Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

1985. október 5, SZABAD FÖLDMŰVES 3 Csillagháború helyett csillagbékét I VESZÉLYES 0f I. Cserepanov rajza AZ NDK ÁLLAMttNNEPÉN Szeptember utolsó hetében a nem* zetközi élet „főszereplője“ két­ségkívül Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjeunió kiiliigyminsztere volt, aki New Yorkban felszólalt az ENSZ-közgyülés 40. jubileumi ülés­szakán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának ünnepi ülésén. Részt vett a külügyminiszteri találkozón, amely­nek keretében több fontos megbeszé­lést folytatott, majd Washingtonban találkozott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Ezt követően Shultz ame­rikai külügyminiszterrel a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozó elő­készítéséről folytatott véleménycserét. Eduard Sevardnadze külügyminszier beszédeiben a Szovjetunió álláspont­ját tolmácsolta a legfontosabb és lé­nyegüket tekintve mindnyájunk szá­mára közös problémák megoldását illetően. E problémák a következők: a háború, valamint a lázas fegyver­kezés megakadályozása és a leszere­lésre való áttérés, a jelenlegi konflik­tusok és válságok rendezése, a po­­tencionális konfliktusok és válságok elhárítása, az olyan nemzetközi hely­zet megteremtése, amely lehetővé ten. né, hogy minden egyes ország figyel­mét és erőforrásait saját problémái megoldására összpontosítsa, s végül a globális problémák rendezésére irá­nyuló erőfeszítések egyesítése. Az ENSZ felelősségét és feladatait illetően a Szovjetunió külügyminsz­­tere többek között ezeket mondotta: „A kiélezett nemzetközi feszültsé­gek időszakában az Egyesült Nemze­tek Szervezete nem mindig emelte fel figyelmeztető hangját, s nem tudott mindig gyakorlati lépéseket tenni a veszély csökkentésére.“ A szovjet kül­döttség ENSZ-beli munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy kifejtik a Szov­jetunió véleményét a nemzetközi hely­zet kedvezőtlen alakulásának okai. ról, s arról, hogy milyen úton lehet javítani ezen a helyzeten. „Amint Mi­hail Gorbacsov hangsúlyozta, a je­lenlegi helyzetet csak akkor lehet megjavítani, ha minden fél tudató, sítja a realitásokat és azt a veszélyt, amellyel holnap elkerülhetetenül ta­lálkozunk, ha ma kibújnak a felelős, ség alól azok, akiknek el lesiet és el is kell fogadniuk az egyedüli he­lyes megoldást“ — mondotta. Majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a lázas nukleáris fegyverkezés újabb ütemre váltott, s megállíthatatlanul halad előre. Ehhez még társul az a veszély, hogy a fegyverkezési verseny kiterjed a világűrre is. Az a lehető, ség, hogy a lázas fegyverkezés ellen, őrizhetetlen és visszafordíthatatlan jelleget kap, reálissá válik. Ez végső soron az atomkatasztrófálioz vezető út. Aggodalmat kelt az is, hogy az utóbbi időben egyetlen regionális konfliktust sem sikerült megoldani, egyetlen háborús feszültség tűzfész­két sem sikerült eloltani. A „lokális“ és gyakran hadüzenet nélküli hábo­rúk tuzébcn az emberek tíz- és száz­ezrei pusztulnak el. Az emberiség amiatt szenved, hogy nincs lehetősége az olyan sürgető gondok megoldására, mint amilyen az ökológiai és élelmiszerválság, az ener­getikai és demográfiai probléma, vagy pedig az állandóan mélyülő sza­kadék a gazdaságilag fejlett és fej­lődő államiak között. Azért nincs le­hetősége, mert ezeknek az egész em­beriséget érintő problémáknak a ra. dikális megoldásához szükséges in­tellektuális és anyagi forrásokat a lázas fegyverkezésre pazarolják. A Szovjetunió a lázas fegyverkezés egyetlen fordulóját sem kezdeményez­te. Az egyes fegyverrendszereket csupán a másik fél hasonló akciójára adott válaszként hoztuk és hozzuk létre. A saját biztonságunk és szö­vetségeseink biztonsága, az egész nemzetközi biztonság miatt érzett jo­gos aggodalom késztet bennünket erre — mutatott