Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-14 / 37. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1985. szeptember 14, Honvédelmi napok 1985 A honvédelmi napok tavaly megrendezett kedvező visszhangra talált, éppen ezért a sikeres rendezvény­­sorozatnak az idén folytatása lesz. A Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Bizottsága munkatársai augusztus 22-én tájékoztat­ták Bratislavában a sajtó képviselőit a több ezres tömegeket mozgósító rendezvény előkészületeiről és műsortervéről. A főbeszámolót Andrej Polák ezredes tartotta. Bevezetőjé­ben kitért arra, hogy a tavalyi sikeres bemutatkozás után az idén a szlovák nemzeti felkelés és a duklai hadművelet 41., valamint hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója jegyében rendezik meg a honvédelmi napok má­sodik évfolyamát. A megnyitó ünnepségekre szeptember 3U-án, míg a kicsúcsosodásra — mintegy szimbolikusan — október 6-án, a Csehszlovák Néphadsereg napján kerül sor. A ren­dezvénysorozat jelszava: Szocialista hazánk védelme vala­mennyiünk ügye. Andrej Polák a továbbiakban szólt arról, hogy az idén hasz- • nosítani szeretnék a tavaly szerzett kitűnő tapasztalatokat. Az egyes akciókat megfontoltan, gondosan készítik elő. A szer­vezésből természetesen nemcsak a Honvédelmi Szövetség ve­szi ki a részét, hanem ezzel a céllal bevonják a Nemzetbiz­tonsági Testületet és a Népi Milíciát is. A rendezvénysorozat célja mindenekelőtt az, hogy a lakos­ság minél szélesebb körében mélyrehatóan rámutasson a hon­védelmi nevelés jelentőségére, s ezáltal mélyítse polgáraink honvédelmi tudatát. Ezen akció megrendezése által elsősorban a fiatalok körében szerelnék népszerűsíteni a Honvédelmi Szövetség tevékenységét. A rendezvénynek azonban fontos eszmei-politikai küldetése is van. Ezzel kapcsolatosan Polák ezredes kiemelte a szocialista internacionalizmus és hazafiság jelentőségét, valamint a Szovjetunióhoz és a Varsói Szerződés többi tagállamához fűződő kapcsolatunk megszilárdításának fontosságát. A beszámoló következő részében Polák ezredes részleteseb­ben elemezte a rendezvénysorozat jelszavát. „Mint mindnyá­jan jól tudjuk — mondotta —, napjaink politikai légköre ál­landóan feszültebb. Éppen ezért társadalmunk valamennyj polgárának elsőrendű feladata a szocialista haza védelme.“ Amint azt a szónok kiemelte, a honvédelmi napok megrende­zése tulajdonképpen a Honvédelmi Szövetség egész évi tevé­kenységének a seregszemléje. A rendezvény keretén belül Szlovákia valamennyi járásában honvédelmi és sportakciók lesznek. De érdekes bemutatókat tartanak a modellezők, s a kutyaidomítók is bemutatják egész évi (sőt sok évi) szorgos­kodásuk és kitartásuk gyümölcsét.. Minden valószínűség sze­rint azonban a többi, más jellegű rendezvény is nagy sikerre számíthat majd. Az érdeklődők — főképpen a fiatalok — el­beszélgethetnek az ellenállási harcok résztvevőivel, találkoz­hatnak néphadseregünk katonáival. A mozikban az említett egy hét leforgása alatt több lesz a katonai témájú film. A ve­télkedni vágyók sem maradnak le semmiről — több helyütt műsorra tűznek honvédelmi-politikai jellegű kvízeket. Tehát a mintegy 380 ezer tagot számláló és a jövő évben a fennállásának 35. évfordulóját ünneplő Honvédelmi Szövet­ség az idén is mindent meglett a rendezvénysorozat sikeres lebonyolítása érdekében. S u s1 a Béla A Honvédelmi Szövetség munkájának két rendkívül attraktív területe a vitorlázórepülés és az autóverseny­zés. Felvételeinken — amelyek a szövetség legutóbbi VI. szlovákiai kongresszusa alkalmából rendezett kiál­lításon készültek — a Sirály nevű vitorlázó repülőgépet, illetve Jozef Studenič csehszlovák válogatottnak, ä Bra­tislava! Autóklub tagjának Lada Metalex típusú ver­senykocsiját láthatjuk. (Fotó: —vass—) A színház művészeti dolgozói felfrissülve érkeztek vissza az évadnyitóra, s vidám hangu­latban köszöntötték egymást augusz­tus 27-én, az évad első munkanap­ján. Mint azt már megszoktuk, ebben a színházi évben is lát majd új arco­kat a színpadon a néző, s az évad végén néhány ismerős, kedves arctól búcsút kell majd venni. Az élet rend­je szerint fiatalok jönnek és idősek búcsúznak a színháztól. Most senkit nem említünk meg közülük név sze­rint, maid az évad folyamán, bemu­tatkozásuk, illetve bücsúzásuk alkal­mával tájékoztatjuk a -közönséget a változásokról. Ez a szezon rendkívül fontos he­lyet foglal el majd a színház életé­ben: annyi éves otthontalansűg után végre korszerű épületbe költözik a Magyar Területi Színház (reméljük, most már valóban nem hiába és nem indokolatlanul írjuk le ezt a monda­tot — a több évti zedes határidő-el­tolódás miatt). Szeptember 4-én is erre gondolt a színház társulata, az évad első — természetesen vidéki — előadása alkalmával. Az évad folyamán egy sor jelentős társadalmi eseményre kerül sor. Ezek közül a legfontosabb a CSKP XVII., valamint az SZLKP kongresszusa, a képviselő-testületi választások és a CSKP megalakulásának 65. évfor­dulója. A színházak életében is jelentős eseményekre kerül sor, megrende­zésre kerül a magyar kultúra hete, az országos és a szlovákiai színházi seregszemle, valamint — külön-külön — a kelet- és a nyugat-szlovákiai színházak vándorfesztiválja. Ezek az események rányomják'bé­lyegüket a Magyar Területi Színház műsortervére is. Ennek megfelelően tartalmilag színes és számszerűen is több bemutatót ígér a MATESZ az előző évadokkal szemben. A megszokott 7—8 premier helyett ezúttal 9—10 várható, de ezeken kí­vül egyéb újdonságokkal is szolgál majd a színház... t A komáromi társulat októberben mutatja be Kertész Ákos Névnap c. vígjátékát, amefynek tétje nem keve­sebb, mint bemutatni a mai közép­­generáető házaséletének látszólagos derűjét és valódi konfliktusait. A T-akáts Ernőd rendezésében színre kerülő játékot kelet-szlovákiai bérle­teseink is megtekinthetik. Decemberben, az új színházépület átadása alkalmával mutatja be a ko­máromi társulat William Shakespea­­re-nek, a drámairodalom legkiemel­kedőbb klasszikusának Coriolanus c. tragédiáját. Ez a mű ma is aktuális gondolatokat sugall: annak a hősnek, aki megtagadja hazáját, fajtáját, né­pét, — törvényszerűen — el kell buk­nia. A Petőfi Sándor klasszikus szép­ségű fordításában színre kerülő já­tékot Takáts Ernőd rendezi. Ezzel a produkcióval nem tervez kelet-szlo­vákiai kiszállást a komáromi társu­lat. Jő nevű kortárs cseh szerző műve kerül bemutatásra Komáromban 1986 februárjában. Odrich Dánok Jelentés N. város sebészetéről c. drámája több mint egyszerű kórházi történet: pél­dázat az emberi kétarcúságról és sokszínűségről, helytállásról és okve­­tetlenkedésről, szakmai-szakbarbári és emberi-lelküsmereti konfliktusok ürügyén, miközben szinte észrevétle­nül azonosul a hagyománytisztelet és a korszerű gondolkodás. Až előadást Ktrnrád József érdemes művész ren­dezi. és azt a kelet-szlovákiai bérle­tesek is megtekinthetik. ÉVADNYITÓ ' fi Magyar lerifsii ííéézIsbíí Május folyamán tartja utolsó be­mutatóját a MATESZ komáromi tár­sulata. Egyelőre nem született végle­ges döntés afelől, hogy a kijelölt két darab közül végül is melyik kerül színpadra: Móricz Zsigniond Nem élhetek muzsikaszó nélkül vagy pe­dig Mészáros László — pozsonyi szerző — Robi és Jutka c. zenés já­téka. Az utóbbi mű a Rómeó és Júlia egyik változata — rock-muzsikát ked­velő ' fiatalokkal, galerikkal stb. A Mórícz-mü elsősorban az idősebb, a Mészáros alkotta Játék pedig a fia­talok érdeklődésére tarthat számot. A színház azonban mindenképpen tartja magát az öt évvel ezelőtti el­határozásához: minden évben bemu­tat egy zenés játékot. A produkció — Horváth Lajos rendezésében — a kelet-szlovákiai nézőkhöz is eljut. Ráadásként — stúdió jellegű elő­adásban — egy mai olasz szerző mü­ve is színre kerül. Ugo Betti nevét még nem nagyon ismeri közönsé­günk. Valószínűleg sok nézőnek sze­rez majd igazi színházi élményt az író Bűntény a kecskeszigeten c. tra­gikus alaphangú drámája, melynek témája az emberi önkény és kiszol­gáltatottság. Ezzel az alkotással mu­tatkozna be az új székházban meg­alakuló Stúdiószínpad. A kassai Thália Színpad november­ben tartja első bemutóját, amikor is egy ritkán színpadra kerülő művet láthat a közönség. Georg Buchner Leonce és Léna c. alkotását a német­­országi romantikus utolsó vígjátéká­nak — és a világirodalom egyik leg­furcsább színjátékénak — tartja a szakirodalom. Igazi csemegének ígér­kezik ez a groteszk anti-Rőmeó és Júlia. Horváth Lajos rendezésében a nyugat-szlovákiai bérletesek is meg­tekinthetik az előadást. A második bemutatóra 1986 feb­ruárjában kerül sor Kassán. Magyar nyelven tartjuk meg Vladimír Laco Mennyet látogató c. bolondos zenés játékának az ősbemutatóját. A cse­lekmény színhelye egy munkahely — tehát a pokol; s a főnökség szemé­vel nézve kik lehetnek a beosztottak — csupa ördög. S egy ilyen „mun­kahely“ ilyen „dolgozói“ vajon mit „főzhetnek“ ki reggeltől estig? Hát mit mást: szilvapálinkát főznek stí­lusos üstben ... Horváth Lajos ren­­zésében sikerre számíthat ez az idő­szerű szatíra, melyet a nyugat-szlo­vákiai nézők is megtekinthetnek. A Magyar Területi Színház — az ifjúságnak szánt, elsősorban klasszi­kus műveken kívül — a gyermekné­­zőknek is bemutat egy-egy színpadi alkotást. Ezúttal Alekszej Tolsztoj Aranykulcsocska c. meséjére esett a választásunk, amelyből — az „őstör­ténet“ ízeit is figyelembe véve — Mosoayi Aliz készített színjátékot. A fából faragott és megelevenedett bábu története mindig sikerre szá­míthat a legfiatalabb nézők körében. A rendezés munkája Horváth Lajosra vár. S ami szinte már természetei: ezt a produkciót is zenés játékként hirdetjük majd. A bemutatóra már­ciusban kerül sor. Aldo Nicola) kortárs olasz szerző írta a Hárman a pádon c. vígjátékot, amelyben három idős ember próbál meg új emberi kapcsolatokat terem­teni és új életet kezdeni... Az elő­adás rendezője Konrád József érde­­mes művész lesz, aki ezzel a rende­zésivel búcsúzik a Thália Színpad­tól. A premier időpontja: 1986. mi­­jüs 22. Későbbi időpontban kerül bemuta­tásra — stúdió jellegű előadás gya­nánt — Batta György Fürjtojás cf kétszemélyes groteszk játéka, amely­ben az egyik szereplő csak öregedni, a másik csak fiatalodni képes... Az elmúlt évad bemutatói közül továbbra is műsoron tartjuk a követ­kező műveket: В Kassán — Karinthy Ferenc: Gel­lérthegyi álmok; Ľubomír Feldek: Ennivaló nagynéni; Karel Capek: Az anya. В Komáromban — Vaszilij Suksin: Energikus emberek; Mikszáth Kál­mán: A Noszty fiú esete Tóth Mari­val; Osvald Záhradník: Tűzijáték; Kőszeghy F. László; Lusta királyság. (Ez utóbbi mesejáték kapcsán je­­gyezük meg, hogy négy sikere volt az előadáshoz készült kifestő műsor­füzetnek. A beküldött munkák igazán szépek voltak, szinte alig győzzük postázni a jutalamakat... Mutatóba a Nő c. képes hetilap is közölt a kifestők és a hozzájuk mellékelt le­­velek-kritikák-vélemények közül.) Л felnőtteknek szánt előadások közül az Ennivaló nagynéninek volt a leg­nagyobb szakmai, és A Noszty fiú___ nak a legnagyobb közönségsikere. Érdemes még megemlíteni, hogy a kassai bemutatók közölt ezúttal nem volt átlagon aluli produkció — szem­ben a komáromi bemutatókkal, ame­lyeknek azonban líurcsa módon) jó­val nagyobb a közönségsikere .. - Olyan tanulságok ezek, amelyeket ebben az évadban kell majd kama­toztatnunk — lehetőleg sikeresen..« Ä felsorolt előadásokon kívül lát­ható még Boráros Imre előadásában az erdélyi Székely János Dózsa c. monodrámája — Kiss Péntek József rendezésében. Továbbá: mindkét tár­sulat előadásában tübb, egész estét betöltő kabaréműsor, valamint egyéni és csoportos — irodalmi jellegű — műsorok egész sora. A kínálatból természetesen a gyermekek számára készített — Irodalmi óra'jellegű — produkciók sem hiányoznak [pl. Pet- Vécs Anna és Varsányi Mária elő­adásában). És végül: .a színházat megelőzve a komáromi nyomda is új épületbe köl­tözött. A színes technika csábítása révén a MATESZ — az évad elejt műsortájékoztatőn és a bemutatók­hoz készülő műsorfüzeteken kívül — egy minden tekintetben színes újsá­got is megjelentet több-kevesebb rendszerességgel Színlap címen, a­­mely a színház életéről, kulisszatit­kairól és egyéb színházi érdekessé­gekről tájékoztatja majd — kép és sző által — az érdeklődőket. Kmeczkó Mihál' A kulturális szakbizottságok feladatairól Ä nemzeti bizottságok szakbizott­ságainak létesítésére és tevékenysé­gére vonatkozó, az 1383/21 Tt. számú kormányhatározattal jóváhagyott a­­lapelvek szerint, ezek tulajdonkép­pen a nemzeti bizottságok képvise­leti jellege érvényesülésének a meg­testesítői. A nemzeti bizottságokra vonatkozó törvény értelmében három alapfunkciót, vagyis kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szerepet tel­jesítenek. A szakbizottságok munká­jának irányelveit az említett alap­elvek rögzítik. A felmérések eredményei azt iga­zolják, hogy a kulturális szakbizott­ságok munkatervei többnyire össz­hangban vannak az illetékes nemzeti bizottság tanácsa és plénuma ülései­nek tervével. A tervek természetesen a fő feladatokat, továbbá az adott helyzetből eredő tennivalókat, vala­mint a kulturális élet szakaszán elő­forduló problémákat, időszerű kér­déseket és szükségleteket is rögzítik. A kulturális szakbizottság tervét fél­évenként hagyják jővá. A munkater­vek jelentős része a célok és a fel­adatok meghatározása mellett a mun­kaformákat, módszereket, a felada­tok teljesítésének határidejét, az ér­tékelés formáját és a feladatokért fe­lelős személyek nevét is rögzíti. A szakbizottságok tevékenységével kapcsolatban szerzett ismeretek arra is rávilágítanak, hogy nem minden bizottság dolgozik jól: több helyütt például nem következetesek a fel­ügyeleti szereppel, küldetéssel össze­függő feladatok teljesítésében, ki­váltképpen a szocialista törvényesség betartásának, valamint az állampol­gárok ügyes-bajos dolgai gyors és pontos elintézésének ellenőrzésében. E feladatokat pedig az említett alap­elvek Is rögzítik. Hiányosságok mu­tatkoznak továbbá a nemzeti bizott­ságok által irányított szervezetek és intézmények tevékenységének ellen­őrzésében is. A nemzeti bizottságok által irányított szervezetek és intéz­mények tevékenységével többnyire csak a munkaterveik megvitatásakor, valamint az év végén pedig az'érté­kelés keretében foglalkoznak. A szakbizottságok tagjai is csak elvét­ve vesznek részt a nemzeti bizottsá­gok hatáskörébe tartozó szervezetek és intézmények által szervezett ren­dezvényeken. így azután ritkán esik meg, hogy a szakbizottság tagjai je­lentéseket készítenek az ..észlelt“ hiányosságokról és javaslatot dolgoz­nak ki kiküszöbölésükre. Ebből ter­mészetesen nem vonható le olyan kö­vetkeztetés, hogy a kulturális szer­vezetek és intézmények tevékenysé­gében nem lennének hiányosságok. A Kulturális Minisztérium már kidol­gozott egy anyagot, mely pontosan felvázolja a szakbizottságok tevé­kenységének egyes szakaszait: a munkaterveket e módszertani anyag szerint kellene kidolgozntok a bizott­ságokban is. Eszerint a tervek kidol­gozásakor a kulturális-népművelési tevékenység tő feladatait ötéves idő­szakokra határozzék meg és ennek alapján keli kidolgozni a kulturális­népművelési tevékenység évi községi és városi terveit. Teljesítésüket fo­lyamatosan — legalább félévenként — ellenőrizni kell a szakbizottságok­ban. A helyi kultúra mindenkori helyzetének etembésekor pedig a mű­kedvelő művészeti tevékenység, a film-, színház-, zene- és képzőművé­szeti alkotásuk terejsztése, a filmmel való munka, a társas szórakozás és a technikai szórakoztatás adott hely­zetének elemzéséből kellene kiindul.

Next

/
Thumbnails
Contents