Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

19S5. augusztus 24.

.SZABAD FÖLDMŰVES.

A tejtermelés jövedelmezőségének biztosításé

Ä tejtermelés népgazdasági és üzemgazdasági jelentősége egyaránt Ismeretes. Mivel alapvető és nélkülözhetetlen népélelmezési termékről van szó, nehéz lenne eldönteni, mi a fontosabb: a mennyiségi követelmények kielégítése, a minőség, avagy В termelési költségek szintje. A közgazdasági szabályzók — mindenekelőtt az árrendszer — feladata tehát, hogy egybehangoltan biztosítsa mind a népgazdasági, a társadalmi, az egészségügyi, mind pedig az üzemgazdasági érdekek összhangját, vagyis, hogy mezőgazdasági üzemeink elegendő mennyiségű, biológiailag hibátlan minőségű tejet termeljenek olyan költségszinten, mely az érvényben levő felvásárlási árak mellett biztosítja azt a jövedelmezőséget, mely szükséges az üzem pénzforrásainak biztosításához.

Mint ismeretes, az I. minőségi osztályba tartozó tej felvásárlási ára a nyári időszakban 3,50, a téli időszakban pedig 3,80 korona. A tapasztalatok szerint ez a felvásárlási ár akkor biztosítja a mezőgazdasági üzem számára a szükséges jövedelmezőséget, ha a kitermelt tej legalább 85—90 százaléka I. osztályú, az önköltsége pedig nem haladja meg a 3 koronát. Ez jelenleg az átlagos szintet elérő mezőgazdasági üzemekben látszólag biztosítva is. van. Mezőgazdasági üzemeink sikeresen oldották meg a termelés mennyiségi követelményeit, a tehenenként! évi fejési átlag az üzemek százaiban meghaladja a 4000 litert, sót nem kevés azon üzemek száma sem, melyek már az 5000 litert is túllépték.

Amt a minőséget Illeti, az érvényben levő, 48 8101 számú csehszlovák állami norma szabja meg a tej alapvető minőségi feltételeit. E szerint a tejnek frissnek, tisztának, egészséges tehenektől származónak kell lennie. E norma szerint nem tekinthető ilyennek az a tej, mely nem egészséges, avagy antibiotikomokkal, hormonkészítményekkel, rádioaktív anyagokkal kezelt tehéntől származik, avagy idegen anyagokat (szennyezést, vizet, vegyszert, antibiotikumot, fertőző anyagokat stb.) tartalmaz. U- gyancsak ki van zárva a borjazás előtt 14. illetve a borjazás után 8 napon belül fejt tej is, valamint az, amelynek savanyúsági foka 6,2° SH érték alatt vagy 8° SH érték felett van, hőmérséklete meghaladja a 10 'C-t, fizikai tulajdonságai (színe, szaga, íze stb.) eltérnek a szabványostól. Az ilyen te], amennyiben II. osztályúnak minősül, felvásárlási ára literenként 20 fillérrel, а III. osztályúé pedig 70 fillérrel csökken. A

III. osztályú tej nem számítható be a felvásárlási szerződés teljesítésébe, érte sem specializációs, sem beüzemeltetés) árpótlék nem folyósítható, és a felvásárló szerv érte még 20 százalékig terjedő büntetéspénzt is számlázhat.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1983. január 4-én kelt 51/1983-PP számú utasításában valamennyi mezőgazdasági üzemet arra kötelezett, hogy biztosítsa a normában foglalt minőségi követelmények teljesítését. A mezőgazdasági üzemek utasítása és az említett árintézkedések következtében lényegesen fokozták gondoskodásukat a tej hűtése.

kezelése és vizezésének kizárása területén. Ez vissza is tükröződik a tejminőség javulásában. A Nyugatszlovákiai kerületben a felvásárolt tej 85 százaléka az I. félév átlagában I. osztályú volt, ami az elmúlt időszakokkal szemben kétségtelenül jelentős eredménynek számít. Ennek ellenére továbbra is alapvető hiányosságok vannak a tej mikrobiológiai minőségében, az idegen eredetű anyagok és a sejtelemek magas előfordulásában, amik nagyban rontják

sul-e meg, az máris biztos, hogy az intézkedésekkel sem a minőségjavítás területén, sem a költséggazdálkodás terén nem várhatunk tovább. Sem az egyik, sem a másik kérdésben nem lebet sablonosán eljárni. Eltérő az egyes tehenészeti farmok épületállománya, technológiai felszereltsége, szervezeti elrendezése, munkaerő helyzete stb. Ennek következtében minden egyes istállónál különkülön kell felülvizsgálni, melyek a termelési folyamatnak azok a lánca tej biológiai értékét és akadályozzák tejipari feldolgozhatóságát — főleg ami a kiváló minőségű tejtermékek gyártását illeti.

Mind a népegészségügyi, mind pedig a közgazdasági okok szükségessé teszik tehát, hogy rövid időn belül új és lényegesen szigorúbb minőségi követelményeket tartalmazó norma kerüljön bevezetésre. Ez a norma — ČSN 57 0529 szám alatt — készen áll, és bevezetése csak az idő kérdése. Legfőbb szigorítása a mikroorganizmusok megtűrhető határának gyökeres csökkentésében áll. E téren a szigorítás oly mértékű lesz, aminek következtében a jelenleg I. osztályúnak mipősülő tej több mint 60 százaléka nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy a tej átlagos felvásárlási ára — ha nem történik gyökeres javulás a tej minőségében — literenként 50 fillérrel is csökkenhet, és így a szükséges költségráfordítás már nem térülne meg. Ebből törvényszerűen következik, hogy a jelenlegi időszakban minden mezőgazdasági üzemben olyan intézkedések láncolatát kell foganatositani, melyek egyrészt biztosítják a tejminőség döntő javulását, másrészt a tejtermelés fajlagos költségeinek számottevő csökkenését. Mindkét feladatkör egyaránt rendkívül igényes és döntő teladat, amelynek egyaránt megvannak a maga műszaki és emberi előfeltételei, és ezek többségét egyik napról a másikra nehéz lenne megteremteni.

Noha még nincs végleges érvénynyel eldöntve, mikor lép az új norma érvénybe, sem az, hogy bevezetése egy vagy több szakaszban való-A TU&0MÁMY ViUCA

Gyérítheto-e

a nematóda olajretekkel?

Olajretket köztesként a répa nematóda fertőzöttségének csökkentésére már korábban is vetettek, amikor még nem is volt szó rezisztens olajretekfajtáról. Az olajretek ugyanis épp olyan gazdája a répanematódának, mint a repce vagy maga a répa. Az olajretekvetés azonban fejlődésre serkenti a talajban akár évekig is elfekvő barna cisztákból a nematődalárvákat.. Ezek behatolnak a gyökerekbe, ott kialakulnak az űn. őriássejtek. Az őriássejtekben megtapadő lárvák táplálkoznak és növekednek. Ha ilyenkor a retek alászántása vagy a talajhőmérséklet gyors lehűlése miatt a tápláléklánc megszakad, a félig kifejlett nematódák elpusztulnak, tehát a védekezés eredményes volt. Ez a fegyver azonban kétéltű, mert ha hosszú, meleg az ősz, és az olajretek-állományt Idejében nem törik fel, akkor kifejlődnek a nősténv alakok, s bennük a megtermékenvülés után nagyszámú pete termelődik. Az eredmény tehát

a nematódák Irtása helyett azok szaporítása.

A nematóda-rezisztens fajták bejelentése irányította a figyelmet ismét az olajretekre. A rezisztencia annyit jelent, hogy a szóban forgó fajta gyökérzete nem nyújt annyi táplálékot, amennyi a nőstény alakok kifejlődéséhez szükséges. Emiatt a tápláléklánc automatikusan megszakad. Az olajretket július közepéig kell elvetni és az a tél beköszöntéig megmarad.

