Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-21 / 38. szám

1985. szeptember 21. 38. szám XXXVI. évfolyam Ara 1,- Kčs AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA TÉNYEKRE ALAPOZVA Hetvenhárom évvel ezelőtt, a Pravda megjelenésekor Lenin egyúttal programot fs adott ki. Olyan programot, amely mindmáig érvényes, s nem csupán az SZKP központi lapjának ad útmutatást, hanem világszerte min­den olyan újságnak, amely a munkásügy szolgálatára vállalkozik: a mun­káslap — írta Lenin a Pravdát üdvözölve — a munkások fóruma. Erről a fóromról egész Oroszország nyilvánossága elé kell tárni általában a mun­kásélet egyes kérdéseit, és különösen a munkásdemokrácia kérdéseit. A pétervári munkások megtették az első lépéseket. Az ő energiájuknak kö­­izönheti Oroszország proletariátusa az első munkásnapi!aput. Lenin szavaival köszöntjük szeptember 21-ét, a sajtó, a rádió és a tele­vízió napját. Tesszük ezt annak a rendkívül szerteágazó politikai tevé­kenységnek a szellemében, amelyet pártunk Központi Bizottsága folytat, amelybe az irányítástól a gazdasági munka pártellenőrzésén, a pártépité­­sen és a kádermunkán át az ideológiai nevelésig oly sok beletartozik, és amelyet összefoglaló néven pártmunkának szoktunk nevezni — mindig is egyik legfontosabb és sajátos területe volt és maradt a propagáciú és az egitáció. Vagy az az eszmei felvilágosító, meggyőző és mozgósító tevé­kenység, amelynek célja, hogy politikánkat, annak mindennapi, közvetlen feladatait nemcsak a párttagság, hanem a társadalom minél szélesebb tö­megei minél mélyebben megértsék, elfogadják és cselekvőén részt vegye­nek megvalósításában. Hazánkban az agitációs és a propagációs munka ésszerű munkamegosz­táson alapuló rendszere alakult ki. Differenciálódott a szemléltető és a szóbeli, az írásos — nyomtatott és a hallgatósághoz szóló, a közvet­len eszközöket beiktató, a különféle rendezvényekhez kötött és a min­dennapi emberi kapcsolatokat felhasználó formája. Az agitáció és a pro­­pagáció leghatékonyabb eszköze tehát a sajtó, a rádió és a televízió. A tömegkommunikációs eszköztár legfontosabb feladata napjainkban a tájékoztatás szerepe. Érvelni ugyanis csak a tényekre alapozva lehet. Más kérdés viszont, hogy nem elegendő csak a tények puszta felsorakoztatása: meg kell tudni mutatni felszínük mögött a lényegüket, összefüggéseiket, a bennük megnyilvánuló objektív szükségszerűségeket, mert csak a legrit­kább esetben igaz, hogy a tények önmagukért beszélnek. Nekünk újság­íróknak kell az írott szó igazával „szólnunk“, a tényekre alapozva. Ahhoz tehát, hogy a mezőgazdaságban dolgozók — főleg a párttagok — szóbeli, személyes, mindennapi agitációs tevékenysége elevenebbé, pezsgőbbé vál­jék, mindenekelőtt alaposabb tájékozottságra van szükségük, illetve erre kellene szert tenniük. Itt leginkább a mindenki számára elérhetó, általános politikai tájéko­zottságra gondolunk. Az a párttag, aki nem olvas újságot, folyóiratot, nem hallgat rádiót, vagy nem néz televíziót, az elmarad a világtól, s nem cso­da, ha nem mer megszólalni, vitába bocsátkozni, vagy ha mégis, akkor egykettőre alulmarad olvasottabb, tájékozottabb — gyakran pártonkivült — vitapartnerével szemben. A valóság ismerete tényekre alapozott elvek nélkül, jelszavak — egyébként bármily igaz jelszavak — puszta hangozta­tásával, közhelyek ismertetésével az agitátor szava hatástalan szaimacsép­­lés marad. Ezeken az általános, mindenki számára elérhető tájékozódási forrásokon túl a kommunisták a pártélet, a pártonkívüliek pedig a gazdasági jellegű fórumokon, vagy a nyilvános pártgyűléseken kaphatnak információt a gazdasági, a társadalmi vagy éppen e kulturális élet különböző területei­ről. A tömegkommunikációs eszközöknek köszönve, ami az országos jelle­gű kérdésekről való tájékoztatást illeti, nincs is különösebb gond. legfel­jebb tokkal jobban kellene élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ez­zel szemben gyakran tapasztalható, hogy az üzemi pártszervezetek tagjai zaját munkahelyük, gazdaságuk vagy községük dolgaiban bizonytalanok, tájékozatlanok. Gyakran pártonkívüli munkatársaik olyan kérdéseire sem tudnak válaszolni, amelyekre pedig csakis ott, helyben szerezhetnék meg mihamarabb és legpontosabban a választ. Az említett belső információs rendszernek, az információáramlatnak azonban a „felülről lefelé“ való tájékoztatás mellett van egy másik „alul­ról fölfelé“ irányuló ága Is. Sajnos, az utóbbi a pártmnnka kevésbé is­mert területe. Az üzemi pártszervezetek vezetői időről időre információs jelentéseket küldenek fölöttes szerveiknek arról, hogy mi foglalkoztatja gazdaságunkban a közvéleményt. Ezt a belső információs munkát kellene jobban hasznosítani a kommunisták agitációs munkájában. Nemcsak „je­lezni fölfelé“ a problémákat, hanem — amire lehet — tüstént helyben megadni, megkeresni a választ. Túlságosan hosszú idő telik el ugyanis, ■ míg e kétirányú információáramlás útján kérdéseikre választ kapnak a dolgozók. A sajtó — beleértve lapunkat, a Szabad Földművest is — nemcsak álta­lános politikai tájékoztatást, hanem korszerű szakismereteket is nyújt. Mindezt a sajtónap alkalmából elsősorban azért hangsúlyozzuk, mert a termelés fejlesztésének, a gazdálkodás javításának több feltétele van. Az anyagi-műszaki színvonal mellett sokat számítanak a termelési adottságok, a talaj- és az éghajlati viszonyok. Azt, hogy melyik tényezőnek mekkora a jelentősége, a mezőgazdasági termelésben már sokan vizsgálták, és sok­féle vélemény alakult ki. Azzal azonban mindenki egyetértett, hogy a szel­lemi felkészültség, a szakmai műveltség a legfőbb meghatározója az ered­ménynek. Az ismeretszerzésnek, a szakmai felkészültség frissen tartásának több forrása van. A szaklaptól, a szakkönvvtől a szakmai bemutatókig, a szervezett szakmai továbbképzésig sok lehetőség kínálkozik. A szaklapok adta lehetőségekkel — ez konkrétan a Szabad Földművesen keresztül is lemérhető — élenjáró gazdaságaink vezetői élnek is abból a meggondolásból, hogy ezzel nemcsak munkahelyüknek, szocialista mező­gazdaságunknak, hanem ha ügy tetszik, szakmai, emberi presztízsüknek is tartoznak. Sajnos, szép számmal akadnak olyan gazdaságok Is — érdekesképpen ezekben nemcsak a gazdasági eredmények szerények, hanem törvénysze­rűen a dolgozók általános politikai tájékoztatása, ismeretbővítése, az előzőekben már vázolt belső informáciőáramlat is szűk mederben folydo­­gál —, ahol a szaklapok és a szakirodalom adta ismeretterjesztés nem épül a munkahelyi kollektívák szükségleteire. Ezekben a gazdaságokban korparancsszerüen kellene mérlegelni, hogy milyen értéket képviselnek e helytelen szemléletmód mellékcsatornáin elfolyó literek és tonnák, * milyen szerény értéket képvisel a szociális-kulturális alapból fedezhető szaksajtó. Felejthetetlen alkotások őrzik a korai munkásmozgalom agitátoralakjait: a sok közül gondoljunk most csak Munkácsy Sztrájkjának gyújtó-lobogó figurájára. A mai agitátorok tevékenysége kevésbé romantikus: egyszerű, tárgyszerű, tényekre épülő tevékenység. Színessé, elevenné, szenvedélyes­sé, meggyőzővé csak úgy válik az agitációs és az újságírói munka, ha az összefüggések belső logikája világfija át. ha mindenkor a valóság kiapad­hatatlan belső energiáját táplálják az újságírónál és a lap megrendelőjénél egyaránt CSIBA LÄSZLÖ Takarmánynövényeink között az első helyet a silókukorica foglalja el. A teljes kukorloanövány — szára, levele, csöve — nagy tömegű takarmányterméket szolgáltat. A silókukorica szilázsolását ezért rangjának megfelelő precizitással kell végezni Fotó: CSTK A mezőgazdaság ás az élelmiszeripar irányítási rendszerének tökéletesítéséért Irta: FRANTIŠEK P I T R A, A CSKP KB TITKÄRA Ä párt és az egész társadalom intenzíven készül Csehszlovákia Kom­munista Pártja közeledő XVII. kongresszusára. Minden arra vall, hogy a kongresszusi mérleg pozitív lesz. A bonyolult belső és külső feltételek között helyreállítottuk a gazdasági fejlődés di­namikáját, emeltük az életszínvonalat, és biztosítottuk az ország védel­méhez szükséges feltételeket is. A XVI. kongresszus által kitűzött irány­vonal következetes megvalósításával, a hatékony intenzifikálással, a tu­dományos és műszaki haladás szél esebb körű érvényesítésével sikerül szüntelenül növelnünk a mezőgazdasági termelést, s elérni a kívánatos strukturális változásokat. Az ötéves tervidőszak legjelentő-I sebb pozitívumai közé tartozik, hogy a növénytermelés lényegesen gyor­sabban fejlődött, mint az állatte­nyésztés. A gabonatermelés fejlődése a tömegtakarmány-termelés növelésé­vel együtt lehetővé tette, hogy csök­kentsük az állattenyésztés importigé­nyességét. A mezőgazdaság teljesíti, sőt nagy^ mértékben túlteljesíti az ötéves terv feladatait az állati termékek felvá­sárlásában. így az egy főre jutó hús­­fogyasztás az idén eléri a nyolcvanöt kilogrammot: ez 4,5 kilogrammal [ több, mint amennyit a terv előirány­zott. Különösen az utóbbi években i lényegesen jobb eredményeket érnek el a mezőgazdasági vállalatok. A megteremtett értékekkel párhuzamo­san emelkedett a mezőgazdasági dol­gozók javadalmazásának színvonala Is. A párt központi bizottságának el­nöksége a XVI. pártkongresszus óta rendszeresen, a CSKP Központi Bi­zottsága pedig 4. és 11. ülésén konk­retizálta a kongresszust irányvonalat, Igényesen ellenőrizte teljesítését, mi­közben a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum irányítása koncep­ciózus jellegének elmélyítésén dolgo­zott. A mezőgazdasági politika céljai­nak elérésében pótolhatatlan szere­pük volt a kerületi és a járást párt­­bizottságoknak. Mindennapi tömeg­politikai és szervező-, valamint cél­tudatos kádermunkájukkal helyesen ösztönözték a gazdasági vezetők aktí­­, váját és a dolgozók kollektíváit az ötéves terv feladatainak kezdemé­nyező teljesítésére és túlteljesítésére. A TOVÁBBI FEJLŐDÉS IRANYAi 1 A közélelmezés igényes céljait egy­re bonyolultabb feltételek között kell elérni. Erre a mezőgazdaságban és az élelmezést biztositő több ágazat­ban megfelelő, idejében hozott intéz­kedésekkel kell reagálni. Mindenek­előtt tovább kell csökkentenünk az alapanyag- és az energiafogyasztást. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény, hogy csökkentenünk kell az intenzifikálásnak a környe­zetre gyakorolt negatív hatását. Rá­adásul már hosszabb ideje nem vál­tozik, sőt egyes helyeken csökken a talaj termőképessége. Az okok ismer­tek. Az elsők között kell említeni a szerves tápanyagok hiányát. Mező­­gazdaságunk jó termelési színvonalat ér el, de annak árán, hogy energia­szükséglete nagy. Azon országok kö­zé tartozunk, amelyek egy hektár termőföldön a legnagyobb mennyi­ségű műtrágyát használják fel. Fűtő­anyag-energetikai alapunkat továbbra Is a szilárd fűtőanyagok nagy rész­aránya jellemzi. Ez negatívan befo­lyásolja a talaj minőségét és a nö­vények napenergia-lekötésének inten­zitását. A talaj optimális vízháztartá­sának, a víztartalékok tisztaságának megőrzése is egyre igényesebb fel­adat. Az egyes tntenziftkációs tényezők kihasználásának módját' Illetően konkrét tanulságokat kell ebből le­vonni a vetőmagtermelőknek és a törzsállattenyésztőknek, mind a gé­pek, a vegyszerek és a biotechnoló­giai anyagok gyártóinak. Törvény­szerűen nő a tudományos-műszaki ha­ladást elősegítő szállítók szerepe. Hatékony intenzifikálás csakis úgy lehetséges, ha céltudatosan fejleszt­jük a tudományt és a technikát, és széles körben alkalmazzuk a gyakor­latban. Ebbe a folyamatba be kell vonni a tudományos-műszaki haladás, a gépesítés, az automatizálás, a ro botizálás, az 'elektronizálás, a villa­mosítás, a kemizálás és a biologízá­­lás valamennyi tényezőjét. Az a követelmény, hogy növeljük az önellátás mértékét, és folyamato­san biztosítsuk az ellátást a szüksé­ges közélelmezést cikkekből,, meg­követeli, hogy a minimálisra csök­kentsük a mezőgazdasági termelés színvonala és minősége ingadozásai­nak kedvezőtlen hatását. A mezőgaz­daság feladata nem ítélhető meg csu­pán az élelmiszer-termelés szempont­jából. A mezőgazdaság jelentős kör­­myezetalakító tényező is. Terveink nem valósíthatók meg anélkül, hogy ne használnánk ki a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműkö­dés lehetőségét. E munkamegosztás nélkül nem tudnánk kielégíteni fűtő­anyag-, energia-, gép- és vegyszer­­szükségletünket, és nem tudnánk meggyorsítani a tudományos-műszaki haladást. Az élelmiszer-termelésben az ön­ellátás fokozása terén elért további jelentős haladás azt feltételezi, hogy következetesebben érvényesítsük a növénytermelés fejlesztésének előny­ben részesítését kimondó elvet, és. jobban felhasználjuk a termőföldet. Csökkentenünk kell a növénytermesz­tési termékeknek állattenyésztési ter­mékekké való átváltozását is. Töké­letesebben kell felhasználni a feldol­­[Folytatás a 2. oldalon) *

Next

/
Thumbnails
Contents