Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-31 / 35. szám
v .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 31. vannak kihelyezett állandó kulatóöllomósai. A román mezőgazdaság ma nyolcvan százalékban a Funduleában nemesített gabonafajtákat termeszti. Legelterjedtebb a Fundulea 29 búzafajta, mely optimális körülmények között 9 tonnás hektárhnzamot biztosítana. Aratás Dobrudzsában Megalapozott biztonsággal Jegyzetek a román mezőgazdaságról Ä hivatalos statisztikai évkönyv szerint a román mezőgazdaság a nemzeti Jövedelem mintegy 16 százalékát termeli és több mint három millió embernek ad munkát, ami az összes romániai dolgozó 27 százaléka. A megművelhető mezőgazdasági terület több mint tízmillió hektár, melynek mintegy 30 százaléka öntözött. A legfontosabb ágazatok a gabona-, a kukorica-, a cukorrépa-, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés, meg az állattenyésztés, melynek részaránya a mezőgazdaságban 30—35 százalék. Néhány termék átlagos bektárhozama a nyolcvanas évek első felében a következőképpen alakult: a gabona 3, a kukorica 5, a cukorrépa 26, a burgonya pedig 17 tonna volt. A mezőgazdasági termékek a román kivitelnek 15—17 százalékát teszik ki. Csehszlovákia főleg gyümölcsöt és zöldséget vásárol rendszeresen. 4- 4 4 — Én inkább a zuhogó esőnek örülnék — jegyezte meg Cornelin Teuga, a Román Mezőgazdasági és Dobrudzsában. A Duna—fekete-tengeri csatorna üzembe helyezésével újabb 300 ezer hektárnyi terület öntözése vált lehetővé ezen a vidéken. Rendkívül fontos ez, mert mig az évi csapadékmennyiség Romániában átlag 550 mm, 'addig Dobrudzsában csak 350—38D mm. 4 ♦ 4-A Bukarest—Giurgiu országúton halad velünk a narancsszínű Škoda. К&Я.Г Alig hósz kilométert teszünk meg, amikor az üt mentén fehér tábla jelzi „30. Decembrie“ falut. Megérkeztünk tehát, jobbra letérünk a fóútról, és néhány perc múlva már egy terebélyes fa hűvös árnyékában álló, román népi stílusban épült ház előtt találjuk magunkat. A körülöttünk levő park rendkívül tiszta, ápolt, s azonsi került enyhíteni az ellátási gondokon, de elejét venni a különböző visszaéléseknek és lopásoknak is — melyek régebben gyakran előfordultak. A nyári és őszi munkacsúcsok elvégzésére mintegy ezer idénymunkást is felvesznek. Saját alkalmazottaikat télen is teljes mértékben foglalkoztatják, ami Romániában eléggé ritka jelenség. 4 ♦ 4-Ä murfatlari Borkntató Intézet és Állami Gazdaság igazgatúja Muzsdaha Fikeret, nyugdíjkor előtt állá, vidám, életerős férfi, a jó szőlő és bor nemzetközileg elismert, tisztelt szakértője. Látván, hogy szokatlan neve leírása kissé gondot okoz, újból elismétli, majd elmondja, hogy tatár nemzetiségű, s tatárból, törökből sok tízezer él Dobrudzsa romániai és bulgáriai részén. A murfatlari gazdaságot 1907-ben alapították. Az akkori 100 hektár szőlő mára 29 ezer hektárra nőtt. Főleg édes és félédes fehér asztali borokat készítenek, kisebb részben vöröset is. Az intézet célja a romániai — főleg a dohrudzsai — szőlő- és borfajták nemesítése és védelme. Az itteni „Mnrfatlor“ márkával ellátott borok mind kitűnő minőségűek, és nyolpvan százalékuk külföldi fogyasztóhoz kerül, elsősorban az északi országokba, de jut belőle Csehszlovákiába is. Az itteni szőlőtermesztésnek és bőrgyártásnak kétezer éves múltja van. Az első szőlőtőkéket a homokos vidéken a görögök ültették. Muzsdaba Fikeret szerint a tipikus murfatlari bor a magyar Szürkebaráthoz hasonló zametú. Rögtönzött borkóstolón én is megölelhettem. Tanúsítom, kitűnő Ital, mindenkiaek ajánlom, persze, mértékkel... „. 4- ♦ 4-Ä román főváros közeléhen fekvő fundnleai mezőgazdasági kutatóintézet munkájának középpontjában elsősorban a gabona, a kukorica, a szója és a napraforgó nemesítése éli. Az intézet országos jelentőségű és Románia úgyszólván minden vidékén A fnnduleai mezőgazdasági kutatóintézet széles nemzetközi együttműködést folytat hasonló európai, amerikai, ázsiai és ausztráliai kutatóintézetekkel. A szocialista országokkal rendszeres szakembercsere folyik a tapasztalatcsere mellett, bár Constantin Alexe vezérigazgató szerint ezt is szükséges lenne tovább szélesíteni és elmélyíteni. Erről szólt Jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is, amikor tavaly ősszel meglátogatta a funduleai mezőgazdasági kutatóintézetet. 4- ♦ 4-jelenleg azonban az átlagos hektárhnzam ebből a búzafajtából 9 tonna körüt ven. Az öntözés kiszélesítésével minden remény meg van arra, hogy még nagyobb termőképességfi gabonafajták felhasználásával sikerül növelni a hektárhozamokat is. Külföldön is nagyon keresettek a Funduleában nemesített napraforgófajták. Ezek olajtartalma az utóbbi években elérte .az 52 százalékot, az átlagos hektárbozam pedig 5—5,5 tonna között mozog. Az intézet gazdaságában tavaly sikerült az új kukoricafajtáknál elérni a 9—9,5 tonnás hektárhozamot. Igen értékesek a szőjanemesftés területén elért tapasztalatok. Romániában évente 300 ezer hektáron termesztenek szóját, ami európai elsőséget jelent. Az átlagtermés 2—4 tonna hektáronként, ritkábban elérik az 5 tonnás átlagtermést is. Ä csehszlovák—román együttműködés a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tekintettel a két ország gazdasági struktúrájára nem túl széles, de egyre bővül. Az előbb említett funduleai mezőgazdasági kutatóintézet rendszeres kapcsolatot tart fenn a hasonló prahai, bratislavai és nitral kutatóintézetekkel. A csehszlovák szakemberek élénken érdeklődnek elsősorban a kukorica, napraforgó és a szója nemesítésében elért új román eredmények iránt. Növekszik a két ország közti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek cseréje. Hazánk főleg gyümölcsöt, zöldségféléket, konzarveket, italokat vásárol Romániától, míg ebben a balkáni országban népszerű a csehszlovák sör, vitákévá, levesknnzerv stb. A növekvő árucsere mindkét ország népe számára hasznos és gazdaságos. Kokes János ű sertéstenyésztés Romániában (A szerző felvételei} Élelmiszeripari Minisztérium tervezési osztályának igazgatója, midőn kölcsönös bemutatkozás után a minisztérium fogadótermében az éppen szép, napos időjárásra fordítottam a szót. Mindjárt el is magyarázta, miért: a gyakori szárazság és csapadékhiány a mai román mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája. Főleg a rendkívül termékeny déli vidékeken hull kevés csapadék, főleg a tavaszinyári hónapokban, míg az átlagos napi hőmérséklet május közepétől szeptember elejéig 30—33 Celsius-fok körül mozog. Ilyenkor minden kis oső aranyat érne, hiánya azonban csökkenti n hektárhozamokat, s nehezíti a kitűzött igényes feladatok teljesítését. A hetvenes évek második felében például többször komoly szárazság sújtotta a román mezőgazdaságot, ami a különféle szervezési problémákkal és a még nem teljesen kielégítő gépesítéssel a tervezettnél lassúbb fejlődést eredményezett, és bizonyos zavarokat okozott a lakosság élelmiszer-ellátásában. Tekintettel erre a helyzetre, a mezőgazdasági dolgozók második kongresszusán 1991 februárjában döntés született a román mezőgazdaság irányításának átszervezéséről, a gépesítés meggyorsításáról és a helyi élelmiszer-önellátás bevezetéséről. A cél minőségileg új, magasabb, a kornak megfelelő alapokra helyezni a román mezőgazdaságot. Erre hivatottak я nagy mezőgazdasági beruházások is. A jelenlegi ötéves tervidőszakban ez 160 milliárd leit tesz ki, ami másfélszerese az előző őt év beruházásainak. A román mezőgazdaság jelenleg 45 ezer traktorral és 4П ezer kombájnnal rendelkezik. ez 1960-hoz viszonyítva mintegy 15 százalékos növekedést jplent. A legfáióbb gond л szárazság és a csapadékhiány, megoldására 1993-ban nagyszabású hosszú távú programot dolgoztak ki Romániában. Ennek n'anjén évtizedünk végéig az öntözhető terület 5,5—8 millió hektárra növekszik, a lecsapolást mintegy ötmillió hektár monsarns területen, a talaijavítási munkákat pedig 3,5 millió hektáron végzik el. — Azzal számolunk — mondotta Cornelin Teuva —, hogy így 19S0-re a ló minőségű mezőgazdasági földterület nagysága eléri a 15 millió t'eklárt. me'vnek több mint az egy'• armada öntözhető lesz. elsősorban a szárazság által gyakran sújtott nal látni, hogy Románia egyik mintavállalatáhan, legkorszerűbb mezőgazdasági özemében vagyunk. A „30. Decembrie“ Állami Mezőgazdasági Vállalat ötezer hektáron gazdálkodik és 3 ezer 300 állandó alkalmazottja van, tájékoztat Alexandru Ieneiu vezérigazgató. Az üzem gyümölcs- és zöldségtermesztésre, valamint állattenyésztésre szakosodott, mégpedig komplex módon, ami azt jelenti, hogy az itt megtermelt javakat helyben fel is dolgozzák, és késztermékként szállítják a megrendelőnek. A farmon például saját vágőhídjuk van, és a friss húson kívül évente 1750 tonna húskonzervet is készítenek. Gyümölcsből, zöldségből évi átlagban háromezer tonna konzerv készül, míg a különböző tejtermékekre évente 75 ezer liter tejet dolgoznak fel. Meglátogattuk a csirkefarmot, ahol évente sok millió naposcsirkéi keltetnek, melyből kétmilliót eladnak, a többit pedig hizlalják. A modern keltetőket alig néhány személy kezeli. Mind fehér köpenyben vannak, inkább egészségügyi személyzetnek nézné őket az ember, az épületekben példás rend, idegeneknek belépni szigorúan tilos. Nem kétlem, hogy be is tartják. Míg ugyanis a farm területén jártunk, munka nélkül ácsorgó, lézengő emberekkel sehol sem találkoztam. Látszott, hogy ebben a gazdaságban fegyelem van. Nem is csoda. mert mindenki teljesítménybérben van fizetve. Az átlagos havi kereset itt 2700—2800 lej, ami annyi, mint az országos átlagkereset az iparban. Ami a mezőgazdaságot illeti, az országos havi átlagkereset jelenleg 2000—2200 lej körül mozog, tehát jóval alatta jár az ipari dolgozók keresetének. A csirkekeltetők közvetlen közelében napenergia-kollektorok. Vízmelegítésre használják őket. A szakemberek szerint üzemeltetésük nagyon gazdaságos és a beruházások gyorsan megtérülnek. Figyelemre méltó, hogy barangolásaim során Románia déli részein egyre gyakrabban találkoztam az utóbbi időben ilyen berendezésekkel, nemcsak mezőgazdasági, de Ipari üzemeknél és lakóházak tetején is. A „30. Decembrie“ Állami Gazdaság néhány éve üzletet is nyitott, ahol saját dolgozóit —, akik többségben helybeliek és a környező falvak lakói, — ellátja mezőgazdasági termékekkel. Az igazgató szerint ezzel Ripcrtútjaim során alig akad olyan mezőgazdasági üzem, ahol ne jelentene égető problémát a tömegtakarmányok hiánya. E gondból való kilábalást egy tucat különféle tényező ördögi körré végtelenedése teszi lehetetlenné, vagy nehezen megoldhatóvá. Éppen ezért érdeklődésemet olyan gazdaságokra Irányítom, ahol a tömegtakarmányokra legalább olyan gondot fordítanak, mint a gabonafélék vagy ez ipari növények termesztésére. Két hasonló feltételek között gazdálkodó szomszédos szövetkezetbe látogattam el, hogy gyorsmérleget készítve beszámoljak a téli takarmányalap megteremtésének nyárt kilátásairól. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás délkeleti csücskében lévő mezőgazdasági üzemek csapadékszegény körzetében kevés az állandó gyepterület, s ráadásul a nagy állatsűrűség ellenére a szántóterületen termesztett takarmánynövények részaránya Is meglehetősen alacsony. A szarvasmarha-tenyésztésben csak úgy tudják tartani vagy fokozni a színvonalat, hogy a növendékállományt „kooperációs legelőkön“ tartják a nyári hónapokban a szomszédos északi járások szövetkezeteinek nagy kiterjedésű gyepterületein. A mostoha körülmények ellenére az intenzív takarmánytermesztés kifejlesztésével Immár tartalékkészletek felhalmozásával tudják biztosítani a marhaállomány egész évi takarmányszükségletét. A termesztési módszerekkel, a helyt Jellegű tapasztalatokkal és eredményekkel érdemes közelebbről is megismerkedni. 4-4 4 Ä Méhl (Vöelince) Efsz-ben a szántóterület 28 százalékán termesztenek takarmánynövényeket. Közel ezer hektár legelőt és mindössze 88 hektár rétet tartanak nyilván. A rétek első termését már begyűjtötték, s a legelők egyharmadát is sikerült lekaszálni, így összesen 1200 tonna — az esős időjárás miatt azonban gyenge minőségű — szénához jutottak. A falusi tömegszervezetek 85, a polgárok pedig 92 tonna szálastakarmányt takarítottak be az árokpartról és a gépekkel kevésbé hnzzáférhető helyekről, s adtak át a szövetkezetnek, az előre megkötött szerződés alapján. Legfontosabb takarmányforrásként szolgál az öntözés alatt állő 129 hektár lucerna és a 208 hektáron termő vöröshere. A lucernát négyszer Is kaszálják, a vörösheréből két termést takarítanak be. Az első és a második kaszálásból 3140 tonna, cukorgyári melasszal ízesített szenézst készítettek, negyven százalékkal többet a tervezettnél! Ezenkívül 400 tonna lucernaliszttel is számolnak, amelyből különféle összetevőkkel értékes takarmánypogácsát készítenek a tél folyamán. A takarmányszárítő üzemet a Safárikovői Állami Gazdasággal és a Sajőgömöri (Gemer) Efsz-szel társvállalkozásban használják. A rétek első, illetve az évelő takarmánynövények második kaszálása után a szövetkezet már megteremtette szarvasmarha-állománya téli takarmányszükségletének közel ötven százalékát. A még hiányzó mennyiséget a 200 hektáron ígéretesen fejlődő silókukoricából, valamint a cukorrépafejből és a cukorgyári répaszeletbőt készített silőtakarmányból fogják fedezni. Az idén — először — öt hektáron vetettek takarmányrépát. A legelőterület egynegyedén már befejezték a komplex talajjavítást. Évente mintegy hetven hektáron végeznek szántás nélkül gyepfelújítást. Folyamatban van a legelőtelepek kiépítése; a tervezett 200 hektárból eddig már hatvanon állnak a szakaszkerítések, és ebből ütvén hektárnyit állandóan öntöznek. A tömegtakarmányok tárolását megoldották: az utóbbi években silógödröket és hideglevegős utánszárítókkal felszerelt szénatárolókat építettek. Befejezés előtt áll két, 200—200 tonna befogadóképességű szénatorony, amelyben szecskázott állapotban tárolják majd a szálasta kar m á n у о ka t. 4 4 4 A Királyi (Kráľ)' Egységes Földműves-szövetkezet a járás egyik legjobb takarmánytermesztő gazdasága. Hosszú évek őta, jelentős tartalékkal rendelkezik. Ínséges Időkben más gazdaságok takarmánygondjatn is képes enyhíteni, annak ellenére, hogy termőterületének csupán a töredéke öntözhető. De az évtized végére e téren is javulás áll majd be, ugyanis a 8. ötéves tervidőszakban kiépül a 700 hektáros területet behálózó öntözőberendezés. Jelenleg a vizenyős talajok lecsapólását végzik — 270 hektáron. Az első kaszálásból ebben a gazdaságban is a vártnál nagyobb tömegű takarmányt takarítottak be. Harminc hektár legelőről, hetven hektár rétről és 32B hektár évelő takarmánynövényből 700 tonna aránylag jó minőségű szénát, 690 tonna szenázst és 330 tonna takarmánylisztet készítettek. A lucernából 40, a lóheréitől pedig 30 hektáron számítanék elsősorban a méhészek jóvoltából bőséges magtermésre. A hozamok egyébként azóta kiválóak, amióta céltudatosan igénybe veszik a méhek beporzó munkáját. A kétezer hektárnyi szántóterületen gazdálkodó szövetkezetben ötven hektár rétet és közel négyszáz hektár gyenge minőségű legelőt tartanak nyilván. A legelők szétszórtan helyezkednek el, és meredek domborzatúak. Ennek ellenére java részét Intenzív trágyázás alá fogták. Ahol az erőgépeik tehetetlenek, ott évente kétszer repülőgéppel biztosítják a tápanyag-utánpótlást. A gyepfelújítást is folyamatosan végzik. Minden tavasszal és ősszel tisztogatják a gyepszőnyeget, irtják a bokrokat a vad hajtásokkal együtt. Ez költséges haszonmunka, de megtérülő befektetés. A területet legeltetéssel maximálisan kihasználják. A silókukoricát 167 hektáron termesztik. A betonból készült tárolőhelyeket úgy képezték ki, hogy az alján felgyülemlett lé kifolyhasson belőle. A szilázst — amikor magas a szárazanyag-tartalma — melaszos öntözőiével ízesítik. A felaprított kukoricaszárat cukorgyár! répaszelettel fogják vegyíteni. A cukorrépafejet pedig szecskázott búzaszalmával szilázsolják majd be. Az állattenyésztők szerint ez kitűnő „tejcsordító“ tehéntáp. A nagy takarmányhozamok egyik nyílt titka a szakszerű tápanyag-utánpótlás. Nem tekintették ablakon kidobott pénznek a mezei trágyatelepek kiépítésére és a trágyalétárolók kapacitásának bővítésére fordított hatalmas összegeket. Tisztában vannak vele: idővel megtérül a befektetés, sőt még kamatozni is fog. A műtrágya ugyanis egyre drágább lesz, a szerves tápanyagok biológiai jelentősége pedig közismert. A királyi mezőgazdászok még ősi becsben tartják az ístállótrágyát. A trágyalé is a legelők, rétek, takarmánykeverékek tömegét, minőségét növelő érték. Korcsmáros László i