rá Eduard Sevard­nadze. A továbbiakban leszögezte, hogy a más államokkal fenntartott kapcsolataiban a Szovjetunió azt tart­ja a legfontosabbnak, <hogy a nem­zetközi feszültség csökkentéséhez és a háborús veszély elhárításához veze­tő utakat keresse. Ezzel összefüggés­ben nagy jelentőségű Mihail Gorba­csov franciaországi látogatása. A közelgő csúcstalálkozóra utalva kijelentette: „Normális és egyenjogú kapcsolatokat akarunk építeni az Amerikai Egyesült Államokkal. A Szovjetunió és az USA közötti kon­frontáció sosem a mi kezdeményezé­sünkre kezdődött. Ma sem véljük úgy, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tokban tapasztalható feszültség a nemzeti érdekek ütközésével magya­rázható. Ezért az a véleménynünk, hogy a Szovjetunió és az USA veze­tői közelgő találkozójának sikeréhez mindkét félnek egyaránt érdeke fű­ződik.“ .У*-'* vtsMwóvöre.--* A Szovjetunió <t közgyűlés elé ter­jesztette a világűr békés kutatása és kihasználása során folytatott széles körű nemzetközi együttműködés fő irányaira és alapelveire vonatkozó konkrét javaslatait. A félelmetes „esik Iagháborús“ tervek ellensúlyaként a Szovjetunió a nemzetek közössége elő terjeszti a „csillagbéke“ koncepció, ■ját. Mindezt azzal a reménnyel, Ixogy a közgyűlés figyelmesen áttanulmá­nyozza és megérti, mit jelent ez az emberiség jövője számára. A Biztonsági Tanács ünnepi ülésén mintegy az előzőén elmondottakat egészítette ki, amikor hangsúlyozta: „A világ keresztúthoz érkezett. Vagy továbbfejlődik a jelenlegi veszélyes irányvonal, amely katasztrofális kö­vetkezményekkel fenyegeti az embe­riséget, vagy közös erőfeszítésekkel sikerül felszámolni a katonai veszélyt, véget vetni a lázas fegyverkezésnek és felszabadítani az eszközöket a sür­gető gazdasági és szociális problé. mák megoldására.“ A Szovjetunió ed* digi javaslataira utalva ezeket mon. dotta: „Országunk megegyezést java­sol a nukleáris veszély elhárításával összefüggő kérdések egész komple­xumáról — az atomfegyverek befa. gyasztásától egészsn teljes felszámo­lásukig. A Szovjetunió olyan mérték­ben korlátozza és csökkenti bármely fegyverfa jta számát, amilyen mérték­ben készek ezt megtenni partnerei.* Ronald Reagan amerikai elnökkel találkozva Eduard Sevardnadze átadta az SZKP KB főtitkárának üzenetét amelyben Mihail Gorbacsov kifejti a novemberben Genfben sorra kerülő legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozóval kapcsolatos nézeteit és javaslatait. Ezek a nézetek mindenek­előtt a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások napirendjén szereplő kérdé­sekre vonatkoznak olyan szellemben és olyan értelemben, ahogyan a Szov­jetunió az eddigekben is ezek meg­oldására törekedett. A Szovjetunió egyértelműen azt ki. vánja elősegíteni, hogy az emberiség a civilizáció további felvirágoztatá­sának útján haladjon, s ennek érdé. kében új, jelentős kezdeményezések­kel állt elő, amelyek azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha az USA' nem ragaszkodik fanatikusan „csil­lagháborús“ programjához. A Szov. jetuniót nem lehet megfélemlíteni, azonban 'hajlandó új meg új javasla­tokat tenni, mert mindenképpen meg­egyezésre. a világ nagy problémáinak békés úton történő megoldására tö­rekszik. Segítség Mexikónak Xz emberiséget sújtó természeti csa­pások közül talán a földrengés a legfélelmetesebb, hiszen ilyenkor a biztosnak vélt támasz, a szilárd föld mozdul meg, s néhány másodperc alatt városokat dönthet romba, több ezer ember halálát okozva. Ismeretes, hogy Földünk mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Kétszáz millió éve felszínén még egyetlen őskontinens volt, majd ez fokozatosan feldarabolódott, s a kü­lönféle lemezek szétválása, eltávolo­dása, elfordulása és ütközése alakí­totta ki a mai felszínt. A szilárd kér­get magukban foglaló kózetöv-, azaz