Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-31 / 35. szám
1985. augusztus 31. .SZABAD FÖLDMŰVES-13 Az Integráció és kooperáció tapasztalatai az gyümölcs- és zöldségtermesztésének fejlesztésében A Severofrukt Gyümölcs- és Zöldségtermesztési Mezőgazdasági Egyesülés 1971-ben alakult meg Travčicében azzal a céllal, hogy megállítsa a zöldségtermelés színvonalának csökkenését, és segítse az Észak-csehországi kerület gyümölcstermesztésének fejlesztését. Elsőrendű feladata az volt, hogy következetesen vezesse be a gyümölcs- és zöldségtermelésben a koncentrációt és a szakosítást. Ä Severofrukt egyesülés fő célja, bogy biztosítsa: ■ a szerződésekben vállalt gyümölcs- és zöldségtermesztést; О az egyesülés üzemeinek speciális kiszolgálását ezen termékek termelése során; ■ együttműködve a tudományos kutatóbázissal a további fejlődést a gyümölcsök ás zöldségfélék korszerű termelési technológiáinak, tárolásának és feldolgozásának terén. 'A CSKP a gyümölcs- és a zöldségtermesztés fejlesztésére vonatkozó határozatai alapján az Észak-csehorszagí kerületben kidolgoztak egy д i«M9zm SZELLEMÉBEN olyan végrehajtási programot, melynek megfelelően a mezőgazdasági egyesülés tagja lett az Észak-csehországi kerület minden olyan vállalata, amely gyümölcs és- zöldségtermesztéssel foglalkozott, és néhány más vállalat is. feienleg a Severofrukt egyesülésének 35 tagja van, közülük 8 nem mezőgazdasági vállalat, Uy módon az kerületi jelentőségű vállalattá vált. A párt- és gazdasági szervek olyan határozatot hoztak, hogy az egyesülésnek kell meggyorsítania a kertgazdálkodás és zöldségtermesztés szakosítását és koncentrációját ezen a területen. A Severofrukt önkéntes szervezet, melynek tagja lehet bármely állami vagy szövetkezeti vállalat, függetlenül attól, hogy melyik felsőbb szerv alá tartozik. Az egyesülésben való részvétel feltételeit, a‘ termelőtevékenység jellegét, a gazdasági és szervezeti kérdéseket a „Mezőgazdasági egyesülés létrehozásáról kötött szerződés"-ben határozzák meg, melyet jóváhagy minden jogilag független vállalat, és amely regisztrálásra és bejegyzésre kerül a kerületi bíróság vállalati jegyzékébe Is. Ezután a vállalat megkapja az önálló jogi személy Jogait. Vezetését a kerületi mezőgazdasági igazgatóság látja el, amely az egyesülés számára 5— 7 kötelező termelési és gazdasági mutatót határoz meg, például: a hajtatott zöldségek termelését, zöldségpalánták termesztését az egyesülés tagjai számára (a vállalat tér meszt palántákat a kistermelők ellátására Is), a zöldségszárftmány termelését, a nyereség nagyságát, a maximális kiadások nagyságát, a beruházások fajtáira vonatkozó mutatókat etb. Az egyesülés alapszabálya meghatározza tagjainak jogait és kötelességeit, valamint a vállalat tevékenységét is. Az egyesülés alapvető pénzügyi forrásait az egyszeri, tagok által eszközölt befizetés képezi, amelyet minden tagvállalat befizet, s melynek nagysága 500 ezer korona. Erre a befizetésre kamatot adnak, és ha a vállalat kilép az egyesülésből, a befizetett összeget visszatérítik neki. (Az egyesülés fennállásának Ideje alatt még egyetlen vállalat sem lépett ki belőle.) A beruházási tevékenységhez szükséges egyéb pénzalapokat az állami beruházási bank biztosítja (5 % kamatra). Ha különleges beruházásról van szó — például zöldség- és gyümölcstárolók, a talaj újbóli termővé tétele, egyes gépek és berendezések beszerzése, növényházak építése a hajtatott zöldségtermesztéshez, a termelési program teljesítéséhez szükséges objektumok létesítése stb. —, akkor az állam különleges kölcsönt nyújt, amely a megvalósítandó objektum költségeinek 50 %-át fedezi. Az objektum üzembe helyezése után három évvel elvégzik az úgynevezett gazdasági értékelést, és ha e tervezetben meghatározott mutatókat elérték, akkor az egyesülésnek nyújtott hitelt elengedik. A termelési tevékenység biztosítására az állami bank 3—5 %-os hitelt nyújt ez egyesülésnek. A pénzgazdálkodás lehetővé teszi, hogy a kapott pénzügyi alapokat. Észak-csehországi kerület valamint a saját alapokat egyesítsék az egyesülés keretein belül. Mindez kedvező hatással van egyesülésünk fejlődésére és az építkezésekre. Az egyesülés fennállásának 13 éve alatt különböző termelő helyiségeket és berendezéseket helyeztek működésbe, melyek teljes költsége meghaladta a 64 millió koronát. Ezek a termékek vagy közvetlenül a kereskedelmi hálózatba, vagy (és ez a nagyobb rósz) mint félkész termékek más feldolgozó vállalatokhoz kerülnek, a zöldségszárttmányok majdnem 40 %-a pedig nagy választékban kerül exportra a nem szocialista országokba. Az így kapott valuta lehetővé teszi, hogy az egyesülésnek, illetve a tagvállalatoknak megvásárolják azokat a gépeket, berendezéseket és a szükséges tartalék alkatrészeket, amelyeket a belföldi piacon nem lehet beszerezni. Az egyesülés által elért eredményeket a magas termelékenység biztosítja, amely a zöldségszárttó részlegben pl. meghaladja az évi 1 millió koronát egy főre — szárítást végző dolgozóra — számítva; ez az egyesülés átlagában 1 dolgozóra eléri a 275 ezer koronát. Az egyesülés rentabilitása 15,1 %, a tiszta nyereség mértéke pedig 8,12 °/o a teljes termelő tevékenységhez viszonyítva. AZ ÜVEGHÁZI GAZDASÄG Litoméfice környékén a korai szabadföldi zöldségtermesztésnek nagy hagyományai vannak. A 70-es évek végéig a palántákat általában blofűtéses melegágyakban termesztették. Ez a módszer nemcsak jelentős menynylségű szerves masszát követelt, hanem nagy munkaerő-ráfordítást is, miközben a termelés nagymértékben függött az időjárástól. A régi módszer negatív oldalai arra ösztönöztek bennünket, hogy négy hektár területű üvegházi gazdaságot hozzunk létre, ami az egyesülés részévé vált. Az Uvegház legtontosahb feladata, hogy a tagvállalatok számára megfelelő mennyiségű korai zöldségpalántát tormesszen. A tervek és számítások alapján feltételezhető, hogy 1980-ig évente 7—10 millió palántát fogunk termeszteni; a palánták csomagolva lesznek, a választékuk pedig a következő lesz: fejes és kelkáposzta, karfiol, zeller, karalábé és saláta. A gépesített üvegházakban való palántanevelés és az új típusú csomagolóanyag — kis cserepek — bevezetése új termelési technológiát követelt. Ez elsősorban a táptalaj jó minőségű elkészítését jelenti új öszszetevőkből, mivel a klasszikus táptalaj — a melegágy) föld — nem felel meg. Figyelembe kellett venni a többi összetevő forrásainak — például a tőzegnek — korlátozott voltát Is. Abból Indultunk ki, hogy a jő minőségű táptalaj a siker első feltétele, ezért előkészítésének nagy figyelmet szenteltünk. A csomagolás megkezdése előtt a táptalajt speciálisan erre a célra kialakított szőróberendezéssel egyenletes vékony rétegben szétterítjük a növényházban, olyan mennyiségben, amely lehetővé teszt a megfelelő méretű csomagolást ВС 1 típusú, csehszlovák gyártmányú géppel. Munka közben a gép fokozatosan előrehalad, utána csak a becsomagolt palántákat kell összegyűjteni, mert mindegyik paláhtacsomag alatt teljes szélességben alátétlemez van. A palánták szállítása két úton történhet, a közelben elhelyezkedő vállatok esetében azt egyenesen az ültetőgépekhe juttatják, és azonnal az ültetés helyére kerülnek: a messzebb leső vállalatok számára a palántákat konténerekbe helyezik, és nagyobb teljesítményű száMftóeszkíizökkel juttatják el rendeltetési helyükre. Az ültetés és betakarítás után ezen zöldségfélék egy része — mint nem piacképes — visszakerül az egyesülésbe, a szárítókban történő feldolgozásra. Előveteménynek és további terményként salátát, uborkát és paradicsomot termesztenek; kb. 120—150 tonna mennyiségben. A salátát eiőveteraénynek vetik a fő zöldségfélék előtt, pneumatikus vetőgépekkol. Az éves vetésforgóban a palánták és az nbnrka után következő keltára — a vágott virágként értékesített krizantém (20П ezer db), melynek szedési ideje október 20. és deeember 30. között van. A növényházak azon részén, ahol nem nevelnek palántát, egész évben örökzöld cserepesnövényeket termesztenek. A heriicei Egyesített Mezőgazdasági Szövetkezettel és a prágai Mezőgazdasági Főiskolával egyii'tinfíködva bevezetjük a haitalott zöldségfélék biológiai védelmét Iraeadozó Phytoselulus persimilis felhasználása a takácsatka el'en stb.). A biológiai védekezési mődot azért kezdték használni, mert a növényvédő szerek területünkön korlátozott hatásúak, mivel a kártevők viszonylag magas ellenálló képességre tettek , szert a kémiai anyagokkal szemben. Igyekezvén csökkenteni az egységnyi területre jutó vegyszerek mennyiségét, űj felhasználási módjukat is alka’mazzuk, hideg és meleg aeroszol formájában. Ezek a védekezést módok azonkívül, hogy biztosítják az anyag jó eloszlását az egész üveg alatti területen, a dolgozók jobb munkavédelmét is szolgálják. M. Vo jteh. a Severofrukt mezőgazdasági egyesülés igazgatója (Folytatjuk) AKGST-országok keretében a tudományos-műszaki együttműködés kezdeti szakaszát az egyszerű koordináció jellemezte. Bár nem volt eléggé hatékony, kedvezően halott az együttműködés további fejlődésére. A KGST Komplex Prog. ramjának elfogadása után az Állandó Bizottság keretén belül 1971 és 1974 között nyolc tudományos-műszaki együttműködési megállapodást frtak alá. Többek között alapvető gabonafélék nemesítéséről, e mezőgazdaság kemizálásáról, a számítógépek alkalmazásáról, a nemzetközi szakosodásról, a haszonállatok génalapjainak kölcsönös használatáról, a száj- és körömfájás megelőzéséről és az ellene való hatásos védekezésről, •z erdőgazdasági munkák komplex gépesítéséről és új növényvédő szerek létrehozásáról állapodtak meg. A KGST-országok sokoldalú tudományos-műszaki együttműködése a mezőgazdaságban 1971 és 1980 között gyakorlatilag a mezőgazdaság valamennyi területét átfogta. így például a földművelést és a növénytermesztést, az állattenyésztést és az állategészségügyet, a termelési folyamatok gépesítését, villamosítását és automatizálását a növénytermesztésben és állattenyésztésben, a mezőgazdaság közgazdaságtanát, a környezetvédelmet stb. A növénytermesztésben és földművelésben megoldották a gabonafélék, hüvelyesek, a zöldségfélék és takarmánynövények, valamint a kukorica nemesítésével, a vegyszerekkel való ellátással, a takarmánytermelésse), kertészettel stb. kapcsolatos problémákat. Az állattenyésztésben kidolgozták a gazdasági állatok nemesítésével kapcsolatos feladatok elméleti alapjait, tanulmányozták és kidolgozták a fontosabb állatbetegségek megelőzésének és megszüntetésének hatékony eljárásait. Az együttműködés műszaki tematikája az állattenyésztésben, zöldségtermesztésben, kertészetben, vetőmagtermesztésben egyaránt a munkaráfordítás, az Üzemanyag, és energiafogyasztás csökkentésére irányul. fajtákra irányult. 1976 és 1980 között 182 olyan új gabonafajtát adtak át ax állami fajtakísérletekbe, amelyek 300—800 vagy ennél több kilogrammal haladták meg a standard fajták hozamát, 78 búza-, árpa- és tritikáléfajtát javasoltak a KGST-országokban való meghonosításra. Az utóbbi 8 évben 300 6j fajtát adtak át az állami fajtakísérletekhez. 1978—1980-ban a nyi élőtömeg-gyarapodásra fordított takarmányfogyasztás is. A betegségek okozta elhullás 3—5 százalékkal csökken. Javaslat történt a nem fehérje jellegű szintetikus nitrogén takarmánykiegészítők bevezetésére a kérődzők takarmányozásában; a szintetikus lizin és metionin alkalmazására sertések és baromfi takarmányozásában stb. Tudományos-műszaki együttműködés a mezőgazdaságban Az együttműködés kezdete őta 1980-ig az együttműködő szervezetek 581 tudományos munkát fejeztek be és javasoltak az érdekelt országok termelésébe való bevezetésre; 1978 és 1980 között 485 tudományos munkát fejeztek be. Ezek a munkák többek között a heterózis-hetássa! foglalkoztak. Felhasználása nagymértékben csökkenti a hibridszelekcióra irányuló munkák időtartamát és méreteit, főként a kukorica, napraforgó, cukorrépa, paradicsom és más növények esetében. Az atomkutatás eredményeinek és az izotópoknak mezőgazdasági felhasználásával fontos adatokat kaptak a növények anyagcseréjéről, kidolgozták a vetőmag vetés előtti besugárzása módszerét, amellyel növelhető a vetőmag hozama. Az atomkutatás eredményeit felhasználják a növényvédelemben, többek között szántóföldi kísérletekben, valamint a mezőgazdasági termékek tárolásakor. Befejeztek több. új gabonafajták és hibridek nemesítésére irányuló munkát. A nemesítés a szárazságtűrő és télálló, rövid szárú, betegségekkel és vírusokkal szemben Igen ellenálló, nagy fehérjetartalmú KGST-országok nemesitől 43 új kenyérgabona-fajtát, 51 egyéb gabonafajtát, 29 tritikáiéfajtát, 31 új burgonyafajtát, В kukoricafajtát, 16 uborknfajtát, 3 paradicsomfajtát stb. ajánlottak meghonosításra. A KGST-országokban a cukorrépavetőmag betakarítással kapcsolatban kidolgozott eljáráskomplexum a betakarítást 1 hektárról elérheti 200 kilogrammal, a csírázóképességet pedig 5—8 százalékkal növeli; a gazdasági eredmény 1 hektárról elérheti a 200 rubelt. A cukorrépa-vetőmag új drazsírozási módszerének alkalmazása hektáronként 7 rubel tiszta jövedelmet ad. Az állattenyésztés területén a következő, gyakorlatban fontos munkákra került sor: szarvasmarhaembriók átültetése, ami lehetővé teszi a nagy telejsítményű donor tehena ktulajdonságaival rendelkező üzemi állományok kialakítását; a hízómarhák betegségeinek megelőzése. Olyan stimulátornkat hoztak létre, amelyek a hfzőmarhák élőtiimeg-gyarapndását 10—15 százalékkal, a sertésekét 10—12 százalékkal növelik. Ugvanakknr я hizlaiási időszak 5—15 nappal rövidül és csökken az egységA kutató állatorvosok áj módszereket dolgoztak ki a legveszélyesebb járványos betegségek, többek között a száj- és körömfájás elleni küzdelemre. amelyhez létrehoztak és jelenleg már gyártanak ektív vakcinát. Kidolgozták a sejt-ultraszűrés új módszereit, amelyekkel nagy tisztaságú koncentrált vírusokat és száj- és körömfájás elleni oltóanyagot nyerhetnek sertések beoltására. A KGST-országokban 28 nagy állattenyésztő komplexum terveit dolgozták ki, amelyekben ipari alapon folyik majd a termelés. A mezőgazdaság gépesítése, villamosítása és automatizálása területén a KGST-országok kutatói és szakemberei növényház! mikroklíma-szabályozó rendszereket, a ki- és berakodást munkák gépesítésének hatékony eszközeit, a takarmánytermesztés stb. számára gépeket dolgoztak ki és ajánlottak bevezetésre. Sok figyelmet fordítanak a szemveszteség csökkentésére a betakarítás folyamán és a gabonafeldolgozás egyéb láncszemeiben. Kidolgozták a mezőgazdasági technika fejlődésének előrejelzését, amely 20n0-ig kijelölte a KGST-országokban a mezőgazdaság műszaki fejlődésének fő Irányvonalait. A termelésbe való bevezetés során jelentős eredményt adnak maid a szálastakarmányok begyűjtésének problémáival, a fő mezőgazdasági termékek előállítása energiaigényének meghatározásával foglalkozó munkák, az energia ésszerű felhasználására, nem hagynmányos energiaforrások feltárására irányuló javaslatok. Kutatásokat folytatnak a napenergia mezőgazdasági felhasználására is. Sokoldalúan felhasználhatók a számítógépek a mezőgazdaságban, többek között a nemesítéssel kapcsolatos munkák adatainak automatizált feldolgozása területén. Kidolgozták a számítógépek felhasználásának módszereit és műszaki tervezeteit a gép- és traktorpark optimális megtervezésére, a termelési információ operatív feldolgozására, a növénytermesztés műszaki-technológiai folyamatainak operatív irányítására. A korszerű mezőgazdaság nőm képzelhető el vegyszerek alkalmazása nélkül. A baráti országok kntotói jelentős eredményeket értek e! ezen a területen. Oj módszereket dolgoztak ki például a műtrógyaalkalmazás számítógépes javaslatára, a talajban ég a növényekben a mikroelemek gyors meghatározására. A kártevők elleni védekezéshez új, nagy aklvitású vegyületeket tártak fel. 319 új növényvédő szert tanulmányoztak és ebből 93-at javasolnak a KGST-országokban való felhasználásra. A tudományosműszaki együttműködésben fontos helyot foglal el a környezetvédelem. A kölcsönös együttműködés kibővítésére jelentős tartalékok állnak még rendelkezésre. Ezért előirányozták az együttműködés további fejlesztését. (Magyar Mezőgazdaság)
