Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

Növényvédelem szeptemberben A másodvetésű csemegeiibor- és a körte varasodása ellen is kát rendszeres — 7 — 10 napon- beiktathatunk egy kezelést. Va­­kénti — permetezéssel óvjuk a lainilyen kontakt- hatású gum­­belegségektűl. Ehhez a 7 na- baülő szert használjunk (21 nos élelmezés-egészségügyi vá- nap várakozási idővel használ­­rakozási határidejű Kuprikol, ható a Uithane és a Pnruzin, vagy a Perozin áll rendelkezé- 14 nappal az Orthocid), hogy sünkre, de az eltenni való fertőzéstől mentes gyümölcsöt uborkát terinéskütés után Kup- vihessünk a tárolóba. A varas rikollal már nem szabad kezel- foltukat ugyanis — elsősorban ni. A használatos pnrmetlébe a a körtén — másodlagos goin­­lisztharmat ellen ajánlatos Sn- bák (Trichothecium) fertőzik, likol К-t keverni (ennek kö- teljesen élvczhetutlenué téve a telező várakozási ideje 3 napi, gyümölcsöt, s az uborka kezelésekor taná­csos a sárgadinnyére is gon­dul ni. A paradicsomot a paradi­csomvész (fitoftóra) ellen kell 7—10 napimként Kuprikollal permetezni. Szeptember elején az őszi káposztaféléket szükség szerint óvjnk az előforduló kártevők­től (hernyók, moly tetvek). A hozzáférhető készítmények kö­zül az Actellic 30 ЕС és a Sol­­dep használható, de az utóbbi a molytetveket, sajnos, nem irtja. A kötelező élelmezés­­egészségügyi várakozási idő a Soldepnél 14, az Actellic ese­tében 7 nap. Az almafák esetében a per­metezés'a szüret közeledtével, főleg a pirns gyümölcslakács­­atka tojásrakó nőstényei ellen irányul. A Bi 58 ЕС, a Plictran (a kötelező várakozási idő mindkettőnél 28 nap) vagy a Miiből (21 nap) használatával már a takáesatkák jövő évi né­pességét csökkentjük. A hónap elején még az alma JAVASOLT TÖMÉNYSÉG Növényvédő szer Javasolt töménység % bau 10 liter permetlé szerszükségtete gram inban, cm1-ben Ambnsh 25 DP 0,04 4,0 Pirimor DP 50 0,05—0.075 5,0—7,5 Fundazol WP 50 0,07 7,0 Ultracid WP 40 0,075 7,5 Rondán 50 WP, Karathane FN 57, Bi 58 ЕС, Plictran 25 WP 0,1 10,0 Actellic 50 ЕС, Anthio 25 0,15 15,0 Miiből ЕС, Metation E 50, Dimecron 20 0,2 20,0 Dithane M 45, Polyram combi 0,2—0,3 20—30 Soldep 0,2—0,4 20-40 Orthocid 50 0,3 30,0 Perozin 75 В 0,3—0,4 3U—40 Sulikol К 0.5 50.0 Kuprikol 50 0,5—0,7 50—70 hetik. A betegségek ellen Suli­kul K-val vagy t'unduzollal kombinált I)ilhane-t vagy Or­­thocidnt használhatunk,a kár­tevőket pedig Diniecron, Ultra­­cid vagy Antiim használatával irthatjuk. Szeptember elején inég a ró­zsát is érdemes niegpernietez­­ni a kúrái lumbbullást okuzó gombabetegségek (feketefollos­­ság, rozsda), valamint liszthar­­inat ellen (Sulikul K val kom­binált permetlélmn kijuttatott Dithane vagy Perozin). A hűvös szeptemberi éjsza­kák beállta elüti ne lelotlkez­­zönk meg a szabadban telelte­tett dísznövények lakásba tör­ténő visszatelepítéséről. He mi­előtt erre sort kerítenénk, ala­posan vizsgáljuk meg növé­nyeinket, nem találunk-e raj­tuk pajzstetveket, levéltetveket vagy takácsalkákat. Az első két kártevőt szabadszemntel is könnyen felfedezhetjük, viszont a takácsatkák jelenlétére csak a finom, pökhálószeru szöve­dékről, valamint a leveleken található apró ezüstös pontocs­kákból következtethetünk. Ha a növényeken csak levéltetveket találunk, akkor Pirimort, ha pajzstetveket, akkor Ultracidot vagy Dimecront, ha pedig la­­kácsatkákat is felfedezünk, ak­kor Ultracidot vngy valamilyen speciális atkaőlu szert Ipt. Plictran, Miiből) kell használ­nunk. Permetezés után egy héttel ismét vizsgáljuk meg a növényeket, s ha mindent rend­beli találunk, akkor alapos zu­hanyozást követően visszate'e­­píthetjük kedvenceinket a la­kásba. Matlák György agrármérnök ■ '"'.л A jól időzített, szakszerű növényvédetem szintén segítségünk­re lehet abban, hogy az immár rendszeres őszi-téli termény­­bemulatókon sikeresen szerepeillessünk termékeinkkel Fotó: —bor Körtevarasodás (A szerző felvétele] (21 nap), a lisztharmat ellen a Karathane (28 nap), a szür­kepenész ellen pedig a Rnnilan (14 nap) jöhet számításba. Csapadékos időjárás esetén a krizantémot különféle levél­betegségek (Septoria, Ascocby­­ta, lisztharmat) és állati kár­tevők (tevéltetvek, poloskák, levélfonálférgek) veszélyezlet­vigyázni ketl a kötelező 21 napus várakuzási határidő be­tartására. Szeptember elején a szőlőt három betegség fenyegeti: pe­­runoszpóra, lisztharmat és szür­kepenész. Főleg csapadékos időjárás esetén kell nagy gon­dul (ordítani a vegyszeres nö­vényvédelemre, de immár a rü­­vidnbb várakozási határidejű készítményeket válasszuk. Ezek közül a peronoszpóra ellen a Dithane vagy a Pulyram combi ■v 4 1 A szőlősgazda, a szőlővel kedvtelésből foglalkozó ember egész évi fára­dozásának jutalma a szüret, amely egyben a borászati mun­kák kezdetét ts jelenti. A szü­ret a szőlőtermesztés egyik legfontosabb munkája. A szüret idejének és a feldolgozás mód­jának helyes megválasztásával jelentős mértékben befolyásol­hatjuk a must és a bor tneny­­nylségét és minőségét. Az el­követett hibák végigkísérik a bort fejlődése egész szakaszán. Szüret elölt néhány héttel gondosan átvizsgáljuk és rend­zuk fel a penészes, rothadt szőlőt. A szőlő közé ne kever­jünk kék bogyójú fürtöket, mert borunk értéktelenebb, hi­bás színű (pirkadt) lesz. Di­­rekttermő szőlőt ne tegyünk a nemes fajták közé, mert a bor értékét erősen csökkenti. Csak annyi szőlőt szedjünk le, a­­mennyit legkésőbb 24 órán be­lül fel tudunk dolgozni. A szüret ideje elsősorban a fajtától és a szőlő érettségétől függ. A korai fajtákat jó évjá­ratban már augusztus. vfigén, szeptember elején', a középko­rai és a középkésel fajtákat van növekedik a bogyó levének elpárolgása folytán. A cukor­­tartalom relatív növekedése tehát súlycsökkenéssel jár. A szüret legkedvezőbb Ide­jének megállapítása céljából végezzünk próbaszüretet. Ha a szőlő elérte a fajtára jellemző cukorfokot és a próbaszüretek alkalmával (2—3 naponként) a cukortartalom már nem emel­kedik, megkezdhetjük a szőlő szüretelését. Ne rontsuk el ko­rai szürettel minőségi borain­kat. Teljes érésijén szüreteljük a legtöbb fehérbor-szőlőfajtát. Ki­behozzuk a szüretelőeszközö­ket, edényeket és gépeket. A szüret megkezdése * előtt kita­karítjuk a présházat és a pin­cét, a falakat lemeszeljük, a beton- vagy fapadozatot fel­mossuk, az óbort a pince egyik részéhe összpontosítjuk. A sző­lő feldolgozására és a bor tá­rolására szolgáló helyiségeket kikénezzük. Szüretkor már min­den tiszta legyen, mert a leg­több bőrbetegségnek és borhi­bának éppen a tisztaság hiá­nya és a gondatlanság az oka. Nem az a jő pincegazda, aki orvosolni tudja a beteg, hibás bort, hanem akinek a bora nem igényel különösebb beavatko­zást. A szőlőfürtök szedéséhez éles kést vagy szüretelő ollót hasz­nálunk, s a földre hullott sze­meket Is összeszedjük. A ter­mést 10—15 literes műanyag vagy zománcozott vödrökbe szedjük.. A különböző fém vagy bádogedények, niűanyagzsákok használatát mellőzzük. A le­szüretelt szőlő összegyűjtésére és szállítására puttonyokat, 50 —100 literes műanyag vagy fa­edényeket, ládákat használunk. Ügyeljünk arra, hogy szürete­lés és feldolgozás " közben a szőlő vassal ne érintkezzen. A szedőedénveket naponta jól ki kell mosni és éjszakára csöpo­­gőre állítani, hogy reggelre megszáradjanak. Ideje készülődni szeptember második felében, a későn érő fajtákat pedig októ­berben szüreteljük. A borszőlő­­fajtákat általában teljes érés­ben (technológiai érettség) szüreteljük, amikor a szölöbo­­gyó eléri legnagyobb súlyát, befejeződik a cukor abszolút növekedése .és a savtartalom csökkenése. A szőlőben kifej­lődnek az Utat- és zamatanya­gok, amelyek megadják a bor jellegét. A teljes érésben lévő szőlő bogyót megpuhulnak, hé­juk megvékonyodik és áttetsző­vé válik, a fajtára jellemzően kiszínesedik, a kocsány bámul­ni kezd, fásodik, a bogyók a bogyónyélről könnyen levál­nak. A tejles érésen túl a szőlő cukortartalma már csak relatí­vételt képeznek a savszegény szőlőfajíák, melyeket meleg, száraz nyári Időjárás esetén még akkor Is teljes érés előtt szüretelünk, ha a must cukor­­tartalmát cukrozással szüksé­ges javítani. Ilyen fajta a Riz­lingszilváni, amely rothadásra eléggé hajlamos, savai gyorsan bomlanak, túlérve a belőle ké­szült bor diszharmonikus, tom­pa, íllalanyegokban szegényebb lesz. A teljes érés elölt (fo­gyasztási és technológiai érett­ség között) szüreteljük az illa­tos, aromatikus borokat adó szőlőfajtákat is, mint pl. Tra­minit, az Ottonel muskotályt, a Sauvignont, mert illatanyag­ban ilyenkor a leggazdagab­bak. Teljes érésben, kedvező időjárás esetén, kissé túlérve szüreteljük a Fehér burgundit, a Szürkebarátot és a Rajnai rizlinget, hogy a harmonikus sav-cukorarány mellett kidom­borítsuk n fajták jellegét is. Jó vörösbort csak tökélete­sen érett (nem túlérett!J és •teljesen egészséges szőlőből lehet készíteni. Éretlen szőlő­ből savanyú és világos színű, zamat és test nélküli bor lesz, túlérve viszont barnás színű vörösbort kapunk. Ha a kék szőlő rothadni kezd, azonnal szüreteljünk, mert a penészek elroncsolják a színanyagot. A szüret idejét jelentős mér­tékben meghatározza az őszt időjárás és a .szőlő egészségi állapota. Kedvező időjárás ese­tén a szüretet ne siessük el. Tartósan esős Időjáráskor azon­ban korábban szüreteljünk, fő­leg ha rothadás vagy korai fa­gyok veszélyeztetik a szőlőt. Ebben az esetben kényszerszü­retet végzünk. A hideg, esős időben szüretelt szőlők cefréje és mustja rosszul erjed. NtH vényvédő szerek maradványai­tól a szüretelt szőlő lehetőleg mentes legyen, ezért minden esetben tartsuk be a szüret előtti 30—40 napos élelmezés­egészségügyi várakozási ' Időt. A növényvédő szerek maradvá­nyaival szennyezett szőlő must­ja rosszul erjed, a belőle ké­szült bor pedig ízhibás lesz. Kurpás András agrármérnök Lehetőleg meleg, száraz Idő­ben szüreteljünk. A leszüretelt szőlő tiszta, egészséges, tech­nológiai szempontból borkészí­tésre alkalmas legyen (ne le­gyen befülledve, ecetesedve). Fajtatiszta bor készítése céljá­ból az egyes fajtákat külön szüreteljük. Ha egy fajtából kisebb mennyiségű szőlővel rendelkezünk, akkor legalább az egy minőségi osztályba tar­tozó fajtákat szüreteljük egy­be. Külön szedjük és dolgoz­Számtalan példa Igazolja, hogy kertészkedtünk általában lelkesednek az újért, bátran váU látják a haladó termelési módszerek kipróbálásával és meghonosításával járó kockázatot. Felvételünk a nagyniegyeri | fialovo) Morva Pál kertjében készült, ahol egyebek között füg­gőleges kordont (Vertiko) és egyeslüggöny művelésű szőlőt is láttunk. Fotó: —bor A kései őszibarackot a gyü­mölcsöt károsító keleti gyü­­mölcsmoiytol kell óvni (Muta­tion, Am husii, Diniecrnn), de

Next

/
Thumbnails
Contents