Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-31 / 35. szám
téli alma színeződése nem egyforma a köröné belső és külső részein. tgy először a korona csúcsán és az ágvégeken a leghamarabb bepirosodott • almák szedésével kezdjük a szüretel. A körszedett alma ugyanis rögtön és jó áron adható el. Majd két-három hét elteltével folytathatjuk a munkát. Azalatt ugyanis a fán maradó gyümölcsök kisztoezódnek, sőt még „híznak" növekednek is. Szüreteléskor arra ügyeljünk leginkább, hogy az alma ne sérül lön meg. A nyomódott, sebzett a ma ugyanis hamar romlik. Célszerű ezért, ha nem vödörbe. hanem vászonból, műbőrből készült edénybe szüreteink. Ajánlható a gyékényből fonott szakajtó. Ha mégis kénytelenek vagyunk vödröt haszná'nt. akkor puha rongygyaj feltétlenül béleljük ki. Szümte'éskor az almát először fogjuk meg. néhány centiméternyire emeljük meg, majd negyed fordulatnyit csavarjunk rajta. Így a kocsány az ágtól könnyen elválik..Az almát mindig-kocsánnyal kell szedni. Az Is hiba, bt kettétörik a kocsány. A törött kocsányvég ugyanis megszórja a mellé kerülő egészséges almát. Arra is ügyeljünk, nehogy a körmünkkel sértsük meg a héjat. A szedőedénybe, majd a ládákba mindig óvatosan tegyük a gyümölcsöket. Levél- és ágdarab se kerüljön az almák közé. A ládákba pedig mindig csak annvit tegyünk, amennyi elfér anélkül, hogy a ráhelyezett másik láda megsértené a legfölső almákat. A téli körte, az almához hasonlóan, utóérő gyümölcs. Ezért úgy ütemezzük a szedését, hogy rövidebb ideig tartó utóérés után fogyasztható legyen. Ne szüreteljünk tűi korán, mert az éretlen gyümölcsök gyorsan fonnyadnak, s az ufóérés alatt az fz- és illatanyagok szegényesek maradnak. Viszont későn se szüreteljünk, egyrészt mert az érett gyümölcs könynyen lehullik, másrészt pedig a körte húsa taplóssá válik s nem lesz aromás. Általános megállapítás, ha a körte a fajtára jellemző méretű, s a kocsány a termörésztől könnyen leválik, munkához láthatunk, kezdődhet a szüret. Szedésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyümölcs ne sérüljön, ne nyomódjon. A megnyomott részeken a hős bámul, s hamar romlik. Ezért az alma szüreteléséhez javasolt szedőedényt használjuk a körtésben Is. A leszedett körtét legcélszerűbb egysorosán, osztályozva ládázni, s ügy eladni. A birs és a naspolya szedésével a fagyok beálltáig érdé-mes várni, illatanyagai, ugyanis csak akkor fejlődnek ki, ha a fán a gyümölcs már teljesen besárgult. A naspolya pedig a raktározás során csak akkor puhul meg. ha jól beérett. A szilva nem utóérő gyümölcs. Friss fogyasztásra csak akkor szedhető, ha a fajtára jellemző nagyságot elérte, a gyümölcs már beszíneződött, húsa kemény, de rugalmas. A magvaváló szilva érési fokáról úgy győződhetünk meg könynyen, ha a kocsánymélyedés és a bibepont között megszorítjuk. Szedhető, ha roppanva szétnyílik. Szüreteléskor a gyümölcs tetszetős hamvát lehere hunjainak. A szennyező anyagokat, a kupacsot, barkákat, szárakat, ágakat, talajrögöket távolítsuk el. A gesztenyét lehetőleg minél előbb értékesítsük, mert gyorsan elveszti 40 százalék körüli víztartalmát. Penészedik is, rövid idő a att tönkremegy. Nehéz huzamosabb ideig tárolni. A mandula szedése előtt is hasznos, ha a fák alatt el-Hogyan szedjük? tőleg kíméljük. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. A leszüretelt szilvát mielőbb osztályozzuk. Akkor tetszetős az áru, ha egyöntetű, közel azonos érési fokú egészséges gyümölcsök kerülnek egy ládába. A konzervipari célokra viszont a teljesen érett, a kocsány körül már ráncosodott gyümölcs való. A cukortartalom akkor a legmagasabb.. A mogyorót akkor szedjük, ha a termés alsó fele már barnára színeződött, s a makk a kopáncsból könnyen kiemelhető, kirázható. Csak a teljeegyengetjük, gyomtalanítjuk a talajt. A mandula többnyire először csak a korona csúcsán és külső oldalain érik, később a korona belsejében is. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. A mandulát mindig teljes érésben verjük vagy rázzuk le. A korán leszedett termésben a bél nem éri el a fajtára jellemző teltséget, lapos és ráncos lesz, ami a minőségét rontja. A késői szedés szintén káros, mert a termés a földre hullik és nehezen szedhető össze, a szél távolabb sodorja. Ráadásul magá-Ш sen érett makkok hullanak ki könnyen. A betakarítást azonban nem kell siettetni, mert az éretlen mogyoró sokat veszít kellemes ízéből, s megtöpped. A szüret előtt a talajt gyomláljuk és simítsuk el. Aztán rázzuk le a mogyorót. A mogyoró nem egyszerre érik, ezért érdemes a szüretet két-három naponként ismételni. A begyűjtött mogyorót tisztogassuk meg, távolítsuk el a lehullott kopáncsokat, egyéb szemetet. Érdemes a leszedett termést vízbe is belemártani, hogy a léha makkokat kiválogathassuk. Azután száraz helyiségben, vékony rétegbe terítsük ki és gyakori forgatással szárítsuk meg. Sokan vállalkoznak a mogyoró törésére is, mert a bél kedvezőbb áron adható el, huzamosabb ideig azonban nem tárolható. A gesztenye érése előtt is gyomláljuk, simítsuk el a talajt a fák alatt. Várjuk meg, hogy az érés során a termés felnyíljon és a makkok a föidba szívja a nedvességet is. A leszedett mandula egyébként is tartalmaz 15—25 százaléknyi nedvességet. Ezért rögtön lássunk a válogatáshoz és szárításhoz. A szennyező anyagokat, mint a zöld. burkot, az ágrészeket, a leveleket, galylyakat távolítsuk el. Ezután 5— 10 napig kell vékony rétegben, naponta forgatva szárítani. Akkor lesz teljesen száraz ha a maghéj pattogva törik anélkül, hogy elhajolna. Ha a levert mandula Jó része nem hullott ki a burokból, akkor fedél alatt vékonyan elterítve nedvesítsük és takarjuk le az öszszegyűjtött termést. Két-három napi füllesztés után a burok a magról könnyen eltávolítható, lefejthető. A tisztított és szárított mandulát fajta szerint különítsük el és méret szerint osztályozzuk, tgy kínálhatjuk eladásra. A mandula kelendőbb. ha előbb megtörjük és celofán zacskóba tesszük. A diő szüretelését akkor kezdjük, ha a zöld burok a termések háromnegyed részén már fölrejjedt. Ez jelzi, hogy a dióbél már teljesen kifejlett és beérett, a termés könnyen lerázható, , vékony, hajlékony rúddal leverhető. A munka kezdése előtt a fák alját gyomtalonítsuk. A dióverésnél ügyeljünk arra, hogy a vesszőket, nyársakat ne tördeljük le, mert akkor már a következő évi termést is „leszüreteljük“. A burokkal együtt lehullott diót a mandulához hasonlóan, fedett helyen kupacoljuk, nedvesítsük és zsákkal takarjuk. Egy mapi füllesztés után már könynyen kiszedhetjük a diót a burokból. Azután következik a szárítás. Ha a kiteregetéskor kissé megkénezzük a diót, nagyon tetszetős, szép fehérhéjú lesz, ami a piaci értéket jelentősen növeli. A csemegeszőlő nagyon kedvelt a fogyasztók körében. Érdemes tehát piacra is termelni. Csak akkor tetszetős, ha frissen szedjük. Ezért mindig annyit szüreteljünk, amennyit el akarunk adni. Egyébként is célszerű válogatva szedni, hiszen a lugas és pergola rendszerű művelésnél a törtök úgysem érnek egyszerre. Az éretlen szőlő pedig nem érik be leszedve. Ugyanakkor a tőkén hagyott érett szőlő sokáig megtartja frissességét. Ha nagyon esős, csapadékos az idő, ne várjunk a szüreteléssel. A szőlő érésekor a bogyók elnyerik fajtájukra jellemző színüket, zöldessárgák, borostyánszinűek, pirosak vagy kékek lesznek. A muskotályos fajták érett bogyót illatosak. A csemegeszőlőt ne úgy szedjük, hogy megmarkorjuk a fürtöt, mert ledörzsöljük a bogyók hamvasságát- Egyik kezünkkel óvatosan fogjuk meg a kocsányt, a másik kezünkben levő ollóval pedig vágjuk le a fürtöt a tőkéről. A' hamvasság megőrzése érdekében lehetőleg keveset fogdossuk a fürtöket. Már a szedésnél érdemes elvégezni az osztályozást és csomagolást. A hibás szemeket ollóval csipkedjük ki. Ládákba vagy kosarakba egysorosán helyezzük el a fürtöket. Végül a szüretelés általános szabályairól is érdemes néhány szét ejteni. Semmilyen gyümölcsöt se szedjünk esőben vagy harmatos hajnalon. Az eső és a nedvesség hatására könnyen megróthadhatnak a gyümölcsök. De forró napsütésben, sem ajánlott a szüret. A felforrósodott gyümölcs is romlékonyabb. Jó, ha a leszedett termékeket rögtön árnyékba rakjuk. Arra is ügyeljünk, hogy az ágakat, rügyeket szedéskor ne tördeljük le. Célszerűbb létráról, szedőállványról és nemi fára mászva szüretelni. Legyünk arra is figyelemmel, hogy egyetlen gyümölcs se maradjon a fán, mert azok a kártevők és kórokozók búvóhelyévé lehetnek. (rí) Ki ne találkozott volna már a 3—8 mm nagyságú, félgömb alakú, sokszor igen szép, tarka katicabogárkákkal? Sok fajukra a pöttyök száma, elhelyezkedése igen jellemző, más katicák foltjai ellenben igen változékonyak. A katicabogarak — hazánkban mintegy 70 fajuk él — néhány kivételtől eltekintve ragadozók. Legtöbbjük a levéltetvekre, mások a pajzstetvekre szakosodtak. Ismét más képviselőik főként liszteskékkel vagy levélbolhákkal táplálkoznak. Vannak azonban olyan katicák is, amelyek szinte kizárólag atkákat, vagy például lepkebernyókat esznek. Sok katicabogárfaj virágport vagy nektárt fogyasztva vészeli át a táplálékhiányos időszakot, de számukra bizonyos zsákmányfajok annyira alapvető éleimül szolgálnak, hogy a teljes kifejlődésükhöz, illetve szaporodásukhoz nem is nélkülözhetik őket A katicák egy része szorosan kötődik bizonyos élőhelyekhez a legfőbb táplálékforrások jelenlététől és a mikroklímától függően, mások viszont nem annyira válogatósak. A kifejlett bogarak a megfelelő táplálékért több kilométeres tá-A biológiai védelcezis közkatonái: A katicabogarait volságra is képesek tömegesen get kedveli, ezért a legszíveelrepülni ás ott megtelepedni, például ha a tápnövény leszáradása, vagy betakarítása miatt eltűnnek a levéltetvek. A katicák a biológiai védekezés legsikeresebb közkatonái közé tartoznak. Amikor a múlt század végén Ausztráliából Kaliforniába behurcolták a narancsvesztő pajzstetűt, ott ez a veszedelmes kártevő oly mértékben elszaporodott, hogy kipusztulással fenyegette a naranesültetvényeket. Ezért utánatelepítetíék egyik ragadozóját, a Rodolia Kardinális nevű katicát. Az visszaszorította a pajzstetűt, s az ültetvények megmenekültek. Azóta ezt a kaitcát még 29 ország narancsültetsényiiin honosították meg — teljes sikerrel. A nálunk közönséges, közismert hétpettyes katicát például 1957-ben telepítették át az amerikai kontinensre, s ott a burgonya levéltetvei ellen vetették be. Ez a bogár a melesebben a ritkább, fél méternél alacsonyabb növényzetben tartózkodik. Az áttelelt bogarak május folyamán a telelőbely környékének bozótosaiban vadásznak tetvekre. Később szántóföldi növényekre, gyomokra repülnek és ott szaporodnak. A nőstények 350—1500 tojást rakhatnak le 10—80-as csoportokban. A bogarak naponta átlagosan 100 tetvet fogyasztanak el. Az ugyancsak nagyon gyakori kétpettyes katicabogár neve onnan ered, hogy szárnyfedőin rendszerint két Folt található. De a fekete és a vörös szín kombinációjából számos más, ettől eltérő mintázatot is ölthet nek. Főleg fás, cserjés, bozótos helyeken élnek, s a gyümölcsösökben leghasznosabb segítőink közé tartoznak. A kifejlett bogarak már március— április folyamán, tehát alacsonyabb hőmérsékleten, felélednek a téli dermedtségből, és azonnal táplálék: levéltetű, vagy virágpor után néznek. Sok levéltetű kora tavasszal fákon, bokrokon kezdi meg szaporodását. és csak később települ át a termesztett növényekre. A kétpettyes katica ezeket az első tetűtelepeket tizedeli meg. Nyár elején felfedezhetjük a cseresznyén, a szilván, az őszibarackon, az almán, a rózsán vagy egyéb díszcserjéken. Nyár derekára rendszerint eltűnnek ezekről a fákról, cserjékről a tetvek és akkor a kétpettyes katicák felkeresik a lágyszárú növényeket. Az imágók naponta körülbelül 40—50 levéltetvet zsákmányolnak. Október folyamán az áltelelésre vonuló bogarak lakásokba is behúzódnak, a melegebb téli napokon találkozhatunk velük otthonunkban. A kétpettyes és a hétpettyes katicát mindenki ismeri, a tizenhárompettyes katicát ellenben kevesebbeen. Pedig a biológiai védekezésben ennek is fontos szerepe van. Az előbbieknél nagyobb termetű, s eJ- sősorban a gebonalevé! tetvek fogyasztásában jeleskedik, élete folyamáé 400—500 darabot is elfogyaszt belőlük! fÉlet és Tudomány) Шапм-UfiUBZBUIHIt KÉRDÉS: Milyen gyógynövényeket érdemes szélhajtónak gyűjteni? V. A., H. VÁLASZUNK: Szélhajtőnak a vadon termő növények közül mindenekelőtt kamillát, fehér mályvát, hársfavirágot, cickafarkot, kálmosgyökeret, ezerjófüvet és macskagyökeret érdemes gyűjteni, a termesztett gyógynövények közül pedig az egyszerű és az édeskömény, a koriander, az angelika gyökér, a bazsalikom stb. érdemel említést és figyelmet. .A kamilla az egyik legrégibb és legelterjedtebb gyógynövényünk. Sokan Ismerik, mégis érdemes gyűjtés előtt meggyőződni felőle, hogy valóban kamilláról van-e szó. Ugyanis akadnak hozzá nagyon hasonlító, de győgyhatással egyáltalán nem rendelkező növények. A kamilla virágja kellemes és jellegzetes illatot áraszt, ha szétmorzsoljuk az ujjaink között. A kamillatea egy percig tartó forralással készül, naponta három csészével fogyaszthatunk belőle (egy csésze tea egy evőkanál száraz virágból készüljön). A fehér mályvának a gyökere értékes, de az is csak akkor, ha ősztől tavaszig szedjük (nyáron a gyökérben kevés a hasznos hatóanyag). Ä begyűjtött gyökereket hámozva és 5X5 cm-es kockákra- vágva kell szárítani. A száraz gyökér sok nyálkát tartalmaz, tehát a teát kizárólag áztatással szabad készíteni (főzés esetén a nyálka keményítővé alakulna át). A gyökérből naponta 0,5 grammot szabad felhasználni. Persze, gyűjthető a levél is, s mivel ebben kevesebb a hatóanyag, ebből a napi adag 1,5 gramm lehet. A nálunk dísznövényként termesztett, rózsaszín vagy fehér virágú mályvarózsának a virágszirmait lehet szárított állapotban drogként hasznosítani. A fekete mályvarózsát kimondottan gyógynövényként termesztjük. A hársfavirágot sokan gyűjtik, de kevesen tudják, hogy egyéb kedvező hatása mellett enyhe hashajtó és szélhajtó hatása is van, akárcsak a bodzavlrágnak fnem a földibodzárói van szó). Sajnos, a hársfavirág gyűjtéséről már lemaradt, de jövőre ne feledkezzen meg róla. A cickafark a kevésbé Ismert és csak ritkán gyűjtött gyógynövényeink közé tartozik, pedig fölöttébb értékes. A virágját kell gyűjteni kb. 1 cm-es szárral. A száraz, felaprítotl virágból naponta 2 kávéskanálnyit szabad felhasználni, s a teát 15 percig tartó, forróvtzes áztatással kell készíteni. Ezt a növényt a prosztatásoknak is figyelmébe ajánljuk, mert a tea fogyasztása a daganat visszahúzódását eredményezi. A kardszerű leveleiről ismeretes, egyébként Is díszes kélmosnak szintén a gyökerét gyűjtjük. Vigyázatl Ne téveszszük össze az ugyancsak díszes nőszirommal. A száraz és felaprított drogból naponta öt gramm fogyasztható tea vagy por formájában. Nyugtató és gyomorfekélyt gyógyító hatása is említést érdemel. A főleg a folyók közelében díszlő ezerjófűről valaha az a hír járta, hogy ezer betegséget gyógyít. Ez persze nem igaz, de azért érdemes gyűjteni, mert felfúvódás, étvágytalanság, idegfeszültség és vérszegénység ellen kitűnő. A macskagyökér néhol tömegesen terem a nedves folyóparton, mint másutt a pipacs. Szélgörcsök ellen kitűnő, mer.t oldja a görcsöket is nyugtat Is. A szélhajtó gyógynövények választéka ennél természetesen sokkal gazdagabb, hiszen az aromatikus, illatozó, tehát többkevesebb illóolajat tartalmazó gyógynövények egytől egyig ide tartoznak. Hogy csak néhányat említsünk: kakukkfű, fodormenta, borsosmenta, csobormenta, borsfű, citromfű, kapor, pemetefű, petrezselyem, zeller stb. Egy-két gerezd erejéig a fokhagyma is széthajtó hatású, de nagyobb mennyiségben fogyasztva felfúvódást okoz. Legjobb Itatás úgy érhető el, ha többféle növényt vegyesen használunk. Dr. Nagy Géza Vasárnaptól már szeptembert Írunk, tehát kezdetét veszi a népszerűsítő kiállítások időszaka Fotó: —bor