Az olajretekfajtákkal végzett vizsgálatok során azonban nem sikerült egyértelmű rezisztenciát kimutatni. A rezisztens növények hatása ugyanis több külső tényezőtől, így a hőmérséklettől, a csapadéktól, a korábbi növényi sorrendtől és egyúttal attól is függ, hogy milyen mértékben pusztították a talajlakó gombák a nematédákat. (Csapadékos őszön a talajlaké gombák maguk Is jelentősen csökkentik a nematődalétszámot.J összetett, minden részletében még nem tisztázott kölcsönhatásról van sző. Ezek alapján a rezisztens olajretek beillesztése a cukorrépás vetésforgóba ma még nem Javasolható általánosan.

M. V,

szemei, ahol a tej minőségromlást szenvedhet. Ezek a láncszemek lényegesen eltérők lehetnek ott, ahol kannába fejnek, vagy ott, ahol n tej emberi kéz érintése nélkül kerül a gyűjtőbe. A leggyakoribb hibagócok a fejőberendezések tisztán tartása, a szűrők, a hűtők és a tárolók üzembiztonsága, a személyi higiénia, de legfőképp a tehenek fejeshez való előkészítése — tisztítása ' —, főleg pedig ezek rendszeres ellenőrzésének elhanyagolása. A tapasztalatok szerint az okok súlypontja az emberi tényezőben van. Egyébként mivel lehetne magyarázni, hogy ugyanazon efsz négy azonosan felszerelt, azonos technológiájú farmja közül kettő rendszeresen csak I. osztályú tejet termel, egy viszont hónapról hónapra csak 60—65 százalékot tud I. osztályúként értékesíteni.

Igaz, hogy a mintavétel jelenlegi rendszere sem tökéletes és vele kapcsolatban is sok kifogás hangzik el, de ha a minőségi eltérések tartósan ugyanazon farmok vagy istállók javára, vagy hátrányára szóródnak, ez mindenképpen a munkavégzés minőségi különbözőségére mutat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés terén sem történt meg minden a tejminőség javításának ösztönzésére. Lényegesen nagyobb mértékű differenciálásra volna szükség, mind az alapjutalomban, mind a prémiumok terén aszerint, hogy ki milyen minőségű tejet értékesít.

Ez vonatkozik a másik problémakörre, az önköltségekre is. Az első kérdés, hogy a jelenlegi kalkuláció tartalmazza-e az összes költségtényezőt és helyesen méri-e fel az egyes költségfajtákat. Sokak véleménye, hogy nem! Ez vonatkozik főleg a saját termésű takarmányok felhasználásának beszámítási árára, a melléktermékek (a borjú és a trágya) értékének számításba vételére, féleg pedig annak az értékkülönbségnek beszámítására, amely a tenyésztésbe vett üsző felnevelési költségei és a kiselejtezett tehén értékesítéséből eredő árbevétel között mutatkozik. Ez a különbözet a selejtezési százalék emelkedésével egyre nő. Minél később történik a tenyésztésbevétel, annál magasabb a felnevelési költség, mely az életteljesítmény minden egyes literét terheli. Ez az életteljesítmény pedig a kiselejtezési idő függvénye. Van üzem, ahol átlagosan egy tehénre csak 2,5 laktáció esik, így a felnevelési költség és a selejtezési árbevétel különbözete csak kevés tejtermelésen oszlik meg és nagy hányaddal játszik bele az 1 liter tej önköltségébe, amit a kalkuláció nem 1 tükröz kellő hűséggel. A saját termésű takarmány önköltsége is rendszerint ténylegesen nagyobb, mint amellyel a tej önköltségébe beszámításra kerül.

Hasonló költségtorzító tényező lehet a tehénistál’ók modernizációjával és rekonstrukciójával járó kiadás is, mely rendszerint nagyon jelentős nagyságrendet képvisel. Ha ezeket üzemi jelleefi pénzeszközükből fedezték, beleszámítanak a’ tej önköltségébe, ba azonban beruházási eszközökből származnak, akkor az önköltséget nem érintették. Jogos tehát a gyanú, hogy a tejtermelés jelenleg kimutatott jövedelmezősége névleges jövedelmezőség és a valódi Jövedelmezőség ennél lényegesen alacsonyabb. így aztán ha a minőségi normák szilárdulása folytán az üzem nem érné el az eddigi átlagos árbevételi szintet, a tejtermelés esetleg veszteségessé válna, vagy legalábbis nem hozna kielégítő hasznot.

Kézenfekvő tehát, hogy miközben összpontosított erőfeszítéseket teszünk mind a műszaki, mind pedig az emberi tényező vonatkozásában, hogy az eeyes üzemekben az I. minőségi osztályba tartozó tej az új minőségnormák mellett is elérje az eddigi hányadot, egyidejűleg ugyanilyen eréllyel kell küzdeni az egyes költségtényezők leszorítása érdekében is. Ezek sorában a legfőbb tartalékunk a tenyészmunka olyan javítása, mely lehetővé teszi az üszők minél korábban történő tenyésztésbevételét, a laktációk számának emelését és az életteljesítmény növelését, valamint a felnevelés) költségek és a kiseleitezési árbevétel különbségének csökkentését.

Tán még ennél is nagyobb tartalékaink vannak a takarmányozás nntlmaUzác’ójában, mivel a takarmányozási költségek alkotják a tejtermelés legnagyobb hányadát. Ennek műszaki feltételei hiánytalanul adva vannak, hisz mezőgazdasági üzemeink jelentős része máris rendelkezik számítógéppel, a többi pedig a szükséges számításokat más számítóközpontokkal végeztetheti el. A tapasztalatok azt tanúsítják, hogy egyedül ezzel az intézkedéssel 10—15 százalékos költségmegtakarítás érhető el. Persze, erre a területre is érvényes, hogy a megtakarításokban érdekeltté kell tenni a tehenészet dolgozóit a fejőktől kezdve a takarmányozékig, s a középkádereket egyaránt. Most még van időnk, hogy az új minőségnorma bevezetésére kellő intézkedésekkel felkészüljünk és annak várható jövedelemcsökkentő hatásait megfelelően ellensúlyozzuk és kivédjük. Ezeket az intézkedéseket sokkal nehezebb lenne megtenni az új norma érvénybe lépése után, amikor e késés óhatatlanul pénzügyi hátrányokkal járna.

Dr. Cséfaivay Gábor, a Dnnaszerdaheiyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság közgazdasági igazgatóhelyettese

Egy új bérezési

módszer * _ - •• ^ • uttoroi--------------—13

A gazdaságosság és a hatékonyság mai gazdasági életünk kulcsfogalmai. Lényegük a termelékenység fokozása — az ésszerű anyagi érdekeltségi rendszer kialakffása révén. Külföldi és hazai tapaszlalatok egyaránt igazolják, hogy nem könnyű feladat megoldani a differenciált bérezést,

A hangsúlyt persze nemcsak a jutáimazásra kell helyezni, hanem az erkölcsi ösztönzésre, a közösségi értéktudat elmélyítésére, az emberi kapcsolatok megszilárdítására Is.

A gazdaságosság és a hatékonyság növelésére irányuló anyagi ösztönzést forma a „ZEUMS“ néven ismertté vált jutalmazási rendszer, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1984 júniusában hagyott jóvá. A Rimaszombati (Rtmiavská Sobota) járásban az idén láttak hozzá ezen rendszer bevezetéséhez. A járási mezőgazdasági igazgatóság alapos / mérlegelés és elemzés után két mezőgazdasági üzemet kért fel az úttörő szerep vállalására. A Rimaszombati Baromfiüzemet és a Rimaszombati Járási Agrokémiai Vállalatot. Ezek után a két üzem vezetősége munkához látott. Az Irányelvek alapján felülvizsgálták és kidolgozták az alapnormákat, figyelembe véve teljesíthetőségük reális határát. Aztái) szakbizottságokban folytatódtak až előkészületek, értékelték és kategőrtákba sorolták a fizikai dolgozókat, valamint a technikusokat.

A MÜLT ÉS A JELEN

A Skoda HT-18-as, 1929-ben gyártott, 14,7 kW teljesítményű, a benzin és a petróleum keverékére üzemelő, valamint a Zetor 16145-ös típusú korszerű kerekes traktor Fotó: — blm

Most pedig Ismerkedjünk meg В „módszer“ lényegével és működésének alapelvével.

Köztudott, hogy az Igényes munkavégzés feltételeinek megteremtését nem lehet alapbérezéssel megoldani. Szükség van az ösztönző juttatásra. Azokban az üzemekben, ahol a teljesítménynyújtáshoz viszonyítva már eddig is alap- és mozgóbérre osztották a Jutalmazást, ott az eredmények Javulásában meg is mutatkozott a várt hatás. A két kiemelt gazdaság esetében az átlagos alapbér nem haladta meg a béralap nyolcvan százalékét. A mozgóbér hatvan százalékát év közben folyamatos célprémiumként, a további negyven százalékot pedig az év végi — az eredmények túlteliesítésének függvényében — prémium formáiéban osztják szét a dolgozók között.

Az említett üzemekben tudatában vannak azzal a közgazdasági alapelvvel, hogy béralapjuk fedezéséhez, feltöltéséhez nem számíthatnak állami dotációra. Saját éredményeíkből — a munkatermelékenység és a teljesítmény növelésével — kell biztosítaniuk a bérfejlesztéshez szükséges pénzösszeget. Például a baromfiüzemben adottak ezek a feltételek, hiszen Járási és kerületi viszonylatban évek őta tartják a magas gazdaságossági szintet. Egy évvel ezelőtt négy munkacsoportban vezették be a brigádszerű munkaszervezést és Jutalmazást. Ez ugyancsak előfeltétele volt a ZEUMS bérezési rendszer alkalmazásának, mivel öt százalékos létszámcsökkenés mellett lényegesen növelték a munkatermelékenységet, s ennek alapján öt százalékos normaerősítést Is végre tudtak hajtan!. Erre az évre 4 millió 400 ezer korona tiszta nyereséget tervezett az Üzem, ebből töltik majd fel a tartalék- és a béralapot. Végeredményben e dolgozók átlagosan húsz százalékos jövedelemnövelésre számíthatnak az új szabályzók és a szigorú normák betartása esetén.

önmagától adódik a kérdés: vajon mikorra várható az új bérezési rendszer általános bevezetése a járás mezőgazdasági üzemeiben? Az Időpontot egyelőre nehéz megállapítani. Ki kell várni az első elemzések eredményeit. Viszont nyilvánvaló, hogy a megvalósítás következő szakaszában az állami gazdaságok kerü’nek sorra. A rendszer általánossá tételét az is befolyásolja, illetve nehezíti, hogy a mezőgazdasági üzemekben a sokrétű munkafolyamat miatt elég bonyolult az egyes munkafolyamatok és szabványok összehasonlítása. Nem Is beszélve arról, hogy a ZEUMS bevezetéséhez megfelelő képzettségű szakembergárdára, magas színvonalú technikát felszerelésre, jől működő szervező-irányító apparátusra van szükség. Tény azonban, hogy ahol megvan a vezetőség és a fizikai dolgozók között az embert-szakmal kapcsolat, ott sokkal könnyebb az üj termelési módszerek és Jutalmazást formák érvényesítése.-!