Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-24 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 2it Nem akarok közhelyszámba menő ' megállapításokat tenni arról, hogy ez egészséges táp. Iáik ozásban milyen fontos szerepe van a zöldségféléknek. Az viszont tényszerű megállapítás, hogy az ellátás, illetve a kínálat nem mindig a legjobb. Pontosabban fogalmazva: Szlovákia különböze járásaiban nagyon is ingadozik Vizsgálödásom éppen ezért a közellátás és a termelés kölcsönhatásában tapasztalható ellentmondások feltárására irányult, de általános érvényű következtetéssel, valamint a jövedelmezőség sokrétű problémakörének boncolgatásával is megpróbálkozom. A színhely a Nagymegyeri (Galovo) Efsz nagyüzemi zöldségkertészete. A szövetkezet fennállása óta foglalkozik zöldségtermesztéssel, 1980 előtt még tucatnyi zöldségfélével bajlódtak, a 7. ötéves tervidőszak kezdetén azonban negyven hektáros teban hajtatott salátával jelentkeztek a piacon. A megtermett 80 ezer fejes salátának csak a kétharmadát tudták értékesíteni. A többit nem vették át, s fgy kárba veszett. A nyári salátával még szomorúbb sorsra jutottak. A Zelenina nemzett vállalattal 120 ezer darab felvásárlására kötöttek szerződést. A felvásárlók tíz nappal a szövetkezet ajánlása után kezdték meg az áru elszállítását. A késleltetés következteA zöldségtermesztésről gyár kapacitását nem bővítették. Ha pedig ezt nem vették figyelembe, akkor miért nem tették lehetővé a felvásárlók, hogy a termelők az ország távolabbi körzeteibe szállíthassák a drágán előállított termést? • • « Ä nagymegyeri szövetkezetben magyarországi módszerek, tapasztalatok és gépek igénybevételével 1975-től foglalkoznak a paradicsomtermesztéssel. Általában ötévenként takarítanak be gazdag termést. A kecskeméti és a hazai fajták termesztésével az idén az őtlarflleten lele-Iele arányban paradicsom és görögdinnye termesztésére szakosodtak, juhos Tibor főkertész Irányításával harmincöt tagú munkacsoport dolgozik a kertészetben. A termesztési folyamatok gépesítése megoldott. A növényvédő szerekből is kielégítő az ellátás. A talaj humusz- és tápanyagtartalma eléri a kívánt szintet. A talaj optimális nedvességtartalmóról Öntözőberendezések segítségével gondoskodnak. Az Ilyen kedvező termőhelyi adottságok mellett sem mindig tudják biztosítani a tervezett hozamokat, Tavaly 722 ezer, tavalyelőtt pedig 300 ezer korona értékű zöldséggel termeltek kevesebbet. Az 1982-es évben —* bár az óru értékesítése szempontjából rendkívül kedvezőtlen időszak volt — közel másfél millió korona értékben több zöldséget termeltek a tervezettnél. Eddig nem sikerült a zöldséget nyereségesen termelni. Még nem érték el azt a menynyiséget. Illetve minőséget, amely fedezné a zöldségfélék termesztésére fordított költségeket. Az nk-okozatl összefüggések kutatásában sok érdekes és tanulságos jeleuségre bukkantam. • • • A termőterület és a munkaerő gazdaságos kihasználása érdekében januárban-február- reálisan! ben azonban több mint ötvenezer darab saláta megrohadt. Hasonló esetről lévén szó, itt említem meg az 1982-es évi paradicsomfelvásárlással kapcsolatos bonyodalmat, amikor в negyven tonna össztermés Java része szintén megrohadt, mert a felvásárlók nem tettek eleget kötelezettségüknek. Mentségükre szolgál, hogy a Dunaszerdahelyi Konzervgyár paradicsomfeldolgozó kapacitása az utóbbi tiz esztendőben nem változott; s e körzetében termesztett paradicsommennyiségnek csupán a töredékét képes feldolgozni. A párthatározatok a tudományos-műszaki haladás vívmányainak mielőbbi széles körű, gyakorlati alkalmazását sürgetik, de sok helyen még a hagyományos agrotechnikai módszerekkel meglehetősen drágán előállított termést sem tudják feldolgozni, Illetve értékesíteni. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül több kérdés merül fel: például az, hogy miért nem csökkenthető — a termesztők, a felvásárlók és a feldulgozó üzem közös egyezése alapján — a paradlcsomtermő terület, ha ezzel egy időben a konzervgosnál jobb termésre számítanak. A növényzet védelméről szakszerűen gondoskodnak. A betakarítást, amely 3—4 hétig Is eltart, kézzel végzik, az érésnek megfelelően több szakaszban. A melegigényes görögdinnye termesztése még a paradicsoménál is kockázatosabb vállalkozás. Az értékesítési árban viszont nincs belekalkulálva a kockázat. Csak a bőtermő években érvényesül ösztönző hatása. Dinnyéből az idén gyenge termés ígérkezik, a paradicsom értékesítésével kapcsolatban viszont tartanak attól, hogy az „1982-es eset“ megismétlődhet. A gazdaságban csak az idén tértek át в belüzemi önelszámolási rendszer bevezetésére, miután a tavalyelőtt elkezdett elemzés alapján fény derült az agrotechnikai folyamatok gazdaságtalan szakaszaira. A zöldségtermesztés egészére vonatkozó adatok feldolgozását központi számitógépes szolgálat végzi. Innen azonban későn kapják meg a visszajelzést, vagyis az alternatív utasításokat. *—i Persze, ha az asztalunkon vol na egy mikroprocesszoros számítógép — óhajtozik Gaál Sándor, az efsz elnöke —, ennek segítségével a belső problémáinkat, vagyis a termesztésben tapasztalt agrotechnikai-gazdasági hiányosságokat, rövidesen megoldhatnánk. Hozzáteszem: és ha a számítógépet országos, kerületi, járási szinten is bevonnák az árufelvásárlás és -elosztás, valamint a terményfeldolgozás megszervezésébe, akkor fellehetőén a zöldségfélékhez az ország minden szögletében — az északi járásokban is — hozzájuthatnának a fogyasztók, és ezek termesztése gazdaságossá válna. S nem kellene a jelenlegi szervezetlen, aránytalan áruelosztás miatt a bőség ellenére egyrészt nélkülözni, másrészt a millió nagyságrendben kárba veszett termékek fölött keseregni. Amíg ez a helyzet nem váltja fel a jelenlegit, addig érvényben marad a nagymegyeriek kritikus ténymegállapítása: a termelőknek a kereskedelemmel való kapcsolata távolról sem hozza a lehetőségeket. Korcsmáros László A HEREFÜVES KEVERÉKEK TERMESZTÉSÉNEK ELŐNYEI Mezőgazdasági üzemeink többségében az állattenyésztés olyan szorosan kapcsolódik a takarmányalap megteremtésére, hogy eredményeit a takarmánytermelés intenzitása és jövedelmezősége döntő mértékben befolyásolja. Különösen érvényes ez a szarvasmarhatenyésztésre, ahol e tekintetben a legnagyobb tartalékokkal rendelkezünk. A növénytermesztés egyetlen ágazatában sincsenek ugyanis olyan lehotőségek a hektárhozamok növelésére, a minőség Javításéra, valamint a termelési költségek és az élőmunkaszükséglet csökkentésére, mint éppen a tömegtakarmányolc termelésében. Ebből ered ezen ágazat belterjesttésének szükségszerűsége. Lényege pedig a korszerű termelési rendszerek alkalmazáséban és a betakarítási gépsorok kompletizálásában rejlik. A tömegtakarmányok termelésének elemzése arra utal, hogy ezen ágazat jelenlegi alacsony színvonala nem csupán az elégtelen anyagi-műszaki ellátásból ered, hanem sokszor a dolgozók alacsony szakmai felkészültségében, az agronömtal, a gépesítési és az állattenyésztési tevékenység nem megfelelő összehangolásában, valamint a vezetők részéről a gyakori érdektelenségben gyökerezik. Az Ilyen jellegű hiányosságok áthidalására mindenhol adottak a lehetőségek, különösebb anyagi és pénzügyi befektetés nélkül. A helyzet javítására Irányúié Intézkedéseket tehát elsősorban erről az oldalról kell megközelíteni, bár ez korántsem jelenti azt, hogy a takarmánytermelés anyagiműszaki alapjának korszerűsítése, Illetve kiegészítése várathat magára. Adottságaink között в tömegtakarmányok termelésének növelését csakis a hatékonyságot és a belterjesítést szorgalmazó intézkedések révén valósíthatjuk meg. A szántóföldi takarmánytermelésben ez anynyit jelent, hogy a figyelmet a legnagyobb hozamú takarmánynövények termesztésére kell kísérlet] keverék öntözővíz öntözés) szárazanyaghozam t/ha hely mennyiség adagok műtrágyázás kg/ha mm-ben 0 150 300 450 Most pH füvek 220 8 8.2 14,8 19,4 21,3 Bratislave 3 kg Ladino '-ť1 fűféle 220 8 10,5 19,3 20,8 21,8 Somotar fűfélék 3 kg Ladlno ’+1 200 7 7,4 15,4 19,2 23,2 fűféle 200 7 8,8 19,4 20,5 22,1 Ä termés százalékban kifejezett szétosztását egyes évjáratok és hasznosítási ciklusok szerint a következő táblázat mutatja: kísérleti keverék ez össztermés %-ban hely kaszálás hasznosítási év t II. III. IV. V. I. II. III. füféle 30 25 20 15 10 38 34 28 Most pH 3 kg Ladlno -Й Bratislave füféle 23 22 20 18 15 35 34 31 fíífélB 32 24 18 17 9 37 33 28 Somotar 3 kg Ladlno +] füféle 24 21 19 20 18 33 35 32 \ összpontosítani. Az egységnyi területre számított hozamnövelés mellett szem előtt kell tartani a takarmánytermelés folyamatosságát, valamint a zöldtakarmányozás-ldény megnyújthatóságának a lehetőségét — akár lstállós takarmányozás, akár legeltetés formájában. A felsorolt szempontoknak megfelelő takarmánynövények közül kiemelkedő helyet töltenek be a fűfélék — főleg ott, ahol adottak az öntözési lehetősé, gek. A füvek kimagasló termőképességéről ma már nemcsak a kisparcellás kísérletek, hanem a több ezer hektáros nagyüzemi termesztés eredményei 1s tanúskodnak. Ma az öntözött körülmények között termesztett fűfélék kora tavasztól késő őszig fő takarmányként szolgálnak a szarvasmarha-tenyésztésben. Példa erre e Gombai (Hubice) és az Orföldl (Slovenské Pole) Állami Gazdaság, valamint a Légi és a Sopnrfiai Egységes Földműves-szövetkezet, de még számos mezőgazdasági üzem is. A fűfélék termesztésében elkönyvelt 70—80 tonnás hektárhozamok — zöldanyagban számítva — rég nem Jelentenek csúcshozamot, hanem Inkább csak szlovákiai átlagol Az elért eredmények azonban korántsem Jelentik az öntözött körülmények között tér* mesztett fűfélék termőképességének felső határát. Ugyancsak jelentős tartalékokkal rendelkezünk a belterjes fűfélék ermesztésének és hasznosításának gazdaságosabbá tétele tekintetében. A termesztésük révén előállított nagy mennyiségű biomassza és takarmányegység jelentős menynyiségö energiát igényel, főleg műtrágyázás révén. A mezőgazdasági termelés biológiai folyamat, amelyben a korszerű technológiák alkalmazása fokozott energiafogyasztással Jár együtt. Ezért keresnünk kell azon megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az előrehaladást a biológiai — vagyis- az energiára kevésbé Igényes —* eszközök segítségével. A tömegtakarmány-termelés egyik energiatakarékos mód* szere e herefüves keverékek* nek az öntözéses vetésforgók* ba valő besorolása. Az öntő* zött körülmények között vég* zett többéves kísérletek ered* ményel teljes mértékben alátámasztják a tiszta kultúráról a herefüves keverékekre valő átmenetnek az Indokoltságát. A1 pillangósok közül erre a célra a Ladlno fehér here fajta vált be a legjobban. Adottságaink között a legjobb eredményeket a csomés eblr, a réti- és nádascsenkész, valamint az an* golperje füfélékkel valő tér* mesztésében értük eL A kévé* rékben termesztett Ladino faj* ta herefüves keverékben valő termesztésének e’őnyelt a kö* vetkezőképpen foglalhatnánk össze: ■ intenzív öntözés! körül* mények között a herefüves keverékek- termőképessége meg* haladja a 20 tonnát hektáronként — szárazanyagban számítva; ■ jelentősen csökkenti a nő* vényzet nitrogéntrágyázással szemben támasztott igényeit; ■ a talajt nitrogénnel gazdagítja; ■ a tiszta knltúrában tér* mesztett fűfélékhez viszonyítva — amelyeket nagy mennyiségű nitrogénnel műtrágyáztak — a hereföves keverékek lényegesen ízletesebbek, s ezért az állatok ezeket nagyobb menynyiségben fagyasztják; ■ a hereiüves keverékek ta* karmányozása kedvezően befő. ly ásol ja az állati eredetű tér* mékett minőséget; ■ a hereföves keverékek hozamképzése a tenyészt dő fo* lyamán, valamint az egyes évjáratokban lényegesen egyen* letesebb, mint a tiszta kultúrában termesztett fűfélék esetében. A Csallóköz közepesen kö* tött, valamint a Kelet-szlová* kial síkság kötött talajain végzett kísérletekben három év átlagéban a fehérhere és kü’önböző fűfélék keverékének termesztésével a következő eredményeket értük el: A kísérlett eredmények világosan mutatják, hogy a herefüves keverékek termesztése 150 kilogramm nitrogénműtrágya alkalmazása mellett 19 tonna körüli hektárhozamot eredményezett — szárazanyagban számítva —, ami a hektáronkénti átlagban 300 kilogramm nitrogénnel trágyázott tiszta kultúrában termesztett fűfélék szárazanyaghozamának felel meg. Vagyis a Ladino fehérhere fajta keverékben való termesztése lehetővé teszi hektáronként a 150 kPŐ nitrogénműtrágya megtakarítását. Ha számításba vesszük, hogy a gyakorlatban rendszerint a kísérletekben elért hozamoknak a 70—75 százalékát érjük el, akkor a 15 tonna hektáronkénti szárazanyaghozam eléréséhez elegendő a herefüves keverékhez 150 kiló nitrogénműtrágyát adagolni. Ennek következtében a hereföves keverékek termesztésének különös jelentősége van a környezetvédelem szempontjából, főleg a Csallóköz vízvédelmi területein, ahol többek között korlátozott a műtrágyák alkalmazása. Herefüves keverékek termesztésével azonban korlátozott mennyiségű nitrogénműtrágyák alkalmazása esetáben is nagy hozamok érhetők el. Amikor a Ladino fehérhere fajta jelentőségéről beszélünk, főleg öntözött körülmények között, ez nem jelenti azt, hogy termesztésük öntözetlen területeken is ne lenne indokolt. Az évelő és az ideiglenes gyepterületek hozamainak növelésében ugyancsak jelentős szerepet tölthet be. A herefüves keverékek szé* les körű termesztésének egyik alapvető feltétele az elegendő mennyiségű vetőmag biztosítása. Ebből a célból meg kell gyorsítani a hazai fajták nemesítését, s megoldani ezek szaporítását, mível nem támaszkodhatunk csupán a vető* magok behozatalára. A Ladino fehérhere fajta vetőmagjának biztosítására fordított költsé* gek minden bizonnyal batvá* nyozottan megtérülnek. Michal Santa agrármérnök a brattslaval Öntözőgazdálkodásl Kutatóintézet munka* társa
