Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-28 / 39. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES*

1983. szeptember 28,

Hz emtsgrrs! vaše gondoskodás

Ä szocialista mezőgazdaság fejlesztése során minőségi változásokra törekszünk minden téren, így a dolgozók életszínvonalát illetően is. Szilárdítjuk létbiztonságukat, erősítjük szocialista életmódjukat, s ennek szerves része az egészségvédelem és a megelőzés, valamint a szövetkezeti tagok munkaerejének felújítását szolgáló üdültetés.

A Szövetkezeti Földművesek Sző, vétségé hazai és külföldi üdüléseket, valamint gyógyfürdői kezeléseket biztosít a szövetkezeti tagok és gyermekeik számára, a mezőgazdasági szakmunkástanulók részére, megvalósítva ezáltal a dolgozókról való komplex gondoskodás egyik formáját, vagyis az SZFSZ alapszabályzatának egyik fontos tételét. A hazai és külföldi üdültetés, a gyógykezelések és a társasutazások tágítják dolgozóink látókörét, gyarapítják a hazánkkal és a szocialista országokkal kapcsolatos Ismereteiket. A mezőgazdasági szakmunkástanulók és a gyermekek üdültetése hozzájárul a munkaerő toborzásához, illetve állandósításához, jutalom jellege pedig arra ösztönzi leendő szakembereinket, hogy még jobban tanuljanak. Mindemellett persze arról sem feledkezhetünk meg, hogy egészségükre ts jó hatással van a gyógykezelés és a környezetváltozás.

Az üdülési beutalók odaítélésével az efsz-ek jó hatással lehetnek dolgozóik munka- és politikai aktivitására, a szabadidő hasznos eltöltésére, egyszersmind a törvényes szociális kedvezmények érvényesítésére.

Szövetségünk és annak üdültetési igazgatósága nem rendelkezik saját üdülővel. Párt- és állami szerveink — melyek a földművesek munkását nagyra becsülik és értékelik — nem kis összeggel járulnak hozzá a társadalom pénzéből a szövetkezeti tagok üdültetéséhez. Ezt az összeget az egyes beutalók közt figy osztjuk fel, hogy minden üdülés olcsóbbá váljék, s a szövetkezeti tagok beutalásos üdülésének költségei megközelítsék a szakszervezeti üdüléseket. Pártunk ezzel is a falu és város közti különbség megszüntetésére törekszik, s hangsúlyozza a beutaló jutalomjellegét is, mellyel a gyakran kedvezőtlen időjárás ellenére végzett jó munkát és jó eredményeket is méltányolja.

A szövetkezeti tagok üdüléséről' 1969 óta vezetünk kimutatást. Az üdülők száma azóta állandóan nő. Az elmúlt évben központilag szervezett üdülésen már több mint 42 ezer személy vett részt. Ezenkívül további ezrek üdültek saját szövetkezetük, vagy az SZFSZ járási bizottságai szervezésében és támogatásával.

A hazai üdülések közül a szövetkezeti földművesek közt a legkedveltebbek a prágai, valamint a bratislavai üdülések, ahol a dolgozók elsősorban a kulturális igényeiket elégíthetik ki; a fürdővárosi (Piešťany, M. bázne, Luhačovice) üdülések és az üdülőterüieti (Dnmaša, Šírava, Magas- és Alacsonv-Táfra) tartózkodások. É kikapcsolódást szervezeti programok — beszélgetések, kirándulások, kulturális akciók — tarkítják. Nagyon népszerűek a közös üdültetések Bratislavában, Piešťanyban és Luhačovicében.

Ä külföldi beutalók a Szovjetunióba, Bulgáriába, Jugoszláviába, az NDK-ba és Magyarországra szólnak. Ä legtöbben — üdülésre, társasutazásra vagy tanulmányútra — a Szovjetunióba szeretnének eljutni. Hoszszabb időre a Fekete- és az Adriaitengerhez szervezünk üdülést, a résztvevők leggyakrabban repülővel ntaznak, de egv-egy kollektíva részére tíznapos autós nyaralást is rendeztünk már. A tanulmányutak rövidebb időtartamúak, s egy-egy ország jelentős mezőgazdasági területére irányulnak. Az utóbbi éveiben néhány aktív üdülési lehetőségünk is volt, pl. Picunda (Szovjetunió), Növi Vinodolszk (Jugoszlávia), körút Vietnamban, Görögországban, Törökországban stb.

Az a tény, hogy szövetségünk tulajdonában a múltban egyetlen üdülő sem volt, a legtöbb gondot a pionírtáborok létrehozásánál okozta. 1969- ben mindössze 3 ezer 434 gyermeket tudtunk üdültetni, míg másfél évtizeddel később már több mint 14 ezret. 1982-ig szövetségünk kizárólag bérbe vette az üdülőket, s ezekben bizony nem mindig volt lehetőség arra, hogy valódi nevelő- és ptontrtevékenység folyjék. Ez a cél vezérelte szövetségünket, hogy saját pionírtáborokat építsen, s ma már a kunovái völgyzárógáttól a Sírásáig hat tábor fogadja nyaranta a gyermekeket. S a gyermeküdültetés e lehetőségeit tovább akarjuk gyarapítani a jövőben is. Természetesen külföldön Is nyaralhatnak dolgozóink gyermekei, elsősorban a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban és Magyarországon, a legnagyobb érdeklődés azonban a tengerparti nyaralások iránt van — főleg egészségi okokból.

Szakmunkástanulóink üdültetését szintén szövetségünk szervezi, az üdülési kö.ltséaeket pedig teljes egészében az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma fedezi. E- zeken az üdüléseken elsősorban a kiemelt szakmák tanulói vehetnek részt. Télen — januártól márciusig — sítanfolyamot szervezünk számukra, honvédelmi gyakorlatokkal egybekötve, nyáron pedig ellátogatunk az NDK-ba a mezőgazdasági gépkiállításra, vagy turista- és tanulmányútra visszük őket a Szovjetunióba, Bulgáriába és Magyarországra. Ősszel kulturális üdülésen vehetnek részt Prágában vagy más városokban.

Äz SZFSZ rendkívül nagy figyelmet fordít dolgozói egészségének védelmére, a megelőzésre és az erőfrissítésre. Az egészségügyi ellátás tökéletesítése a mezőgazdaságban s annak a többi ágazatával azonos szintre emelése olyan feladat, melyet a csehszlovák kormány 78/174 Tt. számú rendeletével biztosít. Ennek értelmében 1990-ig létre kell bozni a mezőgazdaság) dolgozókról való komplex egészségügyi gondoskodás hálózatát. A mezőgazdasági dolgozók egészségének lavítása és erősítése nagy jelentőségű a munkaerő-felfrissítés szempontjából, ugyanakkor az új, produktív életkorban lévő dolgozók megnyerésének is egyik alaptétele, s gazdasági hatása is van. Épp ezért kapnak, mezőgazdasági dolgozói több mint 10 ezer gyógyfürdői beutalót évente. S azoknak, akiknek az időpont .vagy a gyógykezelés helyszíne valamilyen oknál fogva nem felel meg, szövetségünk pót-győgykezelésről gondoskodik — leggyakrabban iárébeteg-rendeléses formában, a Trenčianske Teplice-!, a piešfanyi és g vő évi ÍDudince)’ gyógyintézet kapacitásának telies kihasználásával. E- zeket a gyégvintézeteket a Bratislava-v’déki. a Topnfčanyi, a Tre-ičlni, a Trnavai, Nagykiirlösi (Vei. Krtíš), a Zvolení és a Lévai (Levice) járás földművesei építették.

Nem kevés munkát végzett az SZFSZ a földművesek egészségvédelmét, pihenését, üdültetését Illetően. Hogy mennyit? Arról legszebben talán maguk a szövetkezeti földművesek vallanak. Egyik csoportjuk az üdülés végén Mariánské Láznéban ezt írta az emlékkönyvbe: „Nekünk, földműveseknek ezek az élmények megbatóak és felejthetetlenek. Mindezért őszinte köszönetét mondunk szocialista társadalmunknak, hiszen azt váltotta valóra, amiről egykor a földművesek álmodni is alig mertek.“ ĽUBOMÍR KOTLEBÄ mérnök

A szocialista demokráciának szerves része a szövetkezeti demokrácia. Súlypontja a szövetkezetek belső életében van, s úgy nyilvánul meg, hogy a tagok részt vesznek a szövetkezet irányításában, annak vezetésében dolgozhatnak, valamint abban, hogy a szövetkezeti élet szervezése és irányítása demokratikus módon történik.

A szövetkezeti demokrácia erejének és szocialista társadalmunk demokratizmusának ékes bizonyítéka az efsz-ek X. kongresszusát megElőző viták lefolyása és eredménye. A hozzászólások száma és tartalma, a soksok javaslat arról tanúskodik, hogy a tagoknak szívügye szövetkezetük, s az egész mezőgazdaság fejlődése, valamint szocialista államunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikai és gazdasági céljainak elérése.

A szövetkezeti demokrácia egyik legjellegzetesebb bizonyítéka az, hogy a legmagasabb szerv a szövetkezetben a tagsági gyűlés, amelyet semmi sem helyettesíthet. Ebből adódik* hogy a tagsági gyűlés hivatott eldönt tení minden dolgot, ami a szövetkeй szövetkezeti dsmoliricle ШопуаШё tétele az efsz-ek

szemel tevékenységé

Ismeretek

Ькщйтщ

nélkül

m

izmi

SZELVÉNY SZAMA: 5—6

zettel kapcsolatos. A szövetkezet többi irányító szerve alá van rendelve a tagsági gyűlésnek, neki tartozik felelősséggel, mint ahogy munkáját a tagsági gyűlések határozatai értelmében végzi. A gyakorlatban úgy van, hogy a tagsági gyűlés csak a szövete kezetet érintő legfontosabb kérdéseket tárgyalja meg. Tagsági gyűlést éppen ezért csupán szükség szerint hívnak össze. Az* előírásoknak megfelelően félévente legalább egyszer össze kell hívni. Amennyiben a tagsági gyűlés képviselő-testületet hagy jóvá, taggyűlést évente egyszer kell tartani.

Vannak olyan szövetkezetek, amelyek nagyságuknál fogva, esetleg más körülmények miatt nem tudják megtartani a klasszikus értelemben vett tagsági gyűlést. Ilyen esetben az alapszabályzat engedélyezi az ún. részleg-taggyűlések megtartását.

A képviselő-tostületet is rendszerint a nagyobb szövetkezetekben hozzák létre. A képviselő-testület részben a taggyűlést helyettesíti, annak feladatát tölti-be, természetesen azon feladatokon kívül, amelyek csak és kizárólag a tagsági gyűlés hatáskörébe tartoznak. Ez a testület szükség szerint ülésezik, de háromhavonta egyszer kötelezően. A testület képviseleti jelleggel dolgozik, tehát a tagsági gyűléssel ellentétben csak közvetett befolyása van a szövetkezet életét lényegesen meghatározó irányítói tevékenységre. Ezért is szükséges az, hogy a testület tagjai és a szövetkezet tagsága között állandó élő kapcsolat legyen.

A vezetőségnek, mint a szövetkezet végrehajtó szervének korlátozott általános jogköre van. Minden olyan kérdésben dönthet, amely nem tartozik valamilyen más, meghatározott szerv tevékenységi köréhez. A vezetőségnek havonta legalább egyszer üléseznie kell. jogkörével és tevékenységével kapcsolatban fontos kérdés megtalálni a szövetkezeti demokrácián belül a kollektív felelősség és az egyszemélyes (vezetői döntés) felelősség közti arányt. Ezek az elvek nincsenek egymással ellentétben, ha-KÉRDÉSEK:'

í. A Szovjetunióban melyik a szövetkezeti földművesek fekete-tengeri legdélebbi üdülőhelye?

a) Jalta;

b) Szocsi;

ej Ogyessza;

2. Ä Trenčianske Teplice-í, a piešfanyi és a gyűgyi (Dudince) gyógyfürdőben elsősorban milyen betegségeket gyógyítanak?

a) légzőszervi;

b) emésztőszervi; ej mozgásszervi;

3. Ä szakmunkástanulók üdültetése során milyen szakágazatok tanulói kaphatnak beutalót:

a) kertészeti;

b) állattenyésztői;

c) mezőgazdasági gépjavító;

5

nem kiegészítik egymást, hiszen mindkét elv különböző szakaszaiban š mindig más-más jelleggel van jelen. Amíg a kollektív szerv mindig a szövetkezet tevékenységének és életének lényegi kérdéseiről dönt és ellenőrzi a határozatok teljesítését, addig az elnök — a különböző ágazatok vezetőivel együtt — az operatív, technikai jellegű termelési és munkafolyamatok irányítását végzi, s az eredményekért felelős.

Ilyen szempontból kell tehát megítélni a gazdasági vezetés feladatát és helyzetét. Az elnöknek ez a segítő, tanácsadó testületé nem veszi, nem Is veheti — még csak részlegesen sem — át a vezetőség jogkörét. Tehát a gazdasási vezetőségnek nincs semmilyen jogköre, mindössze az elnök tanácsadó testületé lehet.

Ä szövetkezeti tagok többféleképp is részt vehetnek a közös irányításban és vezetésben. Jelentős az ilyen Irányú tevékenység a különböző bizottságokban, mint az ellenőrző, szociális, munka- és egészségügyi, kulturális bizottság stb. Ezek a bizottságok fontos szerepet töltenek be a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységében.

К szövetkezeti demokrácia újabti megnyilvánulási formái közé tartozik a termelési értekezlet, amelynek egyre mélyrehatóbb a szerepe, s nemcsak azért, mert ezzel is növekszik a szövetkezeti demokrácia hatóereje, hanem azért is, mert a kis közösség tanácskozásain egyre inkább érvényre jut a dolgozók bekapcsolódása a szövetkezet irányításába.

‘Ä gondosan és jól előkészített termelési értekezlet, amely konkrét intézkedéseket fogad el, minden tekintetben a leghatékonyabb formája lehet a szövetkezeti demokrácia érvényre juttatásának, hiszen azon kívül, hogy bekapcsolja a tagokat és a munkakollektívákat a tervezésbe és a szervezésbe, mozgósítja és egyesíti az erőket a feladatok végrehajtására. Ä termelési értekezleten ugyanis lehetőség van a tervek ismertetésére, azok esetleges módosításainak a megbeszélésére, a feladatok fontossági sorrendjének a megállapítására, s mert ezt kollektíván döntik el, így közös a felelősség Is az együtt meghatározott feladatok teljesítéséért, így minden tag tudomást szerez a szövetkezet és a saját munkacsoportja feladatairól, egészen konkrétan, ml az ő részfeladata az egészből, milyen körülmények között teljesíti azt a kollektíva, s milyen lehetőségei vannak a munkafeltételek és -eszközöket Illetően,

Annak érdekében, hogy a szövetkezeti demokrácia érvényesüljön és elmélyüljön, s ezzel együtt növekedjék a dolgozók igyekezete, részvételi aránya a párt gazdasági céljainak teljesítésében, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a CSKP KB Elnökségének 1978. június 30-i, a CSKP KB 13. ülése és az efsz-ek IX. kong■ resszusa határozatainak értelmében felülvizsgálta az SZFSZ felépítését a szövetkezetekben. Ennek eredményeként született meg a dokumentum, amely a Szövetség munkájának súlypontját a szövetkezetekbe, illetve a mnnkakollektívákba helyezi. Hogy ez a súlypont-áthelyezés sikeres volt, bizonyltja az is, hogy az efsz-ek X. kongresszusán a Szövetség alapszabályzatába elvként bele is foglalták.

Äz SZFSZ munkáját illetően az elkövetkezendő időszakban fontos lesz az eddigieknél nagyobb mértékben hozzájárulni a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez azáltal Is, hogy a mezőgazdaság állami és gazdasági irányító szerveivel, együttműködve még több szövetkezeti tagot kapcsol' janak be a szövetkezet különböző szerveibe, aktivizálják őket. Fontos lesz elérni azt Is — szintén a szövetkezeti demokrácia elmélyítése érdekében —, hogy a szövetkezet választott szervei és különböző bizottságai az eddiginél többet és hatékonyabban foglalkozzanak a szövetkezetben folyó társadalmi tevékenységgel. Ezen kívül biztosítani kell azt Is, hogy a szövetkezeti tagok úgy kapcsolódjanak be a mezőgazdaságunk fejlődésének irányításába 63 szervezésébe, bogy munkájuknak na csak saját szövetkezetükben legyen látszata, hanem tevékenységük számos más szövetkezetre Is hatássaí legyen.

Az új munkaformák és -módszerek bevezetése a szövetkezetekben — és különösen az SZFSZ különböző szintű szerveiben — arról tanúskodik, hogy a szövetkezeti demokrácia egyre inkább elmélyül, s ennek pozitív hatását nemcsak a szövetkezetek, s rajtuk keresztül egész mezőgazdaságunk érzi, hanem maguk a szövetkezeti tagok, a munkakollektívák is. A szövetkezeti demokrácia elmélyítésével, az új módszerek és munkaformák bevezetésével arányosan nő a szövetkezeti tagok érdekeltsége és érdeklődése a mezőgazdaság feladatai, a szövetkezet konkrét céljai iránt, s ezáltal növekszik a tagok felelősségérzete kollektívájuk és saját munkájuk eredményessége Iránt Is.

Dr. DUŠAN BERNÄTH

KÉRDÉSEK!

1. A gazdasági vezetés; '

a) az efsz-t érintő valamennyi kérdésről dönthet;

b) csak az efsz mezőgazdasági termelését érintő kérdésekről dönthet;

fc) semmiféle kérdésről nem dönthet, amely az efsz-t érinti;

2. Az efsz legfelsőbb szerve:

a) az elöljáróság;

b) a képviselő-testület; ej a taggyűlés;

3. A képviselő-testület:

a) minden efsz-ben szükségszerű megválasztani;

b) nem szükséges minden efsz-ben megválasztani;

c) ha a jmi döntése alapján szükségszerűnek bizonyul, meg kell választani;

6