Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

• LÁTTUK • HALLOTTUK • VÁLOGATTUK • LÁTTUK 9 HALLOTTUK • VÁLOGATTUK 0 LÁTJUK 0 ,A baromfi fürdetése Ä világos vagy teher tollru­­hájú baromfi! kiállítás előtt gyakran csak úgy tudjuk elfo­gadhatóan felkészíteni a méltó szereplésre, ha megfürdetjük. A baromfit legkorábban egy héttel és legkésőbb három nap­pal a bemutató előtt lehet für­detni, hogy a toll visszanyerje eredeti csillogását. A fürdetéskor három edény­re lesz szükségünk. Legjobb а gyermekek fürdetéséhez' is használatos műanyag kád, de természetesen a lavór is meg­teszi. Az első edényt töltsük meg langyos vízzel s a vízben oldjunk tel némi könnyen ol­dódó mosószert. Ebben néhány perpig fürdethetjük az állatot, de óvatosan kell eljárni — a fejtől a farok irányában mos­va —, nehogy kárt tegyünk a tollazatban. A második edény­ben tiszta langyos víz legyeu, * Л s ebben óvatosan öblítsük le a baromfit. A harmadik edény ugyancsak langyos vizében történő utóöblítés szavatolja, hogy a tollazatból valóban ki­mosódjék mindennemű tisztá­­talanság. Az utolsó öblítővízbe kevés kékítőt is keverhetünk, ez fokozza a tollazat fényessé­gét. De vigyázat! A kékítő nem távolítja el a fehér tollon elő­forduló, sárgás árnyalatokat, sőt még inkább kiemeli azokat. Fürdetés után a baromfit le­­csöpögteljiik, majd a lábánál fogva óvatosan íellógatjuk, hogy kicsit csapkodhasson a szárnyával, tgy sok víz eltávo­líthaló a tollazatból. Utószárí­­táshoz legjobb régi törülközőt használni. A villamos hajszárí­tónak -is hasznát vehetjük, de a meleg légáram mindig a fej irányából érje az állatot (gyak­ran még így is természetelle­nesen felborzolódik a toll a fejen és a combokon). Leg­jobb, ha meleg helyiségben hagyjuk természetesen megszá­radni a fürdetett baromfit. Teriiéit asztal békáknak, gyíkoknak L ' LT ▼ Itt a nyár, töme­gesen begyöjthe­­tünk természetes, élő táplálékot (kü­lönféle rovarokat) békáinknak, gyík­jainknak. , Több módszerrel Is meg­próbálkozhatunk. Az egyik leg­eredményesebb út, ha közönséges lep­­. kehálőval a kaszá­­latlan réteket „át­fésüljük“. Tucatjá­val kerülhetnek pókok, lepkék, bo­garak stb. a há­lónkba. Régi és Jól bevált módszer az Is, amikor esernyőt függesz­tünk kisebb — 3—5 méter ma­gas — fa valamelyik ágára, majd megrázzuk a lombkoro­­nát. Ha szerencsénk van, szá­mos roval buli alá. Említésre méltó a talajba süllyeszthető rovarcsapda, a­­melybe előzőleg romlott húst Napozó pekingi fehér kacsák Morva Erzsébet tenyészetéből. Ki tudja, mennyi él még belőlük, hiszen Medvén j Medveďov J, nemrég búcsú volt., ■ Fotó: —dek Szénát a juhoknak Fagyasztva Is tárolhatjuk a mángoldot, a rebarbarát, meté­­l'óhagymát, sóskát, petrezsely­­met, az édes majoránnát, a lestyánt, és az illatos mentát. A megszedett növényt szita­­szűrőn, folyó vízben gondosan mossuk meg, majd csurgassuk le. A rebarbara, a mángold le­vélnyeleit konyhakész állapot­ban tegyük el, tehát a levél­nyeleken lévő' hosszú szálakat bántsuk le, majd vagdaljuk föl másfél centis darabokra. Ez­vagy mézes borral össze-, kevert, túlérett gyümölcsöt he­­lyezttink. Akár az első, akár a második csalira esik válaszTM tásunk — a sikerben nem ké­telkedhetünk. Főleg éjjel szA- mos rovar megy „lépre“, vagyis esik a csapdába, és ez nemcsak kedvenceink ellátása, de nővéTM nyeink védelme szempontjából is igen hasznos. után műanyag lasakba tegyünk annyit, amennyi egy adag kom. áthoz vagy f&zelékhez szűk< égés. A met élűhagymát, petre. zselyhiet, kaprot, lestyánt, tár­­konyt felvagdalhatjuk, de hagy­­hatjuk egészben is. Külön-kUlön kis fóliazacskókba téve helyez­­г ük a mélyhűtőbe. A felvá. gólt friss fűszereket leheljük jégkockás tálca aljára és öntsük jel vízzel, majd fagyasszuk meg. Az étel ízesítésekor egyszerűen beledobjuk a levesbe, a /őzeTM lékbe vagy a sülő hús tetejére tesszük a fűszert tartalmazó jégkockát. Arra ügyeljünk, hogy egy tálcába azonos fűszerek kerüljenek, és jelöljük meg, mii tartalmaz a tálca. Német tenyésztők tapasztalata igazolja, hogy a szénaetetés nagyon előnyös a juhok számára. Vemhesség elején az anyá­kat akár jóllakásig is etethetjük szénával, hiszen a jő széna elegendő emészthető fehérjét, keményítőt és rostot kínál az állatoknak. Ä szarvasmarha-tenyésztésben egyre Inkább szilázsokkal helyettesítik a szénát, viszont a juhtenyésztésben — ha vala­mivel drágább Is — biztonságosabb a szénaetetés. A jó széna a kaszálók eltérő összetételű fűállománya következtében táp­láló, ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag. TANUL3UHfi ťGYŕf AST0L TEJES PERMETI.E. fó ered­ménnyel használható a para­dicsom levél- és bogyóbetegsé­gei ellen. Két liter tejet önt­sünk nyolc liter esővízbe foly­tonos keverés mellett. A nyert permetlével hetenként ajánla­tos kezelni a beteggyanüs nü­­'vémjzetet. LEGYEK ELLEN. A falust Is­tállók, ólak és árnyékszékek környékén sok a légy, kelle­metlenek, és betegségeket is terjesztenek. Mésztejes timsós meszeléssel vagy permetezés­sel könnyen elpusztíthatók. Egy vödör mésztejben oldjunk fel 100 gramm timsót, s a nyert oldattal négyhetenként meszel­jünk vagy permetezzünk. A szőlő- vagy paradicsonikarókra erősített fóliával körülke­­rített ágyasról nagyjából tíz nappal korábban szedhetünk „piacképes“ zöldséget, a támberendezésre futtatott bab is egészségesebb és gazdagabban terem, ráadásul az így kialakí­­tott „védősávok“ közölti területen optimális környezetet le­bet létrehozni az uborka vagy a sárgadinnye részére , ' Fotó: —bor C Kertészet-----­ФKisállattenyésztés ) 1 LYEN VOLT... ’Augusztus első vasárnapján Pódafa (Povodaj hirtelenjében a hazai ebtenyésztők és kutya­barátok ' mekkájábá változott. Nem csoda, hiszen itt került megrendezésre a sorrendben harmadik csallóközi kutyakiál- Utás. A seregszemle megszer­vezésével járó munkát és gon­dokat a Szlovákiai Állatte­nyésztők Szövetségének póda­­jai szakosított kinológiai alap­szervezete és a Honvédelmi Szövetség Dunaszerdahelyi f Du­najská StredaI Járási Bizottsá­gának kinológiai klubja vál­lalta magára. • • • Egy órával nyitás előtt ér­keztem. Zuhogott az eső, a se­regszemlére érkező tenyésztők tanakodva-bosszankodva kém­lelték a szürke égboltot meg a felázott sportpályát, aztán csak üldögéltek az autóban és vá­rakoztak. A szervező bizottság titkára, Anna H a ni k o v d Is bosszús volt: — Egy év szünet után úgy határoztunk, hogy ismét „ha­za“ hozzuk a bemutatót — mondta. — Ugyanis jórészt az itteni kezdeményezésnek kö­szönhető, hogy Csallóközben egyáltalán szóba került a ku­­tyakiállítás megrendezésének lehetősége. Az első bemutatót is mi tartottuk. Tavaly a járási székhelyen, a Luna parkban rendeztük meg a kiállítást', az is várakozáson felüli sikerrel zárult. Hogy az idei milyen lesz, az már inkább az időjárá­son múlik, mivel mi minden tőlünk telhetőt megtettünk a siker érdekében . A körültekintő szervezés és népszerűsítés, no meg persze az e vidéken ugyancsak ritka­ságnak számító attrakció új­jent meghozta a várt ered­ményt. A csendes, de tartós esőzéssel párosuló, őszinek is beillő időjárás ellenére a ren­dezvény komoly tömegeket mozgatott mag. Nemcsak a (Folytatás а 3. oldalon) Az idén volt „szerencsénk“ megismerkedni az uborkapero­­noszpórával, amely Szlovákia egész területen tönkretette az uborkát és sok helyült a sár­gadinnyét is. A hagyniapern­­noszpóra is több körzetben je­lentkezett káros mértékben, a korai burgonya zöld részeit pe­dig a burgonyavész (fitoftóra) pusztította el. A felsorolt kórokozóknak az idei csapadékos, változékony időjárás nagyon kedvezett, e­­zért okoztak ilyen hatalmas károkat. A burgonya vészt okozó Phy­tophthora infestans gomba nemcsak burgonyái, de a pa­radicsomot is fertőzheti. A fertőzésnek kedvező feltételek (gyakori csapadék, erős regge­li haniiatképzodés, napjaink­ban is tartanak, ezért fennáll a fertőzés veszélye a paradicso­mon is. Hasonlóan a fent em­lített betegségekhez, valamint a szölőperonoszpórálioz (amely az augusztusi esők után a ke­zeletlen ültetvényekben úgy­szintén elszaporodott), a fi­toftóra is az igazi penészgom­bák csoportjába tartozik. A betegség tünetei a levele­ken, a száron, és a gyümölcsön jelentkeznek. A leveleken sár­gás, vizenyős folt keletkezik, amely száraz időben beszárad, nedves környezetben pedig a beteg és az egészséges - rész határán a gomba „kivirágzik“, úgy mint a szőlőperunoszpóra a levelek funákán. Magas pá­ratartalom mellett a betegség rohamosan terjed. A gyümöl­csön — először mindig a talaj közelében — zöldesbarna, eny­hén besüppedő fúltok keletkez-0valós csigák Csigákkal különösen a nagy nyári záporok után értjét ös­vényeken, réteken vagy a kis­kertben mindenütt találkozha­tunk. Az úgynevezett házas csigák „lakosztályukat“ egész életükben a hátukon cipelik. Ha megérintjük az ösvényen mászó csigát, az hirtelen össze­­rándul és gyorsan visszahúzó­dik házának biztonságos belse­jébe. Egy ideig mozdulatlanul várnak ezután, majd lassan és nagyon óvatosan előbújnak. Fo­kozatosan kinyújtják hosszú nek és mélyen a termés húsá­ba hatolnak. A beteg bogyók megkeményednek és élvezhe­tetlenek. Nedves környezetben rajtuk is finom penészgyep tn-< látható. A fertőzési forrás elsősorban a beteg korai burgonya, ahon­nan a gomba spórái főleg л szél segítségével terjednek. A védekezésben, a vegysze­res kezelések mellett, fontos szerepe van több agrotechnikát óvintézkedésnek is. Ilyen pél­dául az alacsony paradicsom támasz melletti termesztése, a ritkább növényállomány, az árasztásos öntözés, a vetés­forgó betartása, és esetleg az alsó levelek eltávolítása a nö­vényekről. Ha abból indulunk ki, hogy a kezeletlen korai, illetve kö­zepesen kései burgonya lomb­ja már sok helyütt elpusztult, és ezekről a táblákról meg­számlálhatatlan mennyiségű spóra juthat el a paradicsom­ra, minél hamarabb fugjunk hozzá a megelőző permetezé­sekhez, nehogy úgy járjunk mint az uborkával. Az érésben lévő paradicsom kezelésére csupán egyetlen ké­szítmény áll rendelkezésünkre: a 7 napos élelmezés-egészség­ügyi várakozási idejű Knpri­­knl, melyet 0,3—0,7 százalékos töménységben, 7—10 napus idő­közökben juttatunk ki. A keze­léskor igyekezzünk főleg a nö­vények alsó részét alaposait bepermetezni. És ha késői bur­gonyát termesztünk, akkor ar­ról se feledkezzünk meg! Matlák György agrármérnök tapogatóikat Is, amelyeken Л szemeik ülnek. „Körülnéznek“* aztán ha úgy látják, hogy a veszély elmúlt, teljes hosszuk­ban kinyújtóznak s megindul­nak a maguk termelte nyálka­­ösvényen. Tegyük arrébb a* ösvényen mászó csigát, mielőtt valaki véletlenül vagy kész­akarva (sajnos ilyen is van!)' rátaposna. A csigánál ugyanis hosszú Időbe telik, mire meg­szokott és soha nem gyorsulí „tempójával“ átér az ösvény, egyik oldaláról a másikra. Host meg a paradicsomvész

Next

/
Thumbnails
Contents