Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-24 / 34. szám
Orvosi somkóró Ä helyenként köherének, vad léherének vagy sárkerepnek nevezett somkóró (Melilotus officinale) a hüvelyesek családjába tartozó kétéves növény. Az egész országban megtalálható, főleg a parlagföldeket, a szeméttelepeket és a réteket kedveli. Csak a második évben virágzik, de akkor egész nyáron virít. A növény kellemesen illatos, akár a szagos müge. A 30—200 cm magasna növő, egyenes, hengeres és elágazó szárú növény hasonlít a herére, de takarmányozásra nem alkalmas, mert száraz állapotban mérgezést okoz. A növény ugyanis vért hígító hatóanyagot tartalmaz, melynek hatására a vér annyira felhígul, hogy egyszerűen átszivárog az ereken és véraláfutásokat okoz. A hatóanyag felhasználásával készülő gyógyszerek az értrombózis, az embólia és az infarktus megelőzésében jutnak szerephez. Az orvosi somkórót júniustól augusztus végéig lehet gyűjteni, vékony rétegben, jól szellőztethető helyiségben kell szárítani. A dohány illatosítására, illetve molyűzésre is használják. Óvatosan kell vele bánni, mert nagyobb adagokban vérzést, bődultságot, erős fejfájást, hasmenést vált ki, daganatokat okoz és károsítja в májat. Dr. Nagy Géza Az utóbbi években a világ gyümölcspiacainak a kiwi volt a slágere. Közkedveltségét természetesen nem csupán a kellemesen frissítő, savanykás ízének köszönheti, hanem mindenekelőtt annak, hogy tízszer annyi C-viiamint tartalmaz mint a citrusfélék. Különleges beltartalmi értékét kihasználva, sokan a meghűléses megbetegedések megelőzésére és a szklerózis ellen gyártott, szintetikus gyógyszerek helyett fogyasztják. Piaci ára országonként és a minőségtől függően változik, úe mindenütt drágább, mint más gyümölcsféleségek. A kiwi kúszó évelő növény. Támberendezést igényel, és a telepítést követő 4—5 év múlva boz termést először. Igen bőtermő, hozama a gazdagon termő csemegeszőlőkéhez hasonlítható. Nagy terméshozama ős az előnyös értékesítési lehetőség a kiwi-ültetvények szinte példátlanul gyors növekedéséhez vezetett. 1978-ban a kiwi kizárólagos termesztője az új gyümölcsféleséget meghonosító Új- Zéland volt. Itt és ekkor 1200 hektárnyi ültetvényről beszéltek. Ma a kiwivel betelepített terület csupán Gj-Zélandon eléri a tízezer hektárt, s körülbelül ugyanekkora területen ültettek kiwit Európában, Amerikában, Ázsiában és Afrikában is. Hogy a hozzávetőlegesen 20 ezer hektáros ültetvényből napjainkban mennyi terem, arról nincs áttekintésünk. A kiwitermesztés iránti érdeklődés fellendülésének kedvező és hátrányos következményei is vannak.- Az enrépai fogyasztók szempontjából előnyös, hogy nőtt a piaci kínálat, viszont a szállítási távolság csökkenésével hozzáférhetőbbé vált az ár. Még komolyabb előny, hogy immár Európában is gyökeret eresztett a kiwitermesztés, és fgy már nemcsak júniustól decemberig lehet megtalálni a piacon ezt az értékes és keresett gyümölcsöt, de november és május között is kapható. A termőterület növekedésének és a kiwitermesztés térhódításának árnyoldalai közé tartozik, hogy a telepítéshez számos esetben genetikailag ismeretlen szaporítóanyagot hasz-TARTÖSlTÄS FAGYASZTÁSSAL A bab zsenge hüvelyeit egészben vagy 2—3 cm-es darabokra vágva lehet fagyasztani. A különbség csak annyi, hogy a hüvelyeket legalább 3 percig kell zubogva forró vízben elöfőzni, míg az aprított zöldségnek 2 perc is elég. Az előkezelt zöldséget lecsöpögtetés és hűtés után lehet tasakokba rakni és lefagyasztani. A másodvetésű, őszt borsából is érdemes lefagyasztani Sikerük meghonosítanunk a kiwit? náltak, ráadásul a vállalkozók úgyszólván semmilyen tapasztalatokkal és ismeretekkel nem rendelkeztek az agrotechnikát illetően. Mi sem természetesebb, mint hogy az ilyen feltételek közepette termelt gyümölcs sem mennyiségi, sem minőségi vonatkozásban nem elégíthette ki a fogyasztói igényeket. Szlovákiában kiwit mindeddig nem termesztettek, bár honosítási kísérletek már a múltban is voltak (pl. Bojnicén Falešník, a Bratislava! Botanikus Kertben pedig előbb Cejka, később Horváth szorgal-' mazta a meghonosítását). Sajnos, a kísérletek több okból — egyebek között érdeklődés hiányában — félbe Szakadtak. Most új hullám indult, s ismét kezdetét vette a kiwi meghonosítására. irányuló törekvés. A legismertebb kiwifajtákból hozattunk ü'tetőanyagot, s azt részben a Szőgyéni (Svodfn), részben pedig a Pezinoki Egységes Földműves-szövetkezetben telepítettük el idén tavasszal. Szőgyénben fűthető fóliasátrak alá, Fezinokban szabadföldbe telepítettünk, s a Bratislava! Botanikus Kertben, valamint a Pezinoki Efsz-ben kezdetét vette az alanytermesztést szolgáló magoncnevelés. A kísérleti nagyüzemi telepítésekkel egyelőre az a célunk, hogy ellenőrizzük az adott fajták genetikai és gazdasági tulajdonságait, s egyúttal kidolgozzuk a hazai kiwitermesztés komplex technológiáját. Persze azzal is számolunk, hogy ezek a telepítések esetleg nemesítási, klónkiválasztási és szaporítóanyag-előállítási célt is szolgálhatnának. Tekintettel a termőhelyi adottságainkra és a rendelkezésre álló fajták egyelőre túl hosszú tenyészidejére, a kiwi gyors hazai térhódítására nem számíthatunk. A miénkhez hasonló természeti adottságú, NSZK-beli Geisenheimben például a legjobb minőséget nyújtó és leginkább eltartható Hayward kiwifajta szabadföldi termesztésben tíz év alatt négy alkalommal még beérés előtt elfagyott. Dacára ennek, tíz év átlagtermése tövenként 7 kg volt. A Bratislavai Botanikus Kert kiwitövei még egyszer sem fagytak el 17 év alatt, rendszeresen teremnek és az idei zord telet is aránylag jól átvészelték. A szőgyéni és a pezinoki ki* sérletnek tehát mindenekelőtt az a célja, hogy megválaszolja a kérdést: lehet-e nálunk szabadföldi feltételek közepette kiwit termeszteni, s ha igen, akkor melyik fajtát, vagy netán csak hajtatással érdemes kísérleteznünk? A kiwi honosítását illetően egyebek között az is problémát jelent, hogy a kiwi kb. 2 héttel a szőlő előtt fakad, tehát kárt tehet benne a tavaszi fagy. Márpedig a fagykárt szenvedett növények nem érlelik be a termést, ha kifakadnak is még egyszer. A termőhely megválasztásakor tehát ezt is figyelembe kell venni, a nemesftési munkát pedig úgy kell irányítani, hogy elodázzuk a fakadást. A telepítés helyének megválasztása szempontjából a honosítási törekvéseknek korlátot szabhat az a tény is, hogy a kiwit feltétlenül szélvédett helyre kell ültetni és a forró nyári időszakban biztosítani kell a folyamatos öntözést. Mindaddig, amíg a szőgyéni és a pezinoki kísérletek igazolják, illetve tisztázzák a nemesített fajták hazai meghonosításának és általános teremsztésének lehetőségeit és feltételeit, a házi- és a kerttelepi kiskertekben csak a botanikus kertekben alkalomszerűen beszerezhető, vad kiwit lehet- telepíteni (más ültetőanyag egyelőre úgy sincs). A' vad kiwi ugyan apróbb gyümölcsöt nyújt, de nem olyan érzékeny, és ráadásul egyetlen növényen megtalálhatók a hím és a női virágok is, tehát nem szükséges megporzó fajták telepítéséről gondoskodni úgy, mint a nemesített fajták esetében. Senctés Vilmos néhány adagot. A lehetőség szerint zsenge, még édes szemeket kifejtjük, forrásban lévő vízben 1 percig előfőzzük, majd azonnal kiszedjük és hideg vízben kihűtjük. Csöpögtetés után tasakokba adagoljuk és lefagyasztjuk. Sokan szeretik a spenótot. Ezt a zöldségfélét 2—3 percig tartó főzés után lehet fagyasztással tartósítani. Persze csakis a fiatal, zsenge és lédús leveleket érdemes felhasználni. A spenótból püré is készíthető fl0—15 percig tartó főzéssel), de ezt sóivá kell fagyasztani fi kg püréhez kb. 15 gramm sőt számítunk). A most rendelkezésre álló gyümölcsök közül talán még ribiszkét, kései kajszit és őszibarackot tehetünk el télire fagyasztással. A ribiszkét szitán leöblítjük, lecsöpögtetjük, megszikkasztjuk és tasakokba rakva lefagyasztjuk. A ribiszke cukrozva fkilónként 20—25 dkg] vagy szörppel leöntve is fagyasztható (a szörp fél liter, vízből és fél kiló cukorból készüljön). A kajszit kimagozzuk, negyedekre vágjuk, 20—30 másodpercig főzzük, azonnal kihűtjük, lecsöpögtetjük, megcukrozzuk (1 kg-ra 20 dkg), vagy szörppel leöntve fagyasztjuk (a szörp 6 dl vízből, 40 dkg cukorból és 3 gramm citromsóból készül). A sárgahüsú őszibarackot hasonlóképpen lehet fagyasztani, de itt meg kell hámozni a gyümölcsöt és a szörpbe nem kell citromsót adni. (z) (Folytatás az 1. oldalról) sportpálya környéke, de lényegében az egész falu tele volt jól-rosszul parkoló, gyakran már a biztonságos közlekedést is komolyan akadályozó gépkocsikkal. — Az időjárás alakulására való tekintet nélkül sok jeles tenyésztő elhozta kedvencét a bemutatóra — nyugtázta később palástolhatatlan örömmel Haníková elvtársnő. — Persze, ■nem mindenki tartotta meg korábbi ígéretét, hiszen a zuhogó eső csaknem száz tenyésztőt elrettentett a szerepléstől. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a színvonal kielégítő. — Nekem úgy tűnik, idén lényegesen több a kutya mint a tavalyi bemutatón. Vagy csak szükebben vagyunk, kisebb a rendelkezésre álló terület? — Igen, a helyünk is kevesebb valamivel; de kutyából is lényegesen többet hoztak a tenyésztők. Tavaly negyven fajtából háromszázötven került bemutatásra, most pedig hatvanegy fajtát összesen 520 kutyás képvisel. • • • >— Örömünkre szolgál, hogy a rendezvény híre eljutott az ország legtávolabbi részeibe is, és megint idecsalogatta a legjobb tenyésztőket meg a kutyabarátokat — nyugtázta Zdenék La š rh a n, a kiállítás Igazgatója. — Mert vannak ám kiállítóink és látogatóink Prágából, Pősty énből jPieStany), Nymburkból, Zólyomból (Zvolen), Kassáról jKobice), Opavárói, Nagymihályiból (Michalovce], Kladnóból és Losoncról (Lučenec) is. Es akkor még nem beszéltem mindenkiről. Például a külföldi kiállítókról. — Nocsak, már nemzetközivé lépett elő ez a két évvel ezelőtt még rettegve jóváhagyott rendezvény? — Ott azért még nem tartunk, de külföldi tenyésztők már jelen vannak a bemutatón. Tavaly a dunaszerdahelyl seregszemlén sok külföldi turista megfordult, akik közül néhánnyan idén már a kedvenceiket is elhozták, és a díjakért folyó vetélkedőbe ts beneveztek. Legtöbben Magyarországról és Lengyelországból főttek, de vannak NDK-beli és romániai kiállítóink is. Sőtl Még Franciaországból Is van itt egy gyönyörű afgán agár. • • • 'A sportpályán nagyjából délig elég siralmas volt a látvány. A csak néha csendesedő esőben a tenyésztők is, meg a kutyák is bőrig áztak. Bőrig bizony, hiába volt a takaróból emelt, ideiglenes sátortető, a vastag pokróc meg az esőkabát, hol a kutyus ázott, hol meg a gazdája. Még talán az ölebek sorsa volt legelvlselhetöbb, mert azokat többnyire melegen kibélelt kosárban, táskában vagy egyszerűen a karjukon tartották, a keblükön melengették a tenyésztők, akik maguk is esernyő alá húzódtak. Aztán rövid időre kisütött a nap, de akkor már elérkezett a sátorbontás ideje. • • C Bedrich Mészáros, a pontozőbírák testületének elnöke elégedetten nyilatkozott: *— fői szervezett, színvonalas rendezvény szemtanúi lehettünk, s ami még ennél is fontosabb, a bemutatott állatok komoly hozzáértésről, valamint arról győztek meg bennünket, hogy a tenyésztők nagyobb hányada a kiállításra is alaposan felkészítette kedvencét. Bízunk benne, hogy az itt felvonultatott kutyák közül sokat majd az országos seregszemléken ts viszontláthatunk, mert megérdemlik a szereplést és a nyilvános elismerést. Másnap telefonon felhívtam Anna Haníkovát, a szervező bizottság titkárát. — Szép volt, jö volt, de most már örülök, hogy túl vagyunk rajta — mondta sóhajtva. -* Fárasztó nap volt, nem is beszélve az előző hetek és hónapok sok-sok szabadidőt felemésztő „forgalmáról". De ha kell, és reméljük, hogy igen, akkor jövőre újra kezdjük, vállalom és — vállaljuk. Meri meggyőződéssel valljuk, hogy megéri. Ezúttal is több mini kétezer embernek tudtunk kellemes hétvégi kikapcsolódást és szép élményt nyújtani, s azonkívül talán a szakszerű ebtenyésztés Iránti érdeklődés fellendítéséért Is teltünk egy keveset. Kép és szöveg: Kádek Gábor