Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-28 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1985. szeptember 28'. A 1 ejtermeléssel szemben állított igények. Szabin! íiUaÉRs fespislkasgtsill res^ Jozef Rosinec Mórocz Béla Sidó Pál Hornstein Anton Ismeretes, hogy tej. és tejtermékfogyasztásnnk elmarad az európai átlagtól. Bár úgy tűnik, hogy hazánkra hosszabb távon is a húsfogyasztás lesz a jellemző, ennek ellenére szükséges a tej- és tejtermékfogyasztás növelése. A fogyasztási igények várható alakulásának vizsgálatakor pozitív tényezőként számolunk azzal, hogy: ■ az urbanizáció erőteljesen tovább folytatódik; ■ a technika gyors ütemű fejlődése közelíteni fogja a városi és a falusi lakosság igényét; ■ fokozatosan érvényesülnek a táplálkozástudomány korszerű irányelvei; В állandósul a tejtermékek hazai kínálati pozíciója; ■ jelentősen fejlődik a vendéglátó-ipari infrastruktúra. A távlatilag tervezett fogyasztásnövekedés előfeltétele a fagyasztás minőségi igényeinek kielégítése. Fontos feladat ezen a téren: a választék bővítése, korszerűsítése, a minőségi színvonal, ezen belül a termékek eltarthatóságának emelése, a feldolgozottsági fok növelése és a csomagolás fejlesztése. A fogyasztási igények előzőkben ismertetett céljai, s az észszerű táplálkozás alapkövetelményei, a tejtermeléssel szemben mennyiségi és minőségi téren egyaránt jelentős követelményeket támasztanak. Mennyiségi téren meg kell szüntetni a szezonális — nyári és téli — ingadozást, a minőséget illetően fel kell zárkóznunk a tejgazdaságilag fejlett európai^ országok jelenlegi színvonalára. Ennek érdekében el kell érni, hogy ■ a tehénállomány gyakorlatilag gümőkőr-, brucellózis- és tőgy gyűli a dásmentes legyen; ■ a tej peszticid-szennyezettsége nem haladhatja meg a tejgazdaságilag fejlett európai országokban megengedett szintet; В ne tartalmazzon a tej gyógyszermaradványokat (például antibiotikumokat); В a felvásárolt tej 10 C-fok alá hűtött legyen; В fokozatosan javuljon a tej mikrobiológiai minősége; В a felvásárolt tej organoleptikus tulajdonságaiban is feleljen meg a tejgazdaságilag fejlett országok első osztályú tejre vonatkozó előírásainak. A felsorolt minőségi követelmények szoros összefüggésben állnak a tejminőségre vonatkozó szigorú szabványtervezettel, a fogyasztás minőségi igényeivel, és előfeltételét képezik annak, hogy pártunk gazdaságpolitikai határozataival összhangban a tejipari termékek vaálasztéka elérje a kívánt minőségi színvonalat. Az új szabványnak megfelelő minőségi követelmények alapfeltételét a fertőzésmentes állatállomány képezi, amely egyfelől fontos egészségügyi követelmény is. A megbetegedéseknek a tejelékenységre gyakorolt hatása közismert, az azonban már kevésbé, l^ogy például a tőgygyulladásos tehenektől származó tejben mindig nagyobb a fágok feldúsuiásának veszélye, amely súlyos minőségi problémákat okoz a termékekben. A peszticidmaradványok élelmezés-egészségügyi szempontból esnek súlyos kifogás alá, mivel a tej és tejtermékek alapvető élelmiszerek és elsősorban a csecsemők, gyermekek, fiatalok, idősek, betegek nélkülözhetetlen tápláléka. A gyógyszermaradványok, antibiotikumok jelenléte hasonlóképpen élelmezés-egészségügyi probléma, de a mikroorganizmusokra gyakorolt gátló hatásukkal növelik a fágfertőzés veszélyét, ugyanakkor közvetlenül is előidézhetnek technolőgiai zavarokat, minőségi károkat. További döntő tényező a minőség biztosításában a tej fojés utáni lehűtése 10 C-fok alá. Csakis így oldható meg a feldolgozásra kerülő tej kis csiraszáma, a termékek minőségét veszélyeztető szaprofita mikroorganizmusok, hőrezisztens csírák megakadályozása. A nyersanyag mikrobiológiai minőségének biztosításában fontos szerepet játszik a takarmány is. Például a földdel szennyezett, vajsavasan erjedt szilázsok etetésénél — még a gondos higiénia mellett is — számolni kell a tej erős fertőződésével. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy az új szab* vány minőségi követelményeinek megfelelő tej előállítása nagy feladat eié állítja a mezőgazdasági üzemeket, de a tejipart is. Ezen összefüggésekből és kölcsönhatásokból eredő problémakört kerekasztal-beszélgetés formájában elemeztük, melyen jelen volt: Jozef Rosinec mérnök, a tejipari vezérigazgatóság termelési és kereskedelmi igazgatója; Mórocz Béla, a Milex nagymegyeri (Calovo) üzemének igazgatója, Dr. Sidó Pál és Dr. Hornstein Anton, a járási állat-egészségügyi intézmény állatorvosai, Alföldi Imre agrármérnök, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Lelovics Mátyás, a nagy megyeri, Biró Pál, az albári (Horný Bar), Varga Imre, a diósra* tonyi (Orechová Polőií) szövetkezet, Jandura Tibor, a GabCíkovói Aliami Gazdaság állattenyésztési főágazatvezetője, valamint Varga Ernő, a Nagymegyeri Efsz állattenyésztési szakembere. Szerkesztőségünk képviseletében a kerekasztal-beszélgetést Klamarosik Mária agrármérnök és Csiba László helyettes főszerkesztő vezette. B Sz F: — Mi tette szükségessé az új szabvány bevezetését, milyen lényeges változásokat tartalmaz, s miben tér el az eddig alkalmazott reszazurín teszttől? Jozef Rosinec: — Az 1977-től érvényben lévő tejminöségi szabvány igen Jelentős szerepet töltött be az eltelt Időszakban, főleg a szükséges mennyiségű hűtőberendezések biztosítása tekintetében. Megfelelő hűtéssel megakadályoztuk ugyanis a nem kívánatos tejmikroflóra szaporodását, ami a csíraszám csökkenéséhez vezetett. Ez lehetővé tette a te] zavarmentes szállítását és feldolgozását. Említést érdemel, hogy a szabvány alkalmazása előtti Időszakban a tej nagyon gyakran megsavanyodott. Ugyancsak kiemelkedő jelentősége volt a tej mikrobiológiai értékelésének is a reszazurín vizsgálat segítségével. Tehát a maga idejében a reszazurín teszt nagyon progresszív vizsgálat! módszer volt. A Jelen időszakban azonban a lehető legalacsonyabb csíraszám a fő követelmény annak érdekében, hogy a tej mikrobiológiai és technológiai szempontból egyaránt alkalmas legyen a tejipari feldolgozásra. Értem ezalatt a különböző sajtok, savanyított tejtermékek, tűrő stb. gyártását. Az utóbbi évek során nyilvánvalóvá vált, hogy az eddig alkalmazott szabvány nem felel meg a fokozódó követelményeknek, s úgy világviszonylatban, mint nálunk is szükségessé vált a szabvány szigorítása a tej mikrobiológiai tisztasága, technológiai alkalmassága, de főleg egészségügyi vonatkozása tekintetében. Az új szabvány lényegesen megszigorítja a tej minőségi osztályokba való besorolásának kritériumait, mindenekelőtt a megengedhető csíraszám tekintetében. A reszazurín teszt továbbra is marad, a vizsgálat Időtartama Viszont 120 percre hosszabbodik. Megmagyarázom, hogy miért A tej túlzott lehűtésével, Illetve mélyhűtésével a benne lévő baktériumok latens állapotba kerülnek, s így jelenlétük nem mutaható ki a rövid vizsgálati idő miatt. Az új szabvány szerinti 120 perc viszont eléggé hosszú idő ahohz, hogy a baktériumok életképessé, illetve ktmutathatóvá váljanak. Újszerű minősítési mutatónak számít a nem kívánatos sejtelemeknek a kimutatása, amelyek a tőgygyulladásban szenvedő tehenek tejében fordulnak elő, és egészségügyi szempontból jelentősen rontják a tej minőségét. E tekintetben nagyon fontos szerepe lesz majd a megfelelő higiéniának, a tőgy fejés előtti és fejés utáni kezelésének, a tehenek egészségi állapotának, de mindenekelőtt a jől működő fejő- és egyéb technológiai berendezéseknek. A nem megfelelő fejőberendezések ugyanis károsítják a tőgymirigyeket, s fertőzés esetén tőgygyulladáshcz vezetnek, amely ma a legnagyobb gondjaink okozója. A mechanikai szenynyeződés kimutatása marad a régiben. Új minősítési mutatóként Iktatták be továbbá a tejsavas erjedés vizsgálatát. Arról van szó, hogy a hasznos tejsavas baktériumok benne legyenek, illetve jől szaporodjanak a tejben. Bizonyos gyógyszerek, szélsőségesen helytelen összetételű takarmányadagok és egyes fertőtlenítő, illetve tisztítószerek hatására ezek a baktériumok elpusztulnak, s a tej „élettelenné válik“. További mutatóként szerepel majd a szervmaradványok, illetve a szaganyagok kivizsgálása. A tej fokozott szorpciós képessége következtében különösen érzékeny a külső hatásokra, s könnyen átveszi a takarmányokból, illetve a levegőből a különböző szag-, vagy szilárd anyagokat. így többek között egyes .növényvédő szerek — főleg DDT, Lindán — szervmaradványaít, az útmenti árkok füvéből az őlmot, de egyéb nehéz fémeket — főleg az ipari szennyeződés által sújtott vidékeken —, a romlott szilázs szagát stb. Ezért nagyon fontos, hogy ott, ahol a fejés, illetve a tej kezelése történik, tiszta legyen a levegő. Nem hivatalos értesüléseim alapján az új szabvány gyakorlati alkalmazása 1988. január l-jév&l lép érvénybe. Az elkövetkezendő két év folyamán tehát meg kell teremterfünk a feltételeket az új szabvány által megszabott mutatók fokozatos érvényesítéséhez. 51 Sz F: — Az új szabvánnyal kapcsolatban mi a gyakorlati észrevételük? Módosul-e a tej felvásárlási ára, módosulnak-e a közgazdasági szabályzók, illetve változnak-e az adásvételi kapcsolatok? Jozef Rosinec: — Az élelmiszeripari, de főleg a mezőgazdasági dolgozókra igényes feladatok várnak az új szabvány alkalmazásával kapcsolatban. Nem beszélve arról, hogy érvényesítése — a jelenlegi felvásárlási árakat figyelembe véve — hátrányosan befolyásolhatja a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetét, mert előreláthatóan a szigorú követelmények következtében kedvezőtlenebbül alakul majd a tej minőségi osztályokba való besprolása. Az árszabályozók feltehetően módosulnak, s annak a jövedelemnek, amelyet a mezőgazdasági üzemek jelenleg a tejért kapnak — ez Szlovákia viszonylatában hozzávetőlegesen 7 milliárd korona — bizonyos mértékű újraelosztására, főleg az I. és а II. minőségű tej javára kerül sor. Tehát az első és másodosztályú tej ára emelkedik, ezzel szemben a harmadosztályú tej ára lényegesen alacsonyabb lesz. A gazdaságok jövedelmét egyrészt árszabályozók, másrészt pedig az anyagi érdekeltség segítségével fogják majd megoldani. Az utóbbi esetben nagyobb különbség lesz az első és a másodosztályú tej jutalmazása között, úgy, hogy ez a dolgozók számára kifizetődjön. Ezen túlmenően a tejipar is integrációs alapot létesített ösztönzés céljából azok számára, akik kiváló minőségű tejet termelnek, példásan gondoskodnak a tehénállományról és a tejüzem elégedett velük. Ezt az alapot részben föl lehet majd használni laboratóriumi berendezések, valamint tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére. Feltételezzük, hogy a mezőgazdasági üzemek saját laboratóriumokat létesítenek a tej minőségének ellenőrzésére, hogy megelőző intézkedéseket hozhassanak a nem megfelelően végzett emberi munka kiküszöbölésére. Hiszen ha tíz dolgozó közül csupán egy végzi hanyagul munkáját, mindent elronthat, és ezzel a többiek kedvét szegi. A módosított 123-as számú rendelet teljes mértékű alkalmazása esetén Is a szigorított tejminőségi szabvány magvalósítására ösztönzi majd a termelőket. Ugyanis amíg az eredeti rendelet értelmében a tejüzemek az összes kitermelt tejet — tehát a gyenge minőségűt si — kötelesek voltak felvásárolni, addig a novellizált rendelet életbelépése után a tejüzemek a mezőgazdasági üzemekkel szerződésileg megállapodott és negyedévekre szétosztott tejmennyiséget veszik át, figyelembe véve a minőséget Is. A szerződéses mennyiségen felüli tejet a tejüzem nem köteles átvenni, vagy ha mégis átveszi, akkor külön megállapított áron. Reméljük, ezáltal növekszik majd a fegyelmezettség a tejtermelés egyenletesebb szétoszlása tekintetében. Tudatában vagyunk annak, hogy a szabvány szigorú, s megvalósításával kapcsolatban több komoly problémával állunk szemben elsősorban a fejőberendezések működése, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerek hatékonysága tekintetében. A másik oldalon az emberekről való gondoskodás, szakmai felkészültségük, s főleg • felelősségteljes hozzáállásuk kérdése merül fel. Az elkövetkezendő két évben számunkra is alapvető feladat lesz, hogy a mezőgazdasági üzemekkel, a zootechnlkusokkal, az állat-egészségügyi szolgálattal együttműködve felderítsük azon problémák forrását, amelyek végeredményben kedvezőtlenül befolyásolják a tej minőségét. B Sz F: — Milyen eredménnyel jártak a mezőgazdasági üzemekben folytatott próbakísérletek, s milyen lépések történtek a szabvány eredményes gyakorlati alkalmazása érdekében? Mórocz Béla: — Járásunkban 4—5 évvel ezelőtt a járási mezőgazdasági igazgatósággal, az állategészségügyi szolgálattal és a gazdaságokkal együttműködve hozzáfogtunk a hűtőberendezések kérdésének a rendezéséhez. Első alapkövetelményünk az volt, hogy a járás területén megfelelő hűtőkapacitást biztosítsunk, amit sikerült is elérnünk. Ma az összes felvásárolt tejet le tudjuk hűteni. Mi már korábban tudtuk, hogy készül az új norma, s ezért 1982-től kezdve az állatorvosi szolgálattal együttműködve évente mintákat veszünk az idegen anyagok és peszticídek szervmaradványainak a kivizsgálására. Amikor az elemzéseket megkezdtük, a tejminták 50—60 százaléka pozitív volt, vagyis fertőtlenítőszerek és antibiotikumok maradványaival szenynyezett. A jelenleg végzett vizsgálatok eredményei alapján azonban egyetlen mintában sem találtunk idegen anyagokat. Most tovább folytatunk egy vizsgálatot a peszticídek szervmaradványainak a kimutatására. Az eddig megvizsgált anyagban nem találtunk a norma által megengedettnél nagyobb értéket. Tehát ennyivel előbbre vagyunk a többitől. Ami az eddigi normát Illeti, egyértek azzal, hogy elavult, és ezért szigorítani kell. Rendet kell teremteni ezen a téren, hiszen jól tudjuk, hogy a reszazurín vizsgálatot sok minden befolyásolja. Hogy milyen Ismereteket szereztünk az új szabvánnyal kapcsolatban? Három hónapja az összes mezőgazdasági üzemben az új norma szerint is végeztük a tejvizsgálatokat. Sajnos, az eredmény nem kecsegtető számunkra, mivel az első osztályba a tej mindössze 8,7, a második osztályba 24,7 százaléka került, a többi pedig harmadosztályú volt. Nagyon sok munkát kell majd a zootechnikusokkal, a járási mezőgazdasági igazgatósággal, az állatorvosokkal közösen elvégezni ahhoz, hogy a normát betartsuk. Kezdve a műszaki szolgáltatásoktól, a fejésen át egészen az emberek hozzáállásáig. A norma úgy van felállítva, hogy a tej úgyszólván steril legyen. Igen, a tejnek sterilnek kell lennie egészen a tejcsarnokig, ha azt akarjuk, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ré* szünkről szaktanácsadást nyújtunk a gazdaságoknak. Kijárunk az üzemekbe, s az állatorvosokkal közösen is-s tállök és fejők szerint vizsgáljuk a tej minőségét ott, ahol problémák merülnek fel. összefogással sok mindent el lehet érni, s lehetséges, hogy így legalább megközelítjük a normát, bár ez sok munkát fog igénybe ven* ni. B Sz F: — Az elhangzottakból kiderült, hogy a tőgygyulladás a tej minőségét legnagyobb mértékben befolyásoló tényező. Ezzel kapcsolatban mi a helyzet a járásban? Sidó Pál: — Az új szabvány érvényesítése jelenleg még bizonyos prob* lémákba ütközik, mivel a tőgygyulladás gyakran előfordul. A járási egészségügyi intézmény e betegség leküzdésére törekszik. Járásunkban a tőgygyulladás felszámolására egy mastitis elleni bizottságot létesítettünk a járási mezőgazdasági igazgatóság, az agrokomplex, a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat, a gép és traktorállomás, a nagymegye-* N (Calovo) Milex és a járási állategészségügyi intézmény képviselői* nek a részvételével. A bizottság egy programot dolgozott ki a tőgygyulladás felszámolására és megelőzésére. Ennek keretében elsősorban arra törekszünk, hogy a tőgygyulladásos tehenek teje ne kerüljön eladásra, va-* tamint további feldolgozásra és fo* gyasztásra. Ami az őstermelést illeti, ha életbe akarjuk léptetni az új szabványt, akkor meg kell teremteni a szükséges anyagi és technológiai feltételeket, s az embereket meg kell tanítani a helyes tejkitermelésre. Hornstein Anton: — Amint hallottuk, a mastitis elleni bizottságban több szervezet képviselője vesz részt és a tőgygyulladás gyógyítási programjába néhány kiválasztott mezőgazdasági üzem van besorolva. Ez a munka az állatorvosi szolgálattal kezdődik, majd a mintavétellel és a tőgygyulladás előfordulási százalékának a nyilvántartásával foglalkoznak. Sajnos, az idén a gyógyítási program*
