Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-12 / 41. szám

a sajtolSs és a szükséges П\ kezelések e'végzése nlán a mustot erjesztő edé­nyekbe töltjük. Kisebb meny­­nyiségii must erjesztésére jől megfelelnek a különböző űr­tartalmú (5—50 literes) üveg­edények, demizsunok. A na­gyobb mennyiségű mustot hor­dóban erjesztjük. Az erjesztő hordókat megtöltés előtt hoz­zuk rendbe, öblítsük ki és ké­­nezzük be. Erjesztéshez csak egészséges hordót használjunk. Tartsuk szem előtt, hagy az erjedő must a hibás hordótól könnyebben fertőződik mint a már kész bor. Ecetes, dohos hordóban mustot ne erjesz­­szünk. A jó erjedés e őEeltéte­­le a tisztaság. Egyeljünk arra, hogy vörösboros hordóba ne tegyünk fehér szőlőből szár­mazó mustot, mert a bor színe „pirkadt“, rózsaszínű lesz. Az erjesztő hordókat űrtar­talmuk háromnegyed részéig töltjük musttal, tehát kb. 20 % terjedésű űrt hagyunk, mivel erjedés alatt a must kitágul, habzik és erjedési űr hiányá­ban kifut a hordóból. Megtöl­tés után a hordó felületét meg­tisztítjuk, hogy az epetbakté­­riumuk fejlődését megakadá­lyozzuk. Mivel az erjedő must levegő útján is fertőződhet, aján'atos az erjesztő edénye­ket kotyogóval lezárni. Kolyo­­gó használata különösen az erjedés vége felé fontos, ami­kor a széndioxid képződése már befejeződik, s így megszű­nik annak konzerváló hatása. Kotyogó nélkül az fijbor felü­lete levegővel érintkezik, a ká­ros baktériumok oxigénhez jut­va elszaporodhatnak. A kék szőlőfajták kierjedt mustjával (vagy már inkább az újborral) a hordót majdnem az akona­­nyílásig töltjük, mivel itt erje­dési őrre már nincs szükség, esetleg még ntóerjedés mehet végbe. Megtöltés után a hordó­kat itt-is kotyogóval zárjuk le. Erjedés alatt a must borrá alakul. A szőlőbogyók zúzása­kor és sajtolásakor a bogyók felületén lévő élesztőgombák a mustba kerülnek, melyek a mustban lévő cukrot alkoholra és széndioxidra bontják, s köz­ben hő szabadul fel, tehát az erjedő must felmelegszik. Az erjedés helyes lefolyását — a must kénezésén és nyálkázá­­sán kívül — lényegesen befo­lyásolja a cukortartalom és a megfelelő erjedési hőmérsék­let. Az élesztőgombák szaporo­dása és tevékenysége 22—27 C-fok hőmérséklet mellett a legkedvezőbb. Ahhoz, hogy a must hőmérséklete erjedés alatt 22—27 C-fokon maradjon, a pince hőmérsékletét 15—18 C-fnkon kell tartani, mely biz­tosítja a jó és egyenletes erje­dést. 20 C-fok feletti hőmér­sékleten a must gyorsan erjed, de alkohol- és illatanyag-vesz­­teség lép fel, s elszaporodhat­nak a káros baktériumok. Ala­csony hőmérsékeleten az erje­dés lassú, tökéletlen. Hama­rabb és gyorsabban erjednek a nyálkázatlan mustok. Ennek ellenére a nyáikázást tanácsos elvégezni, mert a nyálkázott mustból készült bor tisztább ízű és szebb színű. A must er­jedését kedvezően befolyásolja a kéndioxid. A vadélesziűk, a penészgombák és a baktériu­muk a kénnel szentben érzéke­nyek, a nemes élesztők műkö­dését viszont a kén serkenti, vörösbor készítésekor elősegíti a festékanyag kioldódását a bogyók héjából. A must alkoholos erjedésé­nek bárom szakasza van: az később azonban teljesen tele­töltjük, hogy elejét vegyük az oxidációnak, a bámulásnak (barnatörés). Háztájiban, kisüzemekben a must erjesztése általában, ter­mészetes úton történik, hiszen a szőlőn mindig van annyi ter­mészetes élesztőgomba, ameny­­nyi az erjedés megindulásához szükséges. Többnyire természe­tes úton erjesztjük az egészsé­ges szőlőből származó mustot. Ha azt akarjak, hogy az erje­dés problémamentes és ellen­őrizhető legyen, a mustot faj-A MUST ERJESZTÉSE élesztőgombák elszaporodásá­nak időszaka (az erjedés meg­indulása), a zajos vagy t'őerje­­dés és az ntóerjedés. Az erje­dés első szakaszát az élesztő­gombák elszapurodása jellemzi. Ez általában 1—3 napig tart, s függ a must cukortartalmá­tól és a kénezés mértékétől. Az élesztőgombák elszaporodá­sa után kezdetét veszi a 3—5 napig tartó zajos erjedés, mely­nek során a cukor túlnyomó része alkohollá alakul. Az utó­erjedés ideje változó. A nagy cukortartalmú, ennek követ­keztében magas alkoholtartal­mú mustok utóerjedése hosz­­szabb ideig tart, mert az alko­hol gátolja az élesztőgombák tevékenységét. Egyes esetek­ben (természetes csemegabo­­rok) az utóerjedés hónapokig elhúzódhat. Ilyenkor az erje­dést a seprő felkavarásával elősegíthetjük. Az erjedés befejeztével az élesztők, valamint az egyéb szennyező anyagok leüleped­nek, a bor tisztulni kezd. A bo­rokat feltöltögétjük, majd a hordókat könnyedén bedugjuk. Kezdetben még hagyunk né­hány ujjnyi . űrt a hordóban, élesztővel erjesztjük. A faj­élesztő tiszta borélesztő-tenyé­­szet. Az erjedés mielőbbi meg­indulása céljából fajélesztővel erjesztjük a hideg, esős időben szüretelt szőlő mustját, vala­mint a nyálkázott mustokat. Az erjedést elősegíthetjük, ha a friss musthoz zajosan erjedő mustot teszünk. Hideg helyi­ségben történő erjesztéshez célszerű hidegtűrő fajélesztőt használni (chiadnomilné kva­sinky). Hidegtíírő fajéleszíővel az erjedés lassúbb, hosszabb ideig tart, de egyenletes lefo­lyású, az illatanyagok a bor­ban maradnak. Hűvös környe­zetben a borkőkiválás követ­keztében nő a bor stabilitása, ecelesedés vagy a tejsavas er­jedés veszélye kisebb. A hosz­­szabb ideig tartó erjedés nem okoz jelentősebb alkoholvesz­teséget. A túlkénezett vagy nyálká­zott mustokat kénessavtűrő faj­­élesztővel (sulfitové kvasinky)' erjesztjük. Vegyük figyelembe, hogy a kénezett must később (általában 4—5 nap múlva) in­dul erjedésnek. A kénessavtűrő fajélesztő a kénezett ás nyál­­kázutt mustok erjedését folya­matossá, az utóerjedést teljessé teszi. Az erjedést 24—28 órán belül megindítja. A kénessav­tűrő fajélesztűvel erjesztett bo­rokra az alacsony illúsavtarta­­lom, a fajtajelleg és a tiszta íz jellemző. Igen édes mustok teljes ki­erjesztéséhez szintén fajélesz­tőt használunk. Ilynekor olyan fajélesztő használata indokolt, amely magasabb alkoholtarta­lom mellett is kifejti tevé­kenységét (hlboko prekvasujú­­ce kvasinky). Felhasználás előtt a fajélesz­tőből ún. anyaélesztőt készí­tünk 2—3 liter mustot 60—70 C-fokos hőmérsékleten, zomán­cozott vagy hőálló üvegedény­ben 15—20 percen át sterilizá­lunk (csírátlanítunk). Kihűlés után a must cukorszintjét 20 kg/hl-re javítjuk, majd beoltjuk a fajélesztűvel és kotyogóval ellátott demizsonban, meleg he­lyiségben erjedni hagyjuk. 2— 3 nap alatt az élesztőgombák erősen elszaporodnak, a beol­tott must zajosan erjed. Az így nyert zajosan erjedő mustot (anyaélesztőt) a bekénezett és nyálkázott musthoz adjuk. Hor­­dóbaöntés előtt az anyaélesz­tőt jól felkavarjuk. 1, hl must beoltásához 1—2 1 anyaélesztő szükséges. Az anyaélesztőt a Bratis’avai Komplex Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben (KVÜVV, Matuškova 25, 83311 Bratislava) lehet beszerezni. A fajélesztőt felhasználásig hűtő­­szekrényben vagy hűvös, sötét helyiségben tároljuk. 14 nap­nál öregebb fajélesztőt ne használjunk. A fajélesztővel er­jesztett bor további kezelése megegyezik a természetes úton •erjesztett borokéval. A must erjesztésekor igen nagy mennyiségű, mérgező ha­tású széndioxid keletkezik. E- zért a must erjedésének ide’e alatt kellő elővigyázatossággal közlekedjünk a pincében. A széndioxid nehezebb a levegő­nél, tehát először a helyiség legalsó részében helyezkedik el. Ahogy szaporodik, úgy e­­melkedik mindig feljebb, vévül a levegőt teljesen kiszorítja. Föld feletti erjesztő -helyisé­gekből a széndioxidot szellőz­tetéssel el lehet távolítani, a pincéből azonban csak venti­látorra! tudjuk eiszívatni. Ven­tillátor hiányában előfordul­hat, hogy napokig nem lehet lemenni a pincébe. Ezért er­jesztés ideje alatt az erjesztő helyiségekben csak a talaj fel­színéhez közel tartolt, égő gyertyával tanácsos közleked­ni. Ahol a gyertya e’alszik ott mór nincs levegő, tehát a köz­lekedés életveszélyes. Mielőtt ilyen helyre bemennénk, előbb szellőztetéssel, ventilátorral, léghuzat előidézésével távolít­A A páriát ritkító fagykár miatt Idán nemcsak a nagyille­mekben, de a háztájiban is Igencsak szerény lesz a szüret, tehát a korábbinál komolyabb gondol kell fordítani a termés feldolgozására Fotó: _kov__ suk el a széndioxidot. Korpás András agrármérnök ti я a v: ü . Amikor beléptünk a Doch­­ňanský porta kapuján, még a lélegzetűnk Is elállt: a bejárati ajtó küszöbén egy puma fe­küdt. Miközben a ragadozó bi­zalmatlanul végignézett min­ket, s a helyzet — legalábbis mi így gondoltuk — kezdett kritikussá válni, eszembe Ju­tott egy, az Élet és Tudomány­ban olvasott cikkrészlet: „... a puma úgy támad, hogy hatal­mas ugrással földre teríti ál­dozatát, majd elharapja a tor­kát . ..“ Ijedelmünkből akkor ocsúdtunk fel, amikor a ház asszonya megjelent az ajtóban, majd így szólt: — Nagyon megijedtek? A, nem kell félni, az állóikért ad­ta nekünk ezt a ragadozót gondozásra, ugyanis sérült a hátgerince, csak feküdni ké­pes. A többi kedvencünk vi­szont, biztonságos rács mögött van ... — Mivel a pódafai (Póvoda)' porta gazdája éppen nem volt odahaza, Dada, a ház asszonya mutatta be nekünk a Szépen rendben tartott kis áljatkertet. — Már régóta vártunk erre a pillanatra — mutatott körbe az udvaron. — A ház körüli állványzat végre eltűnt, a be­fejezési munkálatok vannak már csak hátra, no meg az ud­var csinosítása. Öt kemény év munkája látható itt... Azelőtt Bratislavában laktunk rende­zett körülmények között, de férjem kedvencei, az állatok nem törték a négy falat, s a „házi állatkertet“ bővíteni sem lehetett. Ezért vettünk itt tel­ket egy kis házikóval, amit az­tán bővítettünk. A mini állat­kért bejáratánál Dax, a német juhászkutya figyelt; persze, tudta, hogy a ház asszonyának a vendégel vagyunk, így ő Is barátságosan fogadott. A ku­­tyus jóval híresebb mint fajta­béli társai: számos filmben, fő­leg gyermekfilmben szerepelt. Legutóbb például „Az ötödik állomás“ című tv-adásban „lé­pett fel“. Rajta kívül még 11 kutya él a Dochúanský portán. Például Miko, a fekete német jagdteriér. Odébb, a medence mellett hatalmas ketrecben trónolt az áttatok királya, Sunar, az orosz­lán. — Sunar a prágai állatkert­ben született. A férjem úgy kapta őt, hogy ebből már nem­igen- lesz oroszlán — mtndösz­­sze 24 dekagrammot nyomott —. de, ha kedve tartja, próbál­ja meg őt lábra állítani. Sunar felépült, s méghozzá nem is akárhogyan: ma már 280 kilo­gramm súlyú, s egy combcson­tot Is játszi könnyedséggel át­harap. Férjem nemegyszer fil­mezni viszi, s nemrég az Állat­­királyfi című mesefilmban cso­dálhatta meg a nagyközönség. Mindent tud, amit egy, az em­ber társaságában élő „söré­nyesnek“ tudnia kell. A másik ketrecben éldegélő pumapár nem éppen szívesen fogadott bennünket. Sarlotta nagyot csapott mancsával a fényképezőgép felé, majd köz­ben megmutatta félelmetes, ám gyönyörűszép fogsorát. Babul­­ka, a néhány hónapos puma­lány nem zavartatta magát, a hátán feküdve hessegette a szemtelen legyeket. Mulo trulo a pónilovakra jel­lemző vidám természetéről tett tanúbizonyságot. Nagyokat vi­­háncolt a kifutóban, mire a sa­rokban szorongó kecske nem győzött mérgelődni, s a fejével döfködnl feléje. Doda asszony szerint máskülönben óriási a barátság a két jószág között. Ha ugyanis Kecskeúrfit kikötik a rétre legelni, a péni képes a ketrecet szétrúgni. Ügy lát­szik, nem szereti a magányt. Miközben Filip, a négyéves malpamajom szórakoztatott, s uzsonna gyanánt bemajszolt vagy négy nyers tojást", megér­kezett az „állatkert“ gazdáia, Ladislav Dochňanský is. El­mondta, hogy egy agár bete­geskedik a faluban, s éppen azt volt ápolni. Meg aztán — ezt már a feleeség árulta el —, ha állatok kerülnek valahol szóba, László órák hosszat ké­pes a témáról „csevegni“. Később tudtam meg, honnan is az a tudás, amivel az állat­szeretett mellett rendelkeznie szükséges annak, aki Ilyen nagyban foglalkozik állattar­tással. — László állatorvosi fő­iskolára járt, s csak azért nem diplomás állatorvos; mert az utolsó szemesztert nem fejezte be. Később évekig mint állat­egészségügyi dolgozó tevékeny­kedett a körzetben — közmeg­elégedésre. A Ladislav Dochiíanský: „Egye, szép ez az agár? Beszélgetésünk közben vala­ki kaput nyitott — Laci barát­ja kutyát hozott megőrzésre, ugyanis külföldre készült. Mi­előtt még távozott volna, vísz­­szaszólt: „Nálad nyugodtan ha­gyom a kutyust, hiszen tudom, hogy itt nem eshet baja“. Az apró kis epizód kérdéseket szült bennem: vajon honnan ered ez az állatszeretet? Az állatgondozáshoz elég csak a szakkönyv, a tanulás? — Bérházbell bratlslavai va­gyok. ennek ellenére gyermek­korom éta vonzódom az álla­­tokhoz. Lehetett az béka, ka­­nárt, fehér egér vagy teknőc, mindent gvűjtöttem és ápoltam. Az állatkert aztán bővült ku­tyákkal Is. Ezt a folyamatot aztán -már nem lehetett meg­állítani, tehát arra kényszerül­tünk, hogy kertes házba köl­tözzünk. — Sokan kérdezik: miben rejlik az eiő, mely az állato­kat engedelmességre ösztönzi? I — Nagyon egyszerű a dolog. Az állat megérzi azt, hogy jó­szándékkal közeledem felé, se­gíteni akarok rajta, ezért tűri az injekciót, vagy más beavat­kozást. Nem vetemedik agresz­­szivltásra. Az ilyen nagyméretű állat­tartás szervezettségei igényel— — Pódafa nagyon jól szerve­zett klnológiai alapszervezettel rendelkezik, melynek elnöke Zdenék Lašman. A harmlncta­­gű szervezetnek én is vezető­ségi tagja vagyok, s aktívan részt veszek a szervezeti mun­kában. Nemrég például mi szerveztük meg a III. csalló­közi kutyakiállítást. Emellett szeretném, ha az egzotikus ál­lataim, kutyáim legalább olvan sikeresen szerepelnének a fil­mekben, mint eddig. A A feleség kedvence Sunar, az áltatkiráiy (A szerző felvételei) ' KALITA GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents