Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-12 / 41. szám

4T« ismerik. Néhol dísznövény gya­nánt ültetik a kerthe, másutt inkább azért tűrik meg, mert még mindig hisznek abban, hogy ahol ricinus nő, ott nein túr a vakond. A magból nyer­hető olajat a kozmetikai ipar is felhasználja, hiszen ez az egyik legsűrűbb növényi olaj. A gyógyszeripar, illetve a modern orvostudomány is kell­lő becsben tartja a növényt és a magokból kivonható olajat. Természetesen a hashajtó ha­tás miatt. A ricinusolajat a ké­miailag izgató hashajtók kö­zött tartjuk nyilván. Ma már azt is tudjuk róla, hogy a vé­konybélben ricinolsavra és gli­cerinre bomlik, és a ricino’sav izgatja a bélfalat, vagyis foko­zott bélmüködést vált ki. Mint ismeretes, más hashajtók (pl. a kutyabenge) inkább a vas­tagbélben fejtik ki hatásukat. A legújabb kutatási ismeretek szerint a ricinusolajat legjobb esténként fogyasztani (egy-egy kanállal). Persze, más célokra is fel­használható a ricinusolaj, nem csupán hashajtónak. Nagy visz­kozitása és sűrűsége miatt kü­lönböző gyógykenőcsíik készí­tésére, továbbá a szemészet­ben, a bőrgyógyászatban, a kozmetikai iparban, a vegy­iparban (műgyanta, műszál) és kenőolajak gyártásához is fel- Ä ricinus (Ricinus commit- használják, nis) már az időszámítás előtt д ricinus Afrikában valósá­­is az ismert növények surába gos fa, nálunk többnyire csak tartozott, Például az egyiptomi egy-, esetleg kétméteres nö­­ásatások alkalmával négyezer vény. Augusztustól októberig éves sírokban is találtak rici- virágzik, erősen mérgező mag­­nusmagvakat. A Néró idejében ját könnyen elszórja (a felnőt­­éiő Dioszkoridosz feljegyezte, teknél három, a gyerekeknél hogy a rómaiak megbízható akár egyetlen mag is halálos hashajtóként használták a rí- kimenetelű mérgezést okoz­­cinus niagvaiból nyert olajat, hat!). A gyógyszeriparban hasz- Eleink abban sem tévedlek, nálatos riciausolajból a mér­­hogy a ricinus mérgező nö- gező anyagokat gőzöléssel tá- Vény. volil jók el. A növényt kertészkedűink is Dr. N a g y G é z a Aki körül­tekintően és hozzá­értéssel ápolta a növény­zetet, az idén is gazdag termést szüretel­hetett a szabadföldi karós paradicsom­ról Fotó: -bor Ricinus A Az almafák idén is'megháláltók a termelői gondoskodást Fotó: -bor ампм válaszolunk • Kérdés: A mi falunkban rengeteg a nyárfa, így amikor megjelen­nek a repítőszőrös magvacs­­kák, olyan a vidék, mintha havazna. A zöldtakarmányt is ellepi, ezért tudni szeretném, nem 'árt-e az állatoknak (ju­hok, nyulak)? V. Z., R. Válaszúul?: A takarmányokban előfordu­ló Idegen anyagokat mindig értékcsökkentő összetevőnek tekintjük. Természetesen így van ez a nyárfákról lehulló, repítőszőrös magvakkal is, at­tól függetlenül, hogy közvetlen zöldetetésről vagy szénakészí­­tésröl van sző. Maguk a mag­vak, illetve a repltőszőrök még aránylag nagy mennyiségben sem okozhatnak mérgezést, mégsem kívánatos a jelenlétük, hiszen gyakorlatilag emészthe­tetlenek, tehát feleslegesen megterhelik az emésztőrend­szert. A juhok ilyen vonatko­zásban kevésbé érzékenyek, hiszen köztudomású, hogy a legnehezebben emészthető ta­karmányokat Is károsodás nél­kül képesek elfogyasztani, sőt, hasznosítani. Az egyszerű gyomrú állatok — tehát a nyu­lak is — takarmányozásában az ilyen „tisztátalan“ eleséget csak korlátozott mennyiségben sza­bad felhasználni, akkor is e­­gyéb, teljes értékű zöldtakar­­mányokkal együtt adagolva. Kérdés: Vettem egy elismerten hús­hlbrid bakot, de valahogy fur­csán viselkedik: egész évben egyfolytában vedlik és ferdén tartja a fejét, mintha mindig szunyókálna. Mi lehet az oka? , H. L., Ni Válaszunk: A ragályos nátha az olykor heveny lefolyás mellett gyak­ran idültté válhat, s a beteg­séghez csatlakozhat még a kö­zépfül vagy esetleg az agyvelő gyulladása Is. A beteg állatok egyensúlyzavarban szenvednek, vagy állandóan ferdén tartják a fejüket. Mindez már a ko­rábbi betegség következménye (szövődmény), melyen nem le­het» változtatni. Ferde fejtartás fülrühösség esetén is előfordul, erről azon­ban a fülek vizsgálatakor a­­zonnal fényt lehet deríteni. Ar­ról nem is beszélve, hogy a fülrühösségben szenvedő állat gyakran rázza u fejét, nyugta­lanul viselkedik és bizony a fülét Is vakargatja. Az állandó vedlésnek ehhez­­a betegséghez semmi köze. O- kát feltehetően az anyagcsere­­zavarokban kell keresni, de hiánybetegségre is utalhat. Még akkor is ajánlatos Robo­­rant .továbbá В-komplex, A- és Ü2-vitám in-készítményt adagol­ni az állatoknak, ha története­sen gyári nyúltápot etetünk. És ne feledjük, hogy a nyulak­­nál van egy állandó szőrcsere, ami természetes folyamat. Per­sze, ez általában nem olyan erőteljes, hogy folyamatos ved­lésnek lehetne minősíteni. Dr. Kórósi Rudolf 4 Van Várkonyon (Vrakúňf egy nyugdíjas kiskertész, akinél — főleg a tavaszi meg az őszi te­lepítési idényben — rendsze­rint nagy a forgalom. A többi között szerényen meghúzódó portának mindig akad a kör­nyező községek valamelyikéből, vagy akár a szomszéd járásból érkező látogatója. Ezen tulaj­donképpen nem is lehet cso­dálkozni, tudniillik a házigaz­da VÉGH JÁNOS — nyugalma­zott géplakatos létére — az oltókés kezelésében, a zömmel érdekességszámba menő dísz­növények szaporításában leli örömét. — Nincs ebben semmi külö­nös — fogad mosolyogva jani bátyám előbb voltam ker­tészkedő, mint géplakatos. U- gyanis még gyerekfejjel jeles­re vizsgáztam az oltás szemzés tudományából. — Vizsgázott? ■— Ahogy mondtam. A szülői házból csak a növények, főleg a gyümölcsfák szereteiét hoz­tam magammal, az oltáshoz szükséges tudnivalókat az alap­iskolában csipegettem össze. A ma Várkonyhoz tartozó Csalló­­köznyéken, ahol egy fél évszá­zada iskolába jártam, az alap- 4 iskola mellett volt egy jó fél­­hektáros faiskola. Reuróczky Rudolj néptanító vezette, aki maga is nagy kedvelője és szakértője volt az oltásnak meg a szemzésnek. Mivel ak­koriban az érvényes rendelke­zések értelmében minden gye­reknek kötelező volt megtanul­ni oltani, én már ötödikes ko­romban szilvát nieg ringlót ol­tottam. Talán az első sikerek, vagy a felnőttek elismerő és buzdító szavai játszottak közre abban, hogy egész életemben nem találtam magamnak szebb és jobb időtöltést. — Aztán ollogatnák-e még mások is az egykori diáktár­sak közül? — Itt helyben kettőről tu­dok. Horváth István cseresz­nyét meg rózsafákat szaporí­tott, már igen gyenge a szeme, a betűt is csak böngészi. Ku­­kucs József -még oltogat.'neki a barackok a kedvencei. •— Halottam, hogy kezdetben Végh János a hatalmas levelű császárié előtt (A szerző felv.) Jani bátyám is a gyümölcsfák­kal „pepecselt". — tgy igaz. Hatvannégyben a Szlovákiai Kertészkedök Szö­vetségének helyi szervezetét is azért hívtuk éleire, hogy ke­gyeibe fogadja a háztáji gyü­mölcstermesztés felfuttatásál szorgalmazókat. Tizenhatan vál­laltuk az újjal járó kockázatot, s én egy évtizeden át alelnök­­ként próbáltam enyhíteni a kis­termelői gondokon. Meg azzal, hogy oltottam, szemeztem, sza­hogy Csallóközben is meghono­sítsuk a másutt már elterjedt és valóban figyelmet érdemlő különlegességeket. Hogy most hirtelenjében mivel tudnék szolgálni? A vadgesztenyére már van vevő, de egyébként az egész készletből választhat. Tudok kínálni szivarját, hársot, többféle oltott akácot Irózsás, csörgő, sárga, nyári), császár­ját, méhlegelőnek is kitűnő vi­rágos díszkőrist,- olajfát, három féle (arany, keleti és bakonyi) Az oltókés szerelmese porítottam az egyébként majd­­csaknem beszerezhet etlen fa­csemetéket. Volt is — meg még van is — annyi nemes gyü­mölcsfa a faluban, mint .még soha. — Mi ösztönözte az átállás­ra? — A kertbarát mozgalom tíz éve a faluban is meg a környé­ken is olyan színvonalra emel­te a gyümölcstermesztést, hogy kár lett volna tovább erőltetni az ültetőanyag szaporítását. El­jártunk kiállításokra, tanul­­mányutakra, és volt egy olyan érzésem, hogy rövidesen mások is rádöbbennek — nem csupán olyan növényeket kell szapo­rítani és telepíteni, amelyek hasznot hoznak. Ekkor kezd­tem fokozatosan áttérni a dísz­növények szaporítására. —• jártam már néhány olto­­gató kiskertésznél, akik szapo­rítóanyag hivatalos forgalmazá­sával is foglalkoztak, de ilyen gazdag és érdekes választékkal csak nagyon kevesen büszkél­kedhetnek. — A szaporított növény félé­ket mindig úgy válogattam ki, tufát, júdásját, kínai fekvő bo­rókát, lepényfát, fúlía-borbo­­lyát, zöld- és fehércsíkos ja­pán kecskerágót. Folytassam? Van itt aranyesö, nyári orgona, rózsalonc, arany- és gyöngy­vessző, babarózsa, mandzsu fűz, sőt, török rózsaként is emlege­tett mályvacserje is. És ha netán különleges, áthatolhatat­lan sövényt szeretne nevelni, vagy mondjuk a gazdag fácán­­állománnyal rendelkező körze­tek vadászainak szeretne jó tippet adni, akkor itt van még a narancsé per fa. Ennyi maradt a zord tél után, amely több mint tízezer korona kari tett a faiskolában. — Ilyen választék bizonyára a nagyüzemek és a szocialista szervezetek és .intézmények fi­gyelmét is felkelti^ — Értékesíti gondjaim álta­lában nincsenek. Az oltványo­kat és az egyéb ültetőanyagot is az SZKSZ helyi alapszerve­zetén keresztül forgalmazom, hivatalos árjegyzék alapján. Hogy csupán néhány példát említsek, az utóbbi években az Elektrösvit nagymegyeri (Ga­lovo) fióküzemének, a duna-* szerdahelyi (Dunajská Streda) kórháznak, a városi parkok­nak, az olgyai (Otdza) meg a nádasdi (Trstená na Ostrove/ nemzeti bizottságnak, továbbá néhány óvoda, bölcsőde meg nyugdíjasotthon és kultúrház környékének parkosításához én szállítottam az örökzöldeket, valamint a különféle dísznövé­nyeket. Persze, a kertészkedök körében is egyre komolyabb az érdeklődés a különleges dísz­növények iránt. 'Ezt a „felesz­­mélést“ támogatni és serkente­ni kellene, mert a telepítési hajlam bizonyos fokú szépér­zékre utal s azt jelzi, hogy az emberek immár óhajtják és igénylik az élet- és munkakör­nyezet szebbé és csinosabbá tételét. — Hallom, hogy Jani bá­tyámnak van egy maszek kis botanikus kertje itt a faluszéli legelőn. •— Hát telepítettem ott vagy négyszáz különféle fát meg díszcserjét, de hogy az enyém lenne, az azúrt túlzás. Viszont meglehet, hogy jó kiinduló ala­pul szolgálhat egy nemes cél megvalósításához. A Csallóközi Múzeum mellett működő ter­mészetvédelmi csoport tagja­ként megtudtam, hogy a járás latolgat fa egy táj jellegű arbo­rétum létrehozását. Ilyen célra ez a kis „legelői“ botanikus kert nagyon jól megfelelne, ugyanis itt a szárazságtűrő és a nedve­sebb életkörnyezetet kedvelő növények részére is eszményi adottságok kínálkoznak. Ez persze csak lehetőség, s ettől függetlenül szeretem és holnap is forgatni szeretném a gye­rekkorban megkedvelt oltókést. KADEN GÄBOR

Next

/
Thumbnails
Contents