litoszféralemezek úsznak a folyadék­­szerű magmán. Ez az a legfőbb fo­lyamat, amely a földrengések kelet­kezését is magyarázza. E táblák ösz­­szeütkőzésének, egymáshoz való súr­lódásának vonalai azok a helyek, ahol a szilárd anyagban feszültsé­gek keletkeznek. Amikor az anyag alakváltozása olyan mértékűvé válik, hogy rugalmasan már nem tudja el. viselni azt, eltörik. Az eközben fel­szabaduló energia nagy része a tö. rési öv szétroncsolására fordítódik, egy kisebbik hányada pedig rugalmas hullámok formájában kisugárzódik. Ezek a hullámok azután más-más úton haladva, töréseket szenvedve és szét. szóródva elérik a felszínt. A felszín, re jutó hullámok mérhető elmozdu­lást hoznak létre Földünknek szinte egész területén. Ha a törés nem túl­ságosan nagy mélységben, lakott te­rülethez közel keletkezik, a felszíni elmozdulás károkat okozhat, romboló lelhet. Máskülönben csak műszerrel mérhető. Ez történt Mexikóban szeptember 19-én, amikor pusztító földrengés dön­tötte romba Mexikóváros központi városnegyedét. Szállodák, kórházak, középületek és lakóházak dűltek ösz­­eze és temették maguk alá az embe. rck ezreit. A földrengés epicentruma a Csendes-Óceánban, — Acapulcótól mintegy 350 km-re délnyugatra volt. Erőssége itt a 9 fokozatú Richter­­skála szerint elérte a 8-as fokozatot, a fővárosban a 7,5—7-es fokozatot. Alig kezdődtek meg a mentési mun­kálatok, amikor péntekről szombatra virradóan újabb földrengés rázta meg a várost, amely újabb hálásai ál­dozatok százait követelték. Ezek a rengések valamivel gyengébbek vol­tak a csütörtökieknél, de a kilences beosztású Richter-skála szerint így is elérték a 7,3-as erősséget. Az újabb rengések következtében további épü­letek dőltek romba, főleg a korábban megrongálódottak közül. Ez Ismét pá­nikot idézett elő és a lakosok a vá. ros központjából a kevésbé megron- ■ gálódott kerületeidbe, a város szélére menekültek. A kormány a katonaság bevonásá­val folytatta az Intenzív mentési mun- ; kálatokat és iárőrszolgálatot rendelt < el a fosztogató bandák megfékezésé- : re, amelyek a romos üzletelt és épü- * 1 letek kirablásával még rontottak a lakosság helyzetén. A halottak szá­ma közel ötezerre tehető és 300 ezer ' ember maradt hajléktalan. Most rög. tönzött menedékekben, ideiglenes me. i nedékhelyeken húzódnak meg. Az ivó- , vízhiány és a megrongálódott veže- i fékekben szennyezett ivóvíz fogvasz- i tása. a zsúfoltság és a romos épüle- < tekben nem biztosítható alapvető hi- l giéniai feltételek következtében fel- | ütötték fejüket a járványos-, illetve < fertőző betegségek. A világ közvéleménye mély együtt, i érzéssel és segitőkészséggel fordult a i katasztrófa sújtotta Mexikó felé. I Hazánkat történelmi időkben ed- 1 sett .régi barátság fűzi Mexikó népé- 1 hez. Nem felejtjük, hogy a fasiszta ! megszállás idején Mexikó tiltakozott ] az etiópjai niasz agresszió és az oszt­rák Anschluss, valamint Csehszlová­­kia bekebelezése ellen, s hogy kato­nai segítséget nyújtott a Spanyol Köz­társaságnak Franco ellenforradalmá­val és a német—olasz intervencióval szemben. Mexikó a második világháborúban is az antifasiszta koalíció oldalán állt. Fővárosában tartotta ülését 1949-ben az első amerikai békekongresszus. A demokratikus erők nyomására a me­xikói kormány megtagadta részvételét a koreai háborúban és 1952-ben meg­szakította tárgyalásait az USA-val kö­tendő katonai szövetségről. Semleges maradt, amikor az Egyesült Államok az Amerikai Államok Szervezetét akarta felhasználni a ‘forradalmi Ku­ba elleni fegyveres intervencióra, öt országgal együtt tartózkodásával fe­jezte ki egyet nem értését a Kuba elleni szankciókkal kapcsolatban. A karib-tengeri válság idején megtagad, ta a diplomáciai kapcsolatok megsza­kítását Kubával. A hetvenes években közeledett a „harmadik világ“ országaihoz, erő­teljesebben hangoztatta tömbönkívü­­liségét, kapcsolatokat igyekezett ki­építeni a KGST-vel. A chilei fasiszta katonai puccs után Mexikó megsza­kította diplomáciai kapcsolatait a Pi­­nochet-diktatúrával, számos emigráns­nak menedékjogot biztosított és tá­mogatta a világméretű szolidaritási mozgalmat. Támogatta közép-ameri­kai és karib-tengeri társég haladó erőit, Nikaraguát, Grenadát. E belső ellentétektől nem mentes ország népe méltán számíthat most a nemzetközi támogatásra. A Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága nyilatkozatban biz­tosította hazánk népének teljes szo­lidaritásáról azokat az erőfeszítése­ket, amelyeke! a mexikói nép az or­szágot a napokban sújtő katasztrofá­lis földrengés következményeinek fel­számolására tesz. A társadalmi szer­vezetek az állami szervekkel együtt­működve gyógyszereket, takarókat, élelmiszereket és más alapvető szük­ségleti cikkeket tartalmazó készlete­ket gyűjtöttek. Tomáš Trávníöek, a Csehszlovák Nemzeti Front КЦ alelnöke Sergio Pitolnak. a Mexikói Egyesült Államok csehszlovákiai nagykövetének a se­gélyküldemény első részeként átadott 18 tonna gyógyszert, élelmiszert, ta­karót. sátrat és egyéb kelléket. Mind­azt egy különrepülőgép azonnal Me­­tikóba szállította. Tomáš Trávníček ezzel kapcsoló t­­эап hangsúlyozta: a csehszlovákiai dolgozókat ményen áthatja az inter­­racionalizmus és a szolidaritás érzése i mexikói nép iránt, ezért váltott ki Dlyan gyors tenni akarást a földren­­jésról szóló hír hazánk lakosságából. A munkaközösségek, szocialista bri­­;ádok, üzemek és szövetkezetek az >rszág minden részéből táviratok szá­jaiban ajánlották fel segítségüket. Ez, talamlnt a Csehszlovák Nemzeti Front >éke- és szolidaritási alapjába koráb­­хш befizetett összegek tették lehe­­ővé az akció gyors megszervezését. Sergio Pltol nagykövet ezzel kap­­:solatban a kővetkezőket mondotta: .Mélyen meghat Csehszlovákia népé­­íek szolidaritása, amelyet ez a kül­­lemény Is kifejez. Barátságunkat, ímelynek gazdag hagyományai von­tak, a történelem folyamán számos ryakorlati példa igazolta. Ez azonban i csúcspontot jelenti.“ Nem ez az egyetlen küldemény, ímellvel segíteni kívánunk a mexikói lépnek. A dolgozó kollektívák továb­­ií adományait elküldhetik a Nemzeti rront béke- és szolidaritási alapjának lankszámlájára. a Csehszlovák Állami tank prágai 2-es számú fiúkintézeté­­ie. A folyószámla száma: 1837-021, variábilis jel 91 850, állandó jel 558. A fasizmus feletti győzelem negy­venedik évfordulóján az idén többször foglalkoztunk a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésé­vel is, hiszen léte, társadalmi hala­dásának útja szorosan összefügg a történelmi évfordulóval. A Szovjet­unió és a Hitler-eilenes koalíció győ­zelme a német népet felszabadította a fasiszta diktatúra tizenkét évig tar­ló barbár uralma alól. A fasizmus azonban súlyos örökséget hagyott hátra: a német nép több mint 6 mil­iő halottal, beláthatatlan pusztulás­sal, országos. Ínséggel és nyomorral íazdte el a háború nyomainak elta­­tarítását, a békés életet. A potsdami konferencia nemzetkö­­:i jogi alapot teremtett a német nép antifasiszta demokratikus erőinek bár­jához, azonban a nagy erőfeszítések jllenére sem sikerült az összes öve­­:etet átfogó demokratikus német ál­am megteremtése, az imperialista irőpolitika törekvéseinek következmé­­íyeket 1949 május és szeptemberé kö­tött a Német Szövetségi Köztársaság negalakításával végbement Német­­>rszág állami kettészakltása. Az NSZK cormánya kezdettől fogva revansisz­­a követeléseket támasztott, és elsód­­eges célja volt a szovjet övezetben íz antifasiszta demokratikus viszá­lyok megszüntetése. A Szovjetunió és a többi, szocia­­ista fejlődés útjára lépett ország izonban a haladó német erőkkel jgyütt egyetlen célt követett, hogy lémet földről soha többé ne indul­­lásson ki háború, s 1949 őszén a szo­cialista világrendszer elválaszthatat­lan részeként megalakult az NDK. A Német Demokratikus Kőztársa. >ág politikájának kezdettől fogva alapelve volt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való ba­rátság, valamint a békéért és a né­­oek közötti megértésért, a különböző társadalmi rendszerű államok egyen­jogú, normális kapcsolataiért való harc. Németország Szocialista Egy­ségpártja amely az antifasiszta de­mokratikus átalakulásért folytatott harcban alakult meg 1946-ban — kö­vetkezetesen küzdött a szocialista fejlődés feltételeinek kialakításáért. Az 1945-ös földreform és kulturális reform után céltudatos politikai-ideo­lógiai tisztázással indult harcba az emberek tudatáért, meggyőzéséért. Fokozatosan leküzdötték az NDK iparában mutatkozó súlyos arányta­lanságokat, amelyeket a kapitalista fejlődés hagyott örökül, s amely Né­metország kettészakadása révén to­vább fokozódott. 1952-ben megalakul­tak az első mezőgazdasági termelő­szövetkezetek. Az alapítók többnyire A szocialista fejlődés útján újgazdák és földmunkások voltak. Folytatódott a kulturális forradalom. Üj főiskolák és szakiskolák alakultak. Oj. szocialista értelmiség került ki a munkások és dolgozó parasztok so­raiból. * Az NDK megalakulásától kezdve célpontja volt az agresszív imperia­lista törekvéseknek. Az NSZK kor­mánya és monopóliumai annexiós cél­jaik érdekében kihasználták mind Nyugat-Berlint és az NDK Nyugat- Berlin felé nyitott határát, mind pe­dig az NDK gazdasági függőségét az NSZK-tól, továbbá a rokoni és sze­mélyes kapcsolatokat. Gazdasági em­bargóval, pénzmanipulációkkal, a szakemberek elcsábításával, szabo­tázs- és terrorcselekményekkel hideg­háborút folytattak az NDK ellen. Az NSZK-nak a NATO-ba való belépése után az imperializmus fokozta a Né­met Demokratikus Köztársaság elleni hidegháborút. Elutasították az NDK- nak az enyhülésre, valamint a két német állam közötti kapcsolatok biz­t tosítására Irányuló javaslatát. Az NDK- elszigetelésére irányuló politika azon­­a ban csődöt mondott, a KGST yietve a Varsói Szerződés tagjaként a szó. s cialista német államban is fokozata­- san stabilizálódtak a kedvező feltété­­z lek a szocialista építés számára.- Az NDK nemzetközi tekintélyé meg­növekedett, a Szovjetunióval és a többi ^ szocialista országgal együtt síkra­­szállt a kollektív biztonság európai rendszerének megteremtéséért, a fej­lődő országok megsegítéséért. Arra törekedett, hogy a tűkés országokhoz j fűződő kapcsolatait a békés egymás mellett élés szellemében alakítsa és határozottan szembeszállt azokkal a törekvésekkel, amelyek erőltetett fegyverkezéssel, kommunistaellenes kampánnyal a hidegháború felújitá. sára irányultak. Közben a mezőgaz­daságban sikeresen végbement a szo­cialista szövetkezeti nagyüzemi ter­melésre való áttérés, létrejött a ter­melőszövetkezeti parasztok osztálya. Hatalmas lendületet vett a sportmoz­galom. Nagy figyelmet fordítottak á szociálpolitikai program megvalósl. I fására, a többgyermekes családok, a . dolgozó anyák és nyugdíjasok élet­­körülményeinek javítására. Az ipar­ban nagyszabású termeléskoncentrá­­! ciót hajtottak végre. Az ország fej­lődése a kedvezőtlen világgazdasági ' hatások ellenére Is kiegyensúlyozott j növekedést mutat. Néhány héttel ezelőtt az NDK é*- hazánk kormánya felhívásban fordult : az NSZK kormányához, Iwgy kezdje. . nek tárgyalásokat vegyifegyver.men­­. tes övezet létrehozásáról Közép-Euró- I pában. Ugyanis az Egyesült Allanfhk . veszélyes vegyifegyver — készletének . jelentős részét az NSZK-ban tárolja, : A Német Demokratikus Köztársaság ■ népe drága tapasztalatok árán tanul­■ ta meg, mit jelent a háború és mi- 1 lyen küzdelem, szívós erőfeszítés te. . remthet országgyarapító tartós békét. : •*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents