Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-21 / 38. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1935. szeptember 2b I liezepÉüo és ez éšeliseriper irányítási renöszamk tiélefesfegért (Befejezés az X. oldalról) gozélparban a mezőgazdasági alapanyagokat, összhangban az ésszerű táplálkozás követelményeivel és a lakosság igényeivel. Ezt az eddiginél hatékonyabban kell elősegítenie az élelmiszer-termelési újratermelési folyamat tervszerű Irányítási rendszerének. A MEZÖGAZDASAQ IRÁNYÍTÁSI rendszere Az ésszerű közélelmezés feladatainak megvalósításában rendkívüli jelentősége van az irányítás színvonalának. Elvi jelentőségű kérdésről van szó. Gazdaságpolitikánk stratégiája érdekében nagy erőfeszítéseket kell tennünk a .népgazdaság és ennek keretében a népgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányítási rendszerének további tökéletesítésére. Gustáv Husák elvtárs a központi bizottság 15. ülésén kijelentette: „Nem a különböző piaci koncepciók, a szocialista társadalmi tulajdon, és a párt vezető szerepe gyengítésének útján fogunk haladni. Ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataink vannak. A követelmények egész komplexumáról van szó, a központi irányításnak és tervezésnek a gazdasági szabályozók és értékviszonyok hatékonyabb kihasználásával történő további javításáról a különböző szintű irányító szervek szerepének és feladatkörének pontosabb meghatározásáról és konkrét feladatainak kijelöléséről, s irányító munkájuk javításáról: el kell érni, hogy a problémák alapos ismeretében döntsenek.“ Az Intenzív fejlesztés viszonyai között a közélelmezést biztosító egyéb ágazatokban is színvonalasabb irányítási rendszerre és gazdasági mechanizmusra van szükség, mint abban az Időszakban, amikor túlsúlyban volt az extenzív fejlesztés. A mezőgazdaság Irányításában új minőséget alapoztunk meg a XVI. pártkongresszus határozataival összhangban a központi bizottság 1981. évi 4. ülésén. A párt gondosan figyelemmel kíséri, és rendszeresen értékeli ennek a rendszernek az alakulását. A központi bizottság 11. ülése kiemelte, hogy az ötéves tervidőszak eltelt évei bebizonyították a rendszer életképességét és pozitív hozzájárulását a mezőgazdasági termelés dinamikájának gyors helyreállításához. A CSKP Központi Bizottsága ugyanakkor bfrálóan mutatott rá egyes gyengékre és a következetlen gyakorlati megvalósítás eseteire. Tudomásul kell venni, hogy 1982- höz viszonyítva — amikor megkezdtük az új rendszer bevezetését — mezőgazdaságunkban is megváltozott a helyzet. Ma ahelyett, hogy egyoldalúan a tonnák és literék számának növelését és a termelési terv maximális túlteljesítését szorgalmaznánk, erőfeszítéseket kell tenni a termelés megfelelő struktúrájának kialakítására, a minőség javítására, a termelés stabilizálására és a szükséges tartalékok kialakítására. Sokkal következetesebben kell érvényesíteni az intenzifikálás irányvonalát, a termelési erőforrásokat hatékonyan és gazdaságosan kell kihasználni. Nem titok, hogy az élelmiszereket, főleg az állati eredeteket túlságosan drágán állítjuk elő ahhoz, hogy társadalmi szempontból előnyös kiviteli cikkekké válljanak. Fokozott figyelmet kell szentelnünk azoknak a terményeknek, esetleg élelmiszer-ipari termékeknek, amelyeket hagyományosan exportálunk. Az egész Irányítási rendszernek és gazdasági mechanizmusnak reagálnia kell a felvetett kérdésekre. Fontos, hogy ez a reagálás körültekintő legyen. Az irányítási rendszer bevezetése pozitív sikereket hozott. Ezeket azonban nem szabad túlbecsülni. A mezőgazdasági termelés bonyolult biológiai folyamat, amely továbbra Is nagy mértékben függ az Időjárástól Is. A mezőgazdasági termelést nem tudtuk stabilizálni, nincsenek meg egyelőre a szükséges készleteink. Nem sikerült továbbá teljes mértékben megvalósítanunk elképzeléseinket arra vonatkozóan, hogy a megnövekedett vásárlóerőt az eddiginél nagyobb mértékben az ipari cikkek vásárlására használják fel. Mindezt figyelembe kellett venni az Irányítási rendszer további tökéletesítése során. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a közelmúltban megvitatta és jóváhagyta a mezőgazdasági-élelmiszer-lpari komplexum irányítási rendszerének további tökéletesítését. AZ intézkedések lényege Az Intézkedések gyakorlatilag az Irányítási rendszer valamennyi területét érintik. Fokozott Igényeket támasztanak valamennyi irányító szervvel szemben. Módszertanilag feldolgozzák a mezőgazdasági-élelmiszer-lpari komplexum fejlesztési terve kidolgozásának módját, beleértve a tudomány és a technika szerepének növelését az egész tervezési és Irányítási rendszerben. Nagyobb mértékben érvényesítik az állami terv feladatainak konkretizálását a mezőgazdasági vállalatoknál, a termelők és a megrendelők közvetlen kapcsolatainak elmélyítésével és a gazdasági szerződések szerepének növelésével. Ňagyobb gazdasági nyomást gyakorolnak az értékesítési folyamatok javítására, hozzájárulnak ahhoz, hogy az Időjárás hatása ne befolyásolja olyan nagymértékben a gazdasági vállalatok bevételét, és megszilárdítják az érdemek elvét a javadalmazásban, A módosítások alapvető irányvonalát jelenti a terv, mint az irányítás alapvető eszköze meghatározó szerepének megszilárdítása. Ennek a szerepnek a megerősítését indokolja az a szükségszerűség is, hogy intenzlfikálni kell az egész mezőgazdasági élelmiszer-ipari komplexumot. Arányosan kell fejleszteni egyes ágazatait, és stabilizálni kell az élelmiszertermelést, miközben az anyagi erőforrások elérhetősége egyre körülményesebb. E célok elérésének alapvető feltétele, hogy a közélelmezés valamennyi fontos összetevőjét a mezőgazdasági-élelmiszer-íparl komplexum szélesebb összefüggéseit figyelembe véve tervezzék. E komplex terv kidolgozásában az alapvető kiindulópontot a tudomány és a technika fejlesztésének az egész mezőgazdasági-élelmiszer-ípar! , komplexumra kiterjedő egységes terve jelenti. Annak érdekében, hogy a tudományos-műszaki haladás a fejlődés fö mozgatóerejévé váljon, át kell hatnia az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos egész tevékenységet. Ezért a tudományos kutatómunkát Is —< tekintet nélkül arra, hogy a szervezési szempontból hová tartozik az illető Intézmény — minden területen tervszerűen alá kell rendelni a mezőgazdasági és az élelmíszer-lparl termelés kulcskérdései megoldásának. A mezőgazdaságt-élelmiszer-ipari komplexum tervezésében továbbra is következetesen igazodunk a központi bizottság 4. ülésének irányvonalához, amely a termelés és a felvásárlás terén a kötelező feladatok csökkentését szorgalmazza. Az lntézedések nem számolnak semmiféle kötelező termelési mutatóval az állami felvásárlási terv két kötelező mutatóján kívül — ezek a gabonaneműek és a vágóállatok felvásárlására vonatkoznak. A kötelező tervmutatők számának további növelése megengedhetetlen. A vezetők Iránti bizalom politikájából Indulunk ki, amint azt a központi bizottság 4. ülése hangsúlyozta. Fokozzuk az önállóságot, de elvárjuk a nagyobb felelősségtudatot is. Ezzel egyidejűleg a tervezés folyamatában jelentősen növeljük a gazdasági szerződések szerepét. A mezőgazdasági vállalatoknak sokkal jobban kell reagálniuk a társadalmi szükségletek szerkezetére és a megrendelő köveleményeire, amelyek kifejezésre jutnak az állami tervben is. Ez új minőségi vonás. Már az Irányítási rendszer kidolgozása folyamán előfordultak olyan nézetek, hogy ez npm gyöngíti-e a terv szerepét, s nem helyettesíti-e azt gazdasági szerződésekkel. Valójában arról van szó, hogy felhagyjunk a termelési és felvásárlási feladatok korábbi utasltásos kitűzésével, amelyeket az irányító szervek „kezdeményezően“ lebontottak egészen a helyi viszonyokig — a vetésterületre és az állatállományra is. Annak érdekében, hogy a gazdasági szerződések — amelyek a tervezési folyamatban kifejezik a szállítóimegrendelői kapcsolatok új minőségét — betölthessék szerepüket, módosítjuk a mezőgazdasági termények és a szükséges eszközök szállításának alapvető feltételeiről szóló jogszabályokat. Ezekkel az Intézkedésekkel szilárdítjuk a terv- és a szerződéses fegyelmet. Miközben a termények többsége esetében a jövőben kötelező lesz az egész megtermelt mennyiség átvétele, a szerződésen felüli szállítás a megrendelő és a szállító megegyezéséhez fog igazodni. Ezek a feltételek azonban az ár tekintetében is eltérhetnek az általános feltételektől. A társadalmi szükségletek kielégítésének viszonylatában a felelősségnek nagyrészt a közvetlen termelőre történő áthárítása, valamint anyagi érdekeltségének függőviszonya a szükségletek lehető legnagyobb mérvű kielégítésétől teremti meg a szerződő felek közös érdekének bázisát társadalmi szerepük minél jobb betöltése módozataid nak keresésében. A gazdasági szerződés jelentős eszköze lesz az Integrációs kapcsolatok bővítésének. Lehetővé teszi például a másik fél részvételét — az előzőleg rögzített feltételek alapján — a szükséges nyersanyag kívánt minőségben történő termelésének biztosításában, finomításában, vagy feldolgozásában; anyaggal, műszaki eszközökkel vagy munkaerővel segítheti partnerét stb. Ezért a szabályzatok többségében jóval nagyobbak lesznek az Integrációs alapok. ÖSZTÖNÖZZÜNK A RÁFORDÍTÁSOK jobb felhasznAĺAsAra « Ezek az intézkedések a gazdasági mechanizmusban igényesebb gazdasági feltételeket teremtenek, amelyek minden termelési tényezőnek és belső tartaléknak a hatékonyabb felhasználására ösztönöznek. A gazdaságosság növelésére feltétlenül szükséges gazdasági nyomást gyakorol majd az is, hogy az állattenyésztésben a prémiumok a szemestakarmány-felhasználásl szinthez kötődnek. Az anyagi költségek lényegesebb csökkentését ösztönzi a bérek szabályozása is, amely a tiszta teljesítmény alapján történik. A dotáció korlátozásával, valamint az egyes extenzív juttatások és prémiumok megszüntetésével nyert eszközök egy részét a szarvasmarhatenyésztésben a felvásárlási árak emelésére használjuk fel. Az Ilyen terményeknek az eddiginél jóval nagyobb hányadát dotáljuk majd az olyan árpolitikán kívül állő eszközökkel, amilyen a termővé tételre szolgáló állami alap, az integrálási és az intenzifikálási alap stb. A 8. ötéves tervidőszakban nem változik ezeknek az alapoknak a szerepe. Szigorítani kell azonban felhasználásuk kritériumait. Alapvető változás következik be a termés komplex biztosításával. E rendszer kimunkálásán évek óta dolgozunk. Amíg a mezőgazdasági biztosítás eddigi rendszere van hatályban, elsősorban a mezőgazdasági vállalatoktól függ, hogyan birkóznak meg az Időjárásnak a gazdálkodásukra gyakorolt befolyásával. Ez a befolyás jelentős volt. Hosszabb távon a növénytermelés közvetlen kára átlagosan a termésnek mintegy egyhatodát tette ki, kedvezőtlenebb években az egynegyedét Is. Sem a biztosítás eddigi formái, sem a további intézkedések nem befolyásolhatták Jelentősebben a kárszíntet. A SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐ SZEREPE Csak lassan teljesítjük a vállalatok közti gazdasági különbségek csökkentésének fontos feladatát. Ahol az eredmények az objektív termelési feltételek miatt rosszabbak, ott alkalmazhatjuk a hatékony gazdasági eszközöket. Ezeket az eszközöket tökéletesíteni kívánjuk a 8. ötéves tervidőszakban. A gazdasági eredmények közt szubjektív tényezők által előidézett különbségek azonban gyakran nagyobbak az eltörő természeti feltételekből objektiven következő különbségeknél. Egybevethető feltételek között még mindig 100 százalékot Is elérő különbségek vannak egyes termények hektárhozamaiban. Úgyszintén nagy különbségek vannak az olyan ágazatok vállalatai között, amelyeknek termelése nem függ a természeti viszonyoktól. Ez vonatkozik például a sertéshústermelésre. A termelési szintek Ilyen eltérése természetesen megnyilvánul a vállalatok jövedelmezőségében Is, és általában befolyást gyakorol helyzetükre. A társadalom azonban nem fedezhet minden termelési költséget. Nem törődhetünk bele abba sem, hogy az általában jő eredmények mellett tavaly is a mezőgazdasági vállalatoknak több mint 4 százaléka volt veszteséges. Az irányítási rendszer kedvező körülményeket teremt a vállalati gazdálkodás szilárdításához. Feladatunk a vállalaton belüli gazdálkodás lényeges javítása. Ez annyit jelent, hogy be kell vezetnünk a hatékony önelszámolási rendszert, tökéletesítenünk kell a munka szervezésének és javadalmazásának formáit. A vállalatokon belüli önelszámolás következetes érvényesítésének követelménye az emberi tényező mind nagyobb szerepéből, az eredményekben való anyagi és erkölcsi érdekeltségből következik, amely a munkakollektívák helyes motiválására épül. Széles körű érvényesítése mellett szól az a tény is, hogy a korlátozott erőforrások helyzetében a mezőgazdaság további fejlődésének üteme az erőforrások hasznosításának szintjétől függ, miközben mind szélesebb méretekben kell érvényesíteni a legújabb tudományos-műszaki ismereteket. A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS A tervezés és az Irányítás rendszere önmagában nem oldja meg sem a termelési, sem pedig a gazdasági és a szociális problémákat. A központi bizottság 15. ülése joggal emelte kt a közvetlen Irányító és szervező munka tökéletesítésének követelményét. E tekintetben még nem kevés a gyenge pont. Sehol sem szabad beletörődni a rutinmegoldásokba, a kitaposott utak követésébe, - sem a központi szervekben, sem az Irányítás legalsóbb szintjein. Az irányító tevékenységük színvonalával szemben támasztott igények az adott terület mezőgazdasági termelésének fejlődésére gyakorolt kortcepclőzus befolyásuk arányában növekednek. Mentesülniük kell a régi szokástól, hogy adminisztratív módon beavatkoznak a mezőgazdasági vállalatok termelésébe és operatív irányításukba. Ezen túlmenően a kerületi mezőgazdasági Igazgatóságoknak fokozatosan olyan láncszemekké kell válniuk, amelyek biztosítják az egyes területek fejlődésének szorosabb öszszefüggését és kapcsolatát, valamint a mezőgazdaságl-élelmtszer-ipari komplexum egyes'láncszemeinek folyamatos működését. Igényesebben kell érvényesíteni a lenini gondolkodásmódot és munkastílust. El kell sajátítani az Intenzifikálás korszerű követelményeinek megfelelő alkotó megközelítését. A tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy csak a különféle akadályok, az egy helyben topogás és a passzivitás ellen folytatott szívós politikai harc vezethet sikerre. Ez a mezőgazdasági-élelmiszer-iparl komplexum intenzív fejlődésének egyik nagy tartaléka. Az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalata nyilvánvalóan bizonyítja, hogy érdemes erre törekedni. Manapság minden kerületben van ilyen úttörő kollektíva. Többek között, nemcsak Szlovákiában Ismert a Nagylégi (Lehnlce), a Cíferi, a Dobrá Niva-1, a Söregi (5urice), a Čaňal és a Smlžanyl Efsz kollektívájának, vagy a nyitral (Nitra) Agrokomplexnek úttörő tevékenysége. Ezektől a gazdaságoktól és több tucatnyi továbbitól sok mindent tanulhatunk. Ezeknek a kollektíváknak sikerült olyan légkört teremteniük, amely egészséges elégedetlenséget tanúsít az elért szinttel szemben, sikerült helyesen motiválniuk a munkaközösségeket, és kifejleszteniük a vezető káderek tudományos-műszaki haladás iránti érzékét. A párt szerveinek és szervezeteinek, minden kommunistának felelősségtudattal kell foglalkoznia ezekkel a kérdésekkel. Nem keveset kell megtennünk annak érdekében, hogy kedvező mérleggel állhassunk a XVII. pártkongresszus elé. (Rövidítve) — Ml, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozók napjának —, amely a Nyitrán (Nitra) megrendezett országos mezőgazdasági kiállítás szarvas része volt — résztvevői a következő felhívással fordulunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók széles rétegéhez: Végéhez közeledik a 7. ötéves tervidőszak, amelynek legfőbb követelménye a CSKP XVI. kongreszszusa határozatainak valóra váltása. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy a nehéz akadályok ellenére (főképpen a tervidőszak első két évében) a kitűzött tervfeladatokat sikeresen teljesítjük. Ezáltal az élelmiszer-keresletet ki tudjuk elégíteni, a piacot kellőképpen el tudjuk látni áruval. Az év ntolső hónapjai mintegy arra szolgálnak, hogy sikeresen zárjuk az 1985-ös évot, s ezzel tulajdonképpen ez egész 7. ötéves tervidőszakot is. Az őszi mezőgazdasági munkák klcsúcsosodása során mindenekelőtt arra törekszünk, hogy időben és a legminimálisabb veszteségek mellett takarítsuk be a gazdagnak ígérkező kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermést. Nagy figyelmet fordítunk a burgonya és a takarmánynövények betakarítására is. A jövő évi termés minél kedvezőbb feltételeinek előkészítése során minden eddigi hasznos tapasztalatot érvényesíteni fogunk, s jobban odafigyelünk majd a felmerülő hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Ezúton felhívással fordulunk a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum dolgozóihoz, hogy a termésbetakarítás után fordítsanak kellő figyelmet a tárolásra és a feldolgozásra. Az egyik legfontosabb követelmény az, hogy ésszerűen gazdálkodjunk a meglévő takarmánnyal. Éppen ezért a leghatékonyabban ki kell használni mindennemű takarmányforrást. Jelentős tartalékok rejlenek a rétek és a legelők jobb kihasználáséban, valamint a szállítási és a tárolási veszteségek csökkentésében. Mezőgazdaságunkban állandóan Javul az anyagi-műszaki bázis, üíágyra értékeljük a gépipari reszortok aktív hozzáállását, amelynek következtében magasabb szín-FELHÍVÁS vonalú lett a mezőgazdasági technika. Ezektől a szervezetektől a közeljövőben is joggal elvárjuk, hogy a 8. ötéves tervidőszak folyamán folytatni fogják aktiv hozzáállásukat. Most az egyik legfontosabb követelmény az, hogy a szövetkezetek traktoristái, gépkezelői megfelelő szinten alkalmazzák a tudomány és a technika vívmányait a gyakorlati életben. Igényesebben kell megszerveznünk a munkálatokat az idény utáni gépjavítások folyamán. Az élelmiszerekből valő ellátás megfelelő szinten van. Az egyes üzemek és vállalatok pedig állandóan újabb és újabb termékekkel gazdagítják a készletet. Ez azonban nem jelenti azt,.hogy csupán a mennyiségi változásokra kell törekednünk. Elsőrendű követelmény ugyanis a minőségi változások elérése. Ma már nem elégedhetünk meg csupán azzal, hogy egyszerűen teljesítjük a kitűzött tervfeladatokat. Arra kell törekednünk, hogy napról napra jobb minőségű árut juttassunk a vevők asztalára. A 7. ötéves tervidőszak ntolső két évének szocialista versenyeit és dolgozóink kezdeményezéseit olyan jelentős politikai és társadalmi események hatották át, mint a szlovák nemzeti felkelés, valamint hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója. A jelen időszakban a dolgozők aktivitásának legmélyrehatóbb indítéka a CSKP XVII., valamint a* SZLKP következő kongresszusa. Építsünk arra a felhívásra, amelyet 1S83 decemberében a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem terjesztett elő a 7., illetve a 8. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítése céljából. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére felbivfist terjesztettek elő a Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági nagyüzemei is a kukorica- és gabonatermés magasabb hektárhozamainak elérése érdekében. Ezt a felhívást ma már számos mezőgazdasági nagyüzem elfogadta. Ezúton ml is felhívással fordulunk az egyes egységes földműves-szövetkezetekhez és állami gazdaságokhoz, hogy minél nagyabb hektárhnzamok elérésére törekedjenek mind az olajnövények, a burgonya, a cukorrépa, mind pedig a szemesek esetében. Törekedjünk arra. hogy az egyes munkahelyeken szigorúbban tartsuk be a rendet és a munkafegyelmet. Hiszen életünk egyharmad részét a munkahelyünkön töltjük, éppen ezért szükségszerű a minél ideálisabb munkaviszonyok megteremtése. üsszegezési Időszakhoz érkeztünk, építőmunkáiik sikeres öt esztendejének értékeléséhez. Az elkövetkezendő ötéves tervidőszakban minden erőnket arra összpontosítsuk, hogy a mennyiségi fejlődést minőségi változássá alakítsuk át. Ehhez mi, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozók is nagymértékben hozzá fogunk járulni, hiszen jól tudjuk, hogy egész szocialista társadalmunk jólétéről van szó.
