Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-02 / 5. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. február 2. й brigáflezerQ munkeszeruezés és jutalmazás kérdései Ä brigád?2erű munkaszervezést al­kalmazó munkaközösségek a belüze­­mi munkamegosztás keretében tárgyi és értékrendi kapcsolatba lépnek az üzem vezetőségével, valamint a többi belüzemi egységgel. Az eddigi gya­korlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás módszereinek beveze­tésével tovább mélyül az önelszámo­ló belüzemi egységek kapcsolata, a­­melyet a vezetőségnek feltétlenül szabályoznia kell. A belüzemi önelszámolási rendszer elvei hatékony érvényesítésének — — közéjük tartozik a brigád és a belüzemi önelszámolási egységek kö­zötti kapcsolatok szabályozása is — egyik alapvető feltétele az, hogy az üzem vezetősége e kapcsolatokat a­­zoknak a szabványoknak és szabá­lyoknak a segítségével irányítsa, a­­melyek az adott munkaközösséget és a vele kooperáló belüzemi egysége­ket egyaránt kötelezi a tervfeladatok mennyiségi és minőségi teljesítésére. A munkaközösség és a vezetőség kapcsolatát rendszerint a brigádsze­­rü munkaszervezésről és jutalmazás­ról szóló egyezmények határozzák meg. A munkaközösség és a többi belüzemi egység közötti kapcsolatok a belüzemi önelszámolási rendszer szabályai szerint módosulnak. A munkaközösség és a vezetőség közötti egyezmény értelmében a mun­kaközösség tagjai magukra vállalják a számukra előirányzott termelési terv teljesítéséért való felelősséget. Rendszerint az egész termelési fo­lyamatot biztosítják, kezdve a talaj­előkészítéstől egészen a betakarítá­sig. Az egyes növények technológiai lapján szereplő gépi munkákat a munkaközösség saját gépi eszközeivel végzi el, betartva a szabvány által meghatározott munka- és anyagi költségeket. AZ üzem vezetősége a munkaközös­ség gondjaira bízza a kijelölt nö­vénykultúrák termesztését, illetve a mezőgazdasági területet az egész ve­tésforgóra vonatkozóan. Továbbá gon­doskodik a szükséges műszaki felsze­relésről, valamint a normák és nor­matívák által meghatározott anyagl­és béreszközökről. A bérlap kivéte­lével a többi eszközök kerete nincs a szerződésekbe pontosan megszabva. Az agronómiái részleg szakemberei a munkaközösség számára ésszerű termelési rendszereket dolgoznak ki, s ezek alapján állítják össze az egyes növénykultúrák technológiai lapjait. A munkaközösségek számára a ter­melési programjukkal összhangban központilag biztosítják az adott terü­letre érvényes körzetesített fajtákat. Hasonló módon történik a tápanyag­pótlás, a vegyszeres növényvédelem, esetleg az öntözés. A munkaközösségek kötelesek tü­zetesen betartani a meghatározott termelési technológiát, valamint a növény technológiai lapján feltünte­tett agrotechnikát. Az üzem vezető­ségének beleegyezésével azonban ön­állóan dönthetnek a munakszervezés, a munkaeszközök és gépsorok össze­állításának, továbbá a gépi eszközök és a dolgozók széthelyezésének kér­déseiben. Az adottságoktól függően és a ve­zetőség beleegyezésével a munkakö­zösség változtathat a technológiai munkák elvégzésének határidején. Az üzem vezetősége a munkaközös­ség javaslatára jóváhagyhatja az olyan különleges munkáknak az el­végzését is, amelyekkel az előirány­zott termelési technológiában erede­tileg nem számoltak. Különleges idő­járási viszonyok esetén, vagy ha ezt a termelési- és munkafolyamat gaz­dasági hatékonysága szükségessé te­szi, a technológiai lapokon szereplő egyes munkákat ki lehet hagyni. Az üzem vezetősége a szerződések­ben arra is kötelezi magát, hogy ked­vezőtlen időjárás esetén — ha ez veszélyezteti a tervezett feladatok teljesítését — a munkaközösség szá­mára biztosítja a szükséges műszaki segítséget. A más belüzemi önelszá­molási egységek által elvégzett mun­káért kifizetett béreket azonban le­vonják a munkaközössség bérezési és jutalmazási keretének összegéből. A munkaközösség és a vezetőség közötti szerződéses megállapodásnak tartalmaznia kell az elemi csapások, valamint a munkaközösség tagjai ál­tal nem előidézett károk orvoslására vonatkozó utasításokat is. A károk nagyságának felülvizsgálatát, illetve a' kiszámítását az erre a célra létre­hozott bizottság végzi. A bizottság javaslatot terjeszt a vezetőség elé, hogy a kár nagyságtételétől függően meghagyják-e a munkaközösségnek a tervezett béralapot, vagy csökkentik-B azt. Nagyobb kártétel esetén a bi­zottság javaslatot terjeszthet elő a vezetőségnek a munkaközösség szá­mára meghatározott évi tervfelada­tok csökkentésére. Az eddigi tapasztalatok, szerint a növénytermesztés szakaszán tevé­kenykedő munkaközösségek szerződé­seiből rendszerint hiányzik a felelős­­ségrevonás módja arra az esetre vo­natkozóan, ha a vezetőség nem, illet­ve csak részben tesz eleget a terve­zett feladatok teljesítéséhez szüksé­ges feltételek megteremtésére. Első­sorban a tervezett tápanyagpótlásról, növényvédelemről, öntözésről van szó, amelyeket az üzemnek vagy a szol­gáltató vállalatoknak kell biztosítani a munkaközösség számára. A szerződések megkötésekor rend­szerint igen kevés figyelmet szentel­nek a minőség szabvány szerinti meghatározásának, valamint a mun­kaközösség által előállított termékek minőségi osztályba való besorolásá­nak. A munkaközösségek a többi bel­üzemi egységgel való kapcsolatát a belüzemi önelszámolási rendszer sza­bályai határozzák meg. Ezek többek között megszabják az egyes belüzemi egységek munkaközösségeinek fele­lősségét is azon részlegek tervfel­adatainak teljesítésében, amelyekkel együttműködnek. A növény termesztés szakaszán te­vékenykedő brigádok tárgyi és érték­­rendi kapcsolatba kerülnek az állat­­tenyésztési és a műszaki szolgáltatá­sok belüzemi egységeivel. Ezek a kapcsolatok a termékek átvétele, il­letve átadása, valamint az egyes munkák és szolgáltatások elvégzése során jönnek létre. A növénytermesz­tési munkaközösségek az üzem többi belüzemi egységének a következőket nyújtja: 0 az állattenyésztés közvetlen hasz­nálatára zöldtakarmányt, szénát, legelőt, takarmány- és alomszal­mát biztosit; 6 a kisegítő termelési egységek — szárítóüzemek, takarmánypogácsá­kat gyártó gépsorok — számára zöld- és egyéb tömegtakarmányo­kat biztosítanak további előkészí­tésük — úzilázsolás, szenázsolás, pogácsázás, takarmányliszt gyártás — céljából; 0 takarmánygabonát és takarmány hüvelyeseket biztosít az állatte­nyésztés közvetlen hasznosítására, valamint a kisegítő termelési egy­ségeknek, további feldolgozásra; 0 biztosítja az üzem központi raktá­raiba kerülő növénytermesztési termékeket; 0 biztosítja a közvetlen felhaszná­lásra szánt növénytermesztési ter­mékeket — saját termelésű vető­magot, ültetőanyagot; 0 más belüzemi önelszámolási egy­ségeknek gépi munkákat és egyéb szolgáltatásokat nyújt, elsősorban e szántóföldi munkák szünetelése idején. A növénytermesztésben tevékenyke­dő brigádok a többi belüzemi önel­számolási egységtől az alábbi mun­kákat, szolgáltatásokat és terméke­ket veszik át: В az állattenyésztési egységektől az istállótrágyát, a hígtrágyát, a trá­gyáiét stb.; ■ a kisegítő egységektől — raktár­gazdálkodástól — a felvásárolt vetőmagot, ültetőanyagot, növény­védő szereket és egyéb anyagi eszközöket; В a műszaki szolgáltatások egysé­geitől a tehergépkocsikat és a ne­héz gépesítési eszközöket; В a karbantartási és javítási részle­gek egységeitől a brigád gond­jaira bízott épületek gépi- és mun­kaeszközeinek javítását; В a többi belüzemi egység társadal­mi munkában nyújtott segítségét, főleg a betakarítási munkacsúsok idején. ч A brigád munkaközössége által ter­melt termékeknek más belüzemi egységeknek való eladását, illetve átcsoportosítását a belüzemi önelszá­molás szabályai, valamint a gazdasár gi végrehajtási terv belüzemi egysé­gekre valé lebontásakor megkötött szerződések megállapodásai szerint irányítják. A többi belüzemi egység­nek közvetlen hasznosítására, vagy további kezelés, feldolgozás, tárolás és raktározás céljából szállított nö­vénytermesztési termékek átadását írásba kell foglalni. A brigád által más belüzemi egységeknek átadott növénytermesztési termékeket labora­tóriumi elemzések alapján megállapí­tott minőségük szerint kell értékelni. A növénytermesztési brigádok és a gépesítési belüzemi egységek között a szántóföldi gépesítési és szállítási munkák biztosítása során közvetlen kapcsolatok jönnek létre. Az egyes gépesítési munkákat a belüzemi ár­­egységek szerint értékelik. A gépesítési részleg által elvégzett munkákat az agronőmus veszi át. As átlagosnál gyengébb minőségű mun­kavégzés esetén csökkenteni kell a belüzemi áregységet, vagy meg keil követelni a hiányosságok helyreho­zatalát a gépesítési részleg terhére. A növénytermesztésben tevékeny­kedő brigádok és a többi belüzemi egységek közötti kapcsolatokat a bel­üzemi önelszámolási rendszer szabá­lyai és elvei szerint kell szabályoz­ni. A kooperáló egységek közötti kap­csolatok tervezésének és szabályozá­sának jól bevált eszköze a kölcsönös termék-, munka- és szolgáltatásnyúj­tásról szóló szerződés. Az írásba fog­lalt szerződésben a brigád — szállító gyanánt — arra kötelezi magát, hogy a többi belüzemi egység, főleg az ét­vevők számára elvégzi a szóban for­gó teljesítményt a megadott mennyi­ségben, illetve terjedelemben, minő­ségben, összértékben, a végrehajtás időpontjának meghatározásával. A szerződések megkötését már a terve­zés idején kell elvégezni. A kölcsö­nösen átnyújtott teljesítményeknek naturális és értékbeni mennyisége, illetve összege, fontos adatként szol­gál a kooperáló belüzemi egységek teljesítmény- és költségtervének a le­bontásához. JOZEF BERNAT mérnök, a tudományok kandidátusa ás VINCENT RAPANT mérnök, a Bratislavai Mezőgazdasági Közgazdaságtani Kutatóintézet munkatársai A növénytermesztésben tevékenykedő kooperálnak brigádok a szárítóüzemekkel is Fotó: CSTK I------- Kocsis Pálra-----­emlékezve Kocsis Pál nagy egyénisége volt a szólőnemesítésnek. Száz éve született Kecskeméten. Diákéveiben a vakációt nagyrészt a 19. szá­zad végén tevékenykedő kiemelkedő szakember, Hankovszky Zsig­­mond szőlő- és gyümőlcstelepén töltötte. Noha komoly festészeti ta­nulmányokat folytatott, az agrártudományok Iránti sžeretete arra ösztönözte, hogy a szőlészetet válassza élethivatásul. Egy évtizeden át a világhírű szőlőnemesítő, Mathíász János barátja és munkatársa volt. Először 1922-ben jelentkezett önállóan, amikor saját keresztezésé­vel a Bernáth János vörös bort adó kitűnő zamatos fajtáját állami aranyéremmel ismerték el. Ez a siker buzdította a benne lévő őserőt a további alkotó munkájában. Egymás után jelentek meg nemesítő munkájának új fajtái, amelyek Kocsis Pál nevét nemcsak Európában, hanem az egész világon a szőlőt és a jő bort kedvelő szakemberek és szőlősgazdák körében elismertté tették. A második világháború életében és munkásságában egyaránt sza­kadékot jelentett. A felszabadulás után a Szovjetunióból érkező na­gyobb vesszőrendelés ismét erőt és elszántságot adtak a rendkívüli tudással rendelkező szakember tevékenységének. Célja a bőven ter­mő, betegségeknek ellenálló, ugyanakkor kitűnő tulajdonságokban, ízben, formában, színben kiváló fajták nemesítése volt. Tevékenységének eredménye, hogy ma a világ különböző részein termelik Kocsis Pál tájba illő, gýakran hiányt pótló és sok esetben a talaj mostohaságát tűrő fajtáit. Életművének legnagyobb sikerét 1958-ban a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye keresztezésével érte el. Az aranysárga színű, augusztus elején érő szőlőt Irsai Olivér né­ven ismerjük. Ezt követték a Glória Hungáriáé, a Kocsis Irma, majd néhány évvel később az Attila. Az Irsai Olivér nemcsak Magyarországon terjedt el, hanem hazánk szőlőtermelő mezőgazdasági üzemeiben Is. A Szovjetunióban Zolo­­tlsztij rannij (aranylő korai) néven Ismerik. E fajtával a szovjet szakemberek mintegy száz kilométerre északabbra tolták a szőlő­­termesztés határát. Nemesítő munkájának és kimagasló szaktudásának legértékesebb része a felszabadulás utáni időszakra esik. Munkássága ekkor nyert világos célt, tudományos tartalmat és elismerését. 50 éves működése alatt több keresztezést végzett, ezret is meghaladó magoncot nevelt fel. Ezekből csaknem kétszáz hibridet emelt ki. 67• fajtája található a világ különböző részein. Kocsis £ált a szőlőnemesítésben elért eredményei, igényessége, munkájával szemben támaszott követelményei, magas mércéje, a szakma ügyéért élő, alkotó ember legszebb kritériumaként szolgál­hat. Dr. ALAKSZA JÄNOS mérnök Öntözési idény előtti gondolatok Ä 7. ötéves.terv 12—13 százalékos mésingadozást Igen jelentősen csők« növekedést Irányzott elő a mezőgaz- kenthetl. daság szakaszán Szlovákia viszonyla- A termesztett növények tőszáma 19 tában. A fejlesztési program kereté- hatással van az öntözés eredményé­ben a fő hangsúlyt a termelési lehe- re, ezért — növénykultúrától füg-« tőségek jobb kihasználására helyez- gően — mindig nagyobb egyedszá­­ték. A növénytermesztés szakaszán mot kell az öntözéses termesztésben e lehetőségek egyike az öntözés. alkalmazni a nem öntözött területek Az öntözés a leghatékonyabb me- optimális növényszámához viszonyít­­zőgazdasági beruházások között sze- va. repel, elsősorban azért, mert lehetővé Az adott növények tápanyagéi!!* teszi a gazdasági növények hektár- tottsága úgyszintén növeli az öntözés hozamainak növelését, főleg azokon a hatékonyságát. Megfelelő öntözésha­­területeken, ahol kevés a természe- fást ezért csak a jé tápanyag-ellátott­­tes csapadék. Az öntözéssel továbbá ságú talajokon várhatunk. Az öntö­­jelentősen mérsékelhető a hiányos, zés jelentősen fokozza a talaj termé­­illetve az egyenlőtlen eloszlású csa- szetes tápanyagainak feltárását és padékok következtében előidézett év- javítja a talajba juttatott műtrágyák járatonként termésingadozás. A víz hasznosulását. Ebből adódóan az ön­­meghatározó szerepe a hozamok ala- tözéses termesztésben az optimális kutasában indokolttá teszi az öntöző- szerves- és műtrágyaadagok — a naj berendezések nagyarányú kiterjedé- gyobb terméshozamok ellenére — ál* sét, valamint a meglévő öntözőberen- tatában nem, vagy csak alig nagyob­­dezések maximális kihasználását. bak az öntözés nélkülieknél. Az öntözés termésnövelő hatását A növények az öntözést eltérő mér­­elsősorban a vízhiány mértéke hatá- tékben hálálják meg. Az elért ter­­rozza meg, amely alapjában véve a méstöbbletek az adott növények víz­­csapadékviszonyoktól, a csapadék igényétől, tenyészidejétől és termő­­hasznosulásától és a talajadottságok- képességétől függően alakulnak, tői függ. A száraz földben a nővé- Elmondhatjuk tehát, hogy gazda* nyék magval nem csíráznak ki, nőve- sági növényeink mind nagyobb ará­­kedésük és fejlődésük. lelassul vagy nyú öntözését az teszi szükségessé, teljesen megszűnik. A növények víz- hogy a természetes csapadék Szlová­­szükséglete azonban fejlődésük egyes kia legtermékenyebb területein meg­­szakaszalban különböző. Hadd hozzak közelítőleg sem elégíti ki a termesz­fel erre néhány példát: tett növény vízigényét, s a vízhiány Az őszi búza esetében a kelés ide- egyre jobban gátolja azt a dinami­jén, a tavasz! megújulás, vagyis a kus fejlődést, amely növénytermelé­­szárbaszökés szakaszában, továbbá sünket jellemzi. kalászhányáskor — amikor három Az öntözés potenciális szükségsze­­hét leforgása alatt e növényzet ve- rűsége országos viszonylatban 1 mtl­­getatív részeinek döntő hányada fej- liő 366 ezer 400 hektár. Ma ennek a lődik ki —, valamint az érés kezdeti területnek csupán 24—25 százalékát szakaszában a vízszükséglet az átla- öntözzük. Indokolt tehát az öntözött gosről a négyszeresére növekszik. A területek további növelése az állandó kukőrica számára a leghatékonyabb a és nagy hektárhozamok elérése érde­­címerhányás előtt, majd a virágzás kében. után végzett öntözés. A cukorrépa Az elmondottak alapján megálla­­legnagyobb vízszükséglete a nyári pfthatjuk, hogy hazánk kontinentális hónapokra — vagyis a legerőtelje- éghajlata következtében a csapadék sebb növekedés időszakára — esik, mennyisége, valamint területi és évi ekkor alakulnak ki ugyanis a növény eloszlása nagymértékben befolyásolja reproduktív szervei. Öntözéssel a lu- a növénytermesztést. Öntözéses ter­­cerna hozama 15, . de 50 százalékkal mesztésben őszi búzából 5,5—7,0, kil­ls növelhető, s egyúttal javul a széna koncából 8,0—8,0, cukorrépából 40,0 minősége Is. —50,0, lucernából 10,0—12,0 tonnás Az elmúlt évek statisztikai adatait átlaghozam érhető el. Az öntözés figyelembe véve az öntözés legjob- azonban egymagában nem elegendő, ban a csapadékszegény években és a A nagy termés biztos elérése érdeké­­kedvezőtlenebb vízgazdálkodású tata- ben az öntözés gondos végrehajtása jón növeli a hozamokat, a hatékony- mellett nagy figyelmet kell még for­­sága is ekkor a legnagyobb. Minél dítanunk a fajta helyes megválasztá­­kevesebb hasznos vizet tud tárolni sára, a jó talajelőkészítésre és az- np­­egy talaj, a vízhiány annál hamarabb, timális tápanyagellátásra, valamint a annál nagyobb mértékben jelentke- növényállomány sűrűségének helyes zik, s annál tartősabb. Ezért a meg- meghatározására is. felelő Időben történő öntözés a tér- DARU LÄSZLÔNÉ agrármérnök * /

Next

/
Thumbnails
Contents