Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-28 / 39. szám
1981 szeptember 28, .SZABAD FÖLDMŰVES • ■■**<*■ * Sütőipari gondok és lehetőségek Á Nagykürtös! {Vefký Krtíš) Járásban több vásárlónak tettem fel a kérdést: mi a véleménye a nagykürtösi pékség termékeiről? Néhány a kapott .válaszok közül: — ló a kenyér, bár én annak idején sokkal jobb kenyeret sütöttem. Azt írja meg, miért nem lehet nálunk reggel is kenyeret kapni. Úrák hoszszat kell kenyérre várni még a legnagyobb dologidőben is. * — Azt nem mondhatjuk, hogy rosszak a sütőipari termékeink. A fehér kenyér talán... időnként lapos, nem a legfrissebb. A péksüteményekre azonban senkinek sem lehet panasza. Én a legnagyobb bajt abban látom, hogy a délutáni órákban már nem lehet kenyeret kapni. * — Á kákán is lehet csomót keresni. Én elégedett vagyok a pékség termékeivel. Csak azt nem értem, hogy miért nem lehet kora reggel kenyeret kapni. Ha a tejet és a vajat idejében elhozzák, akkor miért nem szállítják időben a kenyeret is? Vajon ez kinek a hibája, a sütőiparé vagy pedig a kereskedelemé? Amint látjuk, a megkérdezettek véleménye eltérő. Többségük azonban elfogadhatónak, megfelelőnek tartja a termékek minőségét. Általában azt kifogásolják, hogy nem lehet a sütőipari készítményeket folyamatosan egész nap vásárolni. Mi tagadás, két hétig, amíg odahaza voltam, a családommal együtt a nagykürtösi pékség kenyerét fogyasztottam -—ä jóízűen. Azt viszont sohasem tudtuk kiszámítani, mikor hozzák a friss kenyeret, kiflit, brióst. Mi, az üzlethez közel lakók, a kapuból lestük, megérkezett-e már a kenyérszállító autó, nehogy kenyér nélkül maradjon a család. A különböző vélemények, kritikák hallatán a péküzembe látogattam azzal a céllal, hogy a helyszínen győződjek meg a dolgok hátteréről. ф A vásárlók sok esetben kifogásolják a sütőipari termékek, főleg a fehér kenyér minőségét, amely, szerintük, eléggé ingadozó: egyszer jobb, máskor viszont rosszabb, és bizony akadnak községek, ahová nem szállítanak elegendőt. Önnek mi erről a véleménye? — tettem fel a kérdést Pavel Repčoknak, a kenyérgyár igazgatójának. — Nos, nálunk is előfordul, hogy panasz érkezik. Ha a bírálat jogos és a hibát mi köFotó: Kalita G, és CSTK vettük el, azonnal intézkedünk. A múlt évben, amikor beindultunk, előfordult, hogy a vártnál rosszabb minőségű kenyeret készítettünk, de az idén eleget téve kötelezetségeinknek az előírt szabványnak megfelelően igyekszünk jó kenyeret sütni, illetve szállítani. Aki azonban legalább egy kicsit is ismeri a pékség dolgozóinak nehéz munkáját, az tudja, hogy mekkora teher és felelősség hárul rájuk. Nálunk szinte elképzelhetetlen a lazítás, mivel az egész járást naponta friss kenyérrel, péksüteménnyel, sőt cukrásztermékekkel is el kell látnunk. Ezt viszont csak éjszakai műszakokat is vállaló, becsületesen dolgozó szakemberekkel tudjuk teljesíteni. A pékség száznégy dolgozójának a hetven százaléka a gyengébb nem képviselői közé tartozik. Három műszakban dolgozunk, nyolc óra alatt hétféle kenyérből tíz tonnát sütünk. Ezenkívül negyvenöt féle péksüteményt készítünk a megrendelés szerint. Előfordul, hogy egyes községekben a délutáni órákban nem lehet kenyeret kapni, vagy pedig késve érkezik a kenyér, esetleg a szállítmány kevésnek bizonyul. Ez azonban nemcsak a mi hibánk. Az a tapasztalatunk, hogy a megrendelők, vagyis a kereskedelem képviselői tárolási nehézségek miatt vagy egyszerűen kényelmi okból nem rendelnek elegendő,, , nagyobb mennyiségű árut. Ezért történik meg, hogy a boltokból hiányzik a kenyér és a péksütemény. Az igaz, hogy a falusi lakosságnak is biztosítani kellene a friss termékekkel való egésznapos ellátását. Ennek megoldása azonban nemcsak rajtunk múlik. Pékségünknek egyelőre nincs akkora gépkocsiparkja, hogy az egésznapos szállítást meg tudjuk oldani. Hat kenyérszállító autónk van. A szállítást úgy szerveztük meg, hogy a járást hat úgynevezett szállítóvonalra osztottuk, hat dolgozónk reggel négy órától délután 16 óráig szállítja az árut. I . — Ha valamelyik gépkocsi elromlik, meghibásodik, akkor természetesen késik a szállítmány. Problémáinkat az üzem további bővítésével, illetve korszerűsítésével tudjuk megoldani. Idei tervünk például 4 ezer R42 tonna kenyér, 695 tonna kifli és 56 tonna cukrászsütemény, vagyis összesen több mint 5 ezer 600 tonna kenyér, pék- és cukrászsütemény gyártását irányozza elő, holott a pékség jelenlegi kapacitása csak 5 ezer 160 tonna. Tényekkel,, adatokkal lehet bizonyítani, hogy az üzem jelenlegi műszaki állapota az igények teljes mértékű kielégítéséhez nem elegendő. Bár a termelés növeléséhez üzombehelyezett gépsorok minőségével elégedettek, ennek ellenére az tizemben meg mindig eléggé nagy a kézi munka aránya. Ezért a termékek minőségét és mennyiségét nagyban befolyásolja a műszaki berendezések és gépek többnyire nem kielégítő minőségi színvonala. Így a nagykürtösi kenyérgyár vezetőinek és dolgozóinak fokozott erőfeszítésébe kerül, hogy a meglévő feltételek mellett növeljék a termelést, és eleget tudjanak tenni az elvárásoknak. Ezért a jövőben tovább szeretnék bővíteni, -korszerűsíteni, gépesíteni üzemüket, hogy a járás lakosságát a jövőben teljes mértékben el tudják látni friss kenyérrel és péksüteménnyel. Jozef Oriai termelési vezetővel bejártuk az egész üzemet. A pékség valamennyi részlegén serény munka folyt. F.gy járás lakosságát naponta friss kenyérrel, péksüteménnyel ellátni valóban igényes feladat. Ez járt az eszemben, míg a pékség ügyeskezű dolgozóit figyeltem. Fehér köpenyes aszszonyok, férfiak szótlanul dolgoztak. Beidegzett, rutinos mozdulatokkal végezték munkájukat. A kenyérkészítést — a dagasztást, a formálást, a sütést — gépek könnyítik, ám a péktermékek gyártása még gépesítésre vár. így fürge ujjak boszorkányos gyorsasággal fonták, tekerték, sodorták a kiflit, brióst, kalácsot, kuglófot stb. A műszakot reggel hatkor kezdték. A dolgozók többsége hajnalban kelt, hogy a környező községekből Idejében érkezzen munkahelyére. Nézelődés közben egyszeresek azt vettem észre, hogy az automata gépsor szalagjáról sorjában hullanak a hatalmas kemencékből érkező kenyerek: óránként 1250 kilogramm másfél—két kilós pirosas-barnára sült kenyér. Megfelelő osztályozást követően, azonnal a szállítókocsikba kerülnek, hogy mielőbb eljuttasson a szállítmány rendeltetési helyére. Bár Oriai elvtárs lopva az órájára pillantott, jelezve, hogy fogytán a szabadideje, mégis megkockáztattam egy újabb kérdést: hogyan kell, lehet jó, ízletes kenyeret sütni? Az ismert szakember szinte mindent tud a kenyérről, amit egy kiváló mesternek tudnia kell. Fiatal kora óta megismerte a szakma összes fortélyát, több helyütt megfordult. Dolgozott a leszenyei [Lesenlcej, majd pedig tizenkét évig a kiskürtösi pékségben, később kinevezték termelési vezetőnek. Szerzett tapasztalatai lehetővé teszik, hogy összehasonlítson egy kisebb pékséget egy nagyobbal. — A kisebb pékségekben sütött kenyeret a fogyasztók sokszőr dicsérik. Én is dolgoztam kis pékségben, tudom, hogy ott több idő van a kovász kelesztésére, mint például nálunk. A kenyeret a jó pék szinte még a szemével is formálta. A nagyüzemi termelésben más a helyzet. Be azt merem állítani, hogy ma már itt is jó kenyeret sütünk, és jóval többet, mint annak idején Leszenyén. A választékot tekintve is kedvezően változott a helyzet, mert ott csak fehér kenyeret sütöttünk, most pedig hétfélét. Az idén a Dunai félbarna és a Felsőgarami fekete kenyér gyártását is elkezdtük. Legtöbbet a fehér kenyérből készítünk, de az említett két fajtát, főleg a barna kenyeret is igénylik a vevők. Elsősorban a járási székhelyre szállítjuk a megrendelés szerint. Vajon milyen a minőség?^ dolgozóktól, főleg a pékektől függ. Valamikor a pékség nagy becsben tartott mesterségnek számított. Ma a fiatalok valahogy elkerülik és inkább a menőbb szakmákat választják — panaszolta vendéglátóm. — Ezért a termelésben komoly gondot okoz a szakemberhiány, az utánpótlás. Így egy-egy dolgozónak több munkaműveletet is el kell végeznie, hogy biztosítani tudják a lakosság folyamatos ellátását. Természetesen a fokozott 'megterhelés és az említett gondok a minőség alakulására is hatással vannak. Éppen ezért a kenyérgyár kedvező lehetőséget nyújt a ' pályaválasztás előtt álló fiatalok számára. Szerződést köthetnek, s a továbbtanuláshoz minden támogatást megkapnak. így is azonban kevés az érdeklődő a szakma iránt: évente 1—2 lány jelentkezik, holott főleg fiúk kellenének. Itt jegyzem meg azt is, hogy nemcsak a szakemberhiány az oka, hogy nem mindig éppen a legfrissebb vagy a legjobb minőségű kenyér vagy péksütemény kerül az asztalunkra. Mint már említettük, sok gondot-okoz a kapacitáshiány. És bizony sokszor a liszt minősége is bírálnivalót hagy masa után. Pedig jó kenyeret és péksüteményt csak jó minőségű lisztből lehet készíteni. Gyakran a kereskedelmi hálózat is ludas. Az üzletvezetőknek nagyobb felelősséget és körültekintést kellene tanúsítaniuk az áru megrendelésekor. Gyakori eset, hogy több árut rendelnek a kelleténél, és habár mi friss kenyeret szállítunk, ha másnap árusítják, a minősége természetesen romlik. A lényeg az, hogy mindannyian igyekezzünk a helyzeten javítani. Fő érdekünk, hogy a fogyasztóhoz jó minőségű és friss árut juttassunk. E célból már eddig is több intézkedést foganatosítottunk. Fokozott gondot fordítunk a jövőben is a dolgozók szakképzettségének növelésére. Bevezettük a minőség rendszeres ellenőrzését is, amely főleg a technológiai folyamat szigorú betartására irányul. A jövőben további intézkedéseket tervezünk. Növelni szeretnénk a szállításban dolgozók létszák mát, hogy az árut naponta többször a kereskedelmi hálózata szállíthassuk. Reméljük, hogy az intézkedések következtében a minőség is javulni fog, s’ a jövőben csak ritkán hallunk panaszt a fogyasztóktól. NAGY TERÉZ A közelmúltban megtartott szlovákiai aklivaértekezletert Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere felszólalásában hangsúlyozta, hogy az elő. zetes számítások alapján a jelenlegi ötéves tervidőszakban, az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, tizenöt százalék, kai jobb eredményeket tudunk felmutatni a növénytermesztés területén. Ebben a jelentős sikerben nem kis részük van a szlovákiai növénynemesítő szakembereknek. Számos értekezz let, szeminárium, szakmai tanfolyam vagy pedig kiállítás résztvevői külön kiemelik a növénynemesítő központok, álló. mások és kutatóintézetek dolgozóinak tevékenységét, amellyel nagymértékben elősegítik az ágazat nélkülözhetetlen és megfelelő dinamikájú továbbfejlesztését. — A Slovosivo tudományos-termelési társulás munkaközi)«, ségének elsődleges feladata, hogy a legújabb kutatási eredmé. nyék ismeretében a lehető legrövidebb idő elteltével biztosítsa a korszerű növénytermesztési módszerekhez nélkülözhetetlen vetőmagfajtákat — tájékoztattak a vezérigazgatóság képviselői. Anton Piršel mérnök, kandidátus, a piesfanyi Növénytár. mesztési Kutatóintézet igazgatója röviden vázolta a Slovosivo tudományos-termelési társulás keretében folyó munka eddigi eredményeit, s szólt az elkövetkező időszak terveiről. Tőle. tudtam meg, hogy négy kutatóintézet dolgozói segítik a tár. sulás jobb eredményeinek elérését. A már említett piesfanyi kutatóintézeten kívül ide tartozik a trnavai Kukoricatermesz, tési Kutatóintézet, valamint az ipari növények és a burgonya, termesztés időszerű kérdéseivel foglalkozó kutatóintézet. Nem véletlen, hogy a külföldi szakemberek is nagy érdek, lődést tanúsítanak a növénytermesztés, főleg a gabonater. mesztés terén elért nemesítés! eredményeink iránt. Elsősorban------------------------------------П A jövedelmező termesztés a búzafajták kikísérletezése során érünk el jelentős sikereket, s ma már nem okoz gondot az adott termesztési körűimé, nyéknek leginkább megfelelő, magas hektárhozamú fajták ki. választása. Itt azonban arról is szükséges szólni, hofcy egye. dűl a megfelelő fajtakiválasztás még nem szavatolja a kiváló gazdasági eredmények elérését, a rekordhozamokat. Ehhez el. engedhetetlenül szükséges, hogy az adott növényfajtához meg. szabott agrotechnikai batáridőket következetesen betartsák, s a javasolt talaiművelési módszerekhez beszerezzék a kor* szerű talajművelő eszközöket. Az egységes földműves-szövetkezetek és az állami gazdasá. gok vezetői is több ízben kifejtették azon véleményüket, mely szerint az utóbbi évek kimagasló gabonatermesztési eredmé. nyei jelentős mértékben a nemesítéssel foglalkozó szakemberek odaadó, rendszeres munkájának köszönhető. A kutató, intézetek központjaiban 850 dolgozó végez állandó jellegű megfigyeléseket, s igyekszik a legújabb eredményeket a növénytermesztés területén mielőbb kamatoztatni. A közel 200 főiskolai, illetve egyetemi végzettségű szakember nem elégszik meg a felsőfokú oktatási intézményekben elsajátított isméretekkel, hanem tovább képezi magát az adott szakterületen. Ennek bizonyítására szolgál, hogy a főiskolai végzettségű szakemberek közül már negyvenhatan a kandidátusi címmel is dicsekedhetnek. A hivatalosan elismert és engedélyezett 55 növényfajta, va. lamint az évente 5—6 új fajta a szakemberek sikeres »tevékenységének a mutatója. Amíg például a közelmúltban a ga. bonafajták vetőmaglistáján alig találtunk hazai búzafajtát, addig napjainkban már teljesen a hazai fajták javára bilién a mérleg nyelve, hiszen a szovjet Mironovszka kivételével szinte valamennyi területen a hazai búzafajták dominálnak, A rendszeres kísérletezések, a szerzett tapasztalatok alkalma, zása, s a hazai, valamint külföldi partnerekkel folytatott sokoldalú együttműködés eredménye, hogy ma már az élenjáró búzanemesítő országok közé tartozunk. A Slovosivo szakembereinek véleménye szerint a bűzane. mesítés során a közeljövő egyik legfontosabb feladata a mi. nőség állandó javítása. Ezalatt elsősorban az élelmiszer-ipari célokra szánt búzafajták sütőipari tulajdonságainak a javltá. sát értik. Mindenekelőtt az olyan, eddigieknél keményebb, acélosabb fajtákra van szükség, amelyekből jobb minőségű sütőipari termékek készíthetők. Tehát ezen a téren is érvé. nyes, hogy a mennyiségi mutatók teljesítése mellett legalább olyan fontosak a minőségi kérdések. A búzanemesítés nagyszerű eredményei oda vezettek, hogy jelenleg érezhetően csökkent a többi gabonafélét nagyobb te. rületen termesztő mezőgazdasági üzemek száma. A továbbiak során azonban elképzelhetetlen, hogy valamennyi gazdaság a legjobban jövedelmező búzatermesztést helyezze előtérbe a többi gabonaféle rovására. Igaz, hogy az árpát — főleg pedig a sörárpát — illetően mielőbb meg kell oldani a kisebb mtx ráttartalmú fajták körüli problémákat. A Slovosivo tudományos-termelési társulás dolgozói nagy figyelmet szentelnek a takarmányalap biztosításának. Főleg a nagy lizintartalmú kukoricahibridek termesztésétől várnak sokat, amelyek az átlagos kétszázalékos lizintartalom helyett 3,5 4,5 százalékos arányban tartalmazzák a nagy fontosságú aminosavat. A cukorrépa-, illetve a burgonyatermesztés terén elért eredményekkel azonban nincsenek megelégedve a szak. emberek, ezért ezen a területen még jelentős tartalékok kiaknázására nyílik lehetőség. A többi ipari növény esetében a rendelkezésre álló vetőmagfajták és az ültetőanyag minősé, gével általában elégedettek a mezőgazdasági üzemek képvi. selői. A szójatermesztés kiszélesítésére csak akkor adódik lehetőség, ha megoldódnak az élelmiszer-ipari és takarmányo. zási felhasználás eddig még tisztázatlan, valamint megvála. szolatlan kérdései. A társulás vezetői a közeljövő feladatait és a távlati elképzeléseket vázolva kiemelték a kutatómunka tökéletesítésének fontosságát. Ennek érdekében elsősorban a legújabb tudómé, nyos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását kell meggyorsítani, hogy továbbra is lépést tudjunk tartani a fejlődéssel. Az új kísérletek végzése során az időjárás viszontagságaival, a kártevőkkel és a betegségekkel szemben ellenállúbb faj. iákra kell irányítani a figyelmet. Továbbra is fokozni kíván, fák az Osevával, csehországi partnerükkel, valamint a szocia. lista országok hasonló feladatokkal megbízott kutatóintézeteivel az együttműködést. Az előbbrelépés további meghatározó fontosságú tényezője a rendelkezésre álló műszaki-anyagi bázis mielőbbi korszerű, sítése, a legújabb gépek, berendezések és műszerek széles körű alkalmazása. Az említettek figyelembevételével a Slovosivo tudományos-termelési társulás szakemberei és dolgozói a továbbiakban is mindent megtesznek annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a mezőgazdasági üzemeket a kitűzött igényes tervfeladatok maradéktalan teljesítése során. BÄRDOS GYULA’
