Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-28 / 39. szám

A Z USA VESZÉLYES LÉPÉSEI 1985. Szeptember 28. .................... .SZABAD FÖLDMŰVES AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA ELŐTT fi szovjet élelmiszerprogram n eqvaiásításának feltételei TV ég tngencsak frissen él emléke­zetünkben Reagan elnöknek az a ki­jelentése, hogyha a Szovjetunió el­megy félútig, az USA hajlandó meg­tenni az út másik felét. E genfi csúccsal kapcsolatos ígéret elhang­zása után alig néhány nappal az Egyesült Államok szétfoszlatla az amerikái tárgyalási szándékhoz fűzött reményeket. Éppen amikor Genfben elkezdődött­­az atom- és ürfegyverekröl folyó szovjet-amerikai megbeszélések har­madik fordulója, éppen amikor össze­hívták az ENSZ jubileumi, 40. ülés­szakát és amikor már csak két hó­nap választ el a csúcstalálkozótól, az Egyesült Államok kísérletet hajtott végre az új miiholdelhárító fegyver­rel és egy nagy erejű lézernyalábbal a Föld körüli pályán lévő Titán—2-es rakéta részegységét semmisítette meg. Mindkét kísérlet része annak a prog­ramnak, amely csapásmérö űrfegy­verrendszerek kifejlesztését és tele­pítését irányozza elő. Ugyanekkor a Fehér Ház úgy dön­tött, hogy szeptember 15-töl kezdő­dően korlátozza New Yorkban az ENSZ titkársága munkatársainak moz­gásszabadságát. Ez a diszkriminációs intézkedés Afganisztán, Irán, Kuba, Líbia, a Szovjetunió és Vietnam ál­lampolgáraira vonatkozik, akik New York térségében csak negyven kilo­méteres körzetben mozoghatnak sza­badon. Ezzel egy időben a genfi le­szerelési tárgyalásokkal kapcsolatban a Fehér Ház szóvivője kijelentette~ hogy az USA-пак nem áll szándéká­ban komolyan tárgyalni a világűr milítarizálásának elhárításáról és hogy nem mondanak le a „csillag­háborús" programról. Sajnos, ezeket az intézkedéseket és nézeteket nem lehet előrehaladást jelentő lépéseknek nevezni a meg­egyezés felé vezető úton. Sőt. Egé­szen más, veszélyes ösvények irányá­ban tett lépésekről van szó, amelyek nem a közeledést, hanem a távolodást idézik elő. 'A műholdromboló rendszerrel vég­rehajtott kísérlet olyan lépés, amely ütat nyit az új típusú fegyverek, a támadó űreszközök létrehozása előtt, Ezek rendszerbe állítása elkerülhetet­lenül aláásná a világban a stabilitást, elindítaná a lázas atomfegyverkezés újabb fordulóját, mindenekelőtt a stratégiai eszközük terén. Az ameri­kai müholdromboló eszköz fejlesztése — a támadó űreszközök egyik eleme­ként — közvetlenül összefügg a „csil­lagháborús“ programmal, ez viszont az USA globális katonai stratégiai tervének része, amely a Szovjetunió­val szembeni erőfölény megszerzését célozza. Az amerikai „csillagháborús“ tervek megvalósítása elkerülhetetle­nül aláássa a stratégiai fegyverek korlátozásáról, s mindenekelőtt a ra­kétavédelmi rendszer korlátozásáról szóló, 1972-ben megkötött szovjet— amerikai megállapodásokat. Ezt a tényt az amerikai kormány képvise­lőt nem tudják cáfolni. Az említett szerződés korlátozza a kiterjedt ra­kétavédelmi rendszerek telepítését, s tiltja az ilyen rendszerek alap­jainak létrehozását. A „csillaghábo­rús“ tervek fő célja pedig egy álta­lános, több lépcsőből álló rakétaelhá­­rító védelmi rendszer kialakítása. Te­hát minden lépés, amely ennek meg­valósítása felé irányul, az 1972-es szerződés aláásásához, s a stratégiai jegyverek korlátozását és csökkenté­sét