Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 3Í. Fiatal képzőművészek bemutatkozása Az ifjúság nemzetközi éve, a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó, valamint ha­zánk felszabadításának 40. évfordulója jegyében ren­dezték meg Bratislavában a fiatal képzőművészek VI. szlovákiai kiállítását. A ren­dezvényen több mint 150 fiatal alkotó mutatta be munkáit, nagyjából egyenlő arányban képviselve az egyes képzőművészeti ága­kat, nevezetesen a festésze­tet, a grafikát, a kisplaszti­kát, a formatervezést és az iparművészetet. A kiállításon ismét bebizonyoso­dott, hogy az idei nevezetes évfordu­lók és események komoly ösztönzést jelentettek a fiatal művésznemzedék alkotói munkásságában. Ez a hatás a kiállítás egészén lemérhető volt, de a legkézzelfoghatóbhan a festők és a plakáttervezők alkotásain keresz­tül nyert kifejezést. Az első helyen említhetjük itt a Banská Bystrica-i Miroslav Brooš közéleti témájú olaj­festményeit (Kőművesek, Gyűlés után), vagy Ján Dobiš, Zdeno Bráz­dil és Pavol Rozložník plakátterveit. Különösképpen megragadta a látoga­tók figyelmét a legutóbb említett, 28 éves galántai (Galanta) grafikus Füstölgő táj című, absztrakt elemeket tartalmazó, mégis rendkívül kifejező és közérthető, környezetvédelmi té­májú alkotása. Mint minden évben, úgy az idén is a festészet témakörében láthattuk a legtöbb alkotást, amelyek témájukat tekintve is rendkívül változatosak voltak. Egyedi színfoltot jelentettek például Michal Cičvák sport-témájú olajfestményei. A szögletesre kikép­zett alakok, a durván megformált arcok mindenekelőtt a küzdelmet ér­zékeltették kitünően; különösképpen éreztük ezt a Maratoni futók című festményén. Marta Chabadová neve már nem Ismeretlen a képzőművésze­tet kedvelők között, hiszen több or­szágos kiállítása is volt már, ezen­kívül illusztrációi rendszeresen je­lennek meg a különböző lapokban. Festészetét puritán kifejezésmód, tiszta, egyszerű vonalvezetés, élesen elhatárolt síkok, és egyfajta saját­ságosán torz, mégis rendkívül kife­jező perspektíva jellemzi. Az egyszí­nű felületek békét, nyugalmat árasz­tanak, s a madártávlat valami éteri lebegést kölcsönöz az alkotásoknak. Mindezek a sajátságok együttesen leginkább a Repülés című olajfestmé­nyén láthatók. Témájukban és stílu­sukban ugyancsak jól elhatárolhatóak voltak Svetozár Ilavský képei. Bár címeikben nem utalt rá, az első pil­lantásra nyilvánvaló volt, hogy port­résorozatról van sző, melynek alanya a szlovák könnyűzene egyik legmar­kánsabb, legeredetibb képviselője, Marián Varga. A képek kitűnően ra­gadják meg Varga extatikus egyéni­ségét, s szinte" sugárzik róluk a ze­nének az a megszállott szeretete, amit mindenki megfirzett, ha csak egyszer is alkalma volt látnia Vargát fellépés közben. Ä lobogó lila és bor­dó színek nagyszerűen egészítik ki az összhatást, s a felsoroltak summá­­zataként túlzás nélkül elmondható, hogy portrésorozatával Ilavský a tár­lat legmeghatározóbb egyéniségei közé sorakozott fel. Egészen más képi világot jeleníte­nek meg Stefan Polák festményei. A romantikus, álomszerű képeken csodálatos egységben olvadnak ösz­­s-ze a nőalakok lágy vonalai az oly­kor már a szürrealizmusba hajtó tár­gyi víziókkal, s az egészet harmoni­kus, valőrökkel átúsztatott pasztell­színek fogják keretbe. A négy fest­mény tenj^tikflilag négy külön világ, stílusuk azonban annyira egységes, hogy szinte áttételek nélkül sugárzik ki belőlük alkotójuk lelkivilága. Köl­tői címeik tipikusan olyanok, ame­lyek senkinek sem jutnának az eszé­be, de miután elolvastuk, mégis teli­találatnak éreztük őket: Téli tükör, Lehullott szivárvány, Gondolatokba merültem Uľjana Zmetáková Portré és Stani­slav Flak Lida kisasszony című fest­ménye nem véletlenül került egymás mellé a kiállítóterem falán. Legjel­lemzőbb jegyeikre — a különbségek érzékeltetése által — éppen a m á­­s i к kép szemlélése közben jöhetünk rá. így emeli ki a Lida kisasszony szecessziós kidolgozottsága a Fortré nyers vonalait, az egyik aszimmetriá­ja a másik középpontban összefutó erővonalait, a romantika a realizmust és fordítva. Címében és kompozíció­jában egyaránt meghökkenti a láto­gatót Peter Orván Alvók c. olajfestmé­nye. A méreteiben is impozáns alko­tás szertelen színvilágával valósággal magához rántja a szemet, meditativ szürrealizmusa pedig Salvador Dali „szelídebb“ képeit juttatja az eszünk­be. Végezetül Daniela Krajiiová két festményéről (Békés nap, Katasztró­fa) ejtünk néhány szót. A két mű drámai szembeállítás: az elsőn ren­dezettség, szabályosság, harmónia uralkodik az alakok és a tárgyak között; az utóbbiak többnyire funk­­ciótlan volta is ezt a továbbgondolást nem igénylő szemléletmódot sugall­ja. Annál megrázóbb a másik kép káosza, feszültsége, tragikus dina­mizmusa: minden széttört, összeom­lott, ami az imént a helyén volt; minden, ami az Imént maga volt a megállapodottság, most romjaiban­­-roncsaiban a pusztulás jelképévé vált. A két kép mondanivalója valóban nem igényel több kommentárt. A kisplasztikák közti] Zuzana Štei­­sová, Štefan Hudzík és Milan Kosniel portré-tanulmányait említjük első­ként; valamennyi érett, kiforrott, ha­Változatlan tenni akarással Több mint tíz esztendeje változat* lan lelkesedéssel és ügyszeretettel irányítja Urbán Aladár pedagógus a Nagykürtöst (Veikéi KrtíS) járás mondhatnám legtevékenyebb Csema­­dok-alapszervezetét Ipolyvarbón (Vr­­bovka). Az utóbbi években főleg a szervezet Nógrád nevet viselő köz­művelődési klubja végez valóban oda­figyelésre érdemes munkát. Ennek szemléltetésére elég csak felsorolni az idei év első felében sorra került rendezvényeket. Az év elején Faragó Laura ének­művész, az Országos Filharmónia tagja volt a klub vendége. Впек a búzamezőkről c. összeállításában ma­gyar népdalokból adott közre egy csokorravalót. Egy további magyar­­orszáai vendég, Czibere János, az Al­gái Állami Tangazdaság ágazatveze­tője a korszerű szőlő- és gyümölcs-Uljana Zmetáková: Portré tározott stílusjegyeket viselő álkotás. Mint bemutatott alkotásainak címei is utalnak rá (Kővirág, Élő kő), Syl­via Breznianska lírai, romantikus al­kat, akinek a keze alatt „élővé vá­lik“ az agyag. Ladislav Švantner két avantgárd stílusú padlóvázával je­lentkezett, Juraj Síleš és Július Mag pedig C. Debussy, illetve Július Nem­eik arcmását öntötte bronzba. Gyö­nyörű vonalvezetésűnk és rendkívül ízlésesek voltak Peter Valíš kerámiái amelyeken keresztül a fiatal művész kétségkívül jelesre vizsgázott forma­Ladislav Švantner: Vázák tervezésből. Éva Podfajová . mértani ihletésű üvegszobrait is sokan meg­csodálták; a harmonikusan kiképzett poliédereek egy-egy sarka sík- vagy gömbfelülettel volt levágva, s ez sa­játos fényhatásokat eredményezett a kristálytiszta üvegből készült testek belsejében. Viszonylag kis terjedelemben volt jelen a fotóművészet, de három kép­viselőjét, Svetozár Ábelt, Ivan Dab­­fcákot és Anion Sládeket feltétlenül meg kell említenünk. 'Az előfibt töké­letesen megkomponált, letisztázott színes fotókkal jelentkezett, míg Dab­­öák objektívét a technika ihlette meg: jobbára ipari környezetben ké­szült felvételei rendkívül kifejezőek, és művészi igényességükkel messze túllépik az úgynevezett riportkép­­-kategóriát. Anton Sládek pedig so­rozatot állított ki, Zenészportrék címmel. Rendkívül érdekes volt a kiállítás iparművészet-formatervezés részlege. Kosztümtervektől bábjáték díszlete­kig, elegáns vonalú telefonfülkétől épület-makettekig sok mindent lát­hattak itt az érdeklődők. Kiseoczlová Katarína például a prosté jovl Hanác­­ke divadlo számára készített — kom­binált technikával, ragasztással, ko­­lázzsal — fantázíadús, sajátosan gro­teszk, olykor kissé bizarr kosztümö­ket. Jana Antalová diplomamunkája a "modern és a klasszikus építészeti stílusok „összeférhetőségének“ kitű­nő bizonyítéka: az általa tervezett korszerű postaépület harmonikusan, illeszkedik be az Óváros történelmi épületei közé. Miroslav Zikmnnd és Oľga Babiaková a Banská Bystrica-i Jozef Gregor Tajovský Szíház épület­tervére kihirdetett pályázaton nyer­tek első díjat, s a tervet, valamint a leendő színházat és környékét ábrá­zoló makettet szintén megtekinthet­ték a kiállítás látogatói. Említést ér­demelnek még Jaroslav Paška bútor­­tervei, valamint Vladimír Bánsky, Peter Havas és Peter Kosmáé szolid vonalvezetésű telefonfülke-tervezetei. • • • A legújabb szlovákiai képzőmű­vész-generáció bemutatkozása min­den szempontból beváltotta a fiatal alkotókhoz fűzött reményeket. Bebi­zonyosodott, hogy e nemzedék élvo­nalának önálló, határozott művészi arculata van, amely jól" tükrözi mo­dern korunk és a szocialista művé­szet igényeit és lehetőségeit. Az al­kotások döntő többsége napjaink, mai életünk egy-egy epizódjának művészi reflexiója, melyek összessé­gükben a jelenbe és a jövőbe vetett hitet fejezik ki: a jelenbe, amelyben alkotóik velünk együtt élnek, s a jö­vőbe, amelyben élni szeretnének. Vass Gyula termesztésről tarlóit nagy érdeklő­déssel kísért, tudományos szintű elő­adást. A magyar festészet nagy alak­ja, Székely Bertalan születésének 150. évfordulója alkalmából dr. Bakó Zsu­zsa művészettörténész , a Maqyar Nemzeti Galéria dolgozója a híres festő életét és munkásságát mutatta be a szép számban megjelent érdek­lődőknek. Dr. Szénássy Zoltán, a Ko­máromi (Komárnoj Magyar Tannyel­vű Gimnázium tanára Jókat életéről tartott értékes előadást. Az író-olva­só találkozónak is beülő rendezvé­nyen 50 darab könyv kelt el a szerző Komáromi Olympos c. könyvéből, és Szénássy Zoltán dedikálta korábban megjelent könyveit is. A Csemadok ipolyvarbóí alapszer­vezetének menyecskekórusa mellett az idén alakult férfikórus is beneve­zett a Tavaszi szél... népdalverseny járási fordulójára. Itt kell megje­gyezni, hogy lényegében ennek a két éneklőcso porinak a tagjai alkotják a múltban már országos hírnevet szerzett folklórcsoportot. Tevékeny­ségével kapcsolatban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a csoport egy­re bővülő baráti kapcsolatait sem, Két éve vették fel a kapcsolatot a magyarországi szadai Székely Berta­lan Általános Művelődési Egyesület asszonykórusával, az ottaniak kezde­ményezésére. Először a szadaiak mu­tatkoztak be Ipolyvarbón, majd utána a vendéglátók mutatkoztak be folk­lórműsorukkal Szadán. Idén tavasszal két magyarországi meghívásnak tett eleget a varból folklórcsoport. Budapesten a Rakpart klub tagjai élvezték az ipolyvar­­bói lakodalmi szokásokat bemutató műsort. A következő fellépés a szent­endrei szabadtéri múzeumban volt korhű környezetben. Nem hiányzott a menyasszony, a vőlegény, no meg a násznép sem, és amíg tartott a készlet, enni-innivalő is volt, A né­zők és az arra járó turisták közül többen azt vélték, valódi lakodalom­ról van szó. A varból folklórcsoport­nak ez a fellépése volt sorrendben a tizenötödik. A helyi szervezet elnöke a csoport tevékenységét ecsetelve jo­gosan jegyezte meg, hogy a Varból lakodalmas c. összeállításuk filmsza­­lagot is megérdemelne. Aki látta ezt a szép műsorukat, Igazat ad az ész­revételnek. Bodnár Gyulai Stanislav Flak: 6 Lida kisasszony Zuzana Steisová: Két portré (A szerző felv.J MwnsmaaiťHiytrT-rT- ti —-in-"- , n- -i- ľ,-f---n , , -nr. -,тгш.пж-Пи.-пп.т^ ■ Honvédelmi és sportnap j A galántai (Galanta) Agrostav nemzeti vállalat az tizem szakszervezeti bizottságával, valamint SZISZ-alapszervezetével együttműködve nagyszabású honvédelmi és sportnapot szer­vezett a Galántához tartozó matúškovói sportpályán. A ren­dezvényt Jozef Boesák mérnök, az üzemi szakszervezett bi­zottság elnöke nyitotta meg, majd Magnusz Ottó mérnök, a játékok fő szervezője ismertette a résztvevőkkel a verseny feltételeit. Ä vállalat igazgatójának serlegéért kiírt labda-­­rúeótornan hat csapat indult, amelyek kiesési rendszerben mérkőznek meg egymással; az első helyen végül Is a gazda- I sági részleg csapata végzett. A, honvédelmi versenyben, amely 11500 méteres terepfutásból, gránátdobásból és céllövészetből állott, a férfiak csapatversenyében a Szabó—Szalay—Szőcs, a nőknél pedig a Takácsné—Savéi—Baán összetételű trió bizo­nyult a legjobbnak. A győztesek értékes tárgvt jutalomban részesültek, amelyet a vállalat Igazgatóis, Bnhnslav Eliz adott át. A versenyben egyébként összesen 132 versenyző állt rajt­­íj hoz. Külön említést érdemel, hogy a rendezők nem feledkeztek meg a résztvevők és az üzem többi alkalmazottjának gyerme­­: keiről sem. Az egyes életkorok szerinti kategóriákban össze­sen 130 kisebb-nagyobb gyermek mérhette össze tudását a különböző ügyességi számokban, s a győzteseken kívül vala­mennyi résztvevő kapott valamilyen apró ajándékot Mindent összegezve: a jól megszervezett honvédelmi és sportnapon összesen mintegy 600 személy vett aktívan részt, s a rendez­vény szorosabbá fűzte a munkatársi és emberi kapcsolatokat : a vállalat dolgozói között. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents