Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-07 / 36. szám
D 0 ŕ=D ЕЙ tennivalók ШШЕЕШШШЯШ Szeptember a szőlősgazda számára az egyik legszebb hónap: Javában érik a szőlő, megkezdődik a korai borszőlők szüretelése, a szőlőtőke pedig felkészül a téli nyugalmi időszakra. Szeptember elején még permetezhetjük az októberben érő szőlőfajtákat a bagolylepke, a szőlőmolyuk és a szürkerothadás kártétele ellen. A szüret előtti 30—40 napos várakozási időt azonban minden esetben tartsuk be. A még nem termő ültetvényekben tovább védekezünk elsősorban a lisztharmat ellen. Az oltványiskolában is elvégezzük az utolsó permetezéseket. Peronoszpóra ellen most már kizárólag réztartalmú készítményeket használjunk, hogy meggyorsítsuk a vesszők beérését. A talajt tartsuk gyommentesen, s végezzük el az utolsó talajlazítást. A túl hosszúra nőtt hajtásokat 0,5 ni hosszúságúra csonkázzuk, hogy elősegítsük az alsó rügyek fejlődését Fejezzük be az alanyszőlők zöldmunkáít. X vesszők egyenletes beérése szempontjából fontos a Jó megvilágftottság. A talajt most már mélyen lazítsuk fel. Fejezzük be a szaporításra szánt szőlők szelektálását. Szüret előtt még egyszer átnézzük a szaporításra megjelölt tőkéket. Ha kevés az istálótrágya, a talaj szerVesanyag-tartal mának növelése céljából — főleg a szélesebb sortávolságű ültetvényekben — vethetünk zöldtrágyanövényeket. Jól megfelel erre a célra az őszi búza vagy a rozs, 20 °/o őszi bükkönnyel keverve. Az új telepítésekhez megkezdjük a talaj előkészítését, trágyázását, de előtte végeztessünk talajelemzést és rendeljük meg a szükséges szaporítóanyagot. Szedjük a csemegeszőlőt. Csak a szépen beérett és kiszínesedett fürtöket szedjük le. Az összes fürtmaradványt távolítsuk el, hogy elejét vegyük az egyes betegségek, főleg a szürkerothadás terjedésének. Válogassuk át Ja tárolásra szánt szőlőfürtöket. Csak a laza fürtöket tegyük el, me; lyekből kivágjuk a fertőzött, sérült vagy repedezett héjú bogyókat, hogy elejét vegyük a fertőző kórokozók terjedésének. A csemegeszőlő téli eltartására az alacsony 5—6 °C-os hőmérsékleten tartható és kis hőingadnzású pince vagy kamra a legalkalmasabb. Szeptemberben már szüreteljük a korai és a középkorai borszőlőfajtákat (Irsal Olivér, Bouvíer, Rizlingszilváni, MOPR, Korai piros veltelíni, Oportó). Szüret előtt próbaszüretet végzünk, hogy a termést a várható legmagasabb cukorfok elérésekor szedjük le. A fürtöket késsel vagy szüretelő ollóval vágjuk le. A szőlő összegyű jlésére legmegfelelőbbek a zománcozott vagy műanyag vödrök. Műanyag zsákot lehetőleg ne használjunk, mert benne a szőlő könnyen bemelegszik, ecetesedik. Az egyes fajtákat, a fehér és a vörös borszőlőket, a szürkerothadás által erősen károsított fürtöket külön-külön szüreteljük. Direkttermő szőlőt ne keverjünk a nemes fajták közé, mert kellemetlen szagával a legjobb bort is elronthatja. A BOROSPINCÉBEN Fejezzük be a szüreti előkészületeket. A pince és a présház kitakarítása, valamint lemeszelése, a hordók és edények kimosása, kénezése, a feldolgozó eszközök rendbehozatala után gondoljuk át, mire lesz a szőlő feldolgozásakor szükségünk. Jegyezzük meg, hogy az egészséges bor előfeltétele a tisztaság. A müst egyenletes erjedésének biztosításához szerezzünk be fajélesztőt. A leszedett szőlőt mindig gyorsan és lehetőleg még aznap dolgozzuk fel, hogy szép, üde, züidessárga színű, kellemes ízű bort kapjunk. Ha valamilyen oknál fogva nem tudjuk a szőlő feldolgozását a szedés napján elvégezni, akkor a szőlőt 100 kg-onkrnt 10—15 gramm káliumplroszulfittal szórjuk be és hűvös helyen tároljuk másnapig. Lehetőség szerint használjunk zúzó-bogyőzót. A bogyók szétzúzásával megkönnyítjük a préselést és a léklnyerést, a kocsánvok eltávolításával pedig elejét vehetjük a kocsányiznek. A nem kívánatos oxidáció elkerülése, a káros vadélesztők és az ecetbaktériumok elszaporodásának megakadályozása céljából a cefrét kénezzük hektoliterenként 10—15 g borkénnel, majd sajtoljuk. Vörösbor készítésekor, a jobb színnyerés végett, a mustot törkölyön erjesztjük. A rothadt, penészes szőlőből készült mustot erjesztés előtt nyálkázzuk. A hordókat csak háromnegyedig töltsük musttal, hogy erjedéskor a must ki ne fusson belőlük. A zavartalan erjedéshez célszerű kotyogót használni, így az erjedés alatt képződő mustgázok eltávoznak, levegő azonban nem jut a hordóba. A must erjedéséhez 15— 18 °C pincehőmérsékletet biztosítsunk. Legyünk óvatosak, mert a must erjedésekor mérgező széndioxid képződik. Ha forr a bor, csak magunk elé tartott, égő gyertyával lépjünk a pincébe. Ha a láng elalszik, azonnal távozzunk és csak alapos szellőztetés után térjünk vissza. Rendszeresen végezzük az óborok töltögetését és az üres hordók kénezését, törölgetését. Korpás András agrármérnök A ZÖLDSÉGESKERTBEN Mint az Időjárás is jelzi, lassan őszbe hajlik az idő. Már nappal sincs kánikula, az éjszakák pedig kimondottan hűvösek. A hónap végén már hajnali fagyok is lehetnek. Az erős lehűlés, a korai fagy elsősorban a növény sok vizet tartalmazó részeit, például a zsenge hajtásokat károsítja leginkább. Ezzel szemben például a pirosra érett paprika aránylag jól tűri a hirtelen lehűlést. Ameddig lehet, folytassuk a szabadföldi paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, spárgatök szedését. Az éretlen paradicsomból téli savanyúság készülhet, de főzhetünk belőle különleges gyümölcsízt is. A tökéletesen kifejlődött bogyókat meleg helyiségben érdemes utóérlelni. A karfiolt a várható fagyok előtt feltétlenül be kell gyűjteni, mert rózsaképzés Idején a növény mínusz 2—3 C-fokosnál nagyobb hideget nem képes elviselni. Ha a rózsák még nem fejlődtek ki rendesen, a karfiolt szedjük fel gyökerestől és fagymentes helyen vermeljük el a növényeket — fgy talán még sikerül hasznavehető termésre szert tennünk. A póréhagymát folyamatosan fogyasztjuk, mindig a légi fejlettebb növényeket szedjük fel. A júliusban ültetett, rövid tenyészidejű káposzta zöme szeptemberben válik piacéretté. Ez igencsak előnyös, mert Ilyenkor tavaszi ültetésü nyári káposzta már, hosszú tenyészidejű káposzta pedig még nem kapható. Az értékesítésre szánt káposzta legalább 0,8 kilogrammos legyen. Aki a korábban javasolt szakaszos vetést alkalmazta, az most spenóton, borsón, babon, sóskán kívül még nyári salátával is büszkélkedhet. A melegágyakat ideje előkészíteni az őszi, illetve a téli kihasználásra, a korábban felszabadult szabadföldi ágyásokba pedig rövid tenyészidejű zöldség-* féléket vethetünk (pl. spenótot). Aki szereti a sóskát és jövő tavasszal korán szeretné kezdeni a szedést, most keríti sen időt a telepítésre. A szeptemberben vetett petrezselyem és sárgarépa Is rendszerint síi kérésén éttelel s tavasszal коrábban ad élvezhető termést. Ugyancsak ebben a hónapban kell elduggatnt a fokhagymát meg a salottahagymát (mogyoróhagyma), viszont a metélő-* hagymát meg a rebarbarát tői osztással szaporíthatjuk. Továbbra is fontos teendő a gyomirtó talajlazítás. A növényvédelem jobbára a káposztafélék kezelésére korlátozói dik (levélteívek, molytetvek, hernyók). Az öntözés már elveszíti szerepét, hiszen a talaj víztartalmának jelentősebb ini gadozása a káposzta, a sárgarépa és a cékla felrepedezését okozhatja. Ilyenkor már a paprika meg a paradicsom sem igényel rendszeres locsolást, hiszen a mélyre hatoló gyökérzet elegendő vizet szállít, és az éréskor juttatott túl sok víz egyébként is rontja a termés minőségét. A téli tárolásra szánt zöldségeket legalább 2— 3 héttel betakarítás előtt már nem szabad öntözni. A magról nevelt vörösbegymát szeptemberben kell feli tépni. Utószárftás után tlsztli tás és osztályozás következi zen. Az értékesítésre szánt, mii nimum 30 mm átmérőjű vöröshagyma nem tartalmazhat győi kér- vagy szármaradványokat. A termés 0—3 C-fok hőmérséki létén és 60—70 százalékos légnedvességű helyiségben tartható el legeredményesebben. A zöldség tárolására szolgáló létesítményeket (vermek, pincék, kamrák stb.) alaposan tai karitsuk ki és fertőtlenítsük. Jobb híján a forrővizes lemosás 15 megteszi, de Igazán jó fertőtlenítő hatás csak vegyi készítményektől várható. fii nátronlúg (NaOll) 1 százalékos töménységű oldat formájában használatos és elsősorban a tárolók fáből készült részeinek fertőtlenítésére szolgál. A nátriumkarbonát (Na2C03) hatása mérsékeltebb, ezért ezt többnyire 2—3 százalékos töménységben használjuk. A mésztej te hli i való к szintén közismert fertőtlenítő, a tárolók falát, mennyezetét és padozatát szokás átmeszelni vele. Fertőtlenítő hatása maximum 4 százalék rézgálic hozzáadásával növelhető, önmagában a rézgálic 5 százalékos oldata ís^ jól fertőtlenít (falak és berendezések fertőtlenítése). Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A GYÜMÖLCSÖSBEN Elérkezett a szüreti előkészületek, a betakarítás, és egyben a következő évek sikere megalapozásának ideje. Oe most kell befejezni a ritkító vagy ifjító metszéseket, no meg a lekötözéseket is. Aki év közben dróttal végzett elszorítással Igyekezett „jobb belátásra bírni" a még nem termő fáit, most már lazítsa fel a kötéseket. Ha valamelyik fán az oldalág klneveléséhez még hiányzik a szükséges hajtás, a szem (rügy) alatti félhold alakú bevágással kihajtásra ösztönözhetjük az alvó szemet. Lassan a szemzéseket is be kell fejezni. A következő évi terméshozam biztosítására az őszibarackfákon augusztusban meghagytunk 100—130 hajtást. Ezeket most kurtítsuk be 30—40 cmre, az előforduló rövid, erőtlen hatjásokat pedig távolítsuk el. Az őszi almát, a későn érő őszibarackot még szüretig öntözhetjük, viszont a téli eltartásra termelt almát és körtét már nem tanácsos öntözni. Szüret előtt tegyük rendbe a kertet: kaszáljuk le a füvet, irtsuk ki a gyomokat, rakjuk át és közben öntözzük meg a komposztot (ha nehezen bomlik, rétegenként szórjuk meg kevés nitrogénműtrágyával). A nyert kerti hulladékot szintén komposztoljuk, de a beteg gyümölcsöt inkább semmisítsük meg, a hullott almát, körtét és szilvát pedig dolgozzuk fel (kompét, lekvár, aszalás stb.). Okosan teszi, aki jól Időzített szüreteléssel elejét veszi az őszi alma és körte „potyogásának“.. Amikor a gyümölcs már szépen kiszíneződik és barna a magja, bátran leszedhető és rekeszekben (ládákban) utóérlelhető, majd értékesíthető. A téli gyümö’csöket szakaszosan szüreteljük (színelőszedés). Ä nagyüzemben ilyesmire nincsen idő, de a kertészkedő feltétlenül ezt az eljárást válassza. Igaz, így többször körül kell járni egy-egy fát, de érdemes: ilyenkor a gyümölcs naponta cca egy grammal lesz nehezebb s ha a fát megszabadítjuk a már kifejlődött termésektől, az apróbbak még intenzívebben is gyarapodhatnak. A módszert elsősorban a Goiden delicious-nál érdemes alkalmazni, de más fajták esetében is kifizetődik. Ha az érés meneté kedvezően alakul, szeptember elején megkezdhetjük a Jonatán, utána pedig a Starking, a Starkrimson és más színes fajták szedését. A hónap második felében szüretelhető a Golden delicious, szeptember végén a télt körtefajták. Némely években előfordul, hogy szedéskor frissen megszűrt gyümölcsöket találunk. Az almamoly harmadik nemzedéke a bűnös, melynek megjelenésére esetleg idén is számítani kell. Vagyis szüret előtt érdemes még egy kombinált (Metation és Fundazol, Orthocid vagy Kuprikol) kezelésre sort keríteni. Ugyanezzel a permedével a tárolót és a polcokat meg a ládákat Is fertőtleníthetjük. Jó, ha megoldjuk a tároló keresztirányú szellőztetését vagy ventilátort üzemeltetünk. Ha eddig nem futotta az időnkből, most már feltétlenül telepítsük el a szamócát, hogy legyen Ideje jól meggyökeresedni a tél beálltáig. A talajműveléssel ne kapkodjunk, várjuk meg, amíg a fák elhullajtják a lombjukat, csak azután kezdjünk ásni vagy szántani. És ne feledjük, hogy legalább háromévenként istállótrágyát vagy komposztot is kell juttatni a gyümölcsösnek, természetesen az ősszel szokásos kálium- és foszfortartalmú műtrágyákon kfvül. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A VIRÁGOK KÖRÜL Lassan hűvösebbé válnak a nappalok és az éjszakák, tehát dfszkerti növényeink többsége részére végéhez közeledik a tenyészldény. Az öntözést mérsékeljük, a megszedett virágmagot száraz, szeilős helyen szárítsuk. A díszbokrokat és a tűlevelűeket földlabdával együtt még átültethetjük, utána alaposan öntözzük be. Száraz Idő esetén a többi örökzöldet és tűlevelűt is öntözzük meg. Készítsük elő a talajt a vágásra termesztett szabadföldi rózsáknak. A forgatással egyidőben végezzük el az őszi műtrágyázást is. (3 kg foszfor és 3—4 kg kálium adható 100 m2 területre.) Ha ístállőtrágya nem áll rendelkezésünké, célszerű tőzeget beásni. A rózsák virágmaradványát eltávolítjuk, hosszú hajtásait kurtíthatjuk. Szeptemberben fejezzük be a tavasszal felszedett virághagymák szabadföldi ültetését. Ha ültetéskor száraz a talaj, az ültetvényt öntözzük meg. Az ajánlott sortávolság 20—30 cm, a tőtávolság tulipánnál: 10 ernes körméret felett 10—12 cm, a mélység 10 cm, a 10 cm-es körméret alatt 5—8 cm, a mélység 8 cm. Jácintnál: 14 cm-es körméret felett a tőtávolság és a mélység Is 15 cm, az ennél kisebb hagymát 10—14 cm mélyre helyezzük, a tőtávolsága pedig 8—12 cm legyen. Nárcisznál: a több csúccsal rendelkező 10 cm-es körméretűnél nagyobb hagymákat 14 cm mélyre és távolra, a kisebb hagymákat pedig 12 cm mélyre és 10 cm távolra ültessük. Az ültetés előtt csávázhatunk gombabetegségek ellen (Fundazol 50 WP vagy más csávázó szer 0,2 %-os oldatában, 30 percig). Csávázás után a hagymákat nem szabad lemosni. Nárciszt, tulipánt, valamint jácintot és krékuszt lehet vegyesen, egy cserépben hajtatni. A hagymákat ügy ültessük, hogy */з részük a földből kiálljon. A hajtatásra szántaknál tartsuk szem előtt, hogy hő- és fényigényük nem egyforma. Ebben a hónapban kétéves növényeinket ültessük állandó helyükre (árvácska, nefelejcs, százszorszép, törökszekfü). A gumós begónia öntözését mérsékeljük, hogy gumói visszahúzódjanak. Időszerű a későn virágzó liliomok és Íriszek ótültetése, valamint a körömvirág, a tatárvlrág, a dfszmák. a szarkaláb magjának szabadföldbe vetése, ugyanis ezek a hidegre kevésbé érzékenyek, s így tai vasszal gyorsabban fejlődnek. A hónap végén megkezdheti jük a gladiolusz felszedését. Ajánlatos szem előtt tartani, hogy a túl korai szedés esetén kisebbek ugyan a sarjhagymák és a bagymagumők, de kisebb a betegség veszélyé is, míg kései felszedéskor — bár a gumó még nő —, de' á betegi ség is terjed. A gladiolusz szárát vágjuk vissza 10 cm-re, s 6—8 C° hőmérséklet mellett száraz, szellős helyen tároljuk. A virágszárakat komposztálhat« juk. Ősszel a krizantém fölé kéi szítsunk fóliatakarót. Erre a célra megfelel az egyszer már használt, de még jó állapotban lévő fólia. Bár ősz van, mégse feledkezzünk meg arról, hogy az így készült fóliasátrat szeli lóztessük, a napsütés következi tében ugyanis megindul a páraképződés, ami napnyugta után lecsapódik. A vízcsöppek a virágokra kerülve elősegíti hetik a rothadást és a betegi ségek terjedését. Ha mégis női vényvédelemre kerül a sor, a Bi 58 vagy a Fundazol 0,1 szái zalékos oldatával védekezzünk. Fagymentes őszi időben a fóliának csak az esővíz elleni védelemben van szerepe. A krizantém vízszükségletének biztosítását ezért úgy végezzük, bogy az a virágra ne kerüljön. A krizantém felesleges oldalhajtásait és bimbóit csípjük le. Szobanövényeink öntözését fokozatosan mérsékeljük, hogy növekedésüket lassítsuk, kivéve azokat, amelyek télen virágoznak (kamélia, kála, mikulásvirág). A szabadban nyaraltatott növényeket ellenőrizzük át, nem fertőzöttek e? Ha igen, a kártevő ellen használnink vegyszert, majd telepítsük viszsza a lakásba növényeinket. Puha Margit agrármérnök