Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-07 / 36. szám

M int arról tavaszonként lapunk szakrovata is megemlékezik, az utób­bi években — u Szlovákiai Kertészkedók Szövetsége Köz­ponti Bizottságának a Bratisla­va! Központi Mezőgazdasági El­lenőrző és Vizsgáló Intézettel kötött megállapodása értelmé­ben — a kerületi székhelyeken tavasztól őszig hivatalosan mű­ködik a növényvédelmi tanács­adó szolgálat. Az SZKSZ Brati­slava! Városi Bizottságának tit­kárságán (Malinovského ulica 88), a szövetség Banská Byst­­riea-i járási bizottságának épü­letében (nábr. Dnkelských hrdi­nov 25), valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet Kassai (Ku&ice) kerületi kirendeltségének épü­letében (Švermuvá ul. 3) a szakemberek pontosan megha­tározott napokon és idnpnnt­­b&n, rendszeresen Céliogadú napokat tartanak. Sőt! A ker­­tészkedők telefonon vagy le­vélben is feltehetik növényvé­delemmel kapcsolatos kérdé­seiket, így is megkapják a fel­világosítást és az útbaigazító tanácsot. • • • Ä Nyugat-szlovákiai kerület kertészkedőit szolgáló tanács­adót Matlák György mérnök, a Bratislava! Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet munkatársa vezeti. A név sokak számára bizonyára ismerős, hiszen aki rendszere­sen olvassa lapunkat, a szak­rovatban gyakran találkozhat a lollforgatásra sem rest, fiatal, ámde elismert szakember nö­vényvédelmi tematikájú írásai­val. Augusztus derekán mi is be­kopogtunk hozzá a tanácsadó­ba, hogy megismerkedjünk a kertészkodőknek nyújtott szol­gáltatással, és amolyan csen­des szemlélők gyanánt, beszá­moljunk néhány érdeklődő nö­vényvédelmi gondjáról. • • • 'A tanáesadóban Matlák mér­nököt egyedül találtuk. Nem titkolta, hogy örül u látoga­tásnak, mondván, legalább lesz kivel beszélgetnie. — Augusztus dereka a nö­vényvédelemben már amolyan uborkaszezon — magyarázta. — Bezzeg korábban egymás kezé­be adták a kilincset a környék meg természetesen a főváros kei tészkedői. A főidény a pap­rikával meg a hagymával kez­dődött, az idén sok gondot és kárt okozó uborkuperunosz­­pórávai folytatódott s must meg a burgonya-, illetve a pa­­radicsomvész foglalkoztatja az embereket. Most lesz néhány nyugodtabb hét, aztán majd jönnek a szőlőtermesztők $ az­zal vége is az évnek. Mármint a tanácsadóban, mert szüret után az emberek általában megfeledkeznek róla, hogy fá­juk vagy szőlőjük is van, amit esetleg jó lenne még megper­­melezni egyszer-kétszer. ~ A tanácsadó meddig üze­mel? — Október végéig. Nyáron minden hétfőn itt vagyok, dél­után háromtól vagy fél négy­től este hatig. Októberben inár csak két alkalommal tartunk szolgálatot, mégpedig a hónap első és harmadik hétfőjén (a hívható telefonszám B61-B0). valamivel töményebb oldattal kezelhetjük, hiszen a szüret­nek régen vége. Persze, a sza­móca közelében termelt egyéb zöldséget vagy gyümölcsöt fó­liatakarással kell óvni a per­­metlétől, készítményt, az biztosan segít« Beszereztem, mert már a sár« gadinnye lombja is erősen szá* rád, de azért magától Is haha* ni szeretném, blzhatok-e ebben a vegyszerben? — hadarta a férfi, azután szinte lélegzet-, vissza folytva várta a választ. — Nem tudom, hogyan sikerült Fademorfot szereznie, de kár volt a fáradozásért — hangzott a szakvélemény. — Ez a szer ugyanis lisztharmat ellen való, a peronuszpóra terjedését nem befolyásolja. Az uborkánál e­­gyébként is csak egy kezelés­re használják, mert 14 nap a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási határideje. A sárga­dinnyét hasonlóképpen keli ke­zelni, mint a peronoszpórás uborkát, Perozinnal vagy Kúp­­rikollal. A lisztharmat ellen pedig Sulikol К-t kell használ­ni, annak csak 3 nap a köte­lező várakozási ideje. • • • • • • • • • Mire ezt a kérdést megvitat­­jó ideig hiába vártuk, hogy tűk, látogatónk is akadt. Unnák valaki ránk nyissa az ajtót. Izidor bratisíavai nyugdíjas (a Félfogadás uborkaszezonban lAtogatAs a növényvédelmi tanácsadóban Végül — pontosan öt perccel fél négy utám — a telefon, csörront meg. Helybeli hívás volt, Carachné érdeklődött, mert nyugtalanította a szamóca lombjának bámulása. Valahol a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban van kertjük és tömegesen bámul, szárad el a tavaly telepített szamóca lombja. A szakember természetesen kész volt a válasszal. A bajt gombabetegség, de erős atka­fertőzés is okozhatja. Látatlan­ban egyik tényezőt sem lehet kizárni, ezért 0,4 százalék Me­­tationt és 0,2—0,3 százalék Dit­­hane készítményt tartalmazó, kombinált permetlé használatát javasolta. Matlák mérnök meg­említette, hogy a beteg nö­vényzet lombját érdemes óva­tosan lekaszálni és megsemmi­síteni. —■ A szamócával vigyázni kell, mert gyakran még a ta­pasztalt és tanult kertészt is megtéveszti — magyarázta im­már nekünk Matlák mérnök. — A bámuló levelek láttán az ember hajlamos azonnal goni- Uabetegségre gondolni, s ha nem vizsgálja meg alaposab­ban a növényzetet, és nem fe­dezi fel az ilyenkor általában nagy számban előforduló atká­kat, akkor a tévesen beállított vegyszeres kezelés ugyan nem vet gátat az ültetvény károso­dásának. lyenkor, a folyton­­termő fajták kivételével, a szamócát már a• szokásosnál felvételen) állítólag csaknem minden héten tiszteletét teszi a tanácsadóban. — Hová menjen tanácsért az ember, ha nem éppen ide — mondta az öreg és kényelme­sen letelepedett. — Engem fő­leg a gyümölcs meg a szőlő biztonsága érdeket. Most pél­dául a varasodás aggaszt, de ha már eljöttem, azt is meg­kérdezem, mennyi esélye van az újravetett csemegeuborká­nak, hogy nem viszi el a pe­­ronoszpóra? A bácsi megnyugodva hallot­ta, hogy varasodás ellen nem feltétlenül fontos permetezni, csak ha jelentkeznének a fer­­tőzöttség tünetei. Az okkal, ok nélküli permetezés fölöslege­sen növeli a termelési költsé­geket, azonkívül a környezet­kímélő növényvédelemről szó­ló elveknek is ellent mond. A- mi pedig az uborkáját Illeti, kelés után azonnal meg kell kezdeni a permetezést, külön­ben talán a virágzás idejét sem éri meg. • ♦ • Tíz perccel később a Hust'ák házaspár kopogtatott. Ha ko­rábban érkeznek, Matlák mér­nöknek nem kellett volna el­magyaráznia ugyanazt kétszer. Tudniillik Husťákék is az ubor­­kaperonoszpóra miatt keresték fel a tanácsadót. — Valaki azt tanácsolta, hogy szerezzek egy kis Fademorl Két telefon következett. Я rišiiovcei Cvíčela kertésztárs azt tudakolta, lehet-e önmaga utón szamócát telepíteni? A válasz egyértelmű nein volt. A1 magyarázat: a szamócatermesz* lésben fontos szerepet játszik a növényforgó, mert csak.így lehet elejét venni a talajúm* súgnak, csakis így lehet féken tartani a növényzetet egyéb­ként is fenyegető betegségeket és kártevőket. Répássi kertésztárs azt fir­tatta, milyen a kerület fertő* zöttségi állapota, szükséges-e permetezni az almamoly máso* dik nemzedéke ellen? Ezan ki* cstt meglepődtünk, hiszen an* nak idején a rádió és a szak* lapok is foglalkoztak a kérdés­sel. Mondom, annak időjén, hi*, szén amikor erre a beszélge* tésre sor került, már az tsmé* telt permetezések határideje is lejárt. Ezt Matlák mérnök is hangsúlyozta, mondván, hogy a kései kezelésnek már semmi értelme, viszont jó lesz komoly figyelmet szentelni a férges gyümölcs betegségek elleni vé­delmére. Több látogató nem lévén, Matlák mérnök felbontotta a tanácsadó címére érkezett, e­­gyetlen levelet. A nyitrai (Nit­ra) Kovács Mária egy tucat különféle viráglevelet küldött, s azt kérdezte, miért sárgulnak és hullanak le, amikor rend­szeresen öntözi és tápoldatoz­­za a dísznövényeit? Talán a túlöntözés, a földlabda elisza­posodása, esetleg a huzat vagy a tültrágyázás okozza a bajt. Persze, az is lehet, hogy csak a szoba levegőjének páratar­talmát kell növelni. A kérdést pontosan csak a beküldött minta laboratóriumi vizsgálata után lehet megválaszolni. Hát ennyi történt egy au­gusztusi délután a bratisíavai növényvédelmi. tanácsadóhall. Őszintén szólva, komolyabb ér­deklődésre, nagyobb forgalom­ra számítottunk. Lehet, hegy rossz időpontul választottunk ki a látogatásra? KÄDEK GABOR Amikor Szán­tón (Sanlov­­ka ] be zör­gettem, maid be­nyitottam a Suh'aj portáru, a szőlő­­lugas árnyékában híisöl ő szunyókáló, barnásvörös szőr­­pamacs 'Inkább bosszúsan, mint­sem házőrzői kö­telességének tuda­tában vakkantotta el magát. Mivel én engedelmeskedtem a parancsnak és megtorpantam, de a házból senki sem érkezett a fo­gadásomra, a ku­­tyus végül is jelká­szálódott, és hát­­ra-hátra pislogva beoldalazott a hát­só udvarba. Bizo­nyára rádöbbent, ha nem így cselekszik, vagy ugatnia kell, vagy virrasztania, hogy szem­mel tarthasson, s ilyesmihez valószínűleg nem fűlött a foga. A házigazda tudta, hogy meg­látogatom, mégis komoly mun­kába fogott. — Délelőtt felszedtem három sor krumplit — mondta Pista bácsi, és sáros tenyerét mutat­va egyszerűen a könyökét „kí­nálta“ kézfogásra. — Már en­nek sem jó a felázott talajban. 'Meg aztán, a magamfajta falu­si ember már csak talál magá­nak elfoglaltságot minden perc­re. Gondoltam, még átválasz­tom, amíg megérkezik. De ha már itt van .., — Semmi baj, csak fejezze Ъе nyugodtan. Szép nagy gu­mók. — Abban nincs is hiba, itt mindig jól' terem a krumpli, fia megkapja a föld a magáét. Hanem láthatja az elvlárs, idén aránylag sok közte a beteg gumó. Meg a férges, már ezt sem kerülik a frányák. Es per­sze a kezem sem a régi; néha bizony nem ott csapódik a földbe a kapa, ahol én szeret­ném. Egyszer majd úgy farok, ■mint az egyszeri böllér... Nem ismeri? Disznóöléskor négyen ■fogják a rúgkapáló hízót, de amikor a böllér megérkezik a késsel, az egyik legény meg­kérdezi: mondja, Jani bátyám, maga oda szár, ahová méri? Merthogy akkor én inkább he­lyet cserélnék a malaccal. No ugye, ismerte. Nem kell udva­­riaskodni, nyolcvankét év azért csak nyolcvankét év. Gyengül a szem, reszket a kéz .'.. Es persze ropogva hajlik a darák, ha hajlik még egyálta­lán. Pista bácsi öregesen szu-APÁRÓL szogva nekijohószkodik, hogy befejezze a munkát, én pedig már az ízlésesen megépített és ötletesen elrendezett galamb­szállást nézegetem. Eleinte egyszerűen nem tudtuk megóvni a galambházal a kóbor macskáktól, kénytele­nek voltunk ürótszövettel elke­ríteni. Hát azóta van zárt röp­­de a szálláshely élőit. — Szépek a postásai. Meny­nyi van belőlük? — Nem az enyémek, de azért csak gyönyörködjön bennük. Nekem már nagyon régen nin­csenek galambjaim, pedig de sokat felneveltem életemben. Kőfaragó voltam, de ami sza­bad percem akadt, azt bizony többríyire az állattartásnak szenteltem. Apám erdész volt, S tanított a természet, az álla­tok szeretetére. Mára csak a nyulak maradtak. — Akkor kié ez a szép állo­mány? — Az unokámé, Šuhaj Jáno­sé, meg persze a dédunokámé, a Jancsi gyereké. Itt élünk egy fedél alatt s a tenyésztés­sel járó örömöket és gondokat is megosztjuk. Hogy pontos le­gyek, etethetem a galambokat s osztozhatom a gyerekek örö­mében, ha egy-egy röpverseny szép sikert hoz. FIÚRA — Aztán hoz-e? s— Persze, hiszen nem mon­danám, ha nem így volna. Kuk­kantson csak be a folyosóra, majd meglátja, mennyi okleve­let hozott a két János. Bizony, a kettő, mert már a gyerkőa galambjai is bizonyítottak né­­hányszor. Amikor megkérdeztem, hogy tagja-e a kistenyésztők szerve­zetének, Pista bácsi megrázta a jajét: ■— Kinőttem-kidöllem már én az ilyesmiből. Évtizedeken át dolgoztam a szervezetben, most; már a fiatalokon a sor. A nyu* lakkal is csak azért bajlódok, mert finomabb a húsuk mint a tyúknak. Az egész család sze­­réti, a hétvégeken olykor két* tőt-hármat is lurkón kell csap* , ni. Meg aztán annak is örül* nék, ha a Jancsi gyerek szívé­­ben is jutna egy kis zug ezek* nek a kedves állatkáknak. — Mennyi van belöliikí A három anyán тёк) a ba­kon kívül még húsz süldő. A többségük éppen por kuli nek való. Vagyis hát elég ssok az éhes száj, ha ezt puhatolta.,» — Ha a dédunoka is segít, akkor nem lehet az olyan ne­­héz? —■ Hát.., most minek pa­­naszkodjak, attól még nem lesz se jobb, se könnyebb. Tudja, milyen egy nyolcéves gyerek. Egyik nap órák hosszai látszik körülöttük, aztán meg egy hé­tig feléjük se néz. Amikor ta­karítani meg kaszálni leéli, ak­kor csak a papára marad a munka. Már látom, hogy hiába kísérletezek, ennek a gyerek­nek is csak Šuhaj ver csörge­dezik az ereiben. A galamb a kedvenc... (bor f A „gyerekek“ kedvencei (A szerző felvételeiJ 1 Šuhaj István a házilag barkácsolt ketrectömb előtt

Next

/
Thumbnails
Contents