben és minden állományban jár ugyanis ilyen kedvezőtlen eredménnyel. Na gyón sok függ a tenyészanyagtól, amelyet egy rokonteoyészlési programban kívánunk felhasználni. A rokon tenyésztés kórus hatása ellensúlyozható bizonyos mértékig akkor, ha szigorúan csak a legéletképe sebb egyedeket tartjuk tenyésztésben. (Biskup, Guoth, Horn: Haszongalam ti-tenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó 1376) Ti ТТУ1 i ш ft т »ям ш Érdemes kísérletezni Mint ismeretes, az utóbbi években világszerte élénkült a biológiai kertművelés iránti érdeklődés. A kezdeményezők mindenekelőtt azt kutatják, miként lehetne mérsékelni vagy teljesen mellőzni a különféle vegyi készítmények '(műtrágya, gyomirtó és növényvédő szerek stb.) 'alkalmazását. Bizonyos utalásokat a régebbi szakirodalomban is találhatunk, és persze napjainkban is egyre többen adják közre ilyen vonatkozású tapasztalataikat. Minden ötletet és módszert érdemes kipróbálni, ellenőrizni, mert többségük valősziniíleg segítségünkre lehet a hala dóbb termelési eljárásuk ki munkálásában, a környezetre és magára az emberre is káros vegyszerek használatának korlátozásában. A szakirodalomban például arról olvashatunk, hogy a fehér üröm ( Artemisia absinthium) a bolhák távoltartására használatos, de ha szórt állásban a kertben is nevelünk néhány növényt, állítólag elriasztja a káros állatokat. A fehér ürömnek otthon is hasznát vehetjük, hiszen hajtáslevelei drogot szolgáltainak, szára és lombja elriasztja a ruhásszekrényből a molyokat. A lestyán (Levisticum officináié) egyebek között azért hasznos, mert riasztja^ a szúnyogokat. jó lenne kipróbálni, megvédhetők-e vele a nyulak a mixomatózist terjesztő szúnyogoktól!? A törzs közvetlen közelében termesztett fokhagyma megóvja a gyümölcsfát a levéltetvektöl. A fokhagyma azért is hasznos, mert serkenti a rózsa és a bükköny növekedését. Sőt! Ma niár bizonyított tény, hogy a fokhagymából sajtolt lé vagy kivonat eredményesen alkalmazható a csonthéjasok és némely zöldségfélék (uborka, retek, bab, paradicsom) lisztharmata elleni küzdelemben. A vöröshagymát a kertben kamillával váltva kellene ültetni és termeszteni (méterenként legalább egy tő kamilla). Ha sárgarépával vegyeskultúrában termesztjük a vöröshagymát, megvédik egymqst a legyektől. A vöröshagyma állítólag a vadnyulakat is riasztja. További tapasztalat, hogy a krumpliágyás sarkára telepített torinalövek javítják a növényzet egészségi állapotát. A már említett kamilla a komposzl dúsítására is kitűnő, mivel sok meszet választ ki. Ezenkívül a kamillában növekedést serkentő hormonok is találhatók, amelyek jelentősen meggyorsítják az erjesztőgombák fejlődését1. A száraz kamillával fűteni is lehel az üvegházakban. A gyümölcsészék figyelmébe ajánljuk, hogy a fák törzsének közelébö telepített meiélőhagyma (snidling) állítólag szavatolja az almafák varasödás elleni védelmét. Nnvák □.
