Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-21 / 38. szám
1985. szeptember 21. 38. szám XXXVI. évfolyam Ara 1,- Kčs AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA TÉNYEKRE ALAPOZVA Hetvenhárom évvel ezelőtt, a Pravda megjelenésekor Lenin egyúttal programot fs adott ki. Olyan programot, amely mindmáig érvényes, s nem csupán az SZKP központi lapjának ad útmutatást, hanem világszerte minden olyan újságnak, amely a munkásügy szolgálatára vállalkozik: a munkáslap — írta Lenin a Pravdát üdvözölve — a munkások fóruma. Erről a fóromról egész Oroszország nyilvánossága elé kell tárni általában a munkásélet egyes kérdéseit, és különösen a munkásdemokrácia kérdéseit. A pétervári munkások megtették az első lépéseket. Az ő energiájuknak köizönheti Oroszország proletariátusa az első munkásnapi!aput. Lenin szavaival köszöntjük szeptember 21-ét, a sajtó, a rádió és a televízió napját. Tesszük ezt annak a rendkívül szerteágazó politikai tevékenységnek a szellemében, amelyet pártunk Központi Bizottsága folytat, amelybe az irányítástól a gazdasági munka pártellenőrzésén, a pártépitésen és a kádermunkán át az ideológiai nevelésig oly sok beletartozik, és amelyet összefoglaló néven pártmunkának szoktunk nevezni — mindig is egyik legfontosabb és sajátos területe volt és maradt a propagáciú és az egitáció. Vagy az az eszmei felvilágosító, meggyőző és mozgósító tevékenység, amelynek célja, hogy politikánkat, annak mindennapi, közvetlen feladatait nemcsak a párttagság, hanem a társadalom minél szélesebb tömegei minél mélyebben megértsék, elfogadják és cselekvőén részt vegyenek megvalósításában. Hazánkban az agitációs és a propagációs munka ésszerű munkamegosztáson alapuló rendszere alakult ki. Differenciálódott a szemléltető és a szóbeli, az írásos — nyomtatott és a hallgatósághoz szóló, a közvetlen eszközöket beiktató, a különféle rendezvényekhez kötött és a mindennapi emberi kapcsolatokat felhasználó formája. Az agitáció és a propagáció leghatékonyabb eszköze tehát a sajtó, a rádió és a televízió. A tömegkommunikációs eszköztár legfontosabb feladata napjainkban a tájékoztatás szerepe. Érvelni ugyanis csak a tényekre alapozva lehet. Más kérdés viszont, hogy nem elegendő csak a tények puszta felsorakoztatása: meg kell tudni mutatni felszínük mögött a lényegüket, összefüggéseiket, a bennük megnyilvánuló objektív szükségszerűségeket, mert csak a legritkább esetben igaz, hogy a tények önmagukért beszélnek. Nekünk újságíróknak kell az írott szó igazával „szólnunk“, a tényekre alapozva. Ahhoz tehát, hogy a mezőgazdaságban dolgozók — főleg a párttagok — szóbeli, személyes, mindennapi agitációs tevékenysége elevenebbé, pezsgőbbé váljék, mindenekelőtt alaposabb tájékozottságra van szükségük, illetve erre kellene szert tenniük. Itt leginkább a mindenki számára elérhetó, általános politikai tájékozottságra gondolunk. Az a párttag, aki nem olvas újságot, folyóiratot, nem hallgat rádiót, vagy nem néz televíziót, az elmarad a világtól, s nem csoda, ha nem mer megszólalni, vitába bocsátkozni, vagy ha mégis, akkor egykettőre alulmarad olvasottabb, tájékozottabb — gyakran pártonkivült — vitapartnerével szemben. A valóság ismerete tényekre alapozott elvek nélkül, jelszavak — egyébként bármily igaz jelszavak — puszta hangoztatásával, közhelyek ismertetésével az agitátor szava hatástalan szaimacséplés marad. Ezeken az általános, mindenki számára elérhető tájékozódási forrásokon túl a kommunisták a pártélet, a pártonkívüliek pedig a gazdasági jellegű fórumokon, vagy a nyilvános pártgyűléseken kaphatnak információt a gazdasági, a társadalmi vagy éppen e kulturális élet különböző területeiről. A tömegkommunikációs eszközöknek köszönve, ami az országos jellegű kérdésekről való tájékoztatást illeti, nincs is különösebb gond. legfeljebb tokkal jobban kellene élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ezzel szemben gyakran tapasztalható, hogy az üzemi pártszervezetek tagjai zaját munkahelyük, gazdaságuk vagy községük dolgaiban bizonytalanok, tájékozatlanok. Gyakran pártonkívüli munkatársaik olyan kérdéseire sem tudnak válaszolni, amelyekre pedig csakis ott, helyben szerezhetnék meg mihamarabb és legpontosabban a választ. Az említett belső információs rendszernek, az információáramlatnak azonban a „felülről lefelé“ való tájékoztatás mellett van egy másik „alulról fölfelé“ irányuló ága Is. Sajnos, az utóbbi a pártmnnka kevésbé ismert területe. Az üzemi pártszervezetek vezetői időről időre információs jelentéseket küldenek fölöttes szerveiknek arról, hogy mi foglalkoztatja gazdaságunkban a közvéleményt. Ezt a belső információs munkát kellene jobban hasznosítani a kommunisták agitációs munkájában. Nemcsak „jelezni fölfelé“ a problémákat, hanem — amire lehet — tüstént helyben megadni, megkeresni a választ. Túlságosan hosszú idő telik el ugyanis, ■ míg e kétirányú információáramlás útján kérdéseikre választ kapnak a dolgozók. A sajtó — beleértve lapunkat, a Szabad Földművest is — nemcsak általános politikai tájékoztatást, hanem korszerű szakismereteket is nyújt. Mindezt a sajtónap alkalmából elsősorban azért hangsúlyozzuk, mert a termelés fejlesztésének, a gazdálkodás javításának több feltétele van. Az anyagi-műszaki színvonal mellett sokat számítanak a termelési adottságok, a talaj- és az éghajlati viszonyok. Azt, hogy melyik tényezőnek mekkora a jelentősége, a mezőgazdasági termelésben már sokan vizsgálták, és sokféle vélemény alakult ki. Azzal azonban mindenki egyetértett, hogy a szellemi felkészültség, a szakmai műveltség a legfőbb meghatározója az eredménynek. Az ismeretszerzésnek, a szakmai felkészültség frissen tartásának több forrása van. A szaklaptól, a szakkönvvtől a szakmai bemutatókig, a szervezett szakmai továbbképzésig sok lehetőség kínálkozik. A szaklapok adta lehetőségekkel — ez konkrétan a Szabad Földművesen keresztül is lemérhető — élenjáró gazdaságaink vezetői élnek is abból a meggondolásból, hogy ezzel nemcsak munkahelyüknek, szocialista mezőgazdaságunknak, hanem ha ügy tetszik, szakmai, emberi presztízsüknek is tartoznak. Sajnos, szép számmal akadnak olyan gazdaságok Is — érdekesképpen ezekben nemcsak a gazdasági eredmények szerények, hanem törvényszerűen a dolgozók általános politikai tájékoztatása, ismeretbővítése, az előzőekben már vázolt belső informáciőáramlat is szűk mederben folydogál —, ahol a szaklapok és a szakirodalom adta ismeretterjesztés nem épül a munkahelyi kollektívák szükségleteire. Ezekben a gazdaságokban korparancsszerüen kellene mérlegelni, hogy milyen értéket képviselnek e helytelen szemléletmód mellékcsatornáin elfolyó literek és tonnák, * milyen szerény értéket képvisel a szociális-kulturális alapból fedezhető szaksajtó. Felejthetetlen alkotások őrzik a korai munkásmozgalom agitátoralakjait: a sok közül gondoljunk most csak Munkácsy Sztrájkjának gyújtó-lobogó figurájára. A mai agitátorok tevékenysége kevésbé romantikus: egyszerű, tárgyszerű, tényekre épülő tevékenység. Színessé, elevenné, szenvedélyessé, meggyőzővé csak úgy válik az agitációs és az újságírói munka, ha az összefüggések belső logikája világfija át. ha mindenkor a valóság kiapadhatatlan belső energiáját táplálják az újságírónál és a lap megrendelőjénél egyaránt CSIBA LÄSZLÖ Takarmánynövényeink között az első helyet a silókukorica foglalja el. A teljes kukorloanövány — szára, levele, csöve — nagy tömegű takarmányterméket szolgáltat. A silókukorica szilázsolását ezért rangjának megfelelő precizitással kell végezni Fotó: CSTK A mezőgazdaság ás az élelmiszeripar irányítási rendszerének tökéletesítéséért Irta: FRANTIŠEK P I T R A, A CSKP KB TITKÄRA Ä párt és az egész társadalom intenzíven készül Csehszlovákia Kommunista Pártja közeledő XVII. kongresszusára. Minden arra vall, hogy a kongresszusi mérleg pozitív lesz. A bonyolult belső és külső feltételek között helyreállítottuk a gazdasági fejlődés dinamikáját, emeltük az életszínvonalat, és biztosítottuk az ország védelméhez szükséges feltételeket is. A XVI. kongresszus által kitűzött irányvonal következetes megvalósításával, a hatékony intenzifikálással, a tudományos és műszaki haladás szél esebb körű érvényesítésével sikerül szüntelenül növelnünk a mezőgazdasági termelést, s elérni a kívánatos strukturális változásokat. Az ötéves tervidőszak legjelentő-I sebb pozitívumai közé tartozik, hogy a növénytermelés lényegesen gyorsabban fejlődött, mint az állattenyésztés. A gabonatermelés fejlődése a tömegtakarmány-termelés növelésével együtt lehetővé tette, hogy csökkentsük az állattenyésztés importigényességét. A mezőgazdaság teljesíti, sőt nagy^ mértékben túlteljesíti az ötéves terv feladatait az állati termékek felvásárlásában. így az egy főre jutó húsfogyasztás az idén eléri a nyolcvanöt kilogrammot: ez 4,5 kilogrammal [ több, mint amennyit a terv előirányzott. Különösen az utóbbi években i lényegesen jobb eredményeket érnek el a mezőgazdasági vállalatok. A megteremtett értékekkel párhuzamosan emelkedett a mezőgazdasági dolgozók javadalmazásának színvonala Is. A párt központi bizottságának elnöksége a XVI. pártkongresszus óta rendszeresen, a CSKP Központi Bizottsága pedig 4. és 11. ülésén konkretizálta a kongresszust irányvonalat, Igényesen ellenőrizte teljesítését, miközben a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányítása koncepciózus jellegének elmélyítésén dolgozott. A mezőgazdasági politika céljainak elérésében pótolhatatlan szerepük volt a kerületi és a járást pártbizottságoknak. Mindennapi tömegpolitikai és szervező-, valamint céltudatos kádermunkájukkal helyesen ösztönözték a gazdasági vezetők aktí, váját és a dolgozók kollektíváit az ötéves terv feladatainak kezdeményező teljesítésére és túlteljesítésére. A TOVÁBBI FEJLŐDÉS IRANYAi 1 A közélelmezés igényes céljait egyre bonyolultabb feltételek között kell elérni. Erre a mezőgazdaságban és az élelmezést biztositő több ágazatban megfelelő, idejében hozott intézkedésekkel kell reagálni. Mindenekelőtt tovább kell csökkentenünk az alapanyag- és az energiafogyasztást. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény, hogy csökkentenünk kell az intenzifikálásnak a környezetre gyakorolt negatív hatását. Ráadásul már hosszabb ideje nem változik, sőt egyes helyeken csökken a talaj termőképessége. Az okok ismertek. Az elsők között kell említeni a szerves tápanyagok hiányát. Mezőgazdaságunk jó termelési színvonalat ér el, de annak árán, hogy energiaszükséglete nagy. Azon országok közé tartozunk, amelyek egy hektár termőföldön a legnagyobb mennyiségű műtrágyát használják fel. Fűtőanyag-energetikai alapunkat továbbra Is a szilárd fűtőanyagok nagy részaránya jellemzi. Ez negatívan befolyásolja a talaj minőségét és a növények napenergia-lekötésének intenzitását. A talaj optimális vízháztartásának, a víztartalékok tisztaságának megőrzése is egyre igényesebb feladat. Az egyes tntenziftkációs tényezők kihasználásának módját' Illetően konkrét tanulságokat kell ebből levonni a vetőmagtermelőknek és a törzsállattenyésztőknek, mind a gépek, a vegyszerek és a biotechnológiai anyagok gyártóinak. Törvényszerűen nő a tudományos-műszaki haladást elősegítő szállítók szerepe. Hatékony intenzifikálás csakis úgy lehetséges, ha céltudatosan fejlesztjük a tudományt és a technikát, és széles körben alkalmazzuk a gyakorlatban. Ebbe a folyamatba be kell vonni a tudományos-műszaki haladás, a gépesítés, az automatizálás, a ro botizálás, az 'elektronizálás, a villamosítás, a kemizálás és a biologízálás valamennyi tényezőjét. Az a követelmény, hogy növeljük az önellátás mértékét, és folyamatosan biztosítsuk az ellátást a szükséges közélelmezést cikkekből,, megköveteli, hogy a minimálisra csökkentsük a mezőgazdasági termelés színvonala és minősége ingadozásainak kedvezőtlen hatását. A mezőgazdaság feladata nem ítélhető meg csupán az élelmiszer-termelés szempontjából. A mezőgazdaság jelentős körmyezetalakító tényező is. Terveink nem valósíthatók meg anélkül, hogy ne használnánk ki a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködés lehetőségét. E munkamegosztás nélkül nem tudnánk kielégíteni fűtőanyag-, energia-, gép- és vegyszerszükségletünket, és nem tudnánk meggyorsítani a tudományos-műszaki haladást. Az élelmiszer-termelésben az önellátás fokozása terén elért további jelentős haladás azt feltételezi, hogy következetesebben érvényesítsük a növénytermelés fejlesztésének előnyben részesítését kimondó elvet, és. jobban felhasználjuk a termőföldet. Csökkentenünk kell a növénytermesztési termékeknek állattenyésztési termékekké való átváltozását is. Tökéletesebben kell felhasználni a feldol[Folytatás a 2. oldalon) *