célzó egész folyamatnak a felszá­molásához vezet. Az amerikai kor­mánykörök félre akarják vezetni a világközvéleményt azzal az állítással, mely szerint a Szovjetunió nem kíván konkrét megállapodásokat kötni a fegyverzetek korlátozásáról, a bizton­ság erősítéséről. A genfi, a bécsi és a stockholmi tárgyalóasztalon viszont a Szovjetunió konkrét javaslatai feksze­nek. Mint ismeretes, a Szovjetunió komo­lyan készül -a genfi tárgyalásokra, nagy jelentőséget tulajdonít nekik, s őszinte reményeket fűz hozzájuk. Mindent megtesz azért, hogy a talál­kozón a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulása érdekében konkrét ered­mények szülessenek. Az amerikai fél mostani lépését, amely azt célozza, hogy a genfi találkozó előkészületei­nek időszakában mérgezze a nemzet­közi légkört, természetesen megfelelő módon fogják értékelni mind a Szov­jetunióban, mind pedig az egész vi­lágon. A világ közvéleménye előtt ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi fe­szültség enyhítéséinem elősegíteni, hanem hátráltatni akarja. A szovjet­­ellenes uszítás és rágalomhadjárat ugyanis az utóbbi hetekben — szinte a genfi csúcs közeledtével egyenes arányban — növekszik. De az olyan „húzások”, mint az említett, az ENSZ- képviseleteinek munkatársaival szem­ben érvénybe léptetett korlátozások olyannyira túllőttek a célon, hogy az egész szervezet tekintélyét mélyen sértették, favier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár felszólította a Reagan­­kormányt, vonja vissza a diplomaták mozgását korlátozó intézkedéseket. Egyben rámutat, ez az intézkedés összeegyeztethetetlen a világszerve­zet alapokmányával, figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközt kötele­zettségeket, amelyeket az USA-nak tiszteletben kell tartania. Nehezen lehetne ezt az amerikai magatartást, ezeket az intézkedése­ket a genfi csúcsra való komoly ké­szülődésnek nevezni. Äz SZKP Központi Bizott­ságának idei áprilisi ülése után megkezdődött a párt XXVII. kongresszusára való közvetlen felkészülés idő­szaka. Ä Szovjetunióban folytatódik az az intenzív munka, amely felöleli a szovjet társadalom életének minden területét, s amelybe bekapcsolódott az összes munkahelyi kollektíva. Egy­idejűleg sok fontos és bo­nyolult feladatot kell telje­síteni, egyrészt időszerűe­ket, másrészt olyanokat, a­­nrelyek már a jövő felé mu­tatnak. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára országjáró körútja során Ce­­linográdban a párt- és gazdasági ak­tíva szeptember 7-i tanácskozásán a mezőgazdasági termelés időszerű tel­­adataival foglalkozott. Beszédében többek között a következőket mon­dotta: 'A kíor, amelyben élünk, az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy szilárdak, Határozottak, s végső so­ron bölcsek is legyünk a kitűzött po­litikai irányvonal megvalósításában. A munkánkkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény az a képesség, hogy össze tudjuk kapcsol­ni .a távlati feladatokat a mai tenni­valókkal. 'Az új tervidőszaknak a változás Időszakának kell lennie, amelyben a szovjet társadalom fejlesztésének, a gazdaságnak gyorsabb ütemet kell biztosítani. A megbízható élelmiszeralap létre­hozása az egész párt és az egész nép feladata. Ezzel kapcsolatban a köz­ponti bizottság áprilisi ülése világos és elvi irányvonalat szabott meg: az élelmiszerprogram megvalósítása ha­­íaszhatatlan feladat, és megkülönböz­tetett figyelmet követel. Ügy véljük, hogy a mezőgazdaság, valamint az egész mezőgazdasági­ipari komplexum helyzetének elem­zéséhez az SZKP KB 1982-es májusi fi'ése szolgál kiindulópontként. Az idő bizonyította, helyesen . cselekedtünk, amikor elfogadtak az élelmiszerprog­ramot, és több más jelentős döntést hoztunk a mezőgazdasági-ipari komp­lexum fejlesztésének időszerű prob­lémáiról. A párt által megfogalma­zott intézkedések minden szakaszon megvalósulnak. Folyamatban van a mezőgazdasági gépipar következetes korszerűsítése. Á műtrágyagyártás is megközelíti a kitűzött mutatókat. Je­lentősen nőtt azoknak a területek­nek a száma is, ahol elvégezték a talajjavítást. Fellendült a lakóházak, a kulturális és szociális létesítmé­nyek, valamint az utak építése. Mind­ez kedvező alapot teremtett a vidéki káderek stabilizációjához. A kolho­zok és szovhozok gazdasági helyze­tének javítását szolgáló széles körű intézkedések — a nagyobb felvásár­lási árak és pótlékok alapján — megvalósítása kedvezően megmutat­kozik gazdasági helyzetükben, gaz­dálkodásuk eredményeiben. Az embe­rek munkához való viszonyára, a munkaeredményekre pozitív hatással van az önelszámolási rendszer és a kollektív munkaformáknak a beveze­tése. HELVES IRÄNYT VÁLASZTOTTUNK rf\ Ha a májusi ülés után végzett mun­kánk eredményét röviden értékelni akarjuk, elmondható, hogy helyes irányt választottunk, sok mindent megtanultunk és sokat már el is vé­geztünk. Az 1983-as és 1984-es év eredmé­nyei azt mutatják, hogy a termelés az ötéves terv előző két esztendejéhez viszonyítva 22 milliárd rubellel, vagy­is Я százalékkal nőtt. Ugyancsak e­­melkedett a gabona, a burgonya, a cukorrépa, a zöldség és a gyümölcs termelése. Ezekben az években az átlagos évi hústermelés 9 százalék­kal, a tejé 8, a tojásé pedig 6 száza­lékkal emelkedett. Tekintettel az idei év tervének teljesítésére, az állatte­nyésztés termelése az 1982-es évivel összehasonlítva a húsból (élősúly­ban) 2,5 millió tonnával, a tejből 9,2 millió tonnával, a tojáseladásban pe­dig 3,5 milliárd darabbal lesz na­gyobb. Az említett években jelentős mér­tékben csökkent a veszteséges gaz­daságok száma, a kolhozok és szov­hozok rentabilitása növekedett. 1983- ban a kolhozok és szovhozok tiszta nyeresége 24 milliárd rubelnél vala­mivel kevesebb volt, 22 százalékos rentabilitás mellett. lP84-ben, amikor az időjárási feltételek bonyolultab­bak voltak, ez в nyereség hozzávető­leg 20 milliárd rubelt tett ki, a ter­melés rentabilitása pedig 18 százalék volt. A mezőgazdasági termelés növeke­dése megmutatkozott az egy lakosra jutó élelmiszer-fogyasztásban Is. Eb­ben az évben egy lakosra átszámítva ez 78 kg húst és halat (ebből a hal 17,7 kg), 318 kg tejet, 260 darab to­jást, 134 kg kenyeret, 110 kg burgo­nyát, 106 kg zöldséget és tökfélét, 48 kg gyümölcsöt és bogyósnövényt, va­lamint csaknem 45 kg cukrot jelent. ATni a táplálkozás összesített kaló­riaértékét illeti, a világ legfeljettebb országainak színvonalán vagyunk. A- mt viszont a húst éš a növényter­mesztés egyes termékeit illeti, nálunk az egy lakosra Jutó fogyasztás még kisebb, mint néhány országban, s ala­csonyabb az éssszerű táplálkozás normáinál is. E szempontból az élel­­miszerprogram teljesítésének legki­­élezettebb területe a hústermelés. Az egyéb élelmiszereket tekintve — te­jet. tojást, halat, cukrot, zöldséget, burgonyát — megfelel az élelmiszer­program által meghatározott mutatók­nak, vagy megközelíti azokat. Ennek ellenére a lakosság élelmiszer-ellá­tása mindeddig nincs teljesen meg­oldva. Egyes termékeknél nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ez azzal függ össze, hogy nálunk a pénzbe­vételek gyorsabban növekedtek, mint az élelmiszerek gyártása. S nem utol­sósorban pedig az alapvető élelmi­szerek állami árai lényegében már két évtizede stabilak annak ellenére, hogy a termelési költségek emelked­nek. Például üzleteinkben a húst olyan 'árán árusítjuk, amely két­­háromszor alacsonyabb a ráfordítás­nál. Eddig ezt a különbséget állami dotációból fedezték, amely a húsnál évente hozzávetőleg 20 milliárd ru­belt tesz ki. AZ ELSfí HELYEN A MINŐSÉG KÉRDÉSÉ A legfontosabbról szólva: el kell érni azt, hogy a kedvezőtlen Időjárá­sú években az országot legkevesebb 20(У millió tonna gabonával, normális körülmények között pedig 250 millió tonnával, sőt még ennél is- többel lássuk el. A gabonaprobléma nemcsak a ho­zamok növelésének kérdése, hanem az ésszerű felhasználásé is. A ta­karmánytermelés fogvatékosságai itt nem eUensúlyozhatók azzal, hogy egyre több szemest fordítunk takar­mányozásra. A kolhozokban és szov­­hozokban egyformán kell foglalkozni a takarmányok és a szemesek terme­lésével. Tulajdonképpen ugvanazon érem két oldaláról van szó. Töreked­ni kell a takarmányhozamok növelé­sére, a minőség javítására, mégpedig a tudomány legújabb eredményeinek, a kolhozok és szovhozok tapasztala­tainak felhasználásával. Ügy is mondhatnánk, hogy a mi­nőség kérdését az első helyre kell helyezni. A kutatások és az ellenőr­zés rávilágított, a takarmányok rossz minősége miatt az országban számos helyen 20—30 százalék a tápanyag­­veszteség. Takarmánygabonából is a­­zért használnak fel többet, mert na­gyon gyakran törekednek a takar­mányfehérjék fogyatékosságainak, az eltávolítására. Számos gazdaságban már megértették ezt, s hozzáláttak a fehérjékkel kapcsolatos problémák megoldásához, máso'k viszont az álla­mi segítségre hagyatkoznak. Az elő­zőeket támogatni kell. az utóbbiak élősdl szemléletét pedig elítélni. Ma, amikor az új ötéves időszak terveit állítják össze, naevon fontos, hogy jól gondolják át a húsforrások növelésével összefüggő problémákat. Ez elsőrendű fotódat. A 11. ötéves tervidőszak utolsó évében 1980-hoz viszonyítva a termelés kétmillió ton­nás növekményével számolunk vágó­­súlyban. Annak érdekében, hogy el­érjük az élelmiszerprogram mutatóit, a 12. ötéves tervidőszakban ezeket meg kell kétszerezni. Most a legfontosabb feladatunk biz­tosítani a magas rentabilitását mind­annak, amivel a mezőgazdaság és az egész mezőgazdasági-ipari komple­xum rendelkezik. ELSŐRENDŰ FIGYELMET Ä GABONATERMESZTÉSNEK Mindenekelőtt merészebben kell át­férni az új, - progresszívabb termelési eljárásokra, az erőforrások kihaszná* lásának hatékonyabb formáira, és ezeket főleg azokba az irányokba kell orientálni, ahol a legnagyobb eredményt hozhatják. Az elkövetkező ötéves tervben elsőrendű figyelmet kell szentelnünk a gabonatermelés-, nek az intenzív termelési eljárások alapján. Az idén az intenzív technológiai eljárások szerint művelnek meg kö­rülbelül 17 millió hektár búzát és gyakorlatilag a szemes kukorica ej gész vetésterületét. Az időjárás min­den szeszélye ellenére itt a hozamok tisztességes növekedését értük el. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a gazdaságok jelentős terüle­teken hektáronként 4—5 tonna gabo­nát takarítanak be, ami 1,5—2 tonná­val több, mint a szokásos technoló­giák mellett. Az alulról érkező javas­latok szerint az 1986-ban betakarí­tásra kerülő szemeseket több mintí 31 millió hektáron — ebből a kuko­ricát közel 4 millió hektáron — az intenzív eljárások alapján fogják ter­meszteni. Ezeket az eljárásokat a kö­zeljövőben legkevesebb 60 millió hek­tárra terjesztjük ki. Elsősorban ép­pen ide kell összpontosítani a műtrá­gyákat, a technikát és más forráso­kat, hogy biztosítva legyenek a ma­gas hozamok, s hogy a gabonaterme­lés megfelelő stabilitást szerezzen. A mostani szakaszban a legfontosabb a technológiai fegyelem betartása a földeken. az Állattenyésztés problémairól Be kell ismernünk, hogy bizonyod erőfeszítéseink ellenére ebbe az ága­zatba csak kis mértékben hatolt be a tudományos-műszaki haladás. Szá­mos vezető dolgozó és szakember niiiid ez ideig extenzív módszerekkel próbálja megoldani a hús, a tej és más termékek termelése növelésének problémáit. Az utóbbi két-három év­ben, amikor az országban gyakorla­tilag nem növekedett a tehenek és más állatok állománya — sőt a tehe­neké kicsit csökkent —, növekedett az állattenyésztés hatékonysága és termékeinek tartaléka. Továbbra sem az állomány növelésére kell összpon­tosítanunk, mivel ez nagy kiadásokat vonna maga után. hanem a hatékony termelési módszerek határozott beve­zetésére. Bizonyára a jövőben is lesz­nek olyan járások, sőt kerületek, a­­hol növelni kell majd az állományt, ha ott gyors ütemben fejlődik a ta­karmánytermelés. A lő figyelmet a­­zonban az állattenyésztés intenzifi­­kálásának kell szentelni. Ha csak öt­ven kilogrammal növekszik minden szarvasmarha élősúlya, akkor azonos állomány mellett élősúlyban másfél millió tonna hússal többet kapunk- Ez sokkal olcsóbb és gazdaságosabb lesz, mint a hasonló növekedést az állomány növelésével elérni, amit eb­ben az esetben közel ötmillió darab­bal kellene növelni. Más hozzáállást követel a tejelő állatok tartása is. Aktívabban kell megvalósítanunk azokat a lehetősé­geket, melyeket az állatnemesftés és törzstenyészet, az új technológiák és a kiegyensúlyozott etetés nyújtanak. Ezek a nagyfokú hatékonyság fő ösz­­szetevői. Ha ma a meglévő állomány­tól egyedenként átlagosan 3 ezer ki­logramm tejet nyernénk, nem tud­nánk mit kezdeni vele. Ugyanis a mezőgazdasági termékek tárolása és feldolgozása még nem rendelkezik megfelelő anyagi-műsza­ki bázissal. Ennek megteremtése szin­tén a 12. ötéves terv egyik fő fel­adata lesz. Mihail Gorbacsov beszéde, a kong­resszust megelőző eszmecserék ráirá­nyítják a figyelmet a legfontosabb konkrét feladatokra a mezőgazdasági termelés hatékonyságának tokozásá­ban is. A kezdeményezőbb szervezés, a technológiai és szervezeti átépítés­hez szükséges új hozzáállás, a tudo­mányos kutatóintézetek eredményei­nek felhasználása és hasznosítása — a tudományos-műszaki haladás, vala­mint a biológia és a biotechnológia eredményeinek alkalmazása — mind­­-miad feltétele annak, hogy a szovjet élelmiszerprogram megvalósulhasson. A vegyifegyver-mentes Európáért 'Az amerikai kormány a világűr mf­­litarizálását célzó programok, az atomfegyverek fejlesztését elősegítő beruházások mellett a vegyi fegyver­kezésben is új, minden eddiginél ve­szélyesebb versenyt indított el. A törvényhozás megszavazta a Penta­gonnak azt a javaslatát, hogy az ok­tóber 1-jén kezdődő pénzügyi évben 155 millió dollárt fordítsanak az új típusú bináris vegyi fegyverek gyár­tására. Az öt évre szóló program hozzávetőleg 10 milliárd dollárt emészt fel. Miért van még erre Is szüksége az Egyesült Államoknak, amikor jelen­leg is az USA rendelkezik a legna­gyobb vegyifegyver-készletekkel? Ä Pentagon birtokában van 55 ezer ton­na rendkívül mérgező vegyi anyag, s harci bevetésre kész 150 ezer ton­na vegyi muníció. Ennek a veszélyes vegyi arzenál­nak jelentős részét az NSZK-ban tá­rolják. A Szovjetunió javaslatát, hogy hozzanak létre vegyi fegyverektől mentes övezetet Közép-Eurőpában, Reagan elnök elutasította. / A tengerentúli imperialista nagyha­talom erőfölénye fitogtatása érdeké­ben földrészünket akarja „bináris gázkamrává“ változtatni. Ennek nem szabadna bekövetkeznie, hiszen éle­tünk. földrészünk jövője a tét. Ezért hazánk és az NDK kormánya levél­ben azzal a felhívással fordult az NSZK kormányához, hogy kezdjenek tárgyalásokat a vegyifegyver-mentes övezet létrehozásáról Európában. A levél rámutat: „A nukleáris fegyverek után a vegyi fegyverek a legveszélyesebb tömegpusztító eszkö­zök, s betiltásuk és teljes felszámo­lásuk nem tűr halasztást. Ezért ener­gikus erőfeszítésekre van szükség mind globális, mind regionális mére­tekben. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya határozot­tan fellép egy átfogó egyezmény mel­lett a vegyi fegyverek fejlesztése, előállítása és halmozása betiltásáról és megsemmisítésükről. Egyben meg vannak győződve arról, hogy a re­gionális megállapodások a vegyifegy­ver-mentes övezetek létrehozásáról konkrét lépést jelentenének a biza­lom kialakítása és ezeknek a fegyve­reknek a világméretű betiltása felé vezető úton. Ebből kiindulva a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kész olyan megállapodást kötni a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányával, amely a vegyi fegy­verek eltávolításához vezetne a két katonai-politikai szövetség közti ha­tárvonalon fekvő országok területé­ről. Ezzel a javaslattal — mint a Né­met Szövetségi Köztársasággal szom­szédos országok — hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a Közép-európai övezetben tegyenek konkrét lépése­ket a béke és a biztonság garantálá­sa érdekében fegyverzetcsökkentés által. Meggyőződésük, hogy a két kormány által előterjesztett javaslat' megfelelő egyezmény megkötéséhez vezethet. Ez jelentős mértékben hoz­zájárulna Európában a biztonság megszilárdításához és az arra irá­nyuló közös erőfeszítésekhez, hogy Európát megszabadítsák a vegyi fegy­verek esetleges felhasználásának ve­szélyétől. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya tárgyalások meg­kezdését javasolja az NSZK kormá­nyának vegyifegyver-mentes övezet létrehozásáról, amely kezdetben en­nek a három országnak a területére terjedne ki.“ Európa biztonsága, a vegyi fegyve­rek fenyegetésének elhárítása a tét. Jó lenne tudni, hogy a józan éáz, az egészséges életösztön szavára hall­gató emberek nemcsak földrészün­kön, hanem szerte a világon támo­gatják; hazánk javaslatát,

Next

/
Thumbnails
Contents