Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-24 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 14 1985. augusztus 24, MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET A méhcsaládok télre való felkészítése Ä nyári főhordás megszűnésével véget ért egy újabb méhészeti év. Ha eddig nem tettük meg a legfontosabb előkészületeket a méhcsaládok beteleltetéséree, akkor a legfőbb Ideje, hogy a lemaradást pótoljuk. Igaz ugyan, hogy még tulajdonképpen tart a nyár, ám ne feledjük, hogy a méhek nem a naptárhoz Igazodnak, hanem ösztöneik szerint viselkednek. Valamennyi méhcsalád az eléggé kedvezőtlen téli időszakra lelkészül, de ehhez a méhésznek is segítséget kell nyújtania, mivel a család csak a rövidebb ideig tartó hordástalanságra tud szükséges élelemkészletet összegyűjteni. Ezért a tapasztalt méhész megfontoltan, gondosan készül a méhcsaládok nélkülözhetetlen nyárutói kezelésére. Semmi . újat nem mondunk azzal, hogy a téli felkészítéstől függ: milyen eredményekkel büszkélkedhetünk a jövőben. A méhészek hosszúéves megfigyelései bizonyítják, hogy nyár vége felé a méhanya csökkenti a naponta lerakott peték számát. Ennek a következménye, bogy a népesség jelentősen megcsappan, fogyásnak Indul. Ezzel egyidejűleg a méhcsalád nemcsak elnéptelenedik, hanem alaposan le lSy gyengül. Az üresen maradt sejtek egy részét a méhanya már nem petézi be, s ezeket a méhek mézzel töltik meg. Ezt akkor Is megteszik, ha nektárgyűjtésre nincs lehetőség, Ilyenkor a kaptár távolabb eső részeiből hordják a mézet a fészek megürülő sejtjeibe. Közismert, hogy a méhek téli fészküket mindig az utolsó Hasítás helyén, közvetlenül a kijáró közelében alakítják ki. Ezzel magyarázható, hogy. a tél közeledtével az élelemkészlelet Is oda raktározzák. Ilyenkor a virágportartalékot Is Igyekeznek mielőbb kiegészíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenekelőtt a jövendő .fészek első, helyesebben szélső lépjelben tartalékolnak sokat. Ez a magyarázata annak, hogy a fészekben napról napra fogy a fiasítás, s gyarapszik a télre elkészített élelemtartalék. A szakirodalom gyakran hangsúlyozza, milyen sok függ attól, hogy a méhész mennyi úgynevezett hosszú életű méhet tud a beteleltetésig nyerni. Azok a méhek, amelyek augusztus második felében kelnek ki, vagy szeptember első napjaiban fognak kikelni, bem etettek ftasítást, bőségesen táplálkoztak, s egészen a következő év áprilisáig, májusáig élnek. A méhész elsődleges érdeke, hogy minél több ilyen méhhel teleltethessen. Fontos tudnivaló, hogy a kijárónyílás szélességét aszerint szabályozzuk, hogy hány lépen akarunk teleltetni. A kijárónyílásokat úgy kell szűkíteni, hogy ezáltal megvédjük a családokat a rablástól, s megakadályozzuk a cickány vagy hasonló állatok kaptárba Jutását. Mivel előre nem tudjuk, hogy pontosan hány lép marad a fészekben ,a végső utőígazítást csak a későbbiek folyamán végezhetjük el. Hogy a kijárónyílás ne kerüljön a fészekbe elhelyezett lépek közepébe, (hidegépítmény esetén) a szűkítést úgy kell megoldani, hogy arra az oldalra kerüljön, ame'A múlt hónapban befejeződött brnói kiállításon a Cseh Méhészek Szövetsége képviselte a széles korú méhészeti mozgalmat. A vásárváros H-pavilonjában a kiállítás résztvevői megismerkedhettek a szövetség tagjainak eddigi munkájával, bepillantást nyerhettek, milyen tervekkel várják a cseh méhészkedők az elkövetkező Időszakot. Méhészeti bemutató A pavilon bejáratánál a kiállítás látogatói megismerkedhettek a cseh méhészeti mozgalom kiemelkedő egyéniségeinek munkásságával, amellyel jelentős mértékben elősegítették a méhészkedés fejlesztését. Nagyon érdekes volt a kaptárak Milyen több a fiasítás. 