Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

v .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 31. vannak kihelyezett állandó kulató­­öllomósai. A román mezőgazdaság ma nyolc­van százalékban a Funduleában neme­sített gabonafajtákat termeszti. Leg­elterjedtebb a Fundulea 29 búzafajta, mely optimális körülmények között 9 tonnás hektárhnzamot biztosítana. Aratás Dobrudzsában Megalapozott biztonsággal Jegyzetek a román mezőgazdaságról Ä hivatalos statisztikai évkönyv szerint a román mezőgazdaság a nemzeti Jövedelem mintegy 16 száza­lékát termeli és több mint három millió embernek ad munkát, ami az összes romániai dolgozó 27 százalé­ka. A megművelhető mezőgazdasági terület több mint tízmillió hektár, melynek mintegy 30 százaléka öntö­zött. A legfontosabb ágazatok a ga­bona-, a kukorica-, a cukorrépa-, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés, meg az állattenyésztés, melynek rész­aránya a mezőgazdaságban 30—35 százalék. Néhány termék átlagos bek­­tárhozama a nyolcvanas évek első felében a következőképpen alakult: a gabona 3, a kukorica 5, a cukor­répa 26, a burgonya pedig 17 tonna volt. A mezőgazdasági termékek a román kivitelnek 15—17 százalékát teszik ki. Csehszlovákia főleg gyü­mölcsöt és zöldséget vásárol rend­szeresen. 4- 4 4 — Én inkább a zuhogó esőnek örülnék — jegyezte meg Cornelin Teuga, a Román Mezőgazdasági és Dobrudzsában. A Duna—fekete-tenge­ri csatorna üzembe helyezésével újabb 300 ezer hektárnyi terület ön­tözése vált lehetővé ezen a vidéken. Rendkívül fontos ez, mert mig az évi csapadékmennyiség Romániában átlag 550 mm, 'addig Dobrudzsában csak 350—38D mm. 4 ♦ 4-A Bukarest—Giurgiu országúton halad velünk a narancsszínű Škoda. К&Я.Г Alig hósz kilométert teszünk meg, amikor az üt mentén fehér tábla jelzi „30. Decembrie“ falut. Megérkeztünk tehát, jobbra letérünk a fóútról, és néhány perc múlva már egy terebé­lyes fa hűvös árnyékában álló, román népi stílusban épült ház előtt talál­juk magunkat. A körülöttünk levő park rendkívül tiszta, ápolt, s azon­si került enyhíteni az ellátási gon­dokon, de elejét venni a különböző visszaéléseknek és lopásoknak is — melyek régebben gyakran előfordul­tak. A nyári és őszi munkacsúcsok el­végzésére mintegy ezer idénymunkást is felvesznek. Saját alkalmazottaikat télen is teljes mértékben foglalkoz­tatják, ami Romániában eléggé ritka jelenség. 4 ♦ 4-Ä murfatlari Borkntató Intézet és Állami Gazdaság igazgatúja Muzsdaha Fikeret, nyugdíjkor előtt állá, vidám, életerős férfi, a jó szőlő és bor nem­zetközileg elismert, tisztelt szakértő­je. Látván, hogy szokatlan neve le­írása kissé gondot okoz, újból elis­­métli, majd elmondja, hogy tatár nemzetiségű, s tatárból, törökből sok tízezer él Dobrudzsa romániai és bul­gáriai részén. A murfatlari gazdasá­got 1907-ben alapították. Az akkori 100 hektár szőlő mára 29 ezer hek­tárra nőtt. Főleg édes és félédes fe­hér asztali borokat készítenek, ki­sebb részben vöröset is. Az intézet célja a romániai — főleg a dohru­­dzsai — szőlő- és borfajták nemesí­tése és védelme. Az itteni „Mnrfat­­lor“ márkával ellátott borok mind ki­tűnő minőségűek, és nyolpvan száza­lékuk külföldi fogyasztóhoz kerül, elsősorban az északi országokba, de jut belőle Csehszlovákiába is. Az it­teni szőlőtermesztésnek és bőrgyár­tásnak kétezer éves múltja van. Az első szőlőtőkéket a homokos vidéken a görögök ültették. Muzsdaba Fikeret szerint a tipikus murfatlari bor a magyar Szürkebaráthoz hasonló za­metú. Rögtönzött borkóstolón én is megölelhettem. Tanúsítom, kitűnő Ital, mindenkiaek ajánlom, persze, mértékkel... „. 4- ♦ 4-Ä román főváros közeléhen fekvő fundnleai mezőgazdasági kutatóinté­zet munkájának középpontjában első­sorban a gabona, a kukorica, a szója és a napraforgó nemesítése éli. Az intézet országos jelentőségű és Ro­mánia úgyszólván minden vidékén A fnnduleai mezőgazdasági kutató­intézet széles nemzetközi együttmű­ködést folytat hasonló európai, ame­rikai, ázsiai és ausztráliai kutatóin­tézetekkel. A szocialista országokkal rendszeres szakembercsere folyik a tapasztalatcsere mellett, bár Constan­tin Alexe vezérigazgató szerint ezt is szükséges lenne tovább szélesíteni és elmélyíteni. Erről szólt Jozef Le­nért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is, ami­kor tavaly ősszel meglátogatta a fun­­duleai mezőgazdasági kutatóintéze­tet. 4- ♦ 4-jelenleg azonban az átlagos hektár­­hnzam ebből a búzafajtából 9 tonna körüt ven. Az öntözés kiszélesítésé­vel minden remény meg van arra, hogy még nagyobb termőképességfi gabonafajták felhasználásával sike­rül növelni a hektárhozamokat is. Külföldön is nagyon keresettek a Funduleában nemesített napraforgó­­fajták. Ezek olajtartalma az utóbbi években elérte .az 52 százalékot, az átlagos hektárbozam pedig 5—5,5 tonna között mozog. Az intézet gaz­daságában tavaly sikerült az új ku­­koricafajtáknál elérni a 9—9,5 tonnás hektárhozamot. Igen értékesek a szőjanemesftés területén elért tapasztalatok. Romá­niában évente 300 ezer hektáron ter­mesztenek szóját, ami európai elsősé­get jelent. Az átlagtermés 2—4 tonna hektáronként, ritkábban elérik az 5 tonnás átlagtermést is. Ä csehszlovák—román együttműkö­dés a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban tekintettel a két ország gazdasági struktúrájára nem túl szé­les, de egyre bővül. Az előbb említett funduleai mezőgazdasági kutatóinté­zet rendszeres kapcsolatot tart fenn a hasonló prahai, bratislavai és nitral kutatóintézetekkel. A csehszlovák szakemberek élénken érdeklődnek elsősorban a kukorica, napraforgó és a szója nemesítésében elért új román eredmények iránt. Növekszik a két ország közti mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termékek cseréje. Ha­zánk főleg gyümölcsöt, zöldségfélé­ket, konzarveket, italokat vásárol Romániától, míg ebben a balkáni or­szágban népszerű a csehszlovák sör, vitákévá, levesknnzerv stb. A növekvő árucsere mindkét ország népe szá­mára hasznos és gazdaságos. Kokes János ű sertéstenyésztés Romániában (A szerző felvételei} Élelmiszeripari Minisztérium terve­zési osztályának igazgatója, midőn kölcsönös bemutatkozás után a mi­nisztérium fogadótermében az éppen szép, napos időjárásra fordítottam a szót. Mindjárt el is magyarázta, mi­ért: a gyakori szárazság és csapadék­hiány a mai román mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája. Főleg a rendkívül termékeny déli vidékeken hull kevés csapadék, főleg a tavaszi­­nyári hónapokban, míg az átlagos napi hőmérséklet május közepétől szeptember elejéig 30—33 Celsius-fok körül mozog. Ilyenkor minden kis oső aranyat érne, hiánya azonban csökkenti n hektárhozamokat, s ne­hezíti a kitűzött igényes feladatok teljesítését. A hetvenes évek máso­dik felében például többször komoly szárazság sújtotta a román mezőgaz­daságot, ami a különféle szervezési problémákkal és a még nem teljesen kielégítő gépesítéssel a tervezettnél lassúbb fejlődést eredményezett, és bizonyos zavarokat okozott a lakos­ság élelmiszer-ellátásában. Tekintettel erre a helyzetre, a me­zőgazdasági dolgozók második kong­resszusán 1991 februárjában döntés született a román mezőgazdaság irá­nyításának átszervezéséről, a gépesí­tés meggyorsításáról és a helyi élel­miszer-önellátás bevezetéséről. A cél minőségileg új, magasabb, a kornak megfelelő alapokra helyezni a román mezőgazdaságot. Erre hivatottak я nagy mezőgazda­sági beruházások is. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban ez 160 milliárd leit tesz ki, ami másfélszerese az előző őt év beruházásainak. A román mezőgazdaság jelenleg 45 ezer trak­torral és 4П ezer kombájnnal rendel­kezik. ez 1960-hoz viszonyítva mint­egy 15 százalékos növekedést jplent. A legfáióbb gond л szárazság és a csapadékhiány, megoldására 1993-ban nagyszabású hosszú távú programot dolgoztak ki Romániában. Ennek n'anjén évtizedünk végéig az öntöz­hető terület 5,5—8 millió hektárra növekszik, a lecsapolást mintegy öt­millió hektár monsarns területen, a talaijavítási munkákat pedig 3,5 mil­lió hektáron végzik el. — Azzal számolunk — mondotta Cornelin Teuva —, hogy így 19S0-re a ló minőségű mezőgazdasági föld­terület nagysága eléri a 15 millió t'eklárt. me'vnek több mint az egy­­'• armada öntözhető lesz. elsősorban a szárazság által gyakran sújtott nal látni, hogy Románia egyik min­­tavállalatáhan, legkorszerűbb mező­­gazdasági özemében vagyunk. A „30. Decembrie“ Állami Mező­­gazdasági Vállalat ötezer hektáron gazdálkodik és 3 ezer 300 állandó alkalmazottja van, tájékoztat Ale­xandru Ieneiu vezérigazgató. Az üzem gyümölcs- és zöldségtermesz­tésre, valamint állattenyésztésre sza­kosodott, mégpedig komplex módon, ami azt jelenti, hogy az itt megter­melt javakat helyben fel is dolgoz­zák, és késztermékként szállítják a megrendelőnek. A farmon például saját vágőhídjuk van, és a friss hú­son kívül évente 1750 tonna húskon­zervet is készítenek. Gyümölcsből, zöldségből évi átlagban háromezer tonna konzerv készül, míg a külön­böző tejtermékekre évente 75 ezer liter tejet dolgoznak fel. Meglátogattuk a csirkefarmot, ahol évente sok millió naposcsirkéi kel­tetnek, melyből kétmilliót eladnak, a többit pedig hizlalják. A modern kel­tetőket alig néhány személy kezeli. Mind fehér köpenyben vannak, in­kább egészségügyi személyzetnek nézné őket az ember, az épületekben példás rend, idegeneknek belépni szigorúan tilos. Nem kétlem, hogy be is tartják. Míg ugyanis a farm terü­letén jártunk, munka nélkül ácsorgó, lézengő emberekkel sehol sem talál­koztam. Látszott, hogy ebben a gaz­daságban fegyelem van. Nem is cso­da. mert mindenki teljesítménybér­ben van fizetve. Az átlagos havi ke­reset itt 2700—2800 lej, ami annyi, mint az országos átlagkereset az iparban. Ami a mezőgazdaságot ille­ti, az országos havi átlagkereset je­lenleg 2000—2200 lej körül mozog, tehát jóval alatta jár az ipari dolgo­zók keresetének. A csirkekeltetők közvetlen közelé­ben napenergia-kollektorok. Vízmele­gítésre használják őket. A szakembe­rek szerint üzemeltetésük nagyon gazdaságos és a beruházások gyorsan megtérülnek. Figyelemre méltó, hogy barangolásaim során Románia déli részein egyre gyakrabban találkoztam az utóbbi időben ilyen berendezé­sekkel, nemcsak mezőgazdasági, de Ipari üzemeknél és lakóházak tete­jén is. A „30. Decembrie“ Állami Gazda­ság néhány éve üzletet is nyitott, ahol saját dolgozóit —, akik többség­ben helybeliek és a környező falvak lakói, — ellátja mezőgazdasági ter­mékekkel. Az igazgató szerint ezzel Ripcrtútjaim során alig akad olyan mezőgazdasági üzem, ahol ne jelentene égető problémát a tömegtakar­mányok hiánya. E gondból való kilábalást egy tucat különféle tényező ördögi körré végtelenedése teszi le­hetetlenné, vagy nehezen megoldhatóvá. Éppen ezért érdeklődésemet olyan gazdaságokra Irányítom, ahol a tömegtakarmányokra legalább olyan gondot fordítanak, mint a gabonafélék vagy ez ipari növények termeszté­sére. Két hasonló feltételek között gazdálkodó szomszédos szövetkezetbe látogattam el, hogy gyorsmérleget készít­ve beszámoljak a téli takarmányalap megteremtésének nyárt kilátásairól. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás délkeleti csücskében lévő mezőgazdasági üzemek csapadéksze­gény körzetében kevés az állandó gyepterület, s ráadá­sul a nagy állatsűrűség ellenére a szántóterületen ter­mesztett takarmánynövények részaránya Is meglehető­sen alacsony. A szarvasmarha-tenyésztésben csak úgy tudják tartani vagy fokozni a színvonalat, hogy a nö­vendékállományt „kooperációs legelőkön“ tartják a nyári hónapokban a szomszédos északi járások szövet­kezeteinek nagy kiterjedésű gyepterületein. A mostoha körülmények ellenére az intenzív takarmánytermesztés kifejlesztésével Immár tartalékkészletek felhalmozásá­val tudják biztosítani a marhaállomány egész évi takar­mányszükségletét. A termesztési módszerekkel, a helyt Jellegű tapaszta­latokkal és eredményekkel érdemes közelebbről is meg­ismerkedni. 4-4 4 Ä Méhl (Vöelince) Efsz-ben a szántóterület 28 száza­lékán termesztenek takarmánynövényeket. Közel ezer hektár legelőt és mindössze 88 hektár rétet tartanak nyilván. A rétek első termését már begyűjtötték, s a le­gelők egyharmadát is sikerült lekaszálni, így összesen 1200 tonna — az esős időjárás miatt azonban gyenge minőségű — szénához jutottak. A falusi tömegszerve­zetek 85, a polgárok pedig 92 tonna szálastakarmányt takarítottak be az árokpartról és a gépekkel kevésbé hnzzáférhető helyekről, s adtak át a szövetkezetnek, az előre megkötött szerződés alapján. Legfontosabb takarmányforrásként szolgál az öntözés alatt állő 129 hektár lucerna és a 208 hektáron termő vöröshere. A lucernát négyszer Is kaszálják, a vörös­heréből két termést takarítanak be. Az első és a máso­dik kaszálásból 3140 tonna, cukorgyári melasszal ízesí­tett szenézst készítettek, negyven százalékkal többet a tervezettnél! Ezenkívül 400 tonna lucernaliszttel is szá­molnak, amelyből különféle összetevőkkel értékes ta­karmánypogácsát készítenek a tél folyamán. A takar­­mányszárítő üzemet a Safárikovői Állami Gazdasággal és a Sajőgömöri (Gemer) Efsz-szel társvállalkozásban használják. A rétek első, illetve az évelő takarmánynövények má­sodik kaszálása után a szövetkezet már megteremtette szarvasmarha-állománya téli takarmányszükségletének közel ötven százalékát. A még hiányzó mennyiséget a 200 hektáron ígéretesen fejlődő silókukoricából, vala­mint a cukorrépafejből és a cukorgyári répaszeletbőt készített silőtakarmányból fogják fedezni. Az idén — először — öt hektáron vetettek takarmányrépát. A legelőterület egynegyedén már befejezték a komp­lex talajjavítást. Évente mintegy hetven hektáron végez­nek szántás nélkül gyepfelújítást. Folyamatban van a legelőtelepek kiépítése; a tervezett 200 hektárból eddig már hatvanon állnak a szakaszkerítések, és ebből ütvén hektárnyit állandóan öntöznek. A tömegtakarmányok tárolását megoldották: az utóbbi években silógödröket és hideglevegős utánszárítókkal felszerelt szénatároló­kat építettek. Befejezés előtt áll két, 200—200 tonna befogadóképességű szénatorony, amelyben szecskázott állapotban tárolják majd a szálasta kar m á n у о ka t. 4 4 4 A Királyi (Kráľ)' Egységes Földműves-szövetkezet a járás egyik legjobb takarmánytermesztő gazdasága. Hosszú évek őta, jelentős tartalékkal rendelkezik. Ínsé­ges Időkben más gazdaságok takarmánygondjatn is ké­pes enyhíteni, annak ellenére, hogy termőterületének csupán a töredéke öntözhető. De az évtized végére e téren is javulás áll majd be, ugyanis a 8. ötéves terv­időszakban kiépül a 700 hektáros területet behálózó öntözőberendezés. Jelenleg a vizenyős talajok lecsapó­­lását végzik — 270 hektáron. Az első kaszálásból ebben a gazdaságban is a vártnál nagyobb tömegű takarmányt takarítottak be. Harminc hektár legelőről, hetven hektár rétről és 32B hektár évelő takarmánynövényből 700 tonna aránylag jó mi­nőségű szénát, 690 tonna szenázst és 330 tonna takar­mánylisztet készítettek. A lucernából 40, a lóheréitől pedig 30 hektáron számítanék elsősorban a méhészek jóvoltából bőséges magtermésre. A hozamok egyébként azóta kiválóak, amióta céltudatosan igénybe veszik a méhek beporzó munkáját. A kétezer hektárnyi szántóterületen gazdálkodó szö­vetkezetben ötven hektár rétet és közel négyszáz hek­tár gyenge minőségű legelőt tartanak nyilván. A legelők szétszórtan helyezkednek el, és meredek domborzatúak. Ennek ellenére java részét Intenzív trágyázás alá fog­ták. Ahol az erőgépeik tehetetlenek, ott évente kétszer repülőgéppel biztosítják a tápanyag-utánpótlást. A gyep­felújítást is folyamatosan végzik. Minden tavasszal és ősszel tisztogatják a gyepszőnyeget, irtják a bokrokat a vad hajtásokkal együtt. Ez költséges haszonmunka, de megtérülő befektetés. A területet legeltetéssel maximá­lisan kihasználják. A silókukoricát 167 hektáron termesztik. A betonból készült tárolőhelyeket úgy képezték ki, hogy az alján felgyülemlett lé kifolyhasson belőle. A szilázst — ami­kor magas a szárazanyag-tartalma — melaszos öntöző­iével ízesítik. A felaprított kukoricaszárat cukorgyár! répaszelettel fogják vegyíteni. A cukorrépafejet pedig szecskázott búzaszalmával szilázsolják majd be. Az állattenyésztők szerint ez kitűnő „tejcsordító“ tehéntáp. A nagy takarmányhozamok egyik nyílt titka a szak­szerű tápanyag-utánpótlás. Nem tekintették ablakon ki­dobott pénznek a mezei trágyatelepek kiépítésére és a trágyalétárolók kapacitásának bővítésére fordított ha­talmas összegeket. Tisztában vannak vele: idővel meg­térül a befektetés, sőt még kamatozni is fog. A mű­trágya ugyanis egyre drágább lesz, a szerves tápanya­gok biológiai jelentősége pedig közismert. A királyi me­zőgazdászok még ősi becsben tartják az ístállótrágyát. A trágyalé is a legelők, rétek, takarmánykeverékek tö­megét, minőségét növelő érték. Korcsmáros László i

Next

/
Thumbnails
Contents