Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-02 / 5. szám

1985. február 2. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 A mezőgazdasági termelés fel­adatairól sokat beszélünk. A szakmai közvélemény ponto­san ismeri, hogy hány százalékkal kell az előző évhez viszonyftva nö­velni a termelést, sőt azt is, hogy a növénytermesztés és az állattenyész­tés egyes ágazataiban milyen ered­ményeket kell elérni ahhoz, hogy a 7. ötéves terv utolsó évének előirány­zatai teljesüljenek. Ez pozitívum, de önmagában nem elég. A mezőgazda­ságnak ugyanis nemcsak több termé­ket kell évről évre előállítania, ha­nem fajlagosan olcsóbban is kell ter­melnie. Ez a feltétele annak, hogy az üzemi jövedelmek — feszitettebb közgazdasági feltételek mellett is — biztosítsák a gazdálkodáshoz és e fejlesztéshez szükséges alapokat. A termelés jöve­delmezősége a rá-' fordítás és a hozam arányától függ. Leegyszerűsítve: a termeléshez fel­használt anyagok mennyisége és be­szerzési ára, a gé­pek, az épületek amortizációs költ­sége, az élőmunka mennyisége, a mun­kabérek színvona­la és a különféle közterhek egyrészt mint ráfordítás, másrészt az elő­állított termékek árbevétele, ezen keresztül a hozam­érték határozza meg — átlagosan — a mezőgazda­­sági termelés jö­vedelmezőségét. Mezőgazdasági feladatokról - közgazdasági szemlélettel alapfeltétele a Jól megválasztott ter­melési szerkezet, vagyis az ésszerű szakosodás. A térség természeti adott­ságának legjobban megfelelő növé­nyek termelésével, állatfajok tenyész­tésével foglalkoznak. A jól megvá­lasztott termelési Iránynak megfele­lően alakult ki a gazdaság állóeszköz garnitúrája, a lényeges sorrendet — a termelési szerkezethez kell az esz­közöket beszerezni és nem fordítva — betartva. Minden beruházási dön­tésnél mérlegelést nyert az a köve­telmény, hogy a természeti adottsá­gok, a szakmai felkészültség, az al-Kováts Gyula agrármérnök Ä fentiekben vá­zolt követelmé­nyeknek mezőgaz­dasági üzemeink csak abban az esetben tudnak meg­felelni, ha a szakemberek nemcsak technikai, technológiai ismeretekkel rendelkeznek, hanem a legíontosabb közgazdasági összefüggéseket Is Isme­rik. Ennek megfelelően ma már az sem elegendő, ha csak az üzem­gazdász foglalkozik a jövedelmező­ség kérdéseivel. A ráfordítás és a ho­zam viszonya ugyanis a termelésben dől el, arra viszont az ágazatveze­tőknek van a legnagyobb befolyásuk. Az tehát a legszerencsésebb megol­dás, ha minden munkahelyi vezető egy kicsit közgazdász Is. Hogy ez Így legyen, ahhoz olyan belső üzemi összefüggéseket kell kialakítani, hogy abban anyagilag Is érdekelt legyen az ágazat, a brigád és természetesen a vezető Is. A gabéíkovői Csehszlnvák—Szovjet Barátság Állami Gazdaságban — ez elmondottakkal összefüggésben — az utóbbi években meghatározó szerepet játszott a közgazdasági szemlélet ki­alakítása és erősítése. A gazdaság ma már olyan szakembergárdával rendel­kezik, amely szakterülete ismerete mellett a közgazdasági, üzemgazda­sági kérdésekben is járatos, s tevő­legesen képes hatni arra, hogy nem­csak többet, hanem gazdaságossabban is termeljenek. az adottságokhoz igazodva Ebben az állami gazdaságban a ha­tékony és gazdaságos termelés egyik Fotó: Kontár Gy. kalmazott fajták lgénylik-е a legkor­szerűbb termelési eszközök beszerzé­sét és egyáltalán az adottságok a jö­vőben lehetővé teszik-e azok gazda­ságos kihasználását. A termelési a­­dottságokhoz lgazodő állóeszközök működtetése első lépcsője a ráfordí­tásokkal való ésszerű takarékosság­nak. A XVI. pártkongresszus és a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének ha­tározatait lebontva került előtérbe és vált általánossá az a szemléletmód, hogy gazdálkodva kell termelni, s lett szándék az a cél, hogy a termelés minden ágazatának eredményeiből jusson a népgazdaságnak és a gazda­ságnak is. A kettős feladatot teljesít­ve, az üzemi lehetőségeket és a nép­­gazdasági terv ágazatai céljait egyez­tetve nyert befejezést az állattenyész­tés összpontosítása és szakosítása, mellyel a megfelelő genetikai adott­ságok mellett megoldást nyert a tar­tás és a takarmányozási technológia Is. Az Iparszerű, koncentrált nagyüze­mi állattenyésztés követelményeinek megfelelően egyik farmon a második Laktáclö utáni tehenek, a másikon pedig a vemhes üszők és az elsőbor­­jasok nyertek elhelyezést. Az utóbbi farmon történik a programszerű sze­lekció Is, melynél az egyedenkénti tejmennyiség és -minőség, a kondí­ció, valamint az állategészségügyi állapot Játszik meghatározó szerepet. A tehénállomány szelektálása éven­te 33 százalékos. A termelésbe állított üszők takarékos takarmányellátását április 26-tól október végéig a szán­tóföldi legelők biztosítják, s 16—18 hónapos korukra 360—380 kilogram­mos élősúlyt, s a fedeztetés követel­ményeinek megfelelő kondíciót kell elérniük. A sertésállomány három szakosí­tott farmra összpontosul: ■ szaporító, ahol süldőnevelés fo­lyik; ■ hasznntenyészet; ■ 5400 férőhelyes előhizlalda és hiz­lalda 12 ezer 500 tonnás évi kapa­citással. ABRAKTAKARÉKOS TAKARMÄNYOZÄS Az intenzív tejtermelő tehenészet­ben a növekvő és gazdaságos tejter­melés érdekében a tervszerű takar­mányozási szemlélet került előtérbe. Ez annál is inkább Indokolt, mert a genetikai termelőképesség kihaszná­lásával a legjeléntősebb költségtétel, a takarmányozási költség mérsékel­hető, a tejelőállítás gazdaságossága javítható. A téli időszakra kidolgo­zott takarmányozási program kereté­ben a tehénállomány és a vemhes üszők takarmányadagja első osztályú knkoricaszilázsból — 15 ezer tonna áll rendelkezésre —, leveles répafej­ből — 5 ezer tonnát szilázsoltak —, lucerna granulátumból és takarmány­­répából áll. E szabványos összetételű takarmány előnyös a száraz-, Illetve táplálóanyag-felvételre, a tehenek és főleg a vemhes üszők teljesítményére és egészségi állapotára. Fontos, hogy az alaptakarmányban — az abrak nélkül — mennyi táplálóanyagot vesz­nek fel a tehenek. Ez az etetett ta­karmányok neme és minősége szerint változik, s ennek megfelelően csök­kenthető az abrakfelhasználás mér­téke Is. Ilyen okból számít biztonsá­gos takarmánykomponensnek a takar­mányrépa, melynek alaptakarmány­beli mennyisége nem fligg a tehenek által felvehető ahrakfelhasználástól. Egyedenként, a mintegy 6 kilogramm takarmányrépa a szokásos alaptakar­mány emészthetőségét általában 75 százalékra növeli. Ily módon a répá­val kiegészített takarmánnyal lénye­gesen több tej termelhető.. Az első osztályú kukoricaszilázs, bár kiváló nedvdűs téli takarmány, ennek elle­nére nem helyettesítheti a takar­mányrépát, ahogyan a takarmányrépa sem helyettesítheti a kukoricaszl­­lázst. A több éves tapasztalatokból kiindulva a takarmányrépa nagy elő­nye az is, hogy a vetésforgóban való elhelyezése könnyű, az őszi munka­csúcsot nem növeli, sőt a munkára kiegyenlítőén hat. Tavaly 1304 tehén átlagában az évi tehenenkénti tejelékenység elérte a 4511 liter;. A terv egy liter tej elő­állítására 30 dekagramm abraktakar­mány felhasználását irányozta elő, ésszerű és takarékos abrajcfelhaszná­­lással — nem kis mértékben pedig a szakosított telepek takarmányozási technológiájának megoldásával — ezt sikerült 25 dekagrammra csökkente­ni. Ez a fajlagos önköltségcsökkentés 0,5 millió koronás megtakarítást je­lentett a gazdaságnak. A hústermelés egyik döntő ténye­zője a szaporaság, amely csak ren­dezett állategészségügyi környezet­ben és szaporodásbiológiai feltételek között hozhatja meg a várt ered­ményt. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy a borjúszaporulat és an­nak eredményes felnevelése az adott populáció hústermelésének legalap­vetőbb meghatározója. A hizlaldába állított borjak hiányát ugyanis nem ellensúlyozhatja sem a súlygyarapo­dás, sem pedig a vágási tulajdonsá­gok Javítása. A húshasznú ágazat szaporításában nagy figyelmet érdemel a terméke­nyítési idő megválasztása. Közismert, hogy a szezonális borjazás a korsze­rű húsmarha-tenyésztési technológia elengedhetetlen része, mert a borja­zás időpontjától jelentős mértékben függ a marhahústermelés jövedelme­zősége. Az ősszel született borjak felnevelési költsége ugyanis nagyobb, mint a tavasszal születetteké, s emel­lett a tavaszi borjak nagyobb élő­súllyal választhatók el. A húshasznú ágazat tartástechno­lógiája és takarmányozása a gazda­ságban megoldott. A növendék álla­tok és a hízómarhák takarmányozá­sára. 1200 tonna répaszelet és kettős összetételű (kukortcaszár, leveles ré­pafej, répaszelet — melasszal dűsí­­tot zöld lucerna és kukoricaszár) ve­gyes szílázs áll a gazdaság rendelke­zésére. Mivel a gazdasági tényezők a meg­határozók a szarvasmarha-tenyésztés ezen ágazatában ts, ezért e gazdaság viszonylatában sem hallgatható el az országos viszonylatban is érvényes fajtaprobléma. Ugyanis míg a tej­termelésben ma már létezik egy majdnem optimális típus, amely sok tejet termel és a tejtermeléssel ösz­­szefüggő tulajdonságai is megfélel­­nek a környezetszabta igényeknek, addig a hústermelésben jelenleg egyetlen fajta sem képes az igények optimális kielégítésére. Az abraktakarékos takarmányozás a sertéstenyésztésben is pozitívan éreztette hatását. A tavalyi napi súly­gyarapodás 4 dekagrammal volt több a tervezettnél, az 1 kiló súlygyarapo­dásra jutó abrakfelhasználás viszont 20 dekagrammal volt kevesebb a ter­vezettnél. Póttakarmányként 120 ton­na vágóhídi melléktermék — vér, húsliszt — hasznosult, s ez a köve­telményekhez igazodó, tettekben rea­lizálódó szemléletmód 400 ezer koro­nával gazdagította az állattenyésztés tiszta jövedelmét. MUNKAERŐ — MUNKABÉR Az állattenyésztési dolgozók még a gépesítés ellenére is nehéz fizikai munkát végeznek. Alapmunkadí]-be­­sorolásuk ennek alapján történt. Sze­mélyes Jövedelmük döntő része vi­szont a tervcélok megvalósításához, illetve azok túlteljesítéséhez kapcso­lódik. Ilyen az egy tehénre tervezett éves tejhozam, az ágazat nyereség­­tervének teljesftése. a száz tehénre előirányzott borjúszaporulat, az ab­­rakmegtakarftás, az előző évhez vi­szonyított tejtermelés növelése stb. Az anyagi ösztönzés és az erkölcsi elismerés azokat az állattenyésztési dolgozókat helyezi előtérbe, akik a felsorolt követelményeknek maximá­lisan eleget tesznek. A gazdaságban a termelésben részt vevő, a termelést Irányító embernek döntő szerepe van. Ezért amikor a fejlesztésről van szó, akkor mindig az emberi képesség, kezdeményezés, szorgalom és a szük­séges szakmai felkészülés kerül az első helyre. Az anyagi feltételek ebben a gaz­daságban is. fontosak, de az emberi tényezők, a vállalkozókedv, vagy a­­hogy Derzsi András és Gróf Zoltán, az ezüstérmes szocialista brigádok vezetői megfogalmazták, a tudás és a tisztesség, ha ezt a jó vezetőnek sikerül felszínre hoznia és állandósí­tania, többet ér a gépnél, a korszerű istállónál és mindenféle automatiká­­nál. 1 Az elmondottak szellemében kerül előtérbe az állattenyésztési dolgozók­ról és vezető szakemberekről való sokoldalú gondoskodás. Nem vélet­len, hogy kereseti lehetőségük, szak­mai továbbképzésük, munkarendjük, szociális ellátottságuk, egészségügyi és balesetvédelmük sokkal magasabb szinten áll, mint a környező ipari üzemekben és jónéhány szövetkezet­ben. ÖSSZEGEZVE A Munka Érdemrenddel kitüntetett Gabčíkovôi Állami Gazdaság a 7. öt­éves tervidőszak igényes feladatait —• minden mutatót számbavéve — 84 százalékra teljesítette. A CSKP Köz­ponti Bizottsága IX. ülésének határo­zataiból kíndulva a gazdaság feladata továbbra is — az eddiginél még ma­gasabb színvonal elérése —, hogy példát mutasson a korszerű gazdál­kodás fejlesztésével, a korszerű gaz­dálkodás további megszilárdításával'. A tennivalók: a párt agrárpolitiká­jának következetes érvényrejuttatása, о termelési és szervezési törekvések megvalósítása. A szocialista mezőgazdaság kiala­kításának idején az állami gazdasá­gok társadalompolitikai feladata volt kiemelkedő jelentőségű, napjainkban viszont már a gazdaságpolitikai fel­adatok megoldásáé az elsőbbség. A’ gazdaság vezetői és dolgozói e fej­lesztő munkában nem akarnak meg­állni. Büszkén vallják, hogy biológiai alapjaik Jók, színvonalasak, eredmé­nyeik állják az országos összevetést. . A növénytermesztés szakaszán nagy lehetőség rejlik a termelési rendsze­rekben. 'Olyan lehetőség, amelyet nemcsak stabilizálni, hanem tovább­fejleszteni is lehet. Ehhez azonban komolyan kézbe kell fogni a terme­lési rendszereket. Lényeges, hogy az anyagi-műszaki ellátás, a technológiai rend szervezése és terjesztése, vala­mint a szaktanácsadás mellett, ezek a rendszerek az egész termelési kul­túrát fejlesszék, terjesszék, emeljék magasabbb színvonalra. Az állatte­nyésztés szakaszán további feladat a hatékonyság és a gazdaságosság nö­velése. A sikert alapvetően meghatá­rozó feladatokat továbbra is szemé­lyenként, munkahelyenként kell ki­jelölni. Vagy egy másik — ma már ismert igény — a tudomány erőit nagyon határozottan be kell vonni a gyakorlati munkába, mert enélkül a várt fejlődés nem képzelhető el. E törekvések egész népünk érde­kében történnek megvalósításuk csak egész népgazdaságunkkal együtt, ar­ra támaszkodva lehet eredménye« a jövőben is. KOVÄTS GYULA agrármérnök, a gazdáság igazgatója és CSIBA LÄSZLÖ főszerkesztő­helyettes . Atőketerebesi (Trebišov)' Járás mezőgazdasági üzemel ezek­ben a napokban készítik elő az elmúlt év mérlegét. Az elért ered­mények nyomán most derül fény .ar­ra, hogyan sikerült az esztendő, ho­gyan sikerült a tervelőirányzatokat teljesíteni. Anton Hrín kandidátus, a járási mezőgazdasági igazgatóság ve­zetője örömmel újságolta, hogy az előző évhez képest számottevően csökkent a veszteséges gazdaságok száma. A járás a gabonafélék felvá­sárlási tervét 100,7, a hüvelyesekét 107,9, az olajnövények felvásárlását 101,4, a burgonya termelési tervét Évzárás után pedig 101,2 százalékra teljesítette. Cukorrépából a járás rekordtermést ért el. A járás mezőgazdasági dolgozói a jó politikai-szervező munkának, a ta­la (előkészítéstől a betakarításig tanú­sított odaadó, becsületes hozzáállás­nak köszönhetően érték el eme sike­reket. Sajnos a szemes kukorica termesz­tése nem minden gazdaságban sike­rült. A bekövetkezett veszteségek A Leleszi (Leles) Efsz-ben fokozott gondot fordítanak a borjúnevelésre Fotó: Bogoly János okainak vizsgálatakor kitűnt, hogy a gazdaságok többségében nem fordí­tottak kellő gondot az agrotechnikai szabályok betartására. Az állattenyésztés szakaszán a Já­rás globálisan minden mutatóban teljesítette tervfeladatát. Érdemes megemlíteni, hogy mintegy 2 millió 650 ezer liter tejet adtak terven felül a közellátásnak. A mezőgazdasági üzemek állattenyésztésének eredmé­nyeit nagyban befolyásolta a szapo­rodásbiológiái folyamat, melyben döntő fontosságú szerepet játszott a született állatok száma, illetve azok elhullása. A borjúelválasztás szaka­szán a legjobb eredményeket Dargo­­von, Cslcserben (Ciöarovce), Vaján­­ban (Vojany) és Abarán (Oborin) érték el, ahol az elhullás jóval a já­rási átlag alatt alakult Egyébként a borjúelhullás a járásban bat száza­lékos volt, 1,7 százalékkal magasabb, mint a kerületi átlag. A sertéste­nyésztésben az egyes mutatók Jobbak a kerületi átlagnál. A Jml igazgatója elmondta, hogy a szaporodásbiológia területén tapasz­talt javulás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben az odaadó zoo­technika! és gondozói munkának kö­szönhető. Bár kihasználatlan tartalé­kok még ezen a szakaszon is talál­hatók. Példák tucatjai sorolhatók a hely­A járás gazdaságai közül említést érdemel az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet is, ahol jó eredményeket értek el a juhtenyésztésben. ] á n Repalsky számadó juhász a törzsállományt ellenőrzi télén takarmánygazdálkodással kap­csolatban. Ezek összevetve bizony sokat nyomnak egy liter tej, egy kiló hús előállítási költségének számítá­sakor. A meglövő takarmány éssze­rűtlen hasznosítása vagy éppenséggel a takarmány késel betakarítása, s en­nek következtében a kedvezőtlen bel­­tartalml értéke miatt tetemes össze­gekkel károsítják a gazdaságokat... Nem tértünk ki részletesen a gaz­dasági hatékonyságot befolyásoló té­nyezőkre, mert a tervkészítés, a zár­számadás időszakában alkalmunk les2 majd átfogó, elemző cikkben kitérni a hasznos módszerek népszerűsítésé­re és azoknak a rendellenességeknel a felsorolására, melyek az elmúll évben több gazdaságban gátat vetet­tek az eredményes gazdálkodás elő örvendetes tény azonban, hogy aj előző évhez képest számottevően nö­vekedett a gazdasági évet nyereség­gel záró szövetkezetek száma, (illés)

Next

/
Thumbnails
Contents