Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-24 / 34. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 24. „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ -másodszor Kz SZFSZ Szlovákiai Bizottsága a szövetkezeti tagok tömegpolití­­kal, gazdasági-szociális és kultui rálls ismereteinek gyarapítása ér­dekében a szocialista mezőgazda.» ság 35. évfordulója és az efsz-ek X. országos kongresszusa tisztele­tére tavaly meghirdette az „Isme­retek bizonyítvány nélkül“ elne­vezésű versenyt. É vonatkozásban a Rolninké noviny 1984. auguszi us 1-e és október 17-e között tíz alkalommal közölt versenykérdés seket, amelyekre mintegy 15Ú0 vá­lasz érkezett. A helyes megfejtés seket beküldők közül százam rés szesültek nyereményben. Azokban a járásokban (pl. Trnas vb, Nitra, Trenčín, Považská Byst­rica, Senica, Poprad), amelyekben az SZFSZ Járási bizottságai odes adő figyelemmel követték a ver­senysorozatot, a versenyzők szá­ma nagymértékben túllépte a ver­senynek nem éppen kellő figyel­met szentelő Járásokat. Arra való tekintettel, hogy a verseny jó visszhangra talált szórakoztatott és tanított —, az SZFSZ SZB úgy döntött, hogy to­vább folytatja a versenysorozatot. Az idén tehát a második évfolya­mával folytatódik a verseny, a­­melynek anyagát (7)' a Rofnícke noviny és a Szabad Földműves ■ fogja közölni. A kérdések politi­kai-nevelő, szervezési, gazdasági és szociális jellegűek lesznek, és az efsz-ek X. országos kongresz­­szusa határozataiból fognak kiin­dul,nd. Az egyes témákat a Roľnícke noviny a következő időpontokban fogja .közölni: 1985. szeptember 11., 14., 18., 21., 25., 28. és októ­ber 2. A Szahad Földműves a követke­zőképpen közli majd az egyes té­maköröket: 1985. szeptember 14. fi. és 2. témakör), szeptember 21. (3. és 4. témakör), szeptember 28. (5. és 6. témakör], október 5. (7. témakör). A verseny alapfeltétele az, hogy a versenyző az őt" alkalmazó efsz­­tói Igazolást kérjen és azt küldje be a Roľnícke noviny, vagy a Sza­bad Földműves szerkesztőségébe. Minden alkalommal két témakör helyes megfejtését kell beküldeni — a versenyemblémával együtt. 'Az utolsó három téma (5., 6. és 7.) megfejtését legkésőbb október 15- én kell postára adni. Az ered­ményhirdetésre 1985. november 18-án kerül sor valamelyik élen­járó efsz-ben. A pontos helyről Időben tájékoztat a Kölnieké no­viny, illetve a Szabad Földműves. A helyes megfejtéseket beküldők közül Ismét száz nyertest sorso­lunk ki. A nyeremények ezúttal Is nagyon értékesek lesznek. Csak néhány ezek közül: társasutazás a Szovjetunióba, Bulgáriába, Jugo­szláviába; üdülés a Magas-Tátrá­­ban. Prágában, Pőstyénben (Pieš­ťany), Luhačovicében stb. Ezenkí­vül vásárlási utalványokat sorso­lunk ki, amelyek a Prior áruhá­zakban válthatók be. A könyvek sem fognak hiányozni a nyere­ménylistáról. A Jutalomnyeremény egy hordozható fekete-fehér tévé­­készülék lesz. A versenybe beavatják az SZFSZ járási bizottságait is. A cél az, hogy minél több szövetkezeti dol­gozót vonjanak be a versenysoro­zatba. A hat legjobb járási bizott­ság pénzjutalomban részesül. Jozef Frokeä Csökken a lunkabalesetek száma A szövetkezeti dolgozókról való sokoldalú gondoskodás két­ségkívül nagymértékben elő­­mozdíthatja elégedettségüket, erőfel­­frissítésüket, látókörük tágulását, műveltségi színvooaluk emelését, s nem kevésbé egészségűk védelmét. Ennek a gondoskodásnak csupán egy részét képezi a közétkeztetés, amely többféle előnnyel is jár, ha... Igen, ha ho báértő kezekben van az irá­nyítás és a személyzet is megfele­lően felkészült, nemcsak emberileg, hanem szakmai téren is, különös te­kintettel a főszakácsra, a konyhave­­zetűre. Ugyanakkor a gazdaságveze­tés is megértő, segít a problémákat mielőbb megoldani. Ha az elmondot­taknak az ellenkezője a jellemző, úgy a közétkeztetés iránti érdeklődés ú jócskán megcsappan. Ш Ä Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bizottsága plénum keretében tárgyalta meg a közétkeztetés hely­zetét, problémáit, gondjait. Az össze­jövetelen az üzemi (szövetkezett) ét­kezdék vezetői is részt vettek. A járási méretű elemzésből kitűnt, hogy a 17 szövetkezet 7 ezer 600 tag­ja közül tavaly csupán 2350 élt a közétkeztetés nyújtotta kedvező lehe­tőséggel. Ebben a létszámban nincse­nek benne a nyugdíjasok, akik még alkalomadtán bekapcsolódnak a kö­zös munkába. Az idén már négyszáz fővel gyarapodott az étkezők száma, de a lehetőségek még távolról sincse­nek kiaknázva. A múlt évben például csak 65 nyugdíjas étkezett az efsz-ek közös éttermeiben, ami lehetne en­nél jóval több is, hiszen anyagi előnyt Jelent számukra: egy ebéd (járási átlagban) csupán 5 korona 82 fillérbe kerül. Az üzemi étkeztetés színvonala a legtöbb helyütt emelkedett. Korsze­rűbbek, kulturáltabbak az üzemi ebédlők, jobban felszereltek a kony­hák, s újak is épültek. A korszerűen felszerelt étkezdékben javult a higié­nia. kellemesebb az ott tartózkodás. A továbbiakban is mellőzni kell az éttermek sivárságát, az igénytelensé­get, s jobban meg kell ragadni a le­hetőségeket. Több szövetkezetben például — az aktív keresőkhöz haT sonlóan — kedvezményben részesítik a nyugdíjasokat. 0 A Nagykaposi '(Veiké Kapušany) Efsz üzemi konyhája a legrégebbi a járásban, csak éppen az étkező ke­vés. Annak ellenére, hogy a szövet­kezetnek több mint 800 az állandó dolgozója. Meg koll találni a módját annak, hogy ne csak a dolgozók 20 százaléka, hanem annál jóval több éljen a közétkeztetés adta kedvező lehetőségekkel. Ehhez az kell, hogy foglalkozzanak az üggyel, többször elemezzék azt. Mert a toborzás ered­ményessége sok mindentől függ. Nem elhanyagolandó például a demokra­tizmus érvényesítése: vagyis az étke­zők képviselete az élelmezési bizott­ságban, hogy beleszólhassanak az étrend összeálításába. Persze, tekin­tetbe véve az ésszerű táplálkozásra törekvést. Sok étkező — sok szájíz! De jót megszervezve, lehet sokak kedvére és megelégedettségére u jobban Élni a lehetőségekkel! Közétkeztetés a szövetkezetekben elégséges. Az szükséges — mutattak rá a SZFSZ JB plénumán —, hogy a konyhaszemélyzet rövidebb tanfolya­mon vehessen részt, mint pl. ahogyan azt a Komáromi (Komárno) járásban is tették-teszik. Sőt, verseny is folyt az utóbbi években az üzemi konyhák között, ami jótékonyan hatott a mi­nőségre. Am maradjunk a járáson belül: több szövetkezetben afféle munkahelyi kiképzést vezettek be. S a jövőben járási méretű tanfoíya­­mot szerveznek, hogy — túl a sok hasznos ismeret gyarapításán — be­mutassák, miként lehet a rendelke­zésre álló élelmiszerekből, nyers­anyagokból változatos menüket ké­szíteni, szavatolni a kiegyensúlyozott tápértékét, az ésszerű étkezést. A tanácskozáson előterjesztett a­­nyagokból — s a vitából — az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a dol­gozók munkahelyközeiben és elfo­gadható áron, megfelelő minőséggel igénylik ezt a szociális juttatást, mert kifizetődő, időtakarékos megoldás, s amellett pénz is megtakarítható. Statisztikai kimutatás szerint éven­te mintegy öt százalékkal gyarapodik az étkezők száma. Ez azonban nem elégséges. Intézkedések születtek a kapacitások jobb kihasználására, a menük minőségének és változatossá­gának a javítása érdekében. Ez azt is célozza, hogy valamennyi fele­lős tényező részéről megértésre ta­láljon, s a szövetkezeti dolgozók­nak legalább a tele igényelje belát­ható Időn beiül: az üzemi étkezte­tést. Illés Bertalan A Rozsnyói (Rožňava) járás mező­­gazdasági üzemeinek jnunkavódelmi tevékenységében az utóbbi években némi fejlődés tapasztalható. Ennek eredményeként tavaly valamelyest tovább csökkent a munkabalesetek száma, s kevesebb volt a foglalkozási megbetegedés is. A javulás azonban korántsem kielégítő. Az évtized elejétől esztendőről esz­tendőre csökkent a balesetek száma és súlyossági foka. Így a dolgozók biztonságának és egészségének vé­delmében szlovákiai méretben is »a legtöbbet tevők közé tartoznak. A minősítés jelentőségét még csak fo­kozza, hogy ebben a Járásban a leg­mostohábbak a termesztési feltéte­lek. A gazdaságokban 1980-ban napi át­lagban 257 dolgozó hiányzott a mun­kahelyről orvos által Igazoltan, s ez 93 ezer 730 munkanapot tett ki. Egy felmérés eredményei azt igazolták, hogy azokban a gazdaságokban volt kevesebb a baleset vagy a megbete­gedés, ahol sokrétűen gondoskodtak a dolgozókról, hatékonyabb volt az ellenőrzés és szilárdabb volt a mun­kafegyelem. Ebben a rangsorolásban Gemerská Polomát, Szilicét (Silica) és Almást (jablonov nad Turňou) Illette dicséret. 80 százalékát emberi gondatlanság Idézte elő, amiben nemcsak a dolgo­zók figyelmetlensége, hanem a mun­kaszervezés fogyatékossága is közre­játszott. Sok még az olyan régebbi gép, amelynek nincs megfelelő mun­kavédelmi minősítése, illetve a kül­földről vásárolt berendezések nem mindegyikéhez készül szlovák vagy cseh nyelvű, a biztonsági előírásokat is tartalmazó utasítás. A kémiai nö­vényvédő szerekre pedig magyar nyelven is fel kellene tüntetni a használati ulasitásokat, valamint az elsősegélynyújtást illető tudnivalókat! A dolgozók testi épségét, egészsé­gét óvó védőeszközök egy részének minősége nem megfelelő. A védőru­hákból Is szegényes a. választék: vagy kicsi, vagy csak túlságosan nagy méretekben szerezhetők be. Ezt az általános problémát azonban csak központi Irányítással és átszer­vezéssel lehetne — és kellene — meg­oldani. ÖT EVVEL EZELŐTT.,, Ä járási mezőgazdasági Igazgató­ság jelentése szerint 1980-ban a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok, Illetve azok dolgozói 490 esetben szegték meg a munkabiztonsági élői főzni. Ezt mutatják más járások sok­éves jó tapasztalatai, főleg Nyugat- Szlovákiában. De maradjunk a szóban levő já­rásban! ф A Nagygérest (Veiké Horeš) Efsz vezetősége korszerű üzemi kony­hát létesített. A nyugdíjasok az étket a saját klubjukban fogyaszthatják el. $ ez is már valami! Részletezhet­nénk: korszerű a konyhafelszerelés, tágas, tiszta az étterem, ízletes és kiadós az ételadag. Háromfogásos ebédet szolgálnak fel naponta, öt korona és néhány filléres áron. Az étek kalóriatartalma az átlagosnál nagyobb. Az étkező dolgozók elége­dettek. ® A Cékei (Cejkov) és a Blecho­­ticei Efsz-ben is a kívánt színvona­lon üzemel az üzemi étkezde. A já­rásban csupán az Abarai (Oborin) Efsz-nek nincs üzemi konyhája. Az ebédet a Jednota Fogyasztási Szövet­kezetből szállítják, mely költséges és olykor a minőség is kifogásolható. Ezt a szolgáltatást eléggé kevesen veszik igénybe. Ez n megoldás ter­mészetesen ideiglenes; ha ugyanis el­készül a saját üzemi konyha, akkor kedvezőbb lesz majd a helyzet. Az ételek minősége, íze, változa­tossága a főszakács hozzáértésétől, szakmai tudásától, leleményességétől Is függ. Ä Belkereskedelmi Miniszté­rium több mint 400 ételreceptet bo­csátott ki az üzemi étkezdék szá­mára. A kezdeményezésért köszönet jár! — Ez, persze, egymagában nem Idős ember nem vénember 'Országhatár menti kisközség Szele (Kubáimvn) a Lé­vai (Levőre) járás- f ban. Legidősebb polgárainak sorá­ba tartozik Novák István, aki 91 éves. Szövetkezeti alapí­tó tag. Magas élet­kora ellenére ma sem tétlenkedik. Tizenöt áras kert­jében kapálgat, tesz-vesz a ház körül. Még 86 éves korában is önkéntes rendőrként te­vékenykedett; munkaidején kívül évente 250—300 órát is szolgált. A haza védelmében kifejtett fáradozá­sát a határőrség Is nagyra becsülte. Magányosan él. Nyugdíjas napjai­ról szerettem volna elbeszélgetni ve­le. De ő viszonyúit a múltba, hiszen olyannyira hányatott volt az akkori élete, hogy néhány mondat erejéig Idézzük. — Az Egeghez (Hokovce) tartozó Korbász-majorban születtem. Apám cseléd volt. Kilencen ültük körül az asztalt. A hét testvér közül csak ket­ten élünk, Tuhárszky Júlia húgom­mal. Szelére 1910-ben költöztünk, a­­hol Kisberk földbirtokosnál robotol­tunk. Voltam bojtár, gulyás, napszá­mos. Megjártam az első világhábo­rút, az orosz frontot, 1915-ben mint hadifogoly Szibériába kerültem. Ott .hamar elsajátítottam az orosz nyel­vet, Több román, szlovák és magyar fogolytársammal együtt megszöktünk Snak városból, s Lengyelországon keresztül sikerült hazajutnom. A továbbiakban még elmondotta, hogy a két világháború között Hur­­kaszárltón cselédeskedett, majd 1940- ben vonultatták a fasiszta Horthy­­hadseregbe, ahol négy hónapon át katonáskodott. A második világhábo­rú borzalmait már Itthon élte meg: családi házuk teljesen leégett, s egy fillér anyagi támogatást sem kapott. — Ä felszabadulást követő évek­ben elsőként léptem a megalakult szövetkezetbe, majd én lettem a kö­zös gazdaság agronómusa — gon­dol vissza büszkén erre a kor-» szakra. — Amikor már 65 éves múl­tam, még húsz éven át csőszködtem. Az Ipolyszakállasi (Ipeľský Sokn­­lec) Efsz vezetősége nem feledkezett meg róla mint alapító tagról: 300 koropa nyugdíjpótlékban részesíti ha­vonta. Naponta kiadós ebédet kap a közös gazdaság üzemi konyháján. Ennyit vall önmagáról Novák Ist­ván, a környék egyik legidősebb la­kosa, „A mezőgazdaság és az élelme­zésügy kiváló dolgozója“ kitüntetés viselője, aki egykor hű olvasója volt a Szabad Földművesnek, — mindad­dig, amíg a fél szeme világát el nem veszítette. Az utóbbi négy évben éle­te szomorúbbá vált: négy évvel ez­előtt ugyanis elhalálozott a felesége. Amíg azonban bírja erővel, egész­séggel, nem akar mások terhére lenni. Belányi J. A legrosszabb helyzet a slavošov­­cei, a lubeníki és a roštári szövet­kezetben uralkodott. Az utóbbiban naponta átlagosan 5,7 százalékos volt a munkaerő-kiesés. A járásban a tár­gyalt esztendőben 204 munkabalese­­tet jegyeztek fel; ezek között nem volt nehéz sérülés, ám bekövetkezett két halálos kimenetelű baleset; mind­kettő a szenvedő alanyok figyelmet­lensége miatt. Két évvel később, 1982-ben 3,18 százalékra csökkent a munkaerő­­kiesés, a munkahelyi balesetek rész­aránya 0,19 százalékra apadt. Legke­vesebben a pelsőci (Plešivec) szövet­kezetben maradtak távol (2,73 szá­zalék) munkahelyükről, ugyanakkor a gočaltovói (4,9 százalék) és a szi­­licei (4 százalék) közös gazdaságban „tetőzött“ a termelésből hiáhyzók száma. Az utóbbi két esztendőben (egy tragikusan végződő baleseten kívül) a tizenhárom mezőgazdasági üzemben nem fordult elő súlyos munkabaleset, de a könnyű sérülések száma is mintegy tizenöt százalékkal csök­kent! Tavaly 35(10 dolgozó kereste fel orvosát, és összesen 184 munkabal­­esetről készítettek feljegyzést. Ezál­tal 88 ezer 500 munkanap ment ve­szendőbe, A munkaerő-kiesés az 1980- as 5,58 százalékos szintről a szövet­kezetekben 2,95, az állami gazdasá­gokban 3,41, átlagosan pedig 3,34 százalékra mérséklődött. A legkeve­sebb Slavošovcében, 2,45, és Almáson, 2,9; a legtöbb pedig Lubeníkon, 4,64 és Hosszúszén (Dlhá Veej, 4,63 szá­zalék! A munkabaleseti statisztika rekordját ugyancsak a két utóbbi gazdaság tartja 0,38 százalékos szint­tel. összehasonlításként: a gočalto­­vóiban 0,08, a pelsőci és az almást közös gazdaságban mindössze 0,09 százalékot tesz ki az üzemi balese­tek részaránya... KÖVETKEZTETÉS, OKKÜTATÄS Ä balesetek nagy része — az utób­bi évekhez hasonlóan — esés követ­keztében, valamint a növényvédő szerek kezelése során keletkezett, de változatlanul sokan sérültek meg a különféle gépek és berendezések ke­zelése, működtetése és javítása köz­ben is. A balesetek húsz százalékát a haszonállatok „okozták“. A gépek­nél elszenvedett balesetek több mint írásokat és normákat. A tavalyt el-» lenőrzés folyamán 284 hiányosságot észleltek, aminek 94 százalékát már ki Is küszöbölték. Az elmúlt eszten­dőben a közös gazdaságok összeseit csupán 853 ezer koronát fordítottak egészségügyi-higiéniai célokra. Az egészséget veszélyeztető munkahelye­ken 146 ezer korona pótlékot utaltak ki. Munkahelyi ártalmak miatt csak kevés ember betegszik meg. Ehhez hozzájárul, hogy a dolgozók szélei sebb rétegét vonták be az egészségi ügyi megelőző vizsgálatokba, s a he. tegségek korai felismerését segítette az is, hogy korszerűsödtek a vizsgá- • lathoz szükséges műszerek, azaz jai vult az egészségügyi központok műi szaki felszereltsége. A munkabalesei tek csökkenésével ellentétes arányi ban növekszik a szabadidős balesetek szájwa; tavaly például közel ötszázra növekedett. SOKÉVI TAPASZTALAT... Legtöbb baleset a munkaidő utolsó óráiban következik be. A sérülések legtöbbje akkor történik, amikor a dolgozó a legnagyobb intenzitással végzi a munkáját. A hajrá ideje alatt a dologtevők veszélytndata csökken. Milyen módszerek állnak rendel­kezésre a baleseti veszélycsúcsok lei faragására? Például ha a műhelyve­zetők, az ágazatvezetők vagy a gaz­­daságvezetők a kritikus órákra idő­zítik az amúgy Is elvégzendő napi ellenőrzéseket. A „főnöknek“ Csupán a jelenléte is bajmegelőző lehet, job­ban odafigyel a beosztott a techno-' lőgiára, a munkavédelmi előírásokra, felveszi a védőkesztyűt, a védőszemi üveget stb. Ki gondolná, hogy a tv-műsor na­pokig befolyásolja az üzemi balese­tek alakulását? Amikor a televízió a késő esti órákban nagy nézettsége műsort sugároz, másnap, sőt, még harmadnap is kedvezőtlenebbül ala­­kul a baleseti helyzet. így van ez a népszerű névnapok, -sportesemények. Illetve a fizetés- és prémiumosztás Idején is. A baleseti veszélycsficsok lefara­gása érdekében a Jmi és az SZFSZ járási bizottsága következetesen elő­­térbe helyezik a gyakorta balesetező gazdaságokat, és szigorúan élnek a számonkérés eszközével, ’(Korcsmáros)

Next

/
Thumbnails
Contents