Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

Orvosi somkóró Ä helyenként köherének, vad léherének vagy sárkerepnek nevezett somkóró (Melilotus officinale) a hüvelyesek csa­ládjába tartozó kétéves növény. Az egész országban megtalál­ható, főleg a parlagföldeket, a szeméttelepeket és a réteket kedveli. Csak a második évben virágzik, de akkor egész nyá­ron virít. A növény kellemesen illatos, akár a szagos müge. A 30—200 cm magasna növő, egyenes, hengeres és elágazó szárú növény hasonlít a heré­re, de takarmányozásra nem alkalmas, mert száraz állapot­ban mérgezést okoz. A növény ugyanis vért hígító hatóanya­got tartalmaz, melynek hatá­sára a vér annyira felhígul, hogy egyszerűen átszivárog az ereken és véraláfutásokat okoz. A hatóanyag felhaszná­lásával készülő gyógyszerek az értrombózis, az embólia és az infarktus megelőzésében jut­nak szerephez. Az orvosi somkórót júniustól augusztus végéig lehet gyűjte­ni, vékony rétegben, jól szel­lőztethető helyiségben kell szárítani. A dohány illatosítá­­sára, illetve molyűzésre is használják. Óvatosan kell vele bánni, mert nagyobb adagok­ban vérzést, bődultságot, erős fejfájást, hasmenést vált ki, daganatokat okoz és károsítja в májat. Dr. Nagy Géza Az utóbbi években a világ gyümölcspiacainak a ki­wi volt a slágere. Köz­kedveltségét természetesen nem csupán a kellemesen frissítő, savanykás ízének köszönheti, hanem mindenekelőtt annak, hogy tízszer annyi C-viiamint tartalmaz mint a citrusfélék. Különleges beltartalmi értékét kihasználva, sokan a meghűlé­ses megbetegedések megelőzé­sére és a szklerózis ellen gyár­tott, szintetikus gyógyszerek helyett fogyasztják. Piaci ára országonként és a minőségtől függően változik, úe mindenütt drágább, mint más gyümölcs­­féleségek. A kiwi kúszó évelő növény. Támberendezést igényel, és a telepítést követő 4—5 év múl­va boz termést először. Igen bőtermő, hozama a gazdagon termő csemegeszőlőkéhez ha­sonlítható. Nagy terméshozama ős az előnyös értékesítési lehetőség a kiwi-ültetvények szinte pél­dátlanul gyors növekedéséhez vezetett. 1978-ban a kiwi kizá­rólagos termesztője az új gyü­mölcsféleséget meghonosító Új- Zéland volt. Itt és ekkor 1200 hektárnyi ültetvényről beszél­tek. Ma a kiwivel betelepített terület csupán Gj-Zélandon el­éri a tízezer hektárt, s körül­belül ugyanekkora területen ültettek kiwit Európában, Ame­rikában, Ázsiában és Afriká­ban is. Hogy a hozzávetőlege­sen 20 ezer hektáros ültetvény­ből napjainkban mennyi terem, arról nincs áttekintésünk. A kiwitermesztés iránti ér­deklődés fellendülésének ked­vező és hátrányos következ­ményei is vannak.- Az enrépai fogyasztók szempontjából elő­nyös, hogy nőtt a piaci kíná­lat, viszont a szállítási távol­ság csökkenésével hozzáférhe­tőbbé vált az ár. Még komo­lyabb előny, hogy immár Euró­pában is gyökeret eresztett a kiwitermesztés, és fgy már nemcsak júniustól decemberig lehet megtalálni a piacon ezt az értékes és keresett gyümöl­csöt, de november és május között is kapható. A termőterület növekedésé­nek és a kiwitermesztés térhó­dításának árnyoldalai közé tar­tozik, hogy a telepítéshez szá­mos esetben genetikailag isme­retlen szaporítóanyagot hasz-TARTÖSlTÄS FAGYASZTÁSSAL A bab zsenge hüvelyeit egész­ben vagy 2—3 cm-es darabokra vágva lehet fagyasztani. A kü­lönbség csak annyi, hogy a hüvelyeket legalább 3 percig kell zubogva forró vízben elö­­főzni, míg az aprított zöldség­nek 2 perc is elég. Az előke­zelt zöldséget lecsöpögtetés és hűtés után lehet tasakokba rakni és lefagyasztani. A másodvetésű, őszt borsá­ból is érdemes lefagyasztani Sikerük meghonosítanunk a kiwit? náltak, ráadásul a vállalkozók úgyszólván semmilyen tapasz­talatokkal és ismeretekkel nem rendelkeztek az agrotechnikát illetően. Mi sem természete­sebb, mint hogy az ilyen felté­telek közepette termelt gyü­mölcs sem mennyiségi, sem minőségi vonatkozásban nem elégíthette ki a fogyasztói igé­nyeket. Szlovákiában kiwit minded­dig nem termesztettek, bár ho­nosítási kísérletek már a múlt­ban is voltak (pl. Bojnicén Falešník, a Bratislava! Bota­nikus Kertben pedig előbb Cej­­ka, később Horváth szorgal-' mazta a meghonosítását). Saj­nos, a kísérletek több okból — egyebek között érdeklődés hiá­nyában — félbe Szakadtak. Most új hullám indult, s is­mét kezdetét vette a kiwi meg­honosítására. irányuló törek­vés. A legismertebb kiwifajták­­ból hozattunk ü'tetőanyagot, s azt részben a Szőgyéni (Svo­­dfn), részben pedig a Pezinoki Egységes Földműves-szövetke­zetben telepítettük el idén ta­vasszal. Szőgyénben fűthető fó­liasátrak alá, Fezinokban sza­badföldbe telepítettünk, s a Bratislava! Botanikus Kertben, valamint a Pezinoki Efsz-ben kezdetét vette az alanyter­mesztést szolgáló magoncneve­­lés. A kísérleti nagyüzemi telepí­tésekkel egyelőre az a célunk, hogy ellenőrizzük az adott faj­ták genetikai és gazdasági tu­lajdonságait, s egyúttal kidol­gozzuk a hazai kiwitermesztés komplex technológiáját. Persze azzal is számolunk, hogy ezek a telepítések esetleg nemesítá­­si, klónkiválasztási és szaporí­tóanyag-előállítási célt is szol­gálhatnának. Tekintettel a termőhelyi a­­dottságainkra és a rendelke­zésre álló fajták egyelőre túl hosszú tenyészidejére, a kiwi gyors hazai térhódítására nem számíthatunk. A miénkhez ha­sonló természeti adottságú, NSZK-beli Geisenheimben pél­dául a legjobb minőséget nyúj­tó és leginkább eltartható Hayward kiwifajta szabadföldi termesztésben tíz év alatt négy alkalommal még beérés előtt elfagyott. Dacára ennek, tíz év átlagtermése tövenként 7 kg volt. A Bratislavai Botanikus Kert kiwitövei még egyszer sem fagytak el 17 év alatt, rendszeresen teremnek és az idei zord telet is aránylag jól átvészelték. A szőgyéni és a pezinoki ki* sérletnek tehát mindenekelőtt az a célja, hogy megválaszol­ja a kérdést: lehet-e nálunk szabadföldi feltételek közepet­te kiwit termeszteni, s ha igen, akkor melyik fajtát, vagy ne­tán csak hajtatással érdemes kísérleteznünk? A kiwi honosítását illetően egyebek között az is problé­mát jelent, hogy a kiwi kb. 2 héttel a szőlő előtt fakad, te­hát kárt tehet benne a tavaszi fagy. Márpedig a fagykárt szen­vedett növények nem érlelik be a termést, ha kifakadnak is még egyszer. A termőhely megválasztásakor tehát ezt is figyelembe kell venni, a ne­­mesftési munkát pedig úgy kell irányítani, hogy elodázzuk a fakadást. A telepítés helyének megvá­lasztása szempontjából a hono­sítási törekvéseknek korlátot szabhat az a tény is, hogy a kiwit feltétlenül szélvédett helyre kell ültetni és a forró nyári időszakban biztosítani kell a folyamatos öntözést. Mindaddig, amíg a sző­gyéni és a pezinoki kísérle­tek igazolják, illetve tisztáz­zák a nemesített fajták ha­zai meghonosításának és álta­lános teremsztésének lehetősé­geit és feltételeit, a házi- és a kerttelepi kiskertekben csak a botanikus kertekben alkalom­szerűen beszerezhető, vad kiwit lehet- telepíteni (más ültető­­anyag egyelőre úgy sincs). A' vad kiwi ugyan apróbb gyü­mölcsöt nyújt, de nem olyan érzékeny, és ráadásul egyetlen növényen megtalálhatók a hím és a női virágok is, tehát nem szükséges megporzó fajták te­lepítéséről gondoskodni úgy, mint a nemesített fajták ese­tében. Senctés Vilmos néhány adagot. A lehetőség szerint zsenge, még édes sze­meket kifejtjük, forrásban lévő vízben 1 percig előfőzzük, majd azonnal kiszedjük és hideg víz­ben kihűtjük. Csöpögtetés után tasakokba adagoljuk és lefa­gyasztjuk. Sokan szeretik a spenótot. Ezt a zöldségfélét 2—3 percig tartó főzés után lehet fagyasz­tással tartósítani. Persze csakis a fiatal, zsenge és lédús leve­leket érdemes felhasználni. A spenótból püré is készíthető fl0—15 percig tartó főzéssel), de ezt sóivá kell fagyasztani fi kg püréhez kb. 15 gramm sőt számítunk). A most rendelkezésre álló gyümölcsök közül talán még ribiszkét, kései kajszit és őszi­barackot tehetünk el télire fa­gyasztással. A ribiszkét szitán leöblítjük, lecsöpögtetjük, meg­­szikkasztjuk és tasakokba rak­va lefagyasztjuk. A ribiszke cukrozva fkilónként 20—25 dkg] vagy szörppel leöntve is fagyasztható (a szörp fél liter, vízből és fél kiló cukorból ké­szüljön). A kajszit kimagozzuk, negyedekre vágjuk, 20—30 má­sodpercig főzzük, azonnal ki­hűtjük, lecsöpögtetjük, meg­cukrozzuk (1 kg-ra 20 dkg), vagy szörppel leöntve fagyaszt­juk (a szörp 6 dl vízből, 40 dkg cukorból és 3 gramm citrom­­sóból készül). A sárgahüsú őszibarackot hasonlóképpen le­het fagyasztani, de itt meg kell hámozni a gyümölcsöt és a szörpbe nem kell citromsót adni. (z) (Folytatás az 1. oldalról) sportpálya környéke, de lénye­gében az egész falu tele volt jól-rosszul parkoló, gyakran már a biztonságos közlekedést is komolyan akadályozó gépko­csikkal. — Az időjárás alakulására való tekintet nélkül sok jeles tenyésztő elhozta kedvencét a bemutatóra — nyugtázta ké­sőbb palástolhatatlan örömmel Haníková elvtársnő. — Persze, ■nem mindenki tartotta meg ko­rábbi ígéretét, hiszen a zuhogó eső csaknem száz tenyésztőt elrettentett a szerepléstől. En­nek ellenére azt kell monda­nunk, hogy a színvonal kielé­gítő. — Nekem úgy tűnik, idén lényegesen több a kutya mint a tavalyi bemutatón. Vagy csak szükebben vagyunk, kisebb a rendelkezésre álló terület? — Igen, a helyünk is keve­sebb valamivel; de kutyából is lényegesen többet hoztak a tenyésztők. Tavaly negyven faj­tából háromszázötven került bemutatásra, most pedig hat­vanegy fajtát összesen 520 ku­tyás képvisel. • • • >— Örömünkre szolgál, hogy a rendezvény híre eljutott az ország legtávolabbi részeibe is, és megint idecsalogatta a leg­jobb tenyésztőket meg a kutya­­barátokat — nyugtázta Zdenék La š rh a n, a kiállítás Igazga­tója. — Mert vannak ám kiál­lítóink és látogatóink Prágá­ból, Pősty énből jPieStany), Nymburkból, Zólyomból (Zvo­len), Kassáról jKobice), Opa­­várói, Nagymihályiból (Micha­lovce], Kladnóból és Losoncról (Lučenec) is. Es akkor még nem beszéltem mindenkiről. Például a külföldi kiállítókról. — Nocsak, már nemzetközi­vé lépett elő ez a két évvel ezelőtt még rettegve jóváha­gyott rendezvény? — Ott azért még nem tar­tunk, de külföldi tenyésztők már jelen vannak a bemuta­tón. Tavaly a dunaszerdahelyl seregszemlén sok külföldi tu­rista megfordult, akik közül néhánnyan idén már a kedven­ceiket is elhozták, és a díja­kért folyó vetélkedőbe ts be­neveztek. Legtöbben Magyaror­szágról és Lengyelországból főttek, de vannak NDK-beli és romániai kiállítóink is. Sőtl Még Franciaországból Is van itt egy gyönyörű afgán agár. • • • 'A sportpályán nagyjából dé­lig elég siralmas volt a lát­vány. A csak néha csendesedő esőben a tenyésztők is, meg a kutyák is bőrig áztak. Bőrig bizony, hiába volt a takaróból emelt, ideiglenes sátortető, a vastag pokróc meg az esőka­bát, hol a kutyus ázott, hol meg a gazdája. Még talán az ölebek sorsa volt legelvlselhe­­több, mert azokat többnyire melegen kibélelt kosárban, tás­kában vagy egyszerűen a kar­jukon tartották, a keblükön melengették a tenyésztők, akik maguk is esernyő alá húzód­tak. Aztán rövid időre kisütött a nap, de akkor már elérkezett a sátorbontás ideje. • • C Bedrich Mészáros, a pon­­tozőbírák testületének elnöke elégedetten nyilatkozott: *— fői szervezett, színvonalas rendezvény szemtanúi lehet­tünk, s ami még ennél is fon­tosabb, a bemutatott állatok komoly hozzáértésről, vala­mint arról győztek meg ben­nünket, hogy a tenyésztők na­gyobb hányada a kiállításra is alaposan felkészítette kedven­cét. Bízunk benne, hogy az itt felvonultatott kutyák közül so­kat majd az országos sereg­szemléken ts viszontláthatunk, mert megérdemlik a szereplést és a nyilvános elismerést. Másnap telefonon felhívtam Anna Haníkovát, a szervező bi­zottság titkárát. — Szép volt, jö volt, de most már örülök, hogy túl vagyunk rajta — mondta sóhajtva. -* Fárasztó nap volt, nem is be­szélve az előző hetek és hóna­pok sok-sok szabadidőt fel­emésztő „forgalmáról". De ha kell, és reméljük, hogy igen, akkor jövőre újra kezdjük, vál­lalom és — vállaljuk. Meri meggyőződéssel valljuk, hogy megéri. Ezúttal is több mini kétezer embernek tudtunk kel­lemes hétvégi kikapcsolódást és szép élményt nyújtani, s azon­kívül talán a szakszerű ebte­nyésztés Iránti érdeklődés fel­lendítéséért Is teltünk egy ke­veset. Kép és szöveg: Kádek Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents