Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-13 / 28. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES' 1985. július 13. А ТОТ Továbbképzési és Üdülte­tési központjának képzési és tovább­képzési rendszere széles körű lehe­tőséget nyújt a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalomban jelentkező oktatási igények kielégítésére. Az alap-, a cél- és a speciális tanfolya­mok segítségével biztosítják az idő­szerű gazdasági, társadalompolitikai és érdekképviseleti feladatok meg­□agyapspssáfl ------jegyzetek­ismerését, megvitatását. Az állami oktatási rendszerhez kapcsolódóan, azt kiegészítve államilag elismert képesítést nyújtanak olyan szakterü­leteken, ahol az állami oktatási in­tézményhálózat nem képes az igé­nyeket megfelelően kielégíteni. Az idegen nyelvű oktatási programok célja a mezőgazdasági szövetkeze-Az oktatás és az üdülés szolgálatában A mezőgazdasági szövetkezetek a Magyar Népköztársaságban is egyre szigorúbb közgazdasági feltételek kö_ zött tesznek eleget kettős feladatuk­nak: egyrészt a mind nagyobb köve­telményeket támasztó gazdasági cé­lok megvalósításának, másrészt pedig a szövetkezeti tagok életszínvonala emelésének, az élet- és munkakörül, mények javításának. E kettős feladat teljesítésében egyre nagyobb szere­pet kap a szellemi tőkével való jó gazdálkodás, valamint a tagság pi­henésének, szabadidős programjának kulturált, szervezett biztosítása. A mezőgazdasági szövetkezetek ed­dig megtartott kongresszusai mindig nagy figyelmet szenteltek a szövetke. zetekben dolgozók élet- és munka­­körülményei javításának, valamint tu­dati, műveltségi színvonaluk emelé­sének. E tekintetben kiemelt jelen­tősége volt а III. kongresszus 1976- ban elfogadott azon határozatának, amely a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának feladatává tette, hogy egyrészt alakítsa ki a szövetkezeti tisztségviselők és a szövetkezeti vá­lasztott vezetők szövetkezetpolitikai, önkormányzati oktatását és tovább­képzését ellátó intézményrendszer szervezetét, másrészt fejlessze tovább a szövetkezeti tagság szervezett üdül­tetését. А ТОТ Továbbképzési és Üdülte­tési Központja — amely 1979-ben ala­kult meg — fokozatosan felkészült az említett kongresszus határozatai­nak valóra váltására. А ТОТ ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági szö­vetkezetek anyagi és erkölcsi támo­gatásával felépítette Budapesten, a Szabadság-hegyen a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házát,1 amely korsze­rű, a mezőgazdasági szövetkezeti tagság igényeinek megfelelő feltéte­leket biztosít mind az oktatás és a továbbképzés, mind az üdülés szá­mára. Minderről saját magam Is meggyő­ződhettem, hiszen mint а ТОТ vendé­ge, én Is ott kaptam elszállásolást. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza A Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza — a bejárati oldalról nézve gyei (területi)' szövetségek azon igé­nyét, hogy megörökítsék gazdasági, társadalmi tevékenységük jelentő­sebb állomásainak eredményeit. Az oktatást, a továbbképzést a TOT-tal és a megyei szövetségekkel szoros munkamegosztásban végzik. A tanfolyamok egy része közvetlenül a ТОТ,. illetve a megyei szövetségek szervezésében történik, másik részé­re pedig a szövetkezetekből várják a jelentkezéseket. Dr. Vándor Pétertől, а ТОТ To­vábbképzési és Üdültetési Központi igazgatójától azt is megtudtam, hogy а ТОТ, illetve a részjegytulajdonos szövetkezetek megbízásából a Szak­­szervezetek Országos Tanácsával együttműködve szervezik a SZOT— ТОТ részjegyek alapján a SZOT-üdü­­lőkben biztosított üdüléseket. Fontos feladatuk a Mezőgazdasági Szövetke­zetek Házának üdülés céljából tör­ténő hasznosítása. Egyelőre a ren­delkezésükre álló üdülési férőhelyek nem képesek kielégíteni a hozzájuk beérkező igényeket, ezért az üdülési kapacitást vállalati és magánüdülők útján is növelik. Míg a központban 1983-ban 7300, addig a múlt évben már 9400 szövetkezeti dolgozó szá­mára biztosítottak üdülési lehetősé­get. Tavaly a központ által szerve­zett több mint százezer üdülési nap­ból 34 ezret biztosítottak a Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Házában. Vég­leges megoldást természetesen a sa­ját tulajdonú üdülőbázis kiépítése, bővítése jelentheti. Az említett funkciók mellett a Me­zőgazdasági Szövetkezetek Háza fon­gyönyörű környezetben, a Normafa üt mellett terül el. Az ötemeletes épü­lettömbből lenyűgöző látvány tárul az odalátogató számára. Látni a fő­város budai és pesti oldalát, a hegy. vonulatokat és a Dunát. Az egyes szolgáltatások magas színvonalúak, a belső berendezések impozánsak. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Há­za 1982 őszétől szolgálja а ТОТ To­vábbképzési és Üdültetési Központján keresztül a mezőgazdasági szövetke­zeti mozgalmat. Az oktatási igények kielégítését továbbképzési tanfolya­mok, előadássorozatok, tapasztalat­­cserék, vitafórumok, a pihenési és művelődési igények kielégítését pe­dig különféle üdülési programok, hét­végi kirándulások, műsoros esték, szervezett kulturális programok szol­gálják. A sokirányú szolgáltatások lránt egyre növekvő az érdeklődés. tekben dolgozó fiatal szakemberek nyelvi felkészítése a bevált külföldi tapasztalatok egyre szélesebb körben történő közvetlen megismerése, be­fogadása és eredményes alkalmazá­sa céljából. Az oktatási munkát egy korszerű oktatás-módszertani kabi­neti segíti. A számítógépek alkalmazása a szö­vetkezetekben is feltartózhatatlanul terjed. Mivel egyre inkább nő azok­nak a szakembereknek a száma, akik­nek ismerniük kell ezeknek a gé­peknek a kezelését, programozását, igénybe vehetik a központ által fel­állított számítógép-stúdiót, ahol kor­szerű mikroszámítógépek és szakava­tott oktatók várják az érdeklődőket. A videostúdió egyaránt szolgálja a központban folyó oktatási munkát, valamint a szövetkezetek és a me­tos magyarországi és nemzetközi ta­nácskozásoknak, konferenciáknak a színhelye is. Jelenleg is folyamatban van а ТОТ Továbbképzési és Üdültetési Köz­pontjának bővítése. A második fél­évben készül el például a szabadidő­­központ, ahol fedett medence, szau­na, tekepálya és sörbár várja majd a vendégeket. A távlati terveik kö­zött szerepel egy borozó és egy sportpálya kialakítása is. A központ valamennyi dolgozójá­nak az a célja, hogy mind az okta­tás, mind az üdülés területén kor­szerűen, a mai követelményeknek megfelelően lássák el a szövetke­zeti mozgalomból következő, szolgál­tatás jellegű feladataikat. BARA LASZLÚ Gazdag életút Siheder kora óta a barázdát rótta, így vált ízig-vérig rúgszeretővé, a nö­vénykultúrák fejlődésének, a termé­szet jelenségeinek mohó figyelőjévé. A szó szoros értelmében olthatatlan tudásvágy élt benne egészen ifjú ko­rától, amit nem tudott kielégíteni, hi­szen a kisparaszti sors ezt nem tette lehetővé ... Aztán meg a második vi­lágháború szólt közbe, majd a hadi­fogság hagyott benne kitörölhetetlen nyomokat, egész életére megelégelve — és meggyűlölve — a fasizmust, an­nak minden megnyilvánulását. Annak ellenére, hogy ép bőrrel, csonkítat­­lanul tért meg övéihez .. s A második nagy világégés után Bogyai Ignác, az alsó-csallóközi fia­talember is úgy gondolta — mint a többi hozzá hasonló sorsú —, hogy valami egészen újnak kell bekövet­keznie a társadalmi életben, mely tág teret biztosít a képességek kibonta­koztatásához. A zavaros helyzet tisz­­tultával ez az időszak is elérkezett. Az 1948-as győzelmes februárt köve­tően már új „szelek f új dogált ak“, el­söpörve a történelmi fejlődés féke­ződ. A gottwaldi pártirányítás felerő­­södtével a CSKP IX. kongresszusát követően a mezőgazdaság szocialista átépítése vált időszerűvé. Teljesen új korszak kezdődött, s vele együtt a szocialista társadalom alapjainak a lerakása. Ez az új, friss áramlat ragadta ma­gával Bogyai Ignácot is, aki fakor­mányosként kezdte pályafutását az albán (Dőlni) Bár) szövetkezetben. A közös vagyonhoz való hűségéről meg­bizonyosodva a tagság az ellenőrző bizottság elnöki tisztét testálja rá. Ebbéli kötelességének példásan tesz eleget. Aztán a közösség úgy látja jónak, hogy az akkor még fiatal Bo­gyai ennél többre is képes, ha tanul. A nagymegyeri (Galovo) mezőgazda­­sági technikumban — ahol két évet tölt — céltudatos, szorgalmas tanu­lással megszerzi a szükséges elméle­ti és gyakorlati szakismereteket. Az­tán jön az agronómusi kinevezés. Dé­delgetett álmainak valóra váltásához nyílt számára tág lehetőség. Bizonyí­tani akart... Majd bizonyította is, hogy az alsó-csallóközi róna minden eddiginél többre képes, ha értő em­berek szaktudása, a gazdaság műsza­ki adottságai megfelelő szinten ki­használódnak. Hat éven át agronó­­muskodott, közmegelégedésre. A közmegelégedést az bizonyítja a legkézzelfoghatóbban, hogy a tagság még felelősebb tisztség betöltésére látta alkalmasnak: elnökké választot­ta. Küzdelmes, problémadús évek kö­vetkeztek: gondokkal terhesek és örömteljesek. Most már az egész szö­vetkezet gazdálkodásával járó fele­lősség tudatában, a vezetőséggel és a tagsággal közösen fáradozik a jobb gazdasági eredmények eléréséért. Hi­szen a szövetkezet 1968—69-ben még hosszú lejáratú hiteleket törlesztett A közös gazdaság elnökének erő­feszítéseit az is meghatványozta, s tette eredményessé, hogy 1963-tól a CSKP tagja; az üzemi pártszervezet alelnökeként is elkötelezett munkát végzett; amellett 10 éven át a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége já­rási bizottsága elnökségének a tagja volt; s jelenleg is a Nemzeti Front helyi szervének az elnöke. Tizenhat éven keresztül efsz-elnök­­ként „állta a sarat“, elismerésre mél­tóan. A közös gazdaság nem csupán a hosszú lejáratú hiteltől szabadult meg, hanem gazdaságilag és politi­kailag egyaránt megszilárdult. A több mint másfél évtized alatt a szarvas­marha-állomány létszáma a kétszere­sére, a sertéslétszám 867-ről közel 3 ezerre gyarapodott, ugyanakkora te­rületet művelve akkor és most. Ami talán a legörömteljesebb számára: milliós összegű készpénz van a szö­vetkezet folyószámláján, a bankban. S még valami: nyugállományba vo­nultával olyan kezekbe került a kö­zös irányítása, amely záloga a továb­bi, még jobb eredmények elérésének. Ezt a nagyon felelős tisztséget Al­fréd fia tölti be, aki — amellett, hogy agrármérnök — nagyon szerény és közkedvelt. Nemcsak a közvetlen munkatársaival és a tagsággal szem­ben igényes, hanem önmaga iránt is. Mielőtt fontos dolgokban döntene, ki­kéri az arra hivatottak véleményét, javaslatait. Üdvözöl minden újat, mely előbbre viszi a fejlődést; tág teret ad­va az alulról jövő kezdeményezések­nek ... De térjünk vissza a volt elnökhöz. Mivel tölti napjait? ... Szinte elkép­zelhetetlen, hogy ez az örökmozgó ember tétlenkedjen. Azt teszi, hogy a két évtized alatt felgyülemlett sok hasznosítható tapasztalatát átadja — közvetlenül — az agronómusnak. S mi az, amit tudott a terveiből, elnökösködése alatt realizálni? Most van folyamatban a gazdasági épüle­tek korszerűsítése, melynek az előké­szítésében részt vett. Az egész te­hénállomány új istállóba lesz áttele­pítve: ez már utódjának a feladata. Amint mondotta: boldog lesz, ha már ezek az épületek benépesítve gyara­pítják majd a közös anyagi javait. Ami még szorosan ide kívánkozik: nemcsak a fia, hanem, Irén lánya is mérnök. A Brnói Mezőgazdasági Fő­iskolán végzett, üzemszervezési sza­kon, s a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) AGROSTAV-nál dolgozik. Nyugállományba vonulásakor lelki megrázkódtatást nem élt át. A járá­si pártbizottságon megköszönték sok­éves, eredménydús tevékenységét. A gazdag munkásság erkölcsi elisme­réséül 60. születésnapja alkalmából (1983 októberében) a mellére tűzték „A szocializmusért végzett áldozatos munkáért" állami kitüntetést. Megér­demelten! Hiszen mindenkor a leg­jobb tudása szerint, elkötelezetten és példamutatóan teljesítette a reá rótt' állami és párt feladat okát, mélysége­sen tiszteletben tartva a közösség, a társadalom érdekeit. Ha újra kezdhetné az életet, csak­is a mezőgazdasági pályát választa­ná, melyhez mindvégig hű volt — és hű is marad. Amint vallja: addig sze­retne a közösben, nyugdíjasként dol­gozni, amíg az egészségi állaoota en­gedi. Friss erőt, egészséget, Bogyai elv­társi (kovács) Főleg az utóbbi évek tapaszta­latai figyelmeztetnek mind­­annyiunkat — s főleg a me­­-zőgazdasági üzemek dolgozóit — ar­ra, hogy a gabonabetakarftás ideje alatt fokozzuk éberségünket. Harcol­junk a tudatlanság, a nemtörődöm­ség ellen, s tartsuk be a tűzbizton­sági rendszabályokat, óvintézkedése­ket, előírásokat. Az aratás heteiben komoly feladat hárul a hivatásos és önkéntes tűz­oltókra, valamint az üzemi tűzoltó­­rajokra. E feladatteljesítésre alapo­san felkészültek a Komáromi (Ko­márno) járás összes községeinek ön­kéntes tűzoltórajai, a TVSZ járási ve­zetősége irányításával. Ezt tükrözték a körzeti tűzoltóversenyek, melyeken a tűzoltók magas fokú felkészültség­ről tettek tanúbizonyságot, bizonyít­va: minden eshetőségre készen áll­nak. Am a versenyeket követően most már megkezdődött a bizonyítás idő­szaka: hiszen a tűzoltók éjiel-napnal készenléti szolgálatot tartanak a tűz­oltószertárakban, ahol a technika is bevetésre készen áll. E tevékenység­be bevonják a nyugdíjas tűzoltókat is, akik főleg nappal teljesítenek szolgálatot. A pionír-tűzoltók futár­szolgálatot látnak el, s a határt is szemmel tartják, ügyeletes járőrszol gálataik során Mert, sosem lehet tudni, hol jelenik meg a vörös ka­kas. Ä fyimentes betakarításért .Védősáv és tarlónedvesítés A mezőgazdasági üzemek kombájn­jai, traktorai, gépjárművei az üze­meltetés közben ugyancsak fokozott éberséget, elővigyázatosságot kövei­nek, nem csupán a gépkezelők, ha­nem a mezőgazdasági üzemek felelős vezetői részéről is. Túl a gépek, szállítójárművek jó műszaki állapotán, egyetlen gabona­kombájnról sem hiányozhat: 2 kézi oltókészülék, 2 ásó-lapát, 1 vessző­seprű és 1 két négyzetméter nagysá­gú, nedves ponyvadarab. A kombájn hajtóművét rendszeresen meg kell tisztítani a rárakódott portól, olaj­­folttól, pelyvától, s minden egyéb gyúlékony anyagtól. Nagyon fontos a kipufogócső rend­szeres tisztántartása, mivel annak al­só könyöke (üzemelés közben) 550 Celsius-fokra is felhevülhet. A kipu­fogócsövet mentesíteni kell a benne lerakódó koromtól és egyéb szennye­ződésektől. Ügyelni kell arra is, hogy a motor fel ne melegedjék. Gyakori eset a szalma forgótengelyre való csavarodása, amely öngyulladást idéz­het elő. Tehát minden olyan helyet, ahol a szalma felcsavarodhat, lássunk el védőberendezéssel. Mind a kom­bájn, mind a traktor kipufogócsövét A gabonakombájn ellenőrzése Fotók: —nki— lássuk el szikrafogőval, hogy ezáltal elejét vegyük a tűzeseteknek. Kombájnolásnál tűzveszélyt jelent az üzemanyag használata. Ezért na­gyon fontos az üzemanyagvezető csö­vek tűzbiztossága. A kombájnok és traktorok Uzemanyagellátása sose történjen a gabonatáblán, hanem felszántott területen, esetleg az úton. Az üzemanyagtartály vagy a vezető­csövek javítása csakis az erre kije­lölt helyen történhet, legalább 3Ü méter távolságra a gabonától, a tűz­biztonsági előírások betartása mel­lett. Nagy körültekintéssel kell eljárni a szalma betakarításánál, kazalozá­sánál is. Tartsuk be tehát az ez irá­nyú e'őírásokatl A gabonát legelőször a vasutak mentéről takarítsuk be: 60—100 méternyire a vasúttól. A le­aratott gabonaterületet védősávval lássuk el, mert a tarló is tüzet fog­hat. A szalmakazlak közvetlen köze­lében legyen vízzel telt lajt vagy ciszterna. Felszántott területen le­gyen kijelölve dohányzóhely — és az elszívott cigarettavégeket vízzel telt vödörbe dobjuk. Mindnyájunk érdeke: a fokozott éberség! Ezáltal elejét vehetjük a tűzeseteknek, a baleseteknek. De csak úgy, ha betartjuk a törvényes előírá­sokat, óvintézkedéseket. ANDRISKIN JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents