Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-17 / 33. szám
IL^jf -Ы Az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek az egyesek által japánnak, mások által tengerinek mondott, különleges kristályok valós gyógytulajdonságai iránt, ezért — olvasóink egészségének óvására törekedve — részletes szakvélemény formájában válaszolunk a leggyakrabban feltett kérdésekre. A leggyakrabban tengeri vagy japán jelzővel illetett, gumiszerű, csaknem átlátszó kristályok a gumicukorkára emlékeztetnek, csak éppen állandóan növekednek. A népgyógyászatban ismeretes javallat szerint a kristályokat hermetikusan záró poharakban (pl. csavaros befőttes üveg) kell tartani, kevés vizet kell ráönteni és egy-két evőkanálnyi kristálycukrot meg 5—10 szent mazsolát kell hozzáadni. Az egészet sötét helyen kel! tárolni s a másnap leszűrhető léből — ezt „életvíz“-ként emlegetik •— naponta egy pohárral szabad fogyasztani. A kárának természetesen csaknem mindenható gyógytulajdonságot tulajdonítanak. Nos, a csodálatosnak és messzi földről származónak vélt kristályok már nálunk is régen ismeretesek. A nagy. rendesen nyálkás, könnyű Teller kristályokat a cukorgyárakban is megtalálhat jnk: a feldolgozó berendezéseken répacukorral táplálkoznak és sok gondot okoznak, mert rendre eltömítik a szűrőket. Ha ezeket a kristályokat palackba zárjuk és szaporítani kozdjük, erjedés közben a répacukorból és a mazsolaszőlőben található szőlőcukorból ecelsav és tejsav termelődik. Az ecetsav savanykássá, a tejsav homályos-zavarossá teszi az „életvíznek“ mondóit kristálynedvet, mintha tejet csöpögettiink ■ volna a vízbe. Az erjedést a mindenütt jelenlévő baktériumok biztosítják, melyek számára a répacukor adja az Ideális életfeltételeket. Ha az erjesztés kellően tiszta környezetben megy végbe, akkor kétféle, az emberi szervezet számára nem káros baktérium van jelen a kristályukban, illetve a keletkező nedvben. Az egyik baktérium a Leuconostoc mesenteroides, amely a tej erjedését is biztosítja, я másik a Lactobacllus acidophilus, amely az ecetsnvképződésért felelős. Az első a cukorgyárak, a második a tejüzemek nem kívánatos „vendége“. Közülük a második a melegvérű emlősök beleiben is megtalálható, ahol jó szolgálatot tesz, mert elősegíti a K. és a B- vitaminok felszívódását a táplálékból. Ezt a lnctobacilust használja fel a tejipar az acidofi] tej és néhány további tejtermék előállításához. Az említetteken kívül több hasznos bacilu-s Is jelen lehet a kristályok nedvében. Sőtl Néha hasznos gombákról és penészekről is beszélhetünk. Ilyen például a sörhaktériuin is, amely hasznos nyomelemekkel és enzimekkel dúsítja a termelődő kristálvnedvet. Ha a fentieket figyelembe véve fel szeretnénk sorolni az „éielvíz“ valamennyi fontos hatóanyagát, akkor tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a kefir anyagait tartalmazza, csak a kefirben nincsen jelen a Leuconostoc aiesenternides baktérium. A hivatalos orvosi szakvélemény szerint a kristályok nedve dietetikus hatású, vagyis serkenti az emésztést. A benne előforduló anyagok persze mást is jeleznek. Például azt, hogy az ecelsav gálát vet a lázas megbetegedések elhatalmasodásának. a lactobacilusok pedig elpusztítják a vastagbélben a rothasztó baktériumokat. CSODAGYÓGYSZER? A kérdést persze nem így teszik fel, hanem általában azt kérdezik az emberek, gyógyttja-e a rákot, az érelmeszesedést stb. Nos, csodagyógyszer sehol a világon nem létezik, tehát a kristálynedv sem az. Persze a propolisz, a fokhagymakivonat meg a méhpempő sem, csak tegnap éppen ezek voltak divatban. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy most már dobjuk el valamenynylt, mert teljesen értéktelenek. Nem. Hozzáértéssel és körültekintéssel valamilyen céllal mindegyiknek hasznát vehetjük, de csodát ne reméljünk tőlük. Mert nézzük- csak, mit mond a fáma: a kristálynedv fogyasztásának első 12—24 napjában jelentősen megnő a gyomor aktivitása, fokozott gázképződésre kell számítani, tehát Inkább délután és este ajánlatos fogyasztani. Nos, való igaz, hogy javítja az emésztést, aminek főleg az „epések“, a lassú gyomorműködésben szenvedők látják hasznát. Visznnt azzal már nem érthetőnk egyet, hogy „a kúra 20—25 napig tartson, s közben tartózkodjunk a szeszes italuktól, a zsíros és tíiszeres ételektől meg a gyógyszerektől“. Ami az italokat, a zsíros és fűszeres ételeket illeti, egyébként sem tesznek jót, tehát bátran mellőzhetők. De a gyógyszerek télrednbása veszélyes lohnt. A kristálynedv a magas vérnyomást, a cnkorhajt és a gyomorfekélyt nem gyógyítja, hogy a komolyabb nyavalyákról ne is szóljak. Nem ritkaság, hogy a tanácsot megfogadókat olykor hetekig keli kórházban ápolni, mert a gyógyszerek mellőzése több kárt okoz, mint amennyi jő a kristálynedv fogyasztásából származik. Az „életvíz“ javítja a szervezet erőnléti állapotát és szilárdítja az ellenálló képességet. de nem gyógyítja a szívkoszorúér-szűkületet, az érelmeszesedést. Még akkor sem, ha a közhiedelem úgy tartja: a kristályok nedve gyógyító hatással van a szív, a máj és az epe betegségeire, megállítja és megszünteti a meszesedést, gátat vet a kövek képződésének, a már meglévőket pedig oldja, megszünteti a gyomorfekélyt, antibiotikumokat termel a belső gyulladások ellen, szabályozza a vérnyomást, megakadályozza a rákot,, csökkenti a fáradékonyságot és a szervezet elhasználódását, lelassítja a sejtek öregedését, gyógyítja az ínygyulladást és az Ízületeket“. Általánosságban nem beszélhetünk, tehát vegyük sorba a tényeket. A kristálynedv szívbetegségek esetén nem helyettesíti az orvos által előírt gyógyszereket, de nem is befolyásul ja azok hatását. Májhetegségbói többié, le létezik, de egyiket sem gyógyítja az „életvíz“ megbízhatóan és száz százalékosan, ezért nem ajánlatos félredobni a javasolt gyógyszereket. A kristályok nedve serkent! ugyan a máj működését, tehát megelőző kezelésre jő, de a már beteg májat nem lehet vele klkúrálnl. A víz az epegyulladást nem gyógyítja, a köveket nem oldja. Éltől eltekintve a fogyasztása javasolható, mert javítja az epeműködést. Az érelmeszesedést nem, szünteti meg (ilyen csodaszer nem létezik!), csak lelassítja a folyamat előrehaladását, akárcsak a propolisz vagy a fokhagyma. Persze, aki „imádja“ a zsíros ételt, akár kancsószam thatja az „életvizet“, az erei igen gyorsan el fognak meszesedni. A kristályokról szűrt lé még komoly belső gyulladások esetében sem lennel antibiotikumokat, viszont kihatással van a bélmikroflőrára. Ez pedig nem is akármi, hiszen a lactobacilusok el. pusztítják a vastagbélben a rothasztó baktériumokat, amelyek Mecsnyikov szerint megindítják az öregedési folyamatot és vastngbélrákot okoznak. A kristálynedv fogyasztása a magas vérnyomást közvetlenül nem csökkenti, de szerepe lehet a baj kialakulásának megelőzésében. A rákos megbetegedéseknek sem vet gátat, bár — mint azt már előbb emlí-tettük — bizonyos tények mellette szólnak. Ismereretes egy orvosnő tapasztalata, aki egy már reménytelennek tartott esetben használta siker■ rel rák ellen az „életvizet“, lényegesen megnyűjtva a páciens életét. Még sok tudományos vizsgálatra és kutatásra van szükség ahhoz, hogy végleges véleményt mondhassunk, hiszen eddigi tudomásunk szerint az ecetsav, a tejsav, de a krlstülynedvben előforduló egyéb anyagok sem gyógyítják a rákot. A szervezet elhasználódását, az öregedési folyamatot részben lelassítja, mivel ez ecetsav óvja a szervezetet a megfázásos megbetegedésektől. Itt kell elmondani, hogy az egészséges ember vizeletének kémhatása savas. Akit betegség környékez, annak a betegség kirobbanása előtt 2—3 napjjal, és természetesen a betegség tartama alatt is lúgossá válik a vizelete. Az ecelsav képes visszaállítani a savas kémhatást, ami megóvja a szervezetet a betegség elhatalmasodásától. A csodaszernek tartott krisálynedv az ínysorvadást nem gyógyítja, és természetesen az izületi megbetegedésekre sincsen hatással. Végezetül mindehhez csupán anynyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a manapság igencsak keresett kristályok szaporításával nyert lé nagy általánosságban jótékony- hatású, de nem csodaszer. Legjobb megbeszélni a kezelőorvosunkkal, mikor, milyen cél. lal és hogyan használhatjuk, mert -a találomszerfi alkalmazás esetleg ká ros is lehet. Dr. Nagy Géza Csodaszerek pedig nincsenek i A szőlőtermesztés eredményességét a választott fajta jelentős mértékben meghatározza. Nagyon fontos, hogy a jő minőség megfelelő mennyiséggel párosuljon és a kiegyenlítetten termő fajta egyéb jó tulajdonságokkal Is rendelkezzék. Különösen vonatkozik ez az új fajtákra, melyektől nagyobb teljesítőképességet, jobb minőséget és a káros hatásokkal szemben! nagyobb ellenállóképességet várunk. Szőlőtermesztésünk kiváló fajtákkal rendelkezik, főleg a fehérbor-szőlőfajták területén. Az utóbbi években bővült a fajtaválaszték a vörösbor-szőlőfajtáknál is. Nem kielégítő a zonban a fa|taválaszték — főleg nagyüzemi szempontból — a csemegeszőlő termesztés területén. Az új termelői és fogyasztói igényeknek nem megfelelő fajták esetében szükséges lehet a fajtaváltás. A faitaösszetételekben jelentkező hézagokat elsősorban ökológia: viszonyainkat jól bíró, hazai nemesítésű ú| fajtákkal kell kitölteni. Az említett szempontokat figyelembe véve — és a termesztésben szerzett tapasztalatok alapján — a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hét új szőlőfajta előzetes szaporítását engedélyezte. Mind a hét fajta a Bratislava! Komplex Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben lett ktnemesítve. Az újonnan szaporításra engedélyezett szőlőfajták kiemelkedő termesztési és technológiai értéküket már nagyüzemi feltételek közepette Is bizonyítják. Devín — a Piros tramini és a Piros-fehér veltelini keresztezésével előállítót« fehérborszölőfajla. Középerős növekedésű, magasművelésre alkalmas fajta. Október első felében érik, de hosszú ideig a tőkén maradhat, mivel a szürkepenész nem károsítja. Bötermő, sok cukrot tenfielő szőlő. Fürtje középnagy vagy nagy. zöldessárga, középnagy bogyókkal. Bora telt, harmonikus, fűszeres minőségi. Jó évjáratban természetes csemegebort ad. Fagyodénál lósága jó, a téli és a tavaszi fagyok nem károsítjók. Metszéskor Я —10 rüggyel terheljük négyzetméterenként. Breslava — fehérbor-szőlőfajta. Kinemesítésekor a rózsaszín Chasselas és a Piros tramini keresztezéséből származó magoncot a St. Maria ď Alcantara fajtával keresztezték. Erős növekedésű, magasművelésre alkalmas fajta. Középkorát, a Rizlingszilvánival egy Időben Az ellenőrzőminősítő kísérletezéssel la foglalkozó fííri j Kállaii) Vörös Csillag Élsz ben jót vizsgáztak a most elismert, új szőlőfajták Fotó: —bor szüretelhető. Fürtje középnagy, telt, bogyói sárgászöldek, középnagvok, nem rothadnak. Bőtermő. átlagosan 13—16 tonnás hektáronkénti terméshozamra képes, 19—22 cukorfok mellett. Bora I.b. minőségi osztálynak megfelelő, kellemes, harmoninikus, envhén muskotályos, kissé fűszeres. Jó évjáratban Szaporításra engedélyezett új szőlőfajták kimagasló minőségű bort is adhat. Metszéskor négyzetméterenként 8—10 rüggyel terheljük. Túlterhelés esetén a veszszők rosszul érnek he, csökken a rügyek téli faggyal szembeni ellenállóképessége. Váh — a Castets és az Abouriou noir francia szőlőfajták keresztezésével előállított vörösbor-szőlőfajta. Erős növekedésű, в téli és a tavaszi fagyokat jói tűrő, kóz.épkései fajta. Fürtje középnagy, néha laza, apróbb, kék bogyókkal. Bőtermő, jó cukortermelő. Szálveszszős metszést igényel. A bogyók héja sok festékanyagot tartalmaz, ezért bora szép sösétvörös, kiváló minőségű, cabernet jellegű, de annál fűszeresebb. Metszéskor nagyobb terhelést igényel (négyzetméterenként 10—12 rügy). Opál — a Ceaus roz és a Juták! blser keresztezésével előállított, új csemegeszőlő-fajta. Tőkéje középerős növekedésű, is bőven terem. Túlterhelésre érzékeny, elegendő a négyzetméterenkénti 6—8 rügyes terhelés. Tápanyagban gazdag, mélvrétegö talajt kíván. Topas — 3 Dunavski misket és a Cardinal keresztezéséből származó, új csemegeszőlő fajta. Tőkéje középerős növekedésű. Korán, augusz'us közepén érő, muskotályos ízű, sárga bogyőjú fajta. Fürtje közepes vagy kisebb, gúla alakú, közepesen tömött. Bogyója középnagy, gömbölyű, finom muskotályos ízzel. Viszonylag sok cukrot termel és korán érik, ezért gyakran károsítják a darazsak. Fő értéke a koraiság és a fagyállóképesség. Termőképessége jó. metszéskor négyzetméterenként 8—10 rüggyel kell terhelni. Diamant — a Julskl biser és a Pannónia kincse keresztezésével 1970-ben előállított, ígéretes új csemegeszőlő-fajta. A legtetszetősebb csemegeszőlő egvike. Erős növekedésű, vesz-i szóit minden évben jól beérleli. A téli fagyra nem érzékeny, fagyállósága a Pannónia kincsénél jobb. Tavasszal viszonylag későn fakad, ezért a késő tavaszi fagyok rendszerint nem károsítják. Rendkívül bőtermő. Fürtje nagy, gúla alakú. ágas, középtömött. Bogyói nagyok, sárga színűek, hosszúkásak, lédúsak, de ropogósak, kellemes ízűek és finom savtartalmúak. A bogyók héja vékony. de erős és rágós. Augusztus végén érik. Túlterhelésre érzékeny. Négyzetméterenként 6 rügves terheléssel Is bőven terem. Rendkívül bőtermő, ezért jó tápanyag és vízgazdálkodásé talajt igényel. Elsősorban a nagy tőkeformájú magasműve-i lések fajtája. A jövőben nagyüzemi csemegészőlő-jermesztásiink alapfajtája lehet. Dóra — A Julskl biser és a Pannónia kincse keresztezésével előállított, nagy tárigényű csemegeszőlő-fajta. A Diamant testvére, de annál korábban, augusztus első felében érik. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő. A vesszők minden évben jól beérnek. A téli fagyokat jól tűri, de mivet korán fakad, a tavaszi fagyok károsíthatják. Fürtje nagy, hosszúkás, gúla alakú, ágas, laza vagy középtömött. A fürtök kocsánya hosszú, könnven szíiretelhető- Bogvői nagyok, aranysárga színűek, oválisak, vékony, olvadó héjúnk, ropogósak, finom ízűek. A Diamanthoz hasonlóan nagy tőkeformát igénylő fa|ta. Hoszszúmetszéssel, négyzetméteren^ ként 8—10 rüggyel terhelve nagy hozamokra képes. Korpás András agrármérnök téli fagyállósága jó. Tavasszal később fakad, ezért a tavaszi fagyokat rendszerint elkerüli. Bőtermő, augusztus végén, szeptember elején érik. Fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött. Bogyói nagyok, oválisak, áttetszőén zöldessárga színűek, lédúsak és ropogósak, kellemes ízűek. Középhosszú metszéssel
