Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-09 / 6. szám
1985. február 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Ebben az időszakban a szövetkezetekben alieha lehet más témáról beszélni, mint a zárszámadásról, amelynek eredményét már jóval a hivatalos közzététel előtt majdnem mindenki tudja. Bizonyára nem árulunk el titkot — még a gyűlés előtt álló vajáni (Vojany) Jövő Élsz múlt évi gazdálkodásának mérlegéről. Engem a szövetkezetben a zárszámadás előtti utolsó napok érdekeltek. © • • Színházt szóhasználattal élve, Dőry Dénes elnök az Idei zárszámadáson debütál. — Legyünk pontosak — Igazít helyre —, 1983j október elsejétől vagyok elnök. ф Ügy tudom, hogy abban az időben nem a legjobban mentek a dolgok a szövetkezet háza táján. „Először állok a tagság elé" Dőry Dénes, az efsz elnöke — A járási pártbizottságon és a járási mezőgazdasági Igazgatóságon bizonyos hiányosságokra felhívták a figyelmemet, de tiszta képet csak azután kaptam, amikor átvettem a szövetkezet irányítását ф Milyen hiányosságokat észlelt? — Arról nagyon nehéz most utólag beszélni, de mások okulására elmondom, hogy a szövetkezet az 1983-as évet több mint 13 millió korona veszteséggel zárta, ami annyit Jelent, hogy a Járásunk összes szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban együtt nem volt ilyen nagy a veszteség, mint a ml szövetkezetünkben. Az állattenyésztés szakaszán 11,3 millió korona, a növénytermesztés szakaszán pedig pontosan 2 millió korona volt a veszteség. Ф A veszteségek okairól mondana valamit? — Az állattenyésztés szakaszáról néhány példát ragadok ki. Az 1983-as évben a tehenenkéntl évi tejhozam 2424 literes volt. A marhahizlalásban a napi súlygyarapodás 20 deka, a sertéshizlalásban pedig mindössze 18 deka volt. Egy kiló sertéshús előállítására, ha hihetetlennek tűnik is, 10,40 kiló keveréktakarmányt használtak fel. # Ilyen ’ körülmények között hogyan kezdett el dolgozni? — A járási pártbizottság segítségével elsősorban Is a tömegpolitikai munka színvonalának emelésével kezdtem el a munkát. Abban az tdőben a szövetkezetünkben négy pártalapszervezet működött, sajnos elég gyengén, hiszen a gyűléseken a részvétel csupán 50—60 százalékos volt. A négy pártszervezetből hoztunk létre egy üzemi pártszervezetet, és hét pártcsoportot létesítettünk. A hozzánk tartozó négy községben pedig falusi pártszervezetet létesítettünk. Az üzemi pártszervezetünknek jelenleg 68 tagja van. A párttagok konkrét megbízatást kaptak, melyeknek teljesítését a taggyűléseken rendszeresen ellenőrizzük. Még szeretném hozzátenni, hogy a vezetők a pártgyűléseken Írásba ts foglalt beszámolót tartanak a végzett munkáról és az előforduló hiányosságokról. így a szövetkezetünkben érvényesül a párt vezető szerepe, ami természetesen megmutatkozott az elmúlt év gazdasági eredményeiben. ф Gazdasági vonalon milyen céljaik voltak? — Mindenekelőtt a vezetésben kellett rendet teremteni. Rendszeressé vált az irányításban a dolgozók munkaértekezlete, ahol a dolgozók beszámolnak az elvégzett munkáról. A közvagyon védelme érdekében átszerveztük az ellenőrző bizottságot. Továbbá kicseréltük a telepőröket, a takarmányozókat és a raktárosokat, így megakadályoztuk a közös vagyon szétlopkodását. ф Elnök elvtárs, hogyan Jellemezné az elmúlt évet? — A gazdaságossággal. Ez volt a fő elv, amely meghatározta a munkánkat. # Akad-e kézzelfogható példa erre? — Nem szeretek dicsekedni, de néhányat elmondhatok. A gazdasági udvarokban az évek óta felgyülemlett istállótrágyát sikerült 1983 őszén kihordanunk és a talajba bedolgoznunk. Nagy gondot /ordítottunk a talajelőkészftésre, a vetésre, a növényvédelemre és a betakarításra. Szemesekből például 910 hektáron a tervezett 3,9 tonnás hektárhozammal szemben 5,18 tonnás átlagtermést értünk el. A kukorica, amely népgazdaságilag is fontos termény, hektáronként 5,41 tonnát fizetett. Szinte a korábbival azonos ráfordítással sikerült mindezt elérnünk. A cukorrépa is jól sikerült, az 51,7 tonnás átlagterméssel Szlovákia viszonylatában is az elsők között helyezkedtünk el. A korai burgonya minden évben sok gondot okozott a szövetkezetnek. Kockázatos növény, mi vállaltuk a kockázatot. Hektáronként 9,3 tonnás hozamot terveztünk, a valóságban pedig 17,71 tonnás átlagot értünk el. így a korai burgonya több mint 2,5 millió koronát jövedelmezett a szövetkezetünknek. Dohányból, zöldségből, napraforgóból és takarmányfélékből is jelentősen nőttek aaz átlagtermések. Sajnos a dinnye 40 hektáron nem úgy sikerült, ahogyan terveztük. A hozam ugyan jó volt, csak az értékesítéssel voltak problémák. Kilóját 1,5—2 koronáért tudtuk értékesíteni. No, de hát az előforduló hibákból okul az ember. ф Említette, hogy takarmányfélékből is jelentősen nőttek az átlagtermések. Az állattenyésztés szakaszán ezek szerint nincsenek takarmányozási gondjaik? — Azzal kezdem, hogy az 1983-as év átteleltetéséhez a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságtól kellett takarmányt vásárolnunk. A múlt évben már elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányt tudtunk biztosítani, ami megmutatkozott az állatok termelékenységében. Tehenenként 2875 literes átlagot értünk el, ami annyit jelent, hogy egy év alatt 455 literrel növeltük a tejelékenységet. A tervezett mennyiségű erőtakarmány felhasználásával a marhahizlaldában 65 deka, a sertéshizlaldában pedig 51,5 deka volt a napi súlygyarapodás. De sikerült« jövedelmezővé tenni a juhászatot és a baromfitenyésztést ts. El kell mondani azt is, hogy a határ felleltározása után az eddigi parlagföldekről nem kevesebb mint 1500 tonna kiváló minőségű tőmegtakarmányt gyűjtöttünk be. így a tervezett napi Balról: Gyííre Sándor, Madics Milán, Bodnár Gyula és Balogh Ödön Ladies Elemér (balról a 4.) és családja Fotó: Bogoly János tejelékenységet tehenenként 1,20 literrel túlteljesítjük. ® • • A vajáni szövetkezetnek jelenleg 550 dolgozója van, közülük kétszáz cigány származású. Nagyobb részük az állattenyésztésben dolgozik. A deregnyői gazdasági udvarban az egyik tehénistátlóban népes csoporttal találkozom. Közelebb megyek a legidősebb férfihoz, ráköszönök, kezet nyújtok. ф Szépek a tehenek — mondom. Nevet, majd bemutatkozik, hogy öt Ladies Elemérnek hívják. • Várja a zárszámadást? — Jó hangulatban. Pénz áll a házhoz. Ügy hallom, 3—3,5 millió korona a tiszta nyereség. Azt pontosan nem tudom, hogy hány százalékot fognak adni, de az biztos, hogy vastag lesz a boríték. Ф Mire fogja költeni a pénzt? — fordulok Ladies Elemérnéhez, aki a férjével dolgozik, fejőként. — Most építkeztünk. Tíz gyerekünk van, a legfiatalabb Győzőke 12 éves. A többiek már dolgoznak. Szénre, ruházatra, lakásberendezésre, vásárlásra, napi kiadásokra, élelemre sok pénz kell. Egyetlen kikapcsolódásunk a televízió. Ami a havi bevételből megmarad, az a takarékba kerül. Kell egy kis megtakarított pénznek is lenni, mert sosem tudhatja az ember, hogy mi jöhet közbe. • Emlékszik a tavalyi zárszámadásra? — érdeklődöm a mosolygós arcú Ladles Elemértől. — De még mennyire. Volt veszekedés is, kiabálás is. Most más a hangulat. Nyugodtabb. Mindenki tudja, hogy jó évet zártunk. Ф Itt az istállóban hogy mennek a dolgok? — Láthatja, dolgozunk. Mi a munkafegyelemre, a tisztaságra nagyon odafigyelünk. A családom dolgozik ebben az Istállóban, az egyik fiam és két vöm. Ránk még panasz nem volt. Jelenleg naponta egy-egy tehéntől 9 liter tejet fejünk. ® • • Az előhast tehénistállóban Balogh Ödönt, Bodnár Gyulát, Ladies Milánt és Gyfire Sándort találtuk, a fejőshez készültek. • — Ez az istálló 1951-ben épült, azóta a tehenészetben dolgozom -* mondja a 73 éves Gyűre Sándor bá* esi. — Nagyon nehéz itt a munka, mert mindent kézzel kell végezni. • Ahogy látom, dolgoznak itt fiatalok is. — A fiataloknak kell a helyünkbe lépni, mert mi már úgy sem sokáig bírjuk ezt a nehéz munkát. Balogh Ödön uhszonöt éves. Ladies Milán még a huszadikat sem töltötte be. — Én igazából Juhász vagyok -** állítja a szimpatikus Balogh Ödön. —* Hat évig a juhokra vigyáztam. És fejtem is az anyákat. Ide nemrég kerültem, de már megszoktam. — A »munka nem szégyen — szól közbe a nyugdíjkorhatár küszöbén lévő Bodnár Gyula. — Az elmúlt év őszén telepítettük be ezt az istállót. Pontosan 99 előhasi üszőt hoztak ide. Már mind leborjazott, öt nem vált be, ki kellett selejtezni, de a többiből kimondott jó tejelő lesz. Jelenleg 10— 11 litert tejéinek naponta. # Hogyan várják az évzárót? — Jó évet zártunk — mondják szinte egyszerre. — A szövetkezet a tejeladási tervét 76 ezer literrel túlteljesítette — vallja Balogh Ödön. — Decemberben is kaptunk célprémiumot. Az új vezetőség anyagilag ösztönzi a dolgozókat @ • • A sertéstenyésztés a korábbi években ráfizetéses volt, 1983-ban már fel akarták számolni, ám az új vezetőség Itt is óriási változást hajtott végre. A törzsállományt sikerült feljavítani és a múlt évben anyakocánként már 15 malacot választottak el. Mindezt Berta Lászlónának és Kovács Tibornak lehet köszönni. A két gondozótól megtudtam, hogy előttük kocánként 7,5 malacot' választottak el. Jelenleg már eladásra is Jut malac. A vajáni szövetkezetben egy év alatt sok minden megváltozott. Hiszen a bruttó mezőgazdasági termelést 12,1 millió koronával növelték. Hogy mennyi a tiszta nyereség? Azt pontosan nem tudtam meg. De annyit elmondhatok, hogy a vezetők nyugodtan állhatnak a szövetkezet tagsága elé. ILLÉS BERTALAN A talajművelő gépek fejlesztését korábban a korlátozott vonóerőkapacitás és a munka minőségének javítása jelentette. Ma az energia-ráfordftások csökkentése, a hatékony termelés biztosítása a központi kérdés. Napjainkban a mezőgazdaságban az energiahordozók árának emelkedése mellett a gépek és eszközök méretei miatt az energiafogyasztás is növekedett. Kutatók megfigyelése szerint a KGST-államokban az utóbbi 13 évben a mezőgazdaság energia-felbasználása 4 százalékról 8 százalékra növekedett. A szántóföldi növénytermesztés — az ágazaton belül — az energiának mintegy 35 százalékát használja fel, ebből a hajtóanyag közel 70 százalékot tesz ki. A mezőgazdasági termelés növelése — a biológiai, kémiai stb. tényezők mellett — a műszaki-technikai eszközöká széles körű felhasználását követelte meg. A gépek menyisége és választéka a múlt években különösen sokat változott. Ez a szerkezeti változás egyre nagyobb műszaki színvonalat is jelent, de bonyolutabbá váltak az erő- és munkagépek üzemeltetésével kapcsolatos tényezők. Ismert a szakemberek előtt, hogy a mezőgazdasági termelés korszerűsítése a fejlesztést a nagy teljesítményű, nagy egyedi gének, illetve komplett „gépsorok“ irányába terelte. A fejlődés úgy ment végbe, hogy a talalmüvelés termelékenységét alapvetően meghatározó traktorok teljesítménye és összetétele is megváltozott a nagyobb teljesítmények tartománya felé. Ma már a nagy — 180 és 22B kW 5—15 százalék energiatöbblettel növelik a költségeket. A vontatási ellenállás csökkentésére irányuló kísérleteknél, a talajjal érintkező részek súrlódásának a csökkentésére sokféle megoldással próbálkoztak. Napjainkban a műanyag bevonatú kormánylemezek használata jelentős energiamegtakarítást jelent. Hasonló tapasztalható a „treflon“ bevonatoknál is, bár használatban a műanyagok egy idény alatt elkopnak. A treflon-Uvegszál erősítést jó megoldásnak tartják. A talajok más anyagokhoz hasonlóan a különböző terheléseket nem egyformán viselik el. Minden olyan talajművelő eszköz, amely a talaj aprítását, deformációját nyomással kívánja biztosítani, energetikai szempontból kedvezőtlen. Magyarországi vizsgálatok szerint az ekevas élvastagságának 1 mm-es növekedése, kopása a hajtóanyag-fogyasztást átlagosan 7 százalékkal, a vontatási ellenállást pedig 13 százalékkal növeli meg. Az ekén alkalmazott kiegészítő részek — csoroszlya, előhántó — az agrotechnikai előnyök mellett az energiafelhasználást 5—8 százalékkal növelik. Egyre több szó esik napjainkban a forgatás nélküli talajművelésről, ahol az alapművelést végző eke munkájáról át kell térni az ún. energiatakarékos művelésre. A középmélyen vagy mélyen lazító kultivátorokkal igyekeznek a szakemberek ezt a témát megoldani. A fejlesztés legyen az a technikai finomítás, amely a talajmunka minőségét javítja az energia gazdaságos felhasználása mellett. Dr. László László I nut UIU^I 1>1U IU1UJ1UUIU1U U1JVU1IHUJIUM emui.i%wuwu ‘Jo* иим».««*«»» nu*u«uwujwj Az energiatakarékos talajmuvelés kérdései — teljesftményő traktorok üzemidőjtik legnagyobb részét a talajmüvelésben töltik. Munkájukat és alkalmazási lehetőségeiket tekintve ezek az án. „gyorsművelű traktorok“, azaz kialakításuk biztosítja, hogy a vontatási hasznosításuk a munkasebesség növelésével kedvezőbben alakul. Ennek optimális értékei 1,8... 5 m/s sebességtartományban vannak, de 2,7 m/s-nál 100 % vonéerőhasznosítás érhető eL E traktorok helyes üzemeltetéskor megfelelő talajművelő gép-Ezek a munkák nem űjkeletíiek. A fogatoe ekék vonóerőigényének csökkentése annak idején éppen olyan központi kérdés volt, mint a mai korszerű ekéké. Valamennyi talajművelő gép vontatásakor energiafogyasztó. Ebből adódik, hogy a gépek tömegét ajánlatos csökkenteni. A gépek tömegét azonban sok tényező befolyásolja, tgy pl. a traktormunkagép optimális összhangja, a gép munkaszélessége, az alkalmazott szerkezeti anyagok szikevesehb. A fogásszélesség növelésével a fordulókban, a forgókban megtett üresmenetek úthossza növekszik, s így az időkihasználás csökken. Minden területen — adott táblaszélesésg és hosszúság esetén — a gépcsoport fő méreteinek ismeretében ki lehet számítani a fogások szélességét, amelynél a fordulásra fordított út hossza minimális lesz, illetve a gépcsoport termelékenysége a legjobb. Az üzemelési körülmények között pel kapcsolva és az optimális sebességtartományban járatva, jelentős energia-megtakarítást biztosítanak. A területteljesítményük általában helyes munkagépösszhang mellett növekszik, a területegységre vonatkoztatott hajtóanýag-fogyasztásuk (kg/ha) pedig csökken. A talajművelő gépek fejlesztésének általános tendenciája, bogy növekszik a munkaszélességűk és munkasebességük. A szövetkezetek traktorosai már régebben megfigyelték, hogy a legjobbb talajmunka csak a nagyobb sebességek tartományában érhető el. A talajművelés energiacsökkentésének több űtja lehetséges. Az energiacsökkentést általában a hagyományos kialakítású eszközök finomításával, új rendszerű gépekkel, az üzemeltetés feltételeinek javításával és új termesztéstechnológiai elemek megvalósításával lehetséges. A talajművelő gépek energia-felhasználásának csökkentése elsősorban többnyire a vonóerőigények csökkentésére irányuL lárdsága, és az agrotechnikai követelmények. A talajművelő gépek tömege a talajban dolgozó szerszámok esetén adott értékek alá nem csökkenthető. Nagyságától függ ugyanis a talajba húzó erő, azaz a munkamélység. A géptömeg ésszerű csökkentése — a sok összetevő miatt is — nagy szilárdságú anyagokkal, helyes méretezéssel lehetséges. Ez utóbbiaknál példaként az ekefej-biztosítók szerepét említjük meg. Ezek feladata az ekefejek deformáció elleni védelme. Az automata vagy félautomata megoldással a túlméretezett ekefejkiviteleket szüntetik meg, s így a tömeget is csökkentik. , Agyszántáskor bakhátak és osztóbarázdák kialakítása elkerülhetetlen. Ezek száma annál nagyobb, minél kisebb a szántás fogástávolsága. Szolovejcsik szovjet professzor rámutatott arra, hogy a bakhátak és osztóbarázdák környezetében 3 méteres sávokban a termésátlag 30—40 százalékkal sorolható fel a talaj nedvességtartalma is. Bahtin szovjet kutató adatai alapján bebizonyosodott, hogy a fajlagos vontatási ellenállás a nedvességtartalomtól függően optimumon tartható. Száraz és túl nedves talajnál az ellenállás növekszik. Az energiaoptimum biztosítására különböző öntözéses viszonyok mellett — amikor a talajnedvesség beállítható — van lehetőségünk. Az általa mért adatok azt mutatják, hogy a talaj nedvességtartalma 0 százalékról 16 százalékra való növelése a fajlagos ellenállás értékét kb. 30 százalékkal csökkenti. A traktor és a munkagép összhangjához tartozó kérdéscsoport a kormányzás és iránytartás is. Közismert, hogy a nagy munkaszélességű ekék vontatása tarlón vagy barázdában járva történik. Az iránytartás tarlón járó traktoros szántásnál a vonóerőbekötés — a támadási pont állandó változása miatt — a traktor kormányzását igényli. A kormányzási veszteségek szélsőséget esetekben