Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

2

SZABAD FÖtDMÜVtesr

1985. október 5.

A hatékonyság növeléséért

FRANTIŠEK PIT R A elvtár* felszólalása a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának ülésén

Jobban vigyázzunk egymásra

Prágában ülést tartott a Szövetkezett Földművesek Szövetségének Köz. ponti Bizottsága. Megtárgyalta azokat a feladatokat, amelvek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tervszerű irányítási rendszerének fejlesztéséből в szervezetre hárulnak. A kétnapos tanácskozáson részt vett František P I tr a. a CSKP KB titkára is.

Az tllés fö napirendi pontiéval kap. csolatban Pavel Jenái, a szövetség központi bizottságának elnöke mondóét beszédet.

A vitában a központi bizottság tagjai támogatásukról biztosították az említett Intézkedéseket, amelyek a 8. ötéves tervidőszak kezdetén lépnek hatályba.

Beszédében Franttiek Pltra méltat, te a szövetség arra iránynlű erőfeszt, téseit, hogy felelősen hozzéiárnljon az egész társadalom kongressznsi aktivitásához. Ennek a hozzálérulásnak az értékét növelni lőhet azzal, hogy az efsz.ekben következetesen végrehalnák a CSKP KB 15. ülésének határozatait — mondotta. —- A szövetség munkáié annál hatékonyabb lesz, minél több földműves-szövetkezeti tag saiátttja el pártunk politikai céljait, hajtja végre a földműves-szövet, kezetek X. kongresszusának határozatait.

A kővetkező pártkongresszus előtti időszakban erőfeszítéseket kall tenni a szövetkezetek gazdálkodásának tökéletesítésére. a taglaik körében vég. zett munka favltására. a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére, a szövetség tevékenységének fejlesztésére.

Az Idei feladatok tellesftáséve! kap. csolatban František Pttra kttelentetta: adottak a feltételek ahhoz, hogy a mezőgazdaság tellesltse és túltelje-Őszi gondolatok

(Folytatás az 1. oldalról)

pazarlóan bánjunk. Továbbra Is fokozott gondot kell fordítani ezért a knkoricaszár begyűjtésére és szilái*olására.

A zöldség-, valamint a gyümölcs. és szőlőtermelők az időn termésben szegényebb szüret elé néznek. Éppen ezért tokozott erőfeszítés szükséges ehhoz, hogy azt, am! magtér, mett, biztonságba helyezzék. Ex viszont csak aktfv társadalmi összefogással oldható meg.

Napjainkban már nem ele. gendő csupán a termés menynyiségét szem előtt tartani, ha. nem a betakarftás ntáni kezelés, e tartósítás és a tárolás sorén fokozott mértékben kell ügyelni a minőség megóvására, valamint a veszteségek megakadályozására. Nem lesz ez könnyű feladat, tűleg a szemes termények tárolását Illetően. A tároló kapacitásaink jelenleg ngyants korántsem felelnek meg a szemes termények készleteinek, főleg, ha hozzászámítjuk a szemes kukorica ás a napraforgó gazdagnak Igárkező termését. As utóbbiak tárolása kétségtelenül nem csekély gondot nknz majd, s a termés megfelelő elhelyezéséhez ki kell használni a nem knkoricatemiő körzetek, valamint a különböző villáié, tok és üzemek tárolókapacitásait. M'vel nem minden esetben kerülnek a szemesek minden tekintetben megfelelő tárolókba. annál nagvobb gonddal kel] végezni majd kezelésüket. Tudatosítani kell, bogy nemcsak a termést, hanem énnek kedvező beltartalml értékét is óvni kell, legyen ez szemes termény. szllózs. burgonya, zöldség vagy éppen gyümölcs.

KLAMARCSIK MARIA

ejtse a legfontosabb minőségi tervfeladatokat. Nagyra értékeljük a széles körű munkakezdeményezés eredményeit.

Sokat kell azonban még tenni azért, hogy sikeresen betakarítsuk az idei termést, mindenütt lói elvégezzük az Ószi vetést, s megteremtsük a kedvező feltételeket a kővetkező ötéves tervidőszak első évének lő terméséhez. Az előzetes eredmények azt mutatok, hogy a gabonatermelés szempontjából sikeres évet zárunk. Egymást követően már harmadszor tel. jesltjük fül a CSKP XVI. kongresszusának azt a céllát, hogv több mint 11 millió tonna gabonát termeljünk évente. Ennek ellenére alaposan ele. mezni kell a termesztől fegyelmet, a szervezőmunkát, az Indokolatlan hozamkülönbségek okait, értékelni kell a betakarítási kooperáció hatékonyságát, s le kell vonni a szükséges következtetéseket, hogy a gabonatermelés fetlódése tartóssá vállon.

A mezőgazdasági termelés további fejlődéséről csak a tudományos és a műszaki ismeretek nagysxabásű gyakorlat) felhasználásával lehet gon. doskodni. Ez azonban csak égy lehetséges. ha aktivizálni tndtnk a vezető dolgozókat és a kollektívákat. Ami. kor kiemeljük a tudományos-műszaki haladás fontosságát, arra ts gondolunk. bogy a szövetkezetekben határozottabban kell reagálni a prágai vállalatok (elhívására.

Beszédének végén FrantiSek Pltra elvtárs részletesen foglalkozott a mezőgazdaság Irányításának tökéle. testtése érdekében a kővetkező ötéves tervidőszakra elfogadott Intézkedések következetes végrehajtásának kérdéseivel.

Az ülés résztvevő) határozatot fo. gadtak el, amelyben a szövetség szer. vett a munkakezdeményezés és a szocialista verseny kibontakoztatására ösztönzik.

A fejlett társadalom egyik velejárója a motorizál ás. A gépjárművek számának fokozatos növekedésével, sajnos, növekszik a közúti balesetek száma is. Erre az előző év azonos időszakéhoz viszonyított arányból is következtethetünk. Az Idei év elsó felében hazánkban 46 ezer 149 (az SZSZK-ban 11 ezer 729) közúti baleset történt, amelyek során 494 (169) személy vesztette életét, 2913-an (733-an) súlyos, 10 ezer 383-an (2437-en) könnyebb sérülést sérülést szenvedtek. A közúti balesetek során keletkezett károk nagysága meghaladta a 222 {az SZSZK-ban az 55) millió koronát. Az elóző év azonos időszakához képest a közúti balesetek száma 7,9 (az SZSZK-ban 14,8), a halálesetek száma 0,6 (az SZSZK-ban 4,5 százalékkal csökkent), a súlyos sérülést szenvedettek száma 3,0 (az SZSZK-ban

4,7 százalékkal csökkent), a könynyebb sérülést szenvedettek száma

1,1 (az SZSZK-ban 5,0), az anyagi károk nagysága pedig 6,3 (az SZSZK- ban 8,4} százalékkal növekedett.

A fennt említett adatok sok mindent rejtenek magukban. Az alaposabb megértés érdekében és a gépjárművezetők, a gyalogosok és főleg a gyermekek okulására álljunk meg néhány kérdéscsoportnál, s részletesebben elemezzük a fejlődési irányzatokat, A legtöbb közúti balesetet továbbra is a gépjárművezetők (40 ezer 650) és a gyalogosok (2441) idézték elő. Az Idén az előző év azonos Időszakához viszonyítva

8,9 százalékkal nőtt -a gépjárművezetők, 4,5 százalékkal a vadállomány,

43,4 százalékkal a közút helytelen állapota és 3.5 százalékkal a gépjárművezetőktől független műszaki hiba által előidézett közúti balesetek száma. Viszont örvendetes, hogy a múlt év azonos Időszakához képest 5,2 százalékkal csökkent a gyalogosok és 4,0 százalékkal a nem motoros járművek vezetői által előidézett közúti balesetek száma.

Ha a gépiármfivezotők által előidézett közúti baleseteket vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy az el. sű helyen (51 e'o) a helytelen vezetés, a másodikon (28,8 */«) a gyorsbaftás, a harmadik helyen (18.8 •/*) pedig az elsőbbség megtagadása szerepelt. Az előzó év azonos időszakához viszonyítva sajnos a helytele« vezetés okozta közúti balesetek száma 9,7, a gyorshajtás okozta balesetek száma 11,3, a helytelen előzés okozta balesetek száma 5,4, az elsőbbség megtagadása okozta balesetek száma pedig 2,9 százalékkal növekedett.

A halálesetek 79.2 százalékát e gépjárművezetők, 14,4 százalékát a gyalogosok, 5,5 százalékát a nem motoros Járművek vezetői Idézték elő. A műit év azonos időszakához képest a gépjárművezetők előidézte halálesetek száma 7,1, a nem motoros járművek vezetői által előidézett halálesetek száma pellg 3,8 százalékkal növekedett, a többi esetben csökkenés volt tapasztalható. A gépjárművezetők esetében növekedés volt tapasztalható a tehergépjármű-vezetőknél, a kis köbtartalmű motorkerékpár-vezetőknél és az autóbusz-vezetőknél. Pozitívan értékelhető, hogy a gyalogosok által előidézett halálesetek száma az idén az előző év azonos időszakához viszonyítva 18,5 százalékkal csökkent. Sajnos, a gyalogosok közül az első helyen továbbra is a gyermekek szerepelnek: a gyalogosok által előidézett közúti balesetekben 47,5 százalékos arányban részesedtek. A 6—9 éves korosztályú gyermekekhez fűződik a gyalogosok által előidézett közúti balesetek egynegyede. A balesetek 93 százaléka lakott területen történt, általában a 7-től 19 óráig terjedő időszakban.

Amint már említettük, a közúti baleseteket követő 24 óráig 494-en vesztették életüket. A legtöbben gyalogosk (165), személygépkocSl-vezetők (114), a személygépkocsi-vezetők utasai (55), a kerékpárosok (44), motorkerékpár-vezetők (33) és telíergépkócst-vezetők (14). A közúti baleseteknél 46 gyermek vesztette életét, legtöbben — harmincán — gyalogosként. Ide kívánkozik még az is, hogy a közúti baleseteket követő 24 órától 30 napig még további száz személy meghalt, ami az előző év azonos Időszakához viszonyítva 24-gyei több volt.

Az ittasság okozta balesetek továbbra is nagy gondot jelentenek. A* első félévben 2850 ilyen közúti baleset fordult élű, tehát a közúti balesetek 8,4 százaléka. A legtöbb ilyen balesetet a gépjárművezetők (81,5 %), a gyalogosok (12,8 %) és a kerékpárosok (5,1 %) idézték elő. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Idei év első felében a múlt év azonos Időszakához képest az ittasság okozta, balesetek száma 8, a halálesettel végződő közúti balesetek száma pedig 30,3 százalékkal csökkent, de a helyzettel még korántsem lehetünk elégedettek. Az Ittasság okozta baleseteknél 68 személy életét vesztette, 1556-an pedig sérülést szenvedtek. A legtöbb Ittasság okozta baleset az Észak-morvaországl (386) és a Kelet-szlovákiai kerületben (311) történt.

S ha mér a kerületeknél tartónk, az első félévben a legtöbb közúti baleset (8942) Prágában, az Északmorvaországi f5337) ós a Dél-morvaorsztgi kerületben (4839), a legkevesebb Bratis'avában (1872), a Dél-csehországi (22951 és a Nyugatcsehországi kerületben (2903) történt. Egyébként a Nyugat-szlovákiai kerületben 3185, a Közép-szlovákiaiban 3260, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 3421 közúti baleset történt. A közúti balesetek száma az előző év azonos Időszakához viszonyítva a legnagyobb mértékben Bratislavában, valamint a Kelet- és Közép-szlovákiai kerületben növekedett, ami további Intézkedések érvényesítését teszi szükségessé. A legtöbb haláleset a Dél-morvaországt, az Észak-morvaországl, a Közép-csehországi és a Nyugat-szlovákiai kerületben, a legkevesebb Bratislavában, Prágában és a Dél-csehországi kerületben történt.

Az első félévben a közúti balesetek 72,8 százaléka történt lakott területeken. Más vonatkozásban is a lakott területek vezetnek: a halálesettel végződött balesetek 54, a súlyos sérülést szenvedők 64,8 és a könnyű sérülést szenvedők 68,8 százaléka történt itt. A legtöbb lakott területen történt közúti baleset a helytelen vezetéssel és az elsőbbség megtagadásával volt kapcsolatos.

A közúti balesetek, a halálesetek, a súlyos és a könnyű sérülések számával, valamint a károk nagyságé-' va! korántsem lehetünk elégedették. Ugyanez a megállapítás érvényes a gyermekek és főleg a kerékpárosok által előidézett közúti balesetek számával is. A közúti balesetek számát csak abban az esetben csökkenthetjük számottevően, ha mindannyian. Így a közúti forgalom résztvevői — a gyalogosok, a kerékpárosok és a gépjárművezetők —, valamint a kőzlekedésrendészet és az útkarbantartó vállalatok dolgozót összefognak. Nem árt, ha a közúti forgalom résztvevői a következő jelszóból indulnak ki: „Jobban vigyázzunk egymásra.“ Esetleg még megtolhatnánk a következőkkel: „Különösen a gyermek кбкгб.и

Ha a közúti balesetek okait tesz. szűk szemügyre, továbra Is elég gyakran találkozunk a gépjárművek műszaki állapotának fogyatékosságéival, a gyorshajtással, a helytelen vezetéssel, az ittassággal, az elsőbbség megtagadásával, a követési távolság be nem tartásával, a közlekedési szabályok mellőzésével, röviden fogaimazva: a közúti forgalom lazaságával. A szabálysértőkkel szemben is szigorúbban kellene fellépni, mert az utóbbi időben egyre növekszik a közúti forgalomban vétlen gépjárművezetők, utasok baleseteinek, haláleseteinek száma. Ez azonban már a közlekedésrendészet feladata. A közlekedési rendőrök elég gyakran tartanak közúti ellenőrzéseket, számos gépjárművezetőt, kerékpárost és gyalogost bírságolnak szabálysértés miatt, visszatartják számos gépjármű forgalmi engedélyének Igazoló lapját, számos durva szabálysértést állapítanak meg, a sort azonban még tovább folytathatnánk. Teszik mindezt azzal a céllal, hogy csökkenjed a közúti balesetek száma.

(bírni

BELPOLITIKAI KOMMENTÁR

Megvallom, húsz-huszonkét évvel ezelőtt lelkesebben Írtam a lakossági szolgáltatásokról, mint ma. Tfirsadaiomépftésünk akkori szakaszában valamiféle romantikus naivitással azt hittük, hogy szinte egyik népről a másikra megvalósítható a lenini gondolat: „megnyílik a nők teljes és valóságos felszabadításénak, a „házi rabszolgaságból“ való felszabadításának útja, a kis, egyéni háztartásról a nagy, társadat másított

háztartásra való áttérés formájában. Népszerűsítettük ée magunk is igénybe vettük e „pelenkaszolgálatot", a különféle háztartási gépeket ée eszközöket kölcsönző szolgáltatást, próbaképpen megrendeltük a takarftószolgálatot, a szőnyegtisztftást és az akkor valóban néhány fillérbe kerülő mosést-tisztítást a „kommunáira" bíztuk.

Telt-múlt az idő, egyre több háztartásim került porszívó, mosógép. Ezzel szinte pórbuzamosan „visszafellödött" as igény a személyesebb jellegű holmik mosodai tisztításátmosásét illetően, és a takarítőszolgálat igénybevételének körülményessége — hosszú a várekosási idő. nem e megrendelő éltei kért, hanem a szolgáltató vállalat lehetőségei szerinti időpontban álltak rendelkezésre, nem mindig ugyanazt a megbízható embert küldték stb. — a kezdeti ígéretes" mindent vállai — mindent rendbetesz“ szolgáltatás veszttett varázsából. Közben persze új igényeket is ki kelleti elégíteni. A személygépkocsi-szervizek aránylag rövid idő alatt jól működő, megbízható szolgáltató üzemekké váltak. A tévémosógép-hű tőszekrény-javítás azonbén máig dőccenőkkel, szinte minden járásban, városban más és más

színvonalon és másfajta módon szervezett és biztosított szolgáltatássá vált. Persze, szinte „örökzöld érv és gond a pótalkatrészhiány.

Amikor a világgazdaság árai hozzánk is „begyűrűztek“, (hiszen drágábban jutottnak külföldi vegyszerekhez, addig bevált és használt tisztító. és mosószerekhez, hajfestékhez stb.) ez ugyancsak nehéz vizsga elé állította a szolgáltató üzemeket. Az önköltségek olyannyira megnöveltedtek, hogy veszteségessé vált *ok, éveken keresztül nyereséges szolgáltatás és mit volt tenni, bizony — emelni kellett az árakat. Ezzel párhnzamosan azonban háztartásaink felszereltsége egyre jobb lett, félautomata-automata mosógépek kerültek oda is, ahol éveken keresztül — meggyőződésből — e mosodákba vittek minden mosnivalót. A fodrászszalonok beverték ki leggyorsabban (ám korántsem teljesen) az áj gazdasági intézkedéseket. Ekkortájt sokszor eszembe jutott, hogy vajon nem kerülünk-e inkább messzebb, mint küzelebb ahhoz, bogy a lenini gondolatot megvalósítsuk. Hiszen hiába volt már hetenként két szabadnapunk, a nők, anyák háztartási munkákkal eltöltött ideje egyáltalán nem lett kevesebb, sőt! Következésképpen a tanulásra, szórakozásra, pihenésre fordított szabadidejük sem lett több... A gépesített háztartásban most már a többi családtag le bekapcsolódott a család „csináld magad" mozgalmába, ét otthon próbálták pótolni (ás

olcsóbban megoldani f a hiányzó, vagy nehezen elérhető javító-szerelő szolgáltatásokat. Így nem maradhatott a helyzet.

Aztán a CSKP ü. plénuma fijra a szolgáltatásokra Irányította a figyelmet. A nemzeti bizottságok feladatává tette azok sokrétű és dinamikus fejlesztését, úgy, hogy azok a lakosság igényeit a legmesszebbmenően kielégítsék. Azóta tépésről lépésre változik a helyzet, javulnak a lakos, sági szolgáltatások. Cj szolgáltatóközpontokat, műhelyeket, gyűjtőhelyeket, üzleteket, gyűftőközpontokat nyitnak, aok helyütt már házhoz megy a szerelő, ha elromlik a mosógép, a hűtőszekrény. A mozgógyfijtő átveszi

ben — fokozott figyelmet fordítanak az új szolgáltatőegységak létesítésére, arra, hogy a javlté-szerelö és tisztítóüzemek és üzletek nyitvatartási ideje igazodjék a lakosság igényeihez és hogy e fizetett szolgáltatások színvonala megüsse a kívánt mértéket.

Az elért eredmények ellenére ozonban sok még a tartalékunk és a problémánk ezen a téren. Még mindig nem kapcsolódnak be fejlesztésükbe kívánt mértékben a központi üzemek, a kisipari termelőszövetkezetek és a földműves-szövetkezetek. Az anyagi-műszaki a'epok megteremtése nélkül pedig nem lebet korszerűbb szolgáltatásokat létesíteni. Sürgető (eladat a szakemberek utánpótlása is. A bizottság vitájában elhangzott a vélemény, el kell érnünk, hogy egy-egy szolgáltatást nyújtó szakember mestere legyen a szakmájának. A szerelők, a javítók, a varrónők, az asztalosok, a kárpitosok munkája iránti bizalomnak ez ex alapfeltétele.

Ma mér tübb mint ezerféle különböző szolgáltatást nyóftanak a lakosságnak a kisebb-nagvobb üzemek, a helyi gazdá'kodás műhelyei, üzemel, és ftt-ott az iparengedéllyel működő „mesterek“, a kisiparosok és а таг. rönők vegy szabók. M'ndebhől én tizet sem veszek Igénybe, ba lói számolom. Bizony, a dolgozó nő száméra az lenne az Igazi, ha nem kellene utánafárni. sorbaálini érte, ha — házhoz (önnel De szép is lesz, ba maid becsöngetnek a levftásre szorn'é lábbeliért, ha külön zacskókba, zsákocskákba csomagolva hozzák-viszik a tisztítani, mosni valé ruhaneműt. ha nem kell „megkenni“ a szerelőt, ha azonnal megjavftiák a tévét, a mosógépet, he ... De inkább befejezem, mert még rámfogfák, hogy elfogott в lelkesedés. Pedig csapán egykori álmainkat szeretném kivetíteni reális távlatukba.

H. Mészáros Erzsébet

és visszahozza a vasalót, n mixert, a hajszárítót. Az zom ritkaság, hogy hetente ogy-egy napon a nyugdíjasok, idős emberek hajmosását, kéz- és lábápolását látja el ma már több faluban is az odarendelt fodrász, manikűrös-pedikűrös. Mindezt a változást nem kíséri nagy dobverés, sem önelégültség.

Annál több figyelem. A Szlovák Nemzeti Tanáé,s nemzeti bizottságok és nemzetiségi ügyeivel foglalkozó bizottsága szeptember 24-i ülésén — az idén már nem először — ismét a szolgáltatások fejlesztésének a 6. plénum éta elért eredményeit értékelte. A kérdések megvitatásában részt vett Stefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere is. A bizottság, Krocsány Dezsőnek, az SZNT aletnőkének vezetésével megállapította, hogy a XVI. pártkongresszus és a CSKP KB B. ütése határozataival összhangban dinamikusan fejlődnek a lakossági szolgáltatásaink. A nemzeti bizottságok minden szinten — és a legtöbb városban, valamint község-Lépésről lépésre