Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-07 / 36. szám

1985. szeptember 7. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Mikroszkóp alatti világ JS szőgyéni (Svodín) Csehszlovák- Szír Barátság Egységes Földműves­szövetkezetben, ha arra kíváncsiak, jó búzát termeltek-e, a laboratórium­ba mennek. Nemcsak a gabonafélék­kel tesznek így, hanem például a sze­mes kukoricával is, ha kíváncsiak, milyen a minősége. Vagy tudni sze­retnék, hogy milyen a talaj tápérté­ke? Majd a „laborban“ megmondják, milyen szervetlen anyag hiányzik a földből. Milyen a tej minősége? Majd ők megállapítják... A dolog azért mégsem ilyen egy­szerű. A szövetke­zet laboratóriuma, vagy ha úgy tet­szik kísérleti állo­mása, rendszeres agrokémiai talaj- és növényvizsgála­tokat folytat, s az eredményeket a­­znnnal közli a ha­táskörébe tartozó mezőgazdasági üzemekkel. A szövetkezet la­­boratórinma a gaz­dasági telep bejá­ratánál található, ahol az egykor oly fontos felada­tot ellátó mázsa­házat alakították át erre a célra. Igazuk volt azok­nak, akik ezt a két helyiségből álló laboratóriumot lét­rehozták, s tudá- Méri Magdol sukat, tapasztala­taikat egy korsze­rű mezőgazdaság szolgálatába állí­tották. A kémcsövek, lombikok, csillogó üvegek mellett fehér köpenyes labo­ránsnők álldogálnak, vegyi folyama­tokra ügyelnek némán, néha elmoso­lyodnak, mintha a föld lombikokba zárt szellemével kacérkodnának. Méri Magdolna és Biröák Margit laborató­riumi dolgozók Farkas vegyészmér­nök vezetésével szinte hangtalanul tevékenykednek. Az asztalon búzaka­­lászok, levelek, gyökerek, földminták. Aratás idején a húzaszcmeket tették mikroszkóp alá, hogy nagyítólencsé­vel és egyéb módszerekkel pontosan megvizsgálják a tisztaságot, azaz, hogy hány százalék benne az ocsú. Megállapítják nedvességtartalmát, hektolitersúlyát, így az aprólékos elemzésből hamar kiderül, milyen a búza minősége. Ugyanezt teszik a szemes kukoricával, a szőlővel, sőt újabban a gyümölcsfák leveleinek analízisével is próbálkoznak. A laboratórium három dolgozója közül Méri Magdolnát találtam a he­lyiségben. Mint kiderült. Méri Mag­dolna annak idején az Ipolysági (Ša­hy) Mezőgazdasági Szakközépiskolá­ban növény- és állattenyésztési sza­kot végzett. Éveken keresztül a szö­vetkezeti irodában dolgozott. Néhány évvel ezelőtt azonban, amikor Kovács Ferenc agrármérnök, a szövetkezet elnöke kezdeményezésére berendez­ték a két kis helyiséget, megkérdez­ték tőle, nem vállalná-e el a labor­ban a munkát: igent mondott. Pedig kezdetben a munkakörváitozás nem volt problémamentes. Tanult, gyako­rolt, kísérletezett, hogy minél előbb n a (Fotó: — vess—) elsajátítsa a laboratóriumi munkát. Néha este, máskor meg kora reggel kellett és kell helytállnia, viszont ér­dekesebb, izgalmasabb lett a munká­ja. hiszen őt is olykor szinte hatal­mába keríti az izgalom, amikor egy­­egy laboratóriumi vizsgálat váratlan eredményt hoz. Mit csinál ilyenkor a laboránsnő? Anélkül, hogy gondol­na a többletmunkára, fogja a mintát, és újra elvégzi a laboratóriumi elem­zést, számol, kivon, összead, hogy biztos legyen a dolgában. A növényvizsgálatok mellett talaj­elemzéseket is végeznek a szomszé­dos szövetkezet részére. Az olyan rendkívüli időjárási viszonyok köze­pette, mint amilyen az idei is, ami­„Segítségnyújtás“ A Közös Piac országai a fejlődő országok mezőgazdaságának „segít­ségnyújtása“ keretében olyan igen mérgező vegyszereket szállítanak az említett országokba, amelyek hasz­nálata egész sor országban, köztük a Közös Piac országaiban nem enge­délyezett. A Közös Piac fogja finan­szírozni a babkávé termesztése sa­rán használatos gyomirtó szereket.. Előreláthatólag 40 ezer liter endrin kor az eső lemosta a partokról a ter­mőréteget és a herbicideket, megsza­porodik a munkájuk, hiszen néha újra és nagyon sürgősen meg kell csinálni azt a műveletet, amelyet nemrég fejeztek be. Munkájuk keve­résből, forralásból, vegyelemzésből, számításból áll. Végső soron meg­kapják a végeredményt, amelyet az­tán az illetékes szakemberek haszno­sítanak, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. A szövetkezet például meglehetősen nagy területen termeszt szemes ku­koricát, s e téren együttműködnek a magyarországi Nádudvaréi TSZ-szel. A szövetkezet iparszerű babtermesz­tési rendszere is szép eredményeket hozott, hiszen vállalták többek kö­zött a szaktanácsadást, a vetőmag­­fajták előállítását és a talajvizsgá'a­­tnt. Mindezt biztosítják azon gazda­ságok részére, amelyek szerződést kötnek a szövetkezettel. Mivel a szántónak csak néhány százalékát tudják rendszeresen ön­tözni, ezért szárazságtűrő növények­re kellett alapozni a növénytermesz­tést. A bab többek között pótolja a talaj nitrogénszükségletét, gyökérzó­nájában olyan baktériumok élnek, amelyek nitrogént termelnek. A labo­ratóriumi elemzések kimutatták, hogy elegendő nitrogén van a talajban, tehát csak módjával kell adagolni. A laboratórium dolgozói a növény­termesztés mellett az állattenyésztés ágazatában, különösen a tejtermelés­ben nyújtanak segítséget. Amióta a tej minőségét a tejmintavételből és az alapos vizsgálatok alapján megál­lapítják, sokat javult a .tej minősége, vizezett tejre pedig nem volt példa a szövetkezetben. A kiváló gazdasági eredményeiről híres szőgyéni szövetkezet vezetősé­gének elsődleges célja, hogy a leg­újabb tudományos ismeretek alkal­mazásával elősegítse a termelés fej­lesztését. Ennek érdekében hozták létre az agrokémiai laburatóriumot. amelyet a jövőben lehetőségeikhez mérten bővíteni szeretnének. Létre­jöttét az igények és a gyakorlat ér­lelték meg, hiszen a korábbi egysé­gesített vizsgálatokból csak részered­mények születhettek. A szövetkezet­ben végzett vizsgálatok pedig konk­rét segítséget jelentenek. Az itt dol­gozó szakemberek jól ismerik az egyes területeket, segítenek a talaj-, a levél- és a tejminták gyűjtésénél, hogy az alapos elemzés alapján ter­melési programokat dolgozzanak ki valamennyi ágazat részére. Teszik ezt azért, hogy olyan terveket tudja­nak készíteni, amelyek az- adott fel­tételek mellett a lehető leggazdasá­gosabb megoldást eredményezik. NAGY TERÉZ és 60 ezer kilogramm aldrin felhasz­nálásáról van szó. Mindkettő igen mérgező vegyszer, amely megtalál­ható mind az ENSZ, mind pedig a Közös Piac korlátozási jegyzékén. Könnyen feltehető a kérdés, miféle „segítségnyújtás“ ez, hiszen az em­lített fejlődő országokban nem tad­ják betartani az alapvető biztonsági előírásokat sem. Ez nem más, mint a monopóliumok, ebben az esetben a holland Shell társaság érdekeinek megvédése. (h. í.) Férjek a piacon A piac különleges világ, különösen ma, az önkiszol­gáló boltok korában, amikor az elszemélytelenedett vá­sárlást emberivé nemesíti. A piacon lehet alkudni, ócsá­rolni, kóstolgatni, óriási a választék, és szinte minden kapható. Itt a vásárláshoz szakértelem és jó értelemben vett üzleti szellem szükséges. A zöldségboltba el lehet küldeni a gyereket, hogy hozzon egy kiló paprikát, fél kiló paradicsomot és né­hány hagymát lecsónak, dg a piac, az teljesen más. A piaci bevásárlás ősidők óta elsősorban asszonyt fel­adat. Az igazi háziasszonyok nem is engedik át másnak, és büszkék ts „tudományukra". A vásárlás a főzés, ét­kezés alapanyagát szolgáltatja, és ki merné vitatni, hogy az alapanyag minősége és a végtermék nem összetarto­zó fogalmak. Az utóbbi években azonban a piacokon megtört a nő­uralom. Egyre több férfit lehet látni, főleg a szombati nyüzsgésben: Idősebbet, fiatalabbat, sportosan öltözöttet vagy nyakkendőset — karjukon kosárral vagy szatyor­ral. Persze, ez még nem jelent teljes egyenjogúságot, sokan csak ismerkednek a piaci légkörrel, kezükben a slusszkulcsot szorongatva, várják, hogy a feleség a be­vásárlás végeztével hazatérhessen. Ok még nem ismerik az árakat, és sok mindennel nincsenek tisztában. A kö­vetkező csoportba már afféle hordárok tartoznak. Men­nek a feleség után, aki karjukra akasztja a szatyor fü­lét, hónuk alá dugja a sárgadinnyét, és ők békésen hazaviszik az árut. Az ügyesebbje lassan megtanulja a gyümölcsök térfogatsúlyát, melyikből mennyi fér el egy szatyorban, melyik a gumós, a lágy szárú vagy a kábák termés. A hordár-férjek legrátermettebbjeire idővel az asszonyok rábízzák a berakodást is. Ehhez már tudni kell, hogy a krumplit kell legalulra rakni, aztán jöhet a zöldbab és legfelülre a paradicsom. A piaci iskolá­zottság következő lépcsőjén a férjet már elküldik cser­készni. Derítse fel, mi van a piacon, mennyiért adják a zöldpaprikát, hol árulják a legszebb karfiolt. Amelyik férjet az utánkóstolgatásba is beavatnak, an­nak már esélye van arra, hogy felsőbb osztályba lépjen, „ízleld meg .te is Józsi, — látod ezt a szőlőt kell meg­venni, mert ez édes is, meg a magja is apró." Az utolsó vizsgán meg kell tudni különböztetni a pa­­tiszont a padlizsántól és aztán eljöhet az az idő, unitkor a férjek egyedül mehetnek a piacra. Ök azok', akik szin­te alig fogadják a hordár-férjek köszönését. Persze, a két nemet az egyenjogúsítás csúcsán is, al­kati sajátosságaik különbözővé teszik. Ami megtanulható a vásárlás tudományából, a férjek elsajátítják, de alkud­ni azt nem tanulnak meg soha. Az egyes zöldségfélék ára külön cédulákon ugyan fel van tüntetve, de az a vevőnek nem mérvadó. Ugyanis a piaci elárusító az áru­ját 50 százalékkal drágábban adhatja, mint amennyibe a zöldséguzletben kerül. Es ezzel a lehetőséggel a piaci árusok élnek is. A férjek nem hazárdlroznak, hogy „megveszem az egészet, ha feléért adja“. Nem utaznak kivárásra, nem kérnek ráadást, nem válogatják kt a legszebbjét, és nem lékeltetnek meg öt dinnyét, hogy a hatodikat megvegyék. Hiába alkuvó — asszony a ne­ved. Én egyébként tavaly kaptam a feleségemtől diplomát piaci vásárlásból. A vizsgatételem az volt: végy 10 ko­ronából a hétvégi ebédhez friss zöldséget egy négytagú család részére ... Tele kosár nagyszerű áruval tértem haza a városból. Feleségem egy kicsit csodálkozott, de aztán megadta a jelest. Szerencsémre egy barátomnak mindent termő kis­kertje van, tele fóliasátorral, és ugyebár a férfiszolida­ritás segített (j. ь.) Gondoskodjunk a vizek tisztaságáról A Kelet-szlovákiai kerületben a fo­lyók és holtágaik mellett a belvíz­csatorna-hálózat sűrűsége és kiépí­tettsége meghaladja az országos át­lagot. Ez a tény is aláhúzza annak a megállapításnak a fontosságát, hogy a vizek tisztasága, az ezzel kapcso­latos tevékenység, a vízminőségben bekövetkezett változások közvetlenül befolyásolják életünket. A vizek tisztán tartásáért az ille­tékes szervek az utóbbi időben ko­moly erőfeszítéseket tettek. Hiszen a kerületben jelenleg 111 víztisztító ál­lomás működik: 39 városi, 48 ipari, a többi pedig kisebb létesítmény. A komoly erőfeszítések ellenére a ke­rületben 317 kilométeres hosszúság­ban a íolyóvizek még mindig erősen szennyezettek. Például az Ondava, a Latorca és a Bodrog folyó annyira szennyezett, hogy már fürdésre ho­vatovább alkalmatlan. Tavaly például a folyókba nem kevesebb mint 243 ezer köbméter használt vizet enged­tek. Az elhasznált vízmennyiségnek csak 76 százaléka került a tisztító­állomásokon keresztül a folyókba. A rendszeres ellenőrzések következté­ben az illetékes ellenőrző szervek tavaly 85 alkalommal indítottak bün­tetési eljárást, a szankciók több mint 3,5 millió koronát tettek ki. TÁRSADALMI segítség A kerületben kiépített vízminőségi jelzőhálózat működése, a vízfolyások, tározók évenként többszöri vizsgála­ta mellett nagy jelentősége van an­nak, hogy a természetet, a vizet sze­rető emberek is társadalmi segítsé­get nyújtsanak a környezet vizelnek védelmében. Ebben jelentős segítsé­get nyújthatnak a kerület horgászai és vadászai, akik észleléseikkel és bejelentéseikkel segíthetnek felderí­teni a szennyezéseket, kivédeni káros hatásukat. A vizeket járó emberek számára egyre bonyolultabbá válik a víz bio­lógiájában bekövetkező negatív vál­tozások felismerése. Néhány alapvető dolog ismerete nélkül felületesek lehetnek az információk, melyek így megnehezítik a vízkárelhárítást, vagy késleltetik a szükséges beavatkozást. Az információk hiánya pedig az élő­világ egyes egyedelnek tömeges pusz­tulásával járhat. Ezért kértem meg Bogoty János biológust, a Szlovák Tudományos Akadémia Természet- és Környezetvédelmi Bizottságának tag­ját, hogy tájékoztasson . TELEPÜLÉSI ÉS IPARI SZENNYEZÉS — Azt hiszem, hogy a háztartási szennyvizekről nem szükséges részle­tesen szólnom. Darabos, sárga, szür­ke vagy fekete lebegőanyag-tartal­­piukról könnyen felismerhetők. Meg­jelenésüket a mosószerektől szárma­zó erős habzás kíséri. Gyakori kísérő két. A mezőgazdaság legjellemzőbb szennyező anyagai a növényvédő szerek, a műtrágyák, az állattartó telepek szennyvizei, a trágyadombok csurgaléka és a silóié. Ezek közül szeretném ismertetni a műtrágyák és a növényvédő szerek által okozott szennyezések jeleit. A műtrágyák nagy töménységben opálossá teszik a vizet, amelynek felülete habzik.. Ä növényvédő szerek által történő szennyezés külső jelek alapján rit­kán ismerhető fel. Egyes esetekben olajos jellegű hártya alakulhat ki a vízen. Megnehezíti az azonosítást, hogy ilyen olajos jellegű hártya nemcsak növényvédő szertől, hanem baktériumtól is származhat. A fosz­­forsavszármazékok — amelyeket ro­varirtóként használnak a mezőgazda­ságban — nagyobb töménységben­­erősen bűzösek, záptojás vagy rot­­hadtkaralábé-szagúak. Egyes gyomirtó szerek segédanya­gai viszont kellemes, aromás illatúak. A rovarirtók néha fehér porból álló hártyát képeznek a víz felszínén. ■ Az említett anyagok konkrétan milyen károkat okoznak? — A vízbe kerülő szennyező anya­gok szerves, Vagy szervetlen jelle­gűek lehetnek. Ezek egy része köz­vetlenül mérgező hatású, másrészük súlyosan terheli az élővizek oxigén-* háztartását. A gyorsan bomló szerves anyagok (cukorgyári, tejipari, kon­zervipari szennyvizek, a házi szenny­víz, a hígtrágya) vízbe kerülésével oxigénhiány léphet fel. A szerves anyagokat a vízben élő mikroorga­nizmusok lebontják, amihez oxigént használnak fel. Így jön létre az oxi­génszegény állapot. A víz oxigénteítsége többek között a vízhőmérséklet függvénye is. Az a víz, amelyben plusz két fokos hőmér­sékletnél 12—14 milligramm oldott oxigén van literenként, plusz húsz fokos hőmérséklet esetében már csak 7—9 milligrammot tartalmaz. Nyáron felgyorsul a vízben a rothadási, bom­lási folyamat, amely oxigén felhasz­nálással jár, felborul a biológiai egyensúly, tömegesen jelennek meg a nagy oxigénfogyasztású vízi élőlé­nyek és végső soron halpusztulás is bekövetkezhet. A halak, mint a vízi világ legjobb „jelzőberendezései“, ilyen esetekben az oxigéndúsabb zóna, a vízfelszín közelébe húzódnak. A hal ilyen eset­ben levegőt és vizet vesz a szájába és ezek összekeverésével próbálja pó­tolni a hiányzó oxigént. Mozgása természetellenes, súlyos esetben meg­fullad, bekövetkezik a halpusztulás. Hasonló esettel bizonyára sokan ta­lálkoztak. Azokon a vizeken, ahol a partközeiben, vagy a vizek parti sáv­jában sásos, kákás növényzettel ta­lálkozunk, a vízfelületet hínár szövi be úgy, hogy nyílt víz alig található és ahol kis vízmélységgel kell szá­molni — az oxigénháztartás könnyen felborulhat. \ Országszerte vannak © (Fotó: Bogoty JánosJ jelenségük a felszín „bőrösödése“ és a felszínen úszkáló szilárd hulladék, szemét. Ez a szennyvízveszély ha­zánk valamennyi részén problémát okoz. Az ipari szennyeződések közül kiemelném a cukorgyári, a konzerv­gyári, a tejipari és a vágóhídi szeny­­nyezéseket, melyek erősen habzanak, s a parton kocsonyás, nyálkás bevo­natot képeznek. A MEZÜGAZDASÄGI szennyező ANYAGOK — Ä mezőgazdasági eredetű szeny­­nyező anyagok általában a területről lefolyó csapadékvízzel vagy a talaj­vízen keresztül beszivárogva legtöbb­ször „észrevétlenül“ okoznak folya­matos vagy váratlan vízszennyezése­Gyen vizek, amelyek nagyobb figyel* met és készenlétet igényelnek. ■ Hol kell bejelentést tenni? — Az elmondottak ismeretében a vizek élővilágát komplex biológiai jel­­zoszervezetnek kell tekintenünk, a* mely érzékenyen reagál a vízminő­ség hirtelen változásaira, megválto­zott képével, az élőlények pusztulá­sával jelez és a figyelő ember segít-, ségét kéri. Az észlelt szennyezéseket a leg­ajánlatosabb a közbiztonsági szervek­nél vagy a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség járási bizottsá­gainál, esetleg a helyi nemzeti bi­zottságokon bejelenteni. —f— Köszönöm az értékes tájékoztatást. Illés Bertalan )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents