Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-13 / 28. szám
Visszatérve a lap 1984. szeptember 1-i számának szakrovatában „Tapasztalataink a biológiai kertműveléssel“ cím alatt megjelent írásomhoz, az alábbiakban a biológiai kertművelés során szerzett újabb tapasztalaimról szeretnék beszámolni. Azok részére, akik nem emlékeznek korábbi írásaimra, röviden szeretném összefoglalni újszerű kertészkedésem lényegét: a kert kísérleti jelleggel művelt részében harmadik éve nem használok semmilyen műtrágyát, és második éve mellőzzöm a talajforgatást (ásás, szántás). A területre előbb perlitet, majd évente érett kom posztot terítek s azt sekély kapálással dolgozom be a talajba. Az elért eredmények valószínűvé teszik, hogy a jövő évtől az egész kertben áttérek az ásás nélküli talajművelésre és termelésre. A múlt őszön ismét 8—10 kg komposztot adtam egy négyzetméterre, majd az egész kísérleti területet kézzel bekapáltam. Kora tavasszal ismét kapáltam — tehát az ásást két kapálás pótolja —, majd vetés előtt gereblyézéssel lazítom fel a talajt. A talaj állapota arra enged következtetni, hogy enynyi talajmunka az elkövetke zőkben is elégséges lesz. Kísérletezésem kezdete óta a negyedik év nyarát írjuk és bátran állíthatom, hogy a kezdeményezés, a perlit és a komposzt használata a szabadföldi zöldségtermesztést eredményesebbé tette. S ami ugyancsak fontos: rendkívüli módon megjavult a talaj vízháztartása, és az új módszer mindeddig nem segítette elő a betegségek és a kártevők megtelepedését, illetve terjedését. Persze, nem mondható el ugyanez a zárt kajtató berendezésekben történő termesztésről. Itt ugyanis hatványozottan érvényesül a perlit és a komposzt vízfelvevő és víztároló képessége, ami bizonyos betegségek megjelenéséhez vezetett. A baj persze megelőzhető, csupán ineg kell tartani a javasolt optimális vízadagokat, azonkívül gyakrabban kell szellőztetni és több gondot kell fordítani a talajlazításra. Mindez a zöldségfélék esetében érvényes. Ha történetesen szegfűt termesztünk, akkor alighanem még több lesz a gondunk és a bosszúságunk. Tapasztalataim alapján igazat kell adnom azoknak, akik azt Ásé hangoztatták, hogy a perlites, komposzttal jól ellátott talajon futótűz gyanánt terjed a fuzárinm. Ezzel kapcsolatban most csupán annyit, hogy évekkel ezelőtt Nematinnal fertőtlenítettem az üvegház talaját, a szegfűpalántákkal behurcolt fuzárium mégis rohamosan terjedt. Mégis? Talán éppen ezért. Ugyanis a vegyszeres fertőtlenítés véleményem szerint a minimálisra csökkentette a talajnak az adott kórokozóval szembeni, természetes ellenálló képességét. Tehát a szegfűnek vége, de a fertőzött talajon azóta is gond nélkül termesztek különféle zöldségeket. A biológiai módszerrel művelt talajon bő termést ígér és kínál a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs, no meg a káposztafélék. Viszont gondot okoznak a meztelen csigák. Sajnos, a múlt év őszén nem engedtem be a tyúkokat a kertbe — kora tavaszra mindig úgy néz ki utánuk a kert, mint a csatatéri — és ez alaposan megbosszulta magát. Es május végén a káposztaféléket is csak Metationos beöntözéssel tudtam megóvni a káposztalegyek lárváitól (Basudint nem kaptam sehol). Egyik külföldi szaklapban olvastam, hogy valószínűleg a Masdasnan talajművelési módszer híve és alkalmazója vagyok, ugyanis a hindu filozófia tanítására alapozott módszer a talajforgatást tiltja és csak sekély talajművelést engedélyez. Az utóbbi időben sokat beszélünk az egészséges táplálkozásról, hangsúlyozva, hogy helyett kapa több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. S ugyancsak ennek kapcsán már a termények minősége és beltartalmi értéke is gyakran szóba kerül. Főleg a káros nitráttartalom. Múlt évi írásomban én is utaltam arra, hogy a jövőre nézve fontosnak tartom megállapítani, hogy mennyi káros nitrát található a hagyományos, illetve az új — biológiainak mondott — talajművelési eljárással termelt zöldségekben. Nos, az Udvardi (Dvory nad Žitavou) Efsz agrolaboratőriumában sikerült elvégeztetni ezt az elemzést, de mielőtt az eredményekről szólnék, el keli mondanom, hogy az Egészségügyi Minisztérium 1986. január 1 én életbe lépő 35/77 számú rendelete értelmében némely zöldségek megengedett nitráttartalma a következőképpen alakul: burgonya, fokhagyma, paprika, paradicsom, uborka 280, vöröshagyma és póréhagyma 100, borsó és bab 300, petrezselyem, retek és zeller 500, káposzta, karalábé, karfiol, kelkáposzta 600, tök 700, saláta 1000, konzervzöldségek 400 és gyermektápok (bébiételek) 15 mg/kg. Három kísérleti területem van, mindegyik kapott perlitet, viszont az első és a harmadik parcellán minimális volt a táperő. Az első területen (üvegház) ősszel négyzetméterenként 8—10 kg kompusztot, palántázás és vetés előtt (február) ugyancsak négyzetméterenként 5 dkg Cereritet juttattam. A második parcellán, ahol már biológiai talajról beszélhetünk, csupán 8—10 kg komposztot használtam fel négyzetméterenként. A harmadik területen vetés, illetve palántázás elolt 2 dkg, a retek csírázása meg a salátapalánták megerősödése után újabb 4 dkg Cereritet adagoltam négyzetméterenként. Tudom, a műtrágyát nem sajnáló kertész módjára mértem az adagokat, de tudomásom van arról, hogy ennél lényegesen nagyobb mennyiséget is kiszórnak sok helyütt. Az elemzés során kitűnt, hogy a retek kilójában az első parcellán 560, a másodikon 120. a harmadikon pedig 321 mg nitrát volt található. A fejes saláta esetében 609, 216 és 279 mg/kg nitráttartalmat állapítottak meg. Megjegyzem, a mintát minden esetben a reggeli érákban szedtem. Az eredmény részemre érdekes, bár teljes mértékben nem lehet irányadó. Ahhoz további összehasonlításokat és elemzéseket kei'ece végezni, de az ilyesmi már meghaladja a kertészkedő lehetőségeit. Szalai László, Aházbiyulak számára a 15—20 C-fokos hőmérsékletű környezet az Ideális. 28—30 C-fokos külső hőmérsékleten az állatok közérzete jelentősen romlik, a nagyfokú étvágycsökkenés fokozódó vízfogyasztással társul. Ilyenkor emelkedik a szervezet víztartalma, a nagy meleg hatására a fülek Is megnyúlnak, átlagosan 3—5 mm-rel. A szervezeti lazulás következtében gyakran láthatunk lógó fülű vagy hegyén megtört fülű nyulakat. Magas hőmérsékleten a fülek lelógása vagy megtörése éppen arra utal, hogy azok a minimális bőrlégzés miatt nagyobb szerepet kapnak a hőleadásban. 40 C-fok fölött már Igen könnyen bekövetkezhet a hőguta, mert a nyúl verejtékmirigyeinek száma Igen csekély, s hőt leadni gyakorlatilag csak a nyelvén keresztül képes. A hőguta gyors, rendszertelen légzéssel, igen szapora szívműködéssel párosul, gyakori a görcsös rángás, amikor a gyors beavatkozásnak sincs már sok haszna. Fészer alatt elhelyezett, sza-Nyári melegben badtartásos nyúltelepeken a közvetlen, erős napsugárzástól kell óvni az állatokat, zárt Istállókban pedig fokozottan, de huzatmentesen kell szellőztetni. Meleg, párás külső légköri viszonyok esetén zárt épületben megváltozik a levegő őszszetétele, az ammónia felgyülemlik. Az ilyen helyiségbe belépő tenyésztő szemét, orrát szinte csípi a levegő. A túlzott meleg az ivari működést is erősen csökkenti. Romlik az ondósejtek életképessége, mozgásuk lelassul, így a termékenyülési százalék is alacsony. A hőmérséklet és a termelőképesség tehát szoros kölcsönhatásban állnak, vagyis csak meghatározott hőmérsékleti viszonyok között — amikor a szervezet alkalmazkodóképessége nincs túlságosan igénybe véve, 15—20 C-fok között várhatunk állatainktól a legtöbbet. A túlzott hő elleni védekezésnek több módja van: a leggyakrabban használt berendezés a mesterséges szellőztetést biztosító ventilátor. Legjobb, ha a friss levegő a mennyezet felé áramlik, majd felmelegedése után lefelé halad, így az esetleges meghűlés is kiküszöbölhető. Lecsurgós rendszerű ketrecek használatakor a vizelet csöpögése miatt ammóniával hamar telítődik a levegő, ezért a takarításra, fertőtlenítésre fokozott gondot kell fordítani. Fotó: —bor Nagy melegben az állatok takarmányfogyasztása jelentősen csökken, ezért a vitaminok és ásványi anyagok szinten artása igen fontos, mert a környezeti viszonyok okozta megterhelések hatására a szervezet több vitamint igényel. Kánikulában bizonyos mértékig változtatni kell az etetési renden is. Reggel 5—6 óra között a legélénkebbek az állatok, ekkor számíthatunk ió étvágyra. Hullámpalás vagy cseréptetős nyúlházak esetén igen jó szolgálatot tesz a tető hidegvizes hűtése, mert ezzel megakadályozhatjuk, hogy a napközben jelentősen felmelegedett tető az éjszaka folyamán kisugározza a meleget. A' tető nádszövetes borítása is hasznos lehet, mert nem engedi át a napsugárzás hőjét. A zárt nyúlházak aljazatbetonját nem célszerű sűrűn fellocsolni, mert az erős párolgás következtében nő a levegő náratartalma. Előnyös viszont a mosószeres mésszel való lekenése, mert gyorsan szárad, Л s egy időre a legyeket is távol- ^ tartja. Sz. S. Az utóbbi tíz évben sok jót hallottam a nagymegyeri (Galovo) kertészkedőkről, és nemcsak a Csallóköz gyümölcse járási bemutatón, de a rangos országos gyümölcs- és zöldségkiállításokon Is módomban állt megcsodálni az itteniek szorgalmának gyümölcseit. Annál is inkább bosszantó, hogy hiába készültem rá. valami miatt soha nem jutottam el ebbe a csallóközi kisvárosba egy kis beszélgetésre. június végén végre mellém szegődött a szerencse, s h.a futtában is, de megérdektödhettem egyet-mást a kertészkedők élete és tevékenysége felől. Vendéglátóm, Varga István, a fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő SZKSZ-alapszervezet elnöke a kezdetről így mesélt: — A kezdeményezésben, az újkori hagyományok alapjainak lerakásában Gogh Lőrinc, Varga Ferenc, Morva Pál és Zachar Géza járt az élen. Nem sokan, de azért kővetők is akadtak, így amikor a lét és nemlét kérdésében kellett határozni, összesen tizennyolcam mondtak igent. Nekik volt és lett igazuk, mert a második évzáró taggyűlésen már százhetvenhatan voltunk. # Mi vonzotta az embereket Varga István: A kertészkedők figyelme egyre inkább a csonthéjas gyümölcsfélék felé fordul Kedvtelés és önellátás a szervezetbe? Hiszen amikor itt az alapok lerakása volt soron. a környéken talán még sző sem esett az árutermelési lehetőségekről. Az elnök mosolyog, úgy folytatja: — Ha kedvtelésszerű foglalatoskodás! lehetőség helyett kötelezettségekkel járó árutermelési célkitűzésekről papoltunk volna az embereknek, ma aligha lenne itt szervezet. Az emberek mindenekelőtt a szabadidő ésszerű, ám ugyanakkor tartalmas kikapcsolódást, felüdülést és egyfajta szórakozást is nyújtó eltöltésének módját kutatták, s mi éppen ehhez adtunk annak idején hasznos ötletet és útmutatást. Alma- és körtefák, no meg szőlő telepítésére ösztönözi ükcsábítottuk a csallóközieket, s ez megkapta őket. Ami kevés régi szőlő volt, azt kivágtuk vagy átoltottuk, és a legújabb szőlőfajtákat telepítettük, a legújabb művelésmődokat alkalmaztuk. 9 Elhiszem, hogy fellángolt az érdeklődés, de hogyan sikerült életben tartani a tüzet? Nem hiányzott a sikereket megalapozó, a kudarcokat kizáró szakmai felkészültség? — Mire hiányozni kezdett, addigra megtaláltuk a megoldást. Rendszeresítettük a szakelőadásokat és a tanulmányi kirándulásokat, kapcsolatba léptünk a hazai és a magyarországi szőlészeti és gyümölcsészeti kutatóintézetekkel, végigfrissebb tudományos és műszaki vívmányokat, ős olyan fajtákkal is büszkélkedhetünk, melyek előnyeit a nagyüzemi termelés talán csak tíz év múlva fogja felfedezni. 9 Az imént a tudományos intézményekkel fenntartott kapcsolatokról esett szó. Szervezetekkel nincs baráti kapcsolatuk? — Természetesen ilyen kapcsolataink is vannak, mégpedig a Nagymihályi (Michalovce) járáshoz tartozó vinnéi alapszervezettel és a csongrádi kertbarátkörrel. A kölcsönös barátságon alapuló kapcsolat, a rendszeres találkozások alkalmával kialakuló tapasztalat— Túlzás nélkül állíthatom, hogy igen, bár az utóbbi Időben felélénkült a szerződéses zöldségtermesztés Iránti érdeklődés Is. Az 1,8 millió koronás évi áruforgalom jelzi, hogy azért nem csupán a kedvtelésünknek élünk, a társadalmi igényeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Persze városon élünk, s az itteni lehetőségek eleve szerényebbek, mint faluhelyen. A parányi telkeken ki-ki igyekszik annyi zöldséget és gyümölcsöt termelni, amennyi a család alapszükségletét fedezi. Miként a központi irányelvek, mi is ezt, a családi önellátást, a házikert kedvtelésszerű, de céltudatos kihasználását tartjuk Morva Pál, a kertbarátmozgalom bátor szószólója a haladó módszerek híve. Kertjében egyesfüggönyt és Vertiko művelésű csemegeszőlőt is láttunk A szerző felvételei elsődlegesnek és nem hajszol* juk megerőltető munka utáni tevékenységet igénylő árutermelésbe az embereket. Más lapra tartozik, hogy az alma meg a körte helyett mindinkább a barackok, a meggy meg a cseresznye kerül előtérbe a telepítések alkalmával. Változott a társadalmi kereslet, módosult a termelői érdekeltség és érdeklődés is. Viszont a szőlőtermesztés iránti érdeklődés továbbra is csúcsponton áll, hiszen évek őta rendszeresen ezer-ezerkétszáz oltványt hozatunk a telepíteni óhajtóknak. Az új házikerti ültetvények nyolcvan százaléka borszőlő, . de már húsz százalék csemegeszőlőt is ültetnek az emberek, ami újabb lépés a minőségi fejlődés útján. Arról már nem is beszélve, hogy a haladó ismeretek birtokában, mindenki a betegségekkel szemben legnagyobb ellenállást tanúsító, perspektív fajtákat keresi és telepíti. Amit még illik elmondani a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége nagymegyeri alapszervezetének életéről: a szakelőadásokon kívül évente borversenyt rendeznek, rengeteg terménnyel szerepelnek a járási zöldség- és gyümölcskiállításon, bekapcsolódnak a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe, részt vállalnak az üdülőközpont idény előtti karbantartásából, és a helybeli földműves-szövetkezet is számíthat a segítségükre. Ami külön dicséretet érdemlő — az elfekvő belterületeken eddig ötvenkét kiskertet létesítettek a házgyári lakásokban élő, kertészkedni vágyó családok részére. Kézfogás közben még megtudtam, hogy a szervezet Idén három tanulmányi kirándulást készített elő tagjai részére. Az egyik autóbusz majd Kelet- Szlovákiába, a másik Csongrádba, a harmadik csoport pedig a füri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz-be indul, ahol a szőlőtermesztés iránt érdeklődők a függönymüvelést szeretnék tanulmányozni és az üzemi kísérletben szereplő, már szaporított fajtákkal szeretnének közelebbről megismerkedni. KÄDEK GABOR [ártuk az élvonalbeli üzemeket is kutatóállomásokat, rengeteg kiállításon, tapasztalatcserén vettünk részt, és persze nem sajnáltuk a szakirodalomra költött pénzt sem. Nem állítom, hogy diplomás szakértői vagyunk a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, de szép számban lkadnak közöttünk olyanok, akik bizony bátran és sikeresen alkalmazzák a legújabb termelési technológiákat, a légcsere komoly mértékben segíti tagjainkat a még jobb eredmények elérésében, a korábbinál jobb módszerek azonnali alkalmazásában stb. Ф Még nem tudom, hány tagja van most a szervezetnek? — Háromszázötven, de már vannak újabb jelen’kezők. • És még mindig a gyümölcs meg a szőlő „tartja a lelket“ a szervezetben?
