Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-14 / 37. szám
1985. szeptember 14. SZABAD FÖLDMŰVES. 1 13 Kitörni az ismeretlenségből Talán csak a szorgalom volt közös jellemzője a Vranov nad Topl’ou-i járásban lévő falvak lakóinak a mezőgazdaság szocialista átépítése előtt. Mert különben igen eltérő természeti adottságokból, s különböző honos hagyományokból indultak az emberek a közös gazdálkodás útjára, előnyökkel, hátrányokkal egyaránt. Ezek a tényezők elég sokáig meghatározói voltak eredményeiknek. Ahol jobb volt a talaj, gyorsabban tudták bizonyítani a nagyüzemi termelés előnyeit, s ezzel egyidejűleg 'Az évek során több — korábban ismeretlen — gazdaság vonta magára a figyelmet. A huszonhét szlovákiai mezőgazdasági nagyüzem mezőnyében, amely az elmúlt évben a hetedik ötéves tervidőszak termelési feladatainak teljesítése érdekében versenyre szólította fel az ország többi szövetkezetét és állami gazdaságát, a Caklovi Efsz ismeretlennek számít. Ez ideig nem nagyon emlegették sem a legjobbak, sem a legrosszabbak között. Caklov határa terepviszonylati szempontból eléggé tagolt. A Topia folyó mentén egy keskeny, helyenként alig fél kilométernyire szűkülő síkság húzódik, attól nyugatra pedig — a közeli Szalánci hegyvonulat — dimbes-dombos a táj. Az összeboruló, egymásba torlódó, kopár dombok adják a táj jellegét, az országúitól távolra eső, elszigetelt fekvése pedig döntően befolyásolja mind a község arculatát, mind az emberek életmódját és szemléletét. Itt olyan földművesek élték zárkózott, befelé forduló életüket, akik híven őrizték nemcsak a régi hagyományokat, de makacsul ragaszkodtak az elavult földművelési módszerekhez, termesztési technológiákhoz is. Napjainkban a közös gazdaság korszerűsödésével egyidejűleg nyíltabbak, fogékonyabbak lettek az emberek is. Ide is behatolt az új szelleme, a korszerű, hatékony, belterjes gazdálkodás iránti igény. Ennek hatása pontosan észlelhető az évről évre gazdagabb hozamokban, annak dacára, hogy ezek még mindig elmaradnak a lehetőségektől és a jogos elvárástól. Augusztus első hetében járunk. Változatos a határ képe. Látni itt takarmányrépát, pillangósokat, s learatott repceföldet, ahol már zöldell a másodvetés. Az elnök, František Brezina — aki 1975-től irányítja a szövetkezetét — egy kicsit elcsodálkozik, hogy mit keresünk mi erre, ahol még a madár sem jár. Amikor kiderül, hogy melyik újságtól vagyunk, hogy a helyi termelési tapasztalatok, érdekelnek, és természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mi a helyzet a felhívással kapcsolatban, milyen jó hírnevüket becsületüket. Ahol viszont -kedvezőtlen talaj adottságok uralkodtak, ott a siker több évig váratott magára Az ilyen gazdaságok ismeretlenségbe rekedtek. De csak addig, amíg nem történt változás: egy új, az előbbinél talpraesettebb vezetőség, vagy egyetlen ambiciózus elnök, aki bele tudta vinni az egész munkaközösséget valami újba, ami végül meghozta a pozitív változást. lehetőség mutatkozik a 7. ötéves terv sikeres teljesítésére, eképpen válaszol: — Nem vagyunk mi olyan kiváló gazdaság, hogy a dél-szlovákiaiakkal felvehetnénk a versenyt. Az ottani gazdaságok többsége kétségkívül jóval erősebb a miénknél, jobbak a növénytermesztési és állattenyésztési eredményeik — vallja őszintén. Hozzáfűzi azonban, hogy azért ők ts Igyekeznek. Lelkesedésből, tenni akarásból az 6 háromszázharminc tagú közösségükben sincs hiány, s ennek az eredménye a termelésben is egyre jobban megmutatkozik. A kitartó munka, a megannyi erőfeszítés nem volt hiábavaló, a határozott Intézkedések eredményeként gyorsan növekedtek a termésátlagok. Hogy mindezekről személyesen is meggyőződjünk, az elnök határszemlére invitál. Terepszemlénket a Szalánct hegyvonulat tövében, Zamutovban kezdjük. — Tizenhárom évvel ezelőtt egyesült a két szomszédos község földműves-szövetkezete, így most 1700 hektár a mezőgazdasági területünk. Ebből 1130 hektár szántónk van, amíg a többi — mutat a hegyoldalra — rét és legelő. Legnagyobb gondot ezen a tájon az erózió okozza. Sok jő szántóföld csaknem terméketlenné vált az idők folyamán. Ma már a vízerőziő megakadályozására általánosítottuk a színvonalas talajúi űvelést. Dgyanakkor folyamatban van a szűk völgyek vizenyős területeinek lecsapol á»a. A meliorációs munkákkal feljavított szántóföldeken bevezettük az ésszerű vetésforgókat, biztosítva minden termesztett növény részére az optimális előveteményt. Említést érdemel, hogy a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatainkat, teljesítettük. Azóta, úgy érzem, hogy tovább erősödtünk, tovább javult a munkafegyelem, a munkaszervezés, a szakirányítás, gépparkunk is gazdagodott, s egyre jobban megszokjuk, hogy mindenki az általa elvégzett munka szerint kapja a fizetését. Mindent összegezve a javuló eredmények annak is köszönhetők, hogy a közös haszonból bőven használtak fel a fejlesztésre. Bár valamivel szerényebbek voltak a lehetőségek, mégis jutott a mezei utak kiépítésére is. Megtanulták, hogy a jó út könynyebb, ' olcsóbb, biztonságosabb és gyorsabb szállítást tesz lehetővé, a járműveket is megkíméli és gazdaságosabbá teszi az üzemanyag-fogyasztást. A zamutovi gazdasági telep előtt megállunk. Szemügyre vesszük a kaszálókat. Elég sok a kézi kaszás. — Ahol a gép nem boldogul, kézzel kaszáljuk a füvet, elvégre a széna is jól jön majd a szövetkezet jószágának. Nekünk pedig az a pénz, amit ezért a munkáért kapunk — mondja az egyik kaszás. A telep túlsó végében a takarmánygyújtók — köztük Alžbeta Klapáková, Anton Fedorko, Michal Hadža’a C~“": .... ••• -t és mások — szorgoskodtak. Tárolóba rakták a rétről érkező szénát. Szükség van minden szál takarmányra — jegyzi meg az elnök —, hiszen a 300 darabot számláló tehénállományt fokozatosan gyarapítjuk. Az egy tehénre jutó évi fejési átlagot pedig az Idén a tavalyihoz képest 100 literrel növeljük. Vagyis: szeretnénk túllépni a bűvös négyezer literes átlagot. Beszélgetésünk közben az istállók mögül hozzánk vetődik Juraj Hurtíák, állattenyésztési főágazatvezető, б a legilletékesebb, hogy eláruljon egyet s mást az állattenyésztésről. — Az utóbbi években különös hangsúlyt helyezünk az állattenyésztés fejlesztésére, hogy biztosítsuk ennek megfelelő részarányát a mezőgazdasági össztermelésben. Mozgósító lépéseket tettünk egyrészt a tehénállomány bővítése, másrészt a termelékenység növelése érdekében. Mifelénk nagyok a szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei. Különben a jelenlegi ötéves tervidőszak minden évében jók voltak a hozamaink, mindig jócskán felülmúltuk a járási átlagot. Jelenleg tehenenként 13,68 litert fejünk napi átlagban, s ezzel az eredménnyel kilencedik helyen vagyunk a kerületben. Jó az ellési arány is, tavaly 100 tehéntől 106,3 boriúí neveltünk fel. Szigorúan ügyelünk az állomány egészségére, betartjuk a takarmányozási terveket, nyomon követjük a tejterme’ést befolyásoló tényezőket, szemmel tartjuk az áúatcsoportok életkorát, a tenyésztésbe vétel és az ellesek időpontját; a borjak súlygyarapodását és az üszőnevelés követelményeit. Évente 250— 280 darab vemhes üszőt nevelünk a kooperáló gazdaságoknak, 80-at pedig a tehénállományunk bővítésére és felújítására. Miután az állattenyésztési főágazatvezető eltávozott tőlünk, az elnöktől újabb adatokat tudunk meg. Íme néhány: a szövetkezetben tavaly egy anyakocától 19 malacot választottak el, 570 hektáron termesztett kalászosok terméshozama 4 tonna volt, az idén sem tartják lehetetlennek a tavalyi év megismétlését. U- gyanakkor elégedettek a repce és a burgonya1 termésátlagával is. A sikert több tényező ts magyarázza: a nagyhozamú fajták melletti elkötelezettség, a technológiai előírások betartása, a megfelelő mennyiségű szerves trágya alkalmazása, a hatékony növényvédelem stb., amelyek együttesen eredményezték az elismerésre méltó hozamokat. S ha már a számadatoknál tartunk, Ide kívánkozik még. hogy a szövetkezet gazdasági mérlege az utóbbi években igen kedvezően alakult. Tavaly például 2,5 millió korona volt a tiszta nyereség. Ez a gazdaság most sem áll rosszal, hiszen а 7. ötéves tervidőszak eddigi részében jócskán túlteljesíti1 pénzügyi tervét. Minden feltétel adott ahhoz, hogy az ötéves tervet minden mutatóban túlteljesítse. Befejezésül szeretném elmondani, hogy ebben a szövetkezetben, a szövetkezet vezetőiben, szocialista brigádjaiban, valamint dolgozóinak többségében sok az életerő, a munkakedv. Ezt nemcsak az eddigi gazdasági eredmények fémjelzik, hanem egyebek között az épülő, szépülő és korszerűsödő gazdasági telepek, gazdasági épületek s nem utolsósorban a két község arculata is. Rövid néhány év következetes munkájával sikerült tehát a mezőgazdasági termelést a kerület élvonalába emelni, s megteremteni annak a lehetőségét, hogy a továbbiakban maradéktalanul teljesítsék a termelési tervüket. Erről a mezőgazdasági üzemről minden bizonnyal a jövőben még sok jót hallunk. ILLÉS BERTALAN Az idei féléves mérlegkészítés a mezőgazdasági üzemek vezetői és közgazdászai számára reális tárgyi alapul szolgál az összegezésre, a következtetések levonására, és immár kitekintést jelent a 7. ötéves tervidőszak végére. A Nemesócsai (Zemianská Olőa) Egységes Földműves-szövetkezetben a közgazdász, Bakó Margit mérnök segítségével készítettem ebben a témakörben egy előremutató, illetve viszszapillantó elemzést. A szövetkezet négy község gazdaságának az egyesítésével 1976-ban lépett a mezőgazdasági nagyüzemek sorába. A társítás sikeresnek bizonyult. A „barázdák összeszántásáva!“ 3580 hektárnyi első osztályba sorolt szántóterületen folytatódott az ipari szintre fejlesztett termelés. Jelenleg a közel ezer fős tagságból 575 az állandó dolgozó. A gazdálkodás magas színvonalának a mércéje az, hogy az állattenyésztési és feltehetően a növénytermesztési főágazat is minden mutatóban teljesítse a 7. ötéves tervfeladatokat. A mezőgazdasági össztermelés az 1981-es gazdasági év valóságához képest a rákövetkező esztendő alatt mint egy 8 millió koronával növekedett, s tavaly megközelítette a 100 millió koronás értéket. Az idei bevételi termelési terv 8,8 millió koronával magasabb a tavalyinál. Ezt féléves lebontásban a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 105 százalékra teljesítették. Pénzben kifejezve ez 35 millió 244 ezer koronát jelent, a befejezetlen termelési értékeket és az állatok létszámának változásait is belekalkulálva. Az elmúlt évben hétmillióval lépték túl az előírt teljesítményszintet. A piaci termelésből származó bevétel az első félévben 825 ezerrel haladta meg ez előirányzott 27 millió 966 ezer koronát. Ebből az állattenyésztési termékek (tej, hús) közel 25 millióval részesedtek. A termelésnövekedés és a tervteljesítés összefüggéseiben kell említést tennünk az elért tenftelékenységről. A borjúelhullást a maximális állategészségügyi gondoskudásnak köszönve, sikerült csökkenteni. Száz tehéntől 1984-ben 99 borjút választottunk el, az idei első félév végén pedig már az ötvenötödik darabnál tartottak. A szarvasmarhák napi súlygyarapodásában 78 dekás rekordértéket mutattak ki az első hat hónapban. Tíz dekával többet a 7. ötéves tervben előirányzott átlagnál. Az egy tehénre jutó évi fejési átlagban túllépték a négyezres határt. Mennyiségben évente — a tervet túlteljesítve — csaknem ötmillió litert termelnek, s ennek 91 százalékát első osztályban értékesítik. Érdemes megemlíteni, hogy egy hektárnyi szántóterületről átlagosan 1224 liter tejet adnak közellátásra. A malacelválasztásban évről évre jobb eredményeket érnek el. A tavalyi év hasonló időszakához képest anyakocánként 1,5 malaccal többet — összesen 9,7 darabot — választottak cl. így az anyasertések számának csökkenésével is tudják biztosítani a hízóállomány feltültésát. A jövedelmező hústermelést napi 55 dakás súlygyarapodással érik el. Magas fokú jövedelmezőséggel Ä XVI. pártkongresszus határozatait teljesítve hozzáláttak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez, ám ezzel arányosan nem növelhették a takarmánytermő területet. Ráadásul a felhizlalt vágóállatoktól csak nehezen tudnak „megszabadulni“, mert a felvásárlók nem vették át időben a „kész“ élő árut. A tervteljesftés ellenpólusaként most vizsgáljak nteg a termelési költségek alakulását, hogy következtessünk a gazdaságosság arányára. Az első félévben csupán 90 százalékos volt az összköltségek merítése. A Komáromi (Komárno) járás legtöbb mezőgazdasági üzemében „honos“ kedvezőtlen közgazdasági jelenség — miszerint a termelékenység csökkenésével arányosan átlagosan 3—4 százalékkal növekednek a bérköltségek — rájuk nem vonatkozik. A szövetkezet az első félévre tervezett béralapjának mindössze 89,5 százalékát merítette ki. Ez nem valamiféle „zsugoriságból“ eredő jélenség, hanem a laza teljesítméuynormák átértékelésével és az elnökség jóváhagyásán alapuló megszigorításával hozható összefüggésbe.. A tiszta jövedelem alakulását is érdemes figyelemmel kísérni. Míg 1981-ben 10 millió koronát tett ki, 1984-ben már csaknem a duplájára emelkedett ez az összeg. Az ötéves tervidőszakra tervezett 55 milliós nyereség összértékét már a múlt év végén hétmillióval túllépték. A magas szintű jövedelmezőség az összüzemi teljesítmény értékéhez viszonyítva tavaly elérte a 25 százalékot. A jövedelem újraelosztásában legtöbbet JI984-ben (a 18 milliós összegnek közel a felét) mezőgazdasági adő formájában fizették ki, negyedrészét a beruházási és forgalmi alapra adták át, de bőkezűen jutott belőle a jutalomelosztásra, valamint a kulturális és a szociális célok finanszírozására. A beruházásokról még annyit, hogy a 6. és részben a 7. ötéves tervidőszakban befejezték az állattenyésztési részleg modernizálását, többek között felépítettek egy ezer férőhelyes tehénfarmot. (Évente 6—8 millió koronát fordítottak erre a célra.) Az idén a géppark korszerűsítését helyezték előtérbe, de a mintegy négymillió koronából még az öntözőberendezések modernizálására is telik, sőt az istállétrágya és más mezőgazdasági termékek konténeres szállítására való áttérést is ebből fogják dotálni. Ebben az évben — 1 millió 344 ezer korona értékben — megépítik a második mezei trágyatelepet. Komolyan foglalkoznak a termálvíz hasznosításának gyakorlati lehetőségeivel. Termálkutak fúrásával szeretnék a jövőben megoldani a szarvasmarha-istállók energiaszolgáltatását. A 38 hektáros zöldségkertészetben — amely a mezőgazdasági bruttótermelés tíz százalékát biztosítja — ugyancsak a termálvíz hőenergiájának felhaszná’ásával akarják a termesztés intenzitását fokozni. Az elképzelések valóra váltásához a takarmánytervek kidolgozásán keresztül vezet az út. Merész terveket szőnek továbbá a trágyalétartályokban keletkező biogáz értékesítésére (hőenergiává való átalakítására), ezenkívül az embriőátültetés lehetőségét is behatóan tanulmányozzák. A növénytermesztésben ugyancsak kimagasló eredményeket értek el. A tervfeladatok legtöbb mutatójában túlteljesítik a 7. ötéves tervidőszak elvárásait. A magas rentabilitás részben a kétezer hektár öntözhető területből, részben a kettős termesztésből, valamint a korszerűsítést szolgáié törekvésekből — új módszerek, gazdaságos eljárások alkalmazása — adéd,k- KORCSMAROS LÄSZLÖ