'A melegépítmény esetében a kijárónyílásnak mindig a kaptár egyik vagy másik oldalán kell lennie, sohasem középen. A méhek a fiasítás csökkenésével, valamint a mézkészlet átcsoportosításával egyidejűleg a hercüldözést is elkezdik. Néhány nap iitüii már egyre kevesebb a here. A család is gondoskodik a lakás téliesilésérűl: minden fölösleges rést, hézagot propolisszal tömít. Előfordul, hogy a kijárónyílást maguk a méhek leszűkítik. A méhcsaládok egyedeinek száma általában a felére, esetleg a harmadára csökken. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sikeres teleléshez a méhcsaládoknak nagy űrtartalmú kaptáraikban 20—25 ezer egyeddel kell a telet várniuk. Az Ilyen családok általában veszteségmentesen, vagy jelentéktelen veszteséggel érik meg a tél végét. Persze a legfontosabb, hogy a hideg beköszöntésével elégnek bizonyuljon az élelemkészlet és biztosítva legyen a nyugalom. Már több Ízben említettük, bogy a viasztermelés, valamint a pelézés nagyon hő- és munkaigényes. A fokozott hőtermelés nem csupán azért káros. mert sok mézbe kerül, hanem azért is, mert csökkenti a méhek életerejét, jelentősen rövidíti élettartamukat. Az olyan méhek, amelyek nem termelnek viaszt, nem vesznek részt utódok nevelésében sem, testükben sok fehérjét és zsírt raktároznak el. Ezzel magyarázható, hogy míg a tavasszal és kora nyáron kelt munkásméhek átlagosan csupán 40—50 napig élnek, addig a nyár végén és később keltek élettartama akár 150—2C0 nap Is lehet. Ez utóbbiakra szoktuk mondani, hogy „téli méhek“. Mivel nem használták sem viasz-, sem pedig pempőtermelő mirigyeiket, azok a szokásosnál Idősebb korukban is működőképesek. A hőigényes munkák leépítése tehát nem más, mint *,kjkarékoskodás az egyedek életerejéül. Ezzel nem csupán élettartamuk növekszik jelentősen, hanem egyűtal lehetővé válik, hogy fiatalkori adottságaikat akkor hasznosítsák, amikor arra a legnagyobb szükség van. Az említett méhek — korukat tekintve — öregek, ám biológiailag fiatalok. Ha a méhcsaládnak a tél közeledtével sok Ilyen tagja van, akkor a sikeres telelés egyik nagyon fontos feltétele teljesül, s ezzel elősegíti az eredményes gazdálkodást. A peterakás látszólag korai befejezésének több oka van. Az egyik, hogy a kései fiasításnevelés sok dajka életerejét vinné el. A másik, hogy az ilyen, kedvezőtlen viszonyok között nevelkedett egyedek bizonyítottan rövidebb életűek. Szintén az okok közé sorolható, hogy a fiasítás számára szükséges meleg,fenntartása az egész méhcsaládot erősen Igénybe venné, alaposan megviselné. Ez Is— hasonlóan az élelemtartalékolás ösztönéhez — évezredek folyamán alakult ki. Mindkettő fontos feltétele annak, hogy a méhek télen Is életben maradhassanak. —rd—■ Méhészeti kellékek Bár a méhészeti tárlat egyértelműen sikeres volt, s ebben nem kis részük volt a szervezőknek, akik alapos munkát végeztek, elégedettségről azonban nem beszélhetünk. Ennek elsődleges oka az, hogy az Ilyen nemzetközi kiállítás keretében megrendezett bemutatón mindkét szövetség tagjainak tevékenységéről kellett volna beszámolni. Igaz ugyan, hogy akik eljötlek Brnóba, s többek között a H-pavilnnt is megtekintették, nem lehettek csalódottak, bizonyára azonban a szlovákiai méhészek munkájáról is szívesen érdeklődtek volna. Térjünk azonban vissza a látottakhoz, amelyet július hatudikátúl egészen huszonegyedikéig tekinthettek meg az érdeklődők. A szervezők munkáját dicséri, hogy az eléggé szűkös körülmények között is a lehetőségeket kihasználva, igyekeztek átfogó képet adni a CSMSZ tagjainak eddigi sikereiről. A pavilon előtti térséget is kihasználták: itt láthatták a látogatók a Miroslav Nőitek által készített huszonnégy méhcsalád vándoroltatására és kezeléséra alkalmas kocsit. Az izsai (12a) Béke Egységes Földműves-szövetkezet melléküzemági termelés keretében gyár-’ tett célszerű kis utánfutói méltán nyerték el a résztvevők elismerését. A különböző árú és felszerelésű utánfutók iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy gondot Okozót azok megközelítése, mivel a pavilon előtti térséget szinte ellepték a látogatók. lödését, illetve átalakulását bemutató részleg, ahol a kasoktól kezdődően egészen a legkorszerűbb fiókos kaptárakig szinte valamennyi típust meg lehetett tekinteni. Nagyon jó elképzelésnek bizonyult, hogy a méhészeti kellékeket és segédeszközöket gyártó üzemek dolgozóinak munkájára is felhívták a szervezők a figyelmet. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a szaklapok a méhanyák fejlődésével. így nem csodálkozhattunk azon, hogy a tárlat jelentős része, az egyes fejlődési szakaszokat külön elemezve, betekintést nyújtott a legújabb kutatási eredményekbe. A fiatal méhészek sikeres munkáját bemutató dokumentációs anyag mindenekelőtt az Aranyméh elnevezésű ifjúsági mozgalom során elért eredményekre támaszkodott. Örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre fokozódik e hasznos kedvtelés iránt érdeklődő diákok száma, s a különböző szakkörökben в tapasztalt méhészek irányításával nagyszerű sikerekről számolhatnak be a vezetők. A méhegészségügyi problémák vázolását a legjobb csehországi szakemberek vállalták, így külön foglalkoztak a legtöbb nehézséget ekozó betegséggel, e Varroa etka-kórral. Természetesen nemcsak a betegség gyógyftásáva! foglalkoztak részletesen a szakemberek, hanem kellő súlyt fektettek a megelőzésre is. A bemutató szervezői igyekeztek minél többet a nyilvánosság elé tárni, de elképzeléseiket nem mindenütt koronázta siker. Sajnos a mezőgazdasági üzemek, illetve a méhészek közötti sikeres együttműködést nem tudták a szükséges módon kidomborítani. Jó volna, ha a kiállításon részt vett szlovákiai méhészek is levonnák a tanulságokat, hogy a következő alkalommal már пв kelljen a bemutató e tonlos témájáról elmarasztalóan vélekednünk. A látogatók az említetteken kfvül még számos érdekességet is megtekinthettek: ezek közé tartozott például az egyik legújabb dolgozóasztal, amely teljes mértékben megfelel a korszerű követelményeknek. Remélhetőleg a brnói kiállítás szervezői a jövőben majd a szlovákiai méhészek munkájáról sem feledkeznek meg. — bárdos—Különböző nagyságú kaptárak (Fotó: —blm) M ézelő méhünknek zárt Jellegű lakása van. Ez eredetileg faodú, sziklarepedés vagy földüreg volt. Amikor az ember elkezdte a méhek tenyésztését, kivésett fatönkben, deszkákból, összerótt ládákr ban, szalmából, gyékényből vagy vesszőből font kasokban tartotta őket. A XI. században pedig megjelentek már a keretes kaptárok. Ezek az idők folyamán számos vál, tozáson mentek át: mind alak, mind méret szempontjából. Nem érdemtelen figyelembe vennünk, milyen szempontok idézték elő ezeket. Mert, igaz, hogy a mézet, a viaszt stb. a méh termeli, de a kaptár is kihat a termelésre. Nagyon lényeges, hogy ne gátolja a méhek természetes életét, ne kényszerítse felesleges munkára őket. Emellett pedig tegye lehetővé a méhész számára a gyors, könnyű, méhkímélő és termelést segítő kezelést. Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, megkülönböztethetünk hátsó- és felsőkezelésű kaptárokat. Mindkettő lehet álló. Illetve fekvő típusú. A felső-kezelésű álló kaptárt rakodó kaptárnak nevezzük. Világviszonylatban ma ez van a leginkább elterjedve. S mind nagyobb népszerűségnek örvend ennek modern változata, a többfiókos kaptár. A méhek lakása (vagyis a kaptár)’ idővel külön fészekre és külön mézkamrára tagolódott. A fészek az a rész, ahol az anya petézik, a t^alád fejlődik és telel. A mézkamrába a fölösleges mézet raktározzák a méhek. A két részt anyaráccsal választják el, vagy pedig mézürben hizlalt kereteket használnak erre a célra fezekbe az anya nem petézik). Hogy mekkora legyen a fészek? Akkora, hogy elférjen benne a család, a fejlődéshez szükséges fiasítás, teleléséhez szükséges eleség.-. Igen fontos, hogy helyesen határozzuk • . ; JL A szenckirályfal (Kráfová pri Senci) méhészeti múzeum egyik látványossága a képen látható hatalmas méh, amely egyben kaptár is Krajcsovics Ferdinand felvétele vannak, nagy fészek kell, hogy a családnak a hosszabb hordástalan időben is bőven legyen méze a fészekben. Elégséges tehát ilyen esetekben a kisebb mézkamra. 4. Hosszú telő vidéken, ahol a főhordás előtt nem sokat gyűjthetnek a méhek, nagy fészket kell hagyni. 5. Ahol a főhordás rövid ideig tart, de előtte is van lehetőség — bár vontatott — gyűjtésre, ott a kisebb fészek is megíetel, mert a családnak van ideje kifejlődni, és teleléskor nem is kell olyan népesnek lennie. Ahol nyár végi - hordás van, kisfészkíi kaptár is megíelel. 8. Vándorlásra nagyobb kaptár szükséges, mivel ilyenkor a méhész rendszerint otthonától távol van, és bőséges hordás esetén nehezebben tudja idejében elszední a mézet. Szólnunk kell még a fészek alakjáról Is. Mivel a méhfürt általában gömb alakú, ebből eleinte arra következtettek a méhészek, hogy a fészeknek a gömb méreteihez Igazodó kocka alakúnak kell lennie. Ehhez szabták a keretek alakját és számát Is. Később rájöttek viszont arra, hogy a méhcsalád könnyebben és szívesebben terjeszkedik a már megszállt léputcákban, mint rajtuk keresztben —1 új léputcék elfoglalásával. Vagyis felfigyeltek arra, hogy a fürt meg. nyúlik (vagy függőleges, vagy vízszintes Irányban), Következésképpen a lépeknek olyan méretűeknek kell lenniük, hogy a család léputcaváltoztatás nélkül húzódhassák a fogyó méz után. Lehetővé kell tenni, hogy avaszl fejlődéskor a méhfürt előbb a léputcák Irányában nyúlhassák meg, s csak később terjeszkedjék keresztben is. Akkor, amikor az idő felmelegedésével már kockázat nélkül szállhat meg új léputcákat. (FDiNÍ meg ezek arányát, mert attól függ « termelés, de a család fejlődése és fennmaradása Is. Ugyanakkora kap. tárban hasonló fejlettségű méhek ugyanannyi mézet raktároznak, d€ nem mindegy, hogy hova. Nagyobb fészkű kaptárban bővebb a méhek eleségtartaléka, de kevesebb kerül a mézkamrába. Kisebb fészkű csa-A fészekről lédből több mézet szüretelhetünk, de kevesebb élelmünk marad, s az ilyen család telelése bizonytalan kimenetelű. Ha a fészket túl kicsire méretezzük, a család fejlődését sem biztosíthatjuk. A kisméretű kaptár kedvez a rajzásnak (mert hamarabb zsúfolttá válik), a nagy kaptár tehát rajzás-megelőző tényezőnek Is számít (amellett, hogy a méztermelés növelésére Is kihat). A kaptár nagyságát s benne a fészek és a mézkamra arányát akkor állapíthatjuk meg helyesen, ha mindig tekintetbe vesszük a méhlegelőt, a hordási lehetőségeket. Íme, néhány bevált szabályszerűség: 1. A korai, rövid (rohamos) hordást nyújtó legelőre nagy fészek és nagy mézkamra való. Csak ez biztosítja ugyanis a hordási lehetőség gyors kihasználásához elegendő méhtömeget, mézkamrája pedig a sok nektár befogadását. 2. Hosszú, mérsékelt hordáshoz nem kell egyszerre sok gyűjtőméit. Az ilyen legelőn kisebb fészek és kisebb mézkamra is megfelel. 3. A csak hordást biztosító vidéken. vagy ott, ahol az egymást követő hordások között nagy kiesések